Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
KÖRKÉP Simon Imre találkozott Meciar szlovák miniszterelnökkel Bizonytalanság szülte várakozás A hivatalos programban ugyan nem szerepelt, mégis egy szerencsés véletlennek köszönhetően dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke hétfőn találkozott Meciar szlovák miniszterelnökkel. A hivatalos delegáció élén Besztercebányán tartózkodó Simon Imre a biztonsági berendezéseket, páncélszekrényeket, a pénzügyi forgalomhoz szükséges eszközöket bemutató FINEX kiállításon találkozott a szlovák vezetővel. Előtte: közmeghallgatás Battonya önkormányzatának képviselő-testülete csütörtökön, szeptember 23-án tartja soron következő ülését a városháza nagy tanácskozótermében. Az ülés előtt közmeghallgatásra kerül sor, ezen a város külterületének átmeneti építésügyi szabályozásáról szóló rendelettervezettel kapcsolatban fejhetik ki véleményüket a megjelentek. Önhibáján kívül A pusztaottlakai önkormányzat 3,1 millió forintos támogatást nyert az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések pályázatán. A kapott összeg kedvezően befolyásolja a kistelepülés éves költség- vetését, ugyanis ez évben nem kell hitelt felvenniük. A pénzt elsősorban járdajavításra, a közalkalmazottak 13. havi bérének kiegészítésére, valamint az önkormányzat működtetésének költségeire fordítják. Szervezett művelődés A Mezőhegyesi Általános Művelődési Központ szervezésében ma 90 mezőhegyesi gyermek tekintheti meg a békéscsabai Jókai Színház előadásában a Jancsi és Juliska című mesejátékot. Az előadásra a szakmunkásképzővel fenntartott busszal utazhatnak a megyeközpontba a kis színházlátogatók. Találkozó a kisgazdákkal Szeghalom országgyűlési képviselője, Pelcsinszki Boleszláv ma este hat órakor a Városi Művelődési Házban a helyi kisgazdák meghívására fórumot tart időszerű kérdésekről. Meciar miniszterelnök mindenekelőtt egy, a szlovák belpolitikában feszültségeket kiváltó témával kezdte, amikor megkérdezte: Békés megyében ta- lálhatók-e kétnyelvű helységnévtáblák? Simon Imre válaszában kifejtette, hogy e hagyomány Békésben tíz-húsz éves múltra tekint vissza. A megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a szlovák miniszterelnököt, hogy (Folytatás az 1. oldalról) közvélemény figyelmét, mégis szólnia kell néhány egyéb gondról is. A megyét a többi térségnél jobban érinti a kárpótlás, hiszen itt annyian jelentették be igényüket, mint a fél Dunántúlon. Ezt a térséget viseli meg leginkább a mező- gazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar válsága, s ebben az évben mindnyájukat eléggé erősen sújtja a határmentiség- ből adódó probléma. Amit Békéscsaba, de főleg Gyula a nyáron átélt, mondta, azt egyetlen városnak sem kívánja. Megállapította, hogy Magyarországon a válságjelenségeket eddig tűzoltó munkával, a lyukak tapasztásával próbálták megoldani. Vastagh Pál (MSZP) nagyon fontosnak tartaná, hogy a területfejlesztésnek, a regionális politikának meglegyen a szilárd, intézményes bázisa és a szilárd, jogi fundamentuma. Sajnos, ennek a kiépítése ennek a kormánynak a működése alatt nem történt meg. Több képviselőtársával együtt, pártBékéscsabán átadták a szlovák szövetségnek a tervezett szlovák kulturális központ székházát, amelyben egyelőre a hasznosítás jelenti a legnagyobb gondot. A hat járást egyesítő besztercebányai területi egység vezetőivel folytatott tárgyalásairól Simon Imre elmondta, egyelőre nem szándékoznak hivatalos dokumentumot aláírni, mert állásuktól függetlenül úgy tapasztalták, hogy a különböző érdekek egyeztetésének hiányában nem jött létre megfelelő együttműködés a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium között, ennek kárát pedig maga az ügy szenvedte el. Vastagh Pál szerint már rég el kellett volna fogadni egy területfejlesztési törvényt. À szóban forgó konkrét előterjesztés egyik legnagyobb hibájának tartja, hogy egybemosódik benne a válságterületek problémája és az elmaradott térségek fejlesztésének a gondja, pedig ez a kettő nem ugyanaz. A szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy nem valósítható meg az átfogó területfejlesztés anélkül, hogy ennek ne legyenek alanyai az ott élő közösségek, ne legyen benne kulcsszerepe a megyei önkormányzatnak, a megyében működő kereskedelmi, gazdasági kamaráknak, a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek. Szlovákiában kialakulatlanok a közigazgatási viszonyok. Annál inkább elősegítik az olyan szervezetek közeledését (gazdasági kamarák, kulturális intézmények), amelyek nincsenek kitéve a közigazgatási választásokból eredő bizonytalanságnak. Igyekeznek elősegíteni a települések közötti kapcsolatok létrejöttét is. Megyei szintű együttműködésre csak a közigazgatási egységek kialakulása, illetve a középszintű választások után gondolnak. Simon Imre végezetül hangsúlyozta: Szlovákiába vezető testvérkapcsolatokra megyénknek szüksége van! Varga Zoltán (független) a Valóság című folyóiratban megjelent egyik tanulmányra hívta fel a hallgatóság figyelmét, amely szerint az országnak legalább egyharmada, de inkább kétharmada tekinthető hátrányos helyzetűnek. A megoldásokat illetően ő is beadott egy módosító indítványt, a mellékletben szereplő kritériumokat próbálta bővíteni, elsősorban úgynevezett humán, emberi tényezők beiktatásával, például a csecsemőhalandóság mutatójával. Varga Zoltán szerint Békés megyét mindenképpen válságövezetként kell kezelni, és bejelentette, hogy kezdeményezni fogja ennek a válságstábnak a létrehozását. Szólt arról is, hogy a Nemzeti Demokrata Szövetség szakértői már dolgoznak egy regionális adópolitika kidolgozásán. Ez a válságövezetekben lehetőséget adna arra, hogy kedvezményekkel befektetők, vállalkozók, vegyes vállalatok megjelenhessenek a térségben, végre biztonságot adva annak a térségnek, amelynek életéből éppen az a szó: létbiztonság, hiányzik. L.E. Békés válságövezet? A Máltai Szeretetszolgálat felhívása A békéscsabai Máltai Szeretetszolgálat kéréssel fordul azokhoz a megértő és segítőkész szervezetekhez, bankokhoz és azokhoz, akik anyagilag hozzá tudnának járulni a békásmegyeri katasztrófa károsultjainak megsegítéséhez. Az adományokat (élelem, ruhanemű vagy pénz) Békéscsabán, a Hatház u. 2. szám alatti irodaházban veszik át. Nyitva: szeptember 29., 30., október 6., 7- én 9—12-ig. Probléma vagy nagyobb tétel esetén előzőleg telefonbejelentést kérnek a 325-712-es számon. Baromfivágó Tatársáncon Még egy utolsó igazítás és kezdődhet a műszaki átadás FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Betöréssorozat - száz sértett Az Orosházától néhány kilométerre lévő Tatársáncon jártunk kedden reggel, ahol a két •vállalkozó — Orbán Tibor és Diós Ignác — baromfi vágó és -feldolgozó üzemének műszaki átadása történt meg. A termelés vasárnap indul, a jövőben pedig heti négy alkalommal terveznek vágást. A 15 ember foglalkoztatását biztosító miniüzemben pulykát és csirkét dolgoznak majd fel. A vállalkozók az élő áru beszállításától a kész (feldolgozott) árunak a megrendelőhöz való eljuttatásáig mindent maguk végeznek. Termékeikkel — az orosházi posta melletti, sarki baromfiboltban — már a jövő héten találkozhatnak a vásárlók. Cs. I. (Folytatás az 1. oldalról) A rendőrség egyheti feszített munkája nyomán — mint azt az osztályvezető elmondta —, az először egyszerűnek tűnő ügy felgöngyölítésével újabb és újabb betörésekre derült fény. A házkutatáson előkerült tárgyakból arra következtettek, hogy nemcsak gépkocsifeltörésről lehet szó. Megindult tehát egy még aprólékosabb munka, amelynek eredményeként a gyanúsítottak száma húszra növekedett. A betöréseknek pedig közel száz sértettjét regisztrálták. Volt olyan hely, ahová többször is ellátogattak a banda tagjai, az ingyen szerzett tárgyakat pedig különféle helyeken dugták el. Ki tudja miért, a temető egyik kriptája igen kedvelt „dugihely” volt. A kihallgatások során számtalan érdekes részlet került napvilágra. így például kiderült, hogy a Hunyadi János Gimnázium leánykollégiumában még szórakozásra is jutott idő. Ugyanis a fiúk előszeretettel kukkoltak az öltözőben, s hogy még kellemesebben teljen az idő, a hűtőből minden ételt megettek. Azért nem vetették meg az értékesebb dolgokat sem, így a videomagnót, sőt a pókerautomatát sem. Nem ismerve a gazdasági viszonyokat, Pusztaottlakáról egy pénztárgépet is elvittek, amit nem tudtak használatba állítani, így egyszerűen szétverték. A kultúra ápolásaként a medgyesegyházi könyvtárból több mint 100 ezer forint értékű audiofelszerelést emeltek el. A betöréseket általában kisebb csoportokban, egymástól függetlenül követték el. A tettesek nagy része fiatalkorú, s csupán két személy van, akinek ez idáig nem volt dolga a törvénnyel. Valamennyiüket vgyon elleni bűncselekményért ítélték el, sőt olyan is akad, akinek most is „élő ügye” van a rendőrséggel. A csoportok a jól álcázott föld- utakon igen nagy körzetet jártak be. Legutóbb például Pusztaszőlősön kíséreltek meg betörést. Az ügyek felderítése még tart, s mivel a gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek, sajnos, további bűncselekmények elkövetése is várható. Halasi Mária AZ ÉLET CSAK AZÉRT TŰNIK OLYAN KURTÁNAK A SZEMÜNKBEN, MERT MEGGONDOLATLAN MÓDON BALGA REMÉNYEINKHEZ MERJÜK. (France) 1993. szeptember 22., szerda A képviselő úgy dolgozik, hogy szerepel Nem most kellett volna elkezdeni az elmaradott települések támogatását? Csak szereplésre jó, ha országgyűlési képviselőink szót emelnek Békés megye többlettámogatása érdekében? Fals hangok ezek. A különböző pártokhoz tartozó képviselőink állásfoglalásai, céljai, politikai nézetei sok témában különböznek, de aki éveken át figyelemmel kísérte a tevékenységüket, az bizonyíthatja, hogy egy kérdésben egységesek és tettreké- szek voltak: szülőföldjük szeretetében, a Békés megyéért folytatott harcban. S ez a munka nem is mindig volt eredménytelen. Már csak ilyen az országgyűlési képviselő sorsa: ha megépül egy út vagy egy tornaterem, megnyílik egy határátkelőhely, az állattartók hozzájutnak némi többletpénzhez, ha sikerül megakadályozni egy vasútvonal megszüntetését, s egyáltalán, ha Békésre odafigyel az ország, akkor nem mondhatják, hogy ezt egyedül ők intézték el, mint ahogy ez nem is igaz. De hogy hány százaléknyi szerepük van egy-egy eredményben, az sosem derül ki. Természetesen a tizenhárom képviselőnk indíttatása, tehetsége és küzdőképessége nem egyforma, de végtelenül igazságtalan közülük éppen azokat üres önmagamutogatással vádolni, akik most több megyei településnek próbálnak kedvezményezettséget szerezni, valamint újra és újra felhívják a figyelmet az ország nyugat-keleti lejtőjére, a kormány területfejlesztési kötelezettségeire. Simonffy Ágnes Balsai-Eörsi harakiri egyebekről. Jogi szakvéleményt nem a miniszternek kell mondania, azt a bíróság mond, úgy hívják, hogy végzés vagy ítélet. A miniszter arcáról boldog elégedettség volt leolvasható, mint aki biztos abban, hogy ellenfelére egy olyan hatalmas ütést mért, hogy az egészen biztosan nem tud feltápászkodni a padlóról. Eörsi Mátyás azonban ugyancsak boldog kárörven- déssel hallgatta a miniszter szavait. Az ugyanis besétált az előre felállított csapdába. Viszontválaszában Eörsi ugyanis felidézte a Hankiss-ügy részleteit, amikoris a televízió és egy kft. szerződéskötéséről véleményt nyilvánított a miniszter, sőt, éppen az előlegfizetési gyakorlat volt a fő vádpont a tévé elnöke ellen. Akkor nem mondta azt, hogy majd a független bíróság dönt, s neki nem az a dolga, hogy jogi szakvéleményt mondjon. Mi ebből a tanulság? — kérdezte a képviselő. Ha nekem fütyül, törvényes, ha függetlenülfütyül, akkor pedig törvénytelen. A miniszter egy koncepciós perhez adta a nevét, amikor részt vett a Hankiss- ügyben, mondta ki a végkövetkeztetést. Eörsi kifejezte sajnálatát Magyarország iránt, amelyik ennél sokkal becsületesebb igazságügyminisztert érdemelt Simonffy Ágnes Sarokba szorítva Bezzeg az én időmben! Alaposan ,,beindulok”, amikor ősi szokás szerint piszkálják az ifjúságot. Tizenéves koromban nekem is felakadt a szemem, amikor jött a „Bezzeg az én időmben!” szöveg. Szerencsére a szüleim ettől megkíméltek, mert nem volt mit bezzegeljenek a régi rendszerben. A negyvenesek úgymond nagy generációja most nem jöhet elő ezzel a szöveggel. Finoman szólva—a mai tizen- huszonévesekhez képest — ki volt nyalva a sejhajunk. Az egyetemeken, főiskolákon jelképes összegért kaptuk a menzajegyet, olcsón a kollégiumot. A jegyzetek sem voltak drágák, mert nem lehetett kapni. Körmöltünk. A mai ifjúság legrettegettebb réme a munkanélküliség. És mit csinál a ravasz ifjú nép? Zsinórba szerzi be a diplomákat. A zöme úgy, hogy keményen — nem alkalmi munkásként, ahogyan mi tettük—dolgozik. Akinek nincs rá lehetősége vagy képessége, az is kitalál valamit. Vagy vállalkozik, vagy elmegy babysitternek. Ez arra jó, hogy pénzt is kap és nyelvet is tanul a gyerek. Szeretik őket, mert ügyesek, okosak és átlagon felül jól neveltek. De csak külföldön tartják így. Mert itthon még az ifjúság sem lehet próféta. Ebben viszont valóban visszaköszön a múlt. Én mégis, a többfelől szorongatott mai ifjúság előtt kalapot emelek. Ezekből lesz még valami... B. Sajti Emese Ha szavakkal ölni lehetne, akkor tegnap két tetem maradt volna az országgyűlési aréna porondján. A tömegbe lövetés fontolgatásának vádjáról híressé vált Eörsi Mátyás (SZDSZ) ezúttal Balsai István igazságügyi miniszterhez intézett interpellációt. Korrekt szűkszavúsággal azt kérte, hogy mondjon a miniszter jogi szakvéleményt arról a szerződésről, amelyet az Állami Vagyonügynökség és a Magyar Fórum Kft. kötött egy propagandafilm elkészítésére. A szerződés egyik rendelkezése szerint az ÁVÜ 28,8 millió forintot utalt át a kft. javára előlegként, mondván, hogy a filmszakmában ez a szokás, és hitelből különben sem lehet filmet forgatni. Balsai István a tőle megszokott lehengerlő stílusban kioktatta a szabaddemokrata képviselőt, hogy egy olyan képviselőnek, aki jogi végzettségű, és olyan nagy bajnoka a bírói függetlenségnek, talán nem kellett volna feltennie ezt, a bíróság ítélkező munkáját nagy mértékben befolyásoló, in- terpellációs kérdést Magyarországon egyébként szerződési szabadság van, tette hozzá, a felek szabadon állapodnak meg előlegről, teljesítésről, határidőkről és
