Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

Ma Gyomaendrőd és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon A csángó népzenével ismerkedtek A békéscsabai Kanalas Éva és a Zentárói egy éve áttelepült, jelenleg Vaskúton élőFábri Géza tartott tegnap rendhagyó órákat Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A hagyományos moldvai csángó magyar népzenét játszó ének-koboz kettős az előadott dalok felét maga gyűjtötte Moldvában. A megyeszékhely több általános iskolájából érkezett diákok dalt is tanulhattak, valamint megismerkedhettek a csángó éneklési stílussal, azzal az archaikus formával és moldvai dialektussal, amely erős keleti hatást mutat fotó: kovács Erzsébet Békés válságövezet? Az ország megyénk gondjaira figyelt... A jövő héten kedden fog szavazni az Országgyűlés a területfej­lesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről. Az országgyűlési határo­zattervezet vitája hetek óta folyik. Négyen azok közül a Békés megyei képviselők közül, akik felszólaltak ebben a témában és módosító indítványokat nyújtottak be, tegnap sajtótájékoztatót tartottak a parlamenti ebédszünetben. Bizonytalanság szülte várakozás A hivatalos programban ugyan nem szerepelt, mégis, egy szerencsés véletlennek köszönhetően a Besztercebá­nyán tartózkodó dr. Simon Im­re, a megyei közgyűlés elnöke hétfőn a FINEX kiállításon ta­lálkozott Meciar szlovák mi­niszterelnökkel. (3. oldal) Szerencsejáték... Néhány játékhét eltelt már az­óta, hogy szeptember 1-jétől 100 százalékkal megemelték a lottó és 50-nel a totó árát. A Szerencsejáték Rt.-től kapott tájékoztatás szerint a szel­vényforgalom csökkent, a be­vétel viszont nőtt. (9. oldal) Veszélyes hulladék! Németországból mintegy 500 tonna veszélyes hulladékot csempésztek hazánkba. Az ügyben vizsgálatot folytat a rendőrség, ja Vám- és Pénz­ügyőrség, illetve a Környezet­védelmi Főfelügyelőség. A német hatóságok — a Green­peace nemzetközi környezet- védelmi szervezet informáci­ója alapján — még júliusban értesítették magyar kollégái­kat arról, hogy egy felszámo­lás alatt lévő halle-i vegyi üzemből veszélyes hulladéko­kat szállítanak Magyarország­ra. A nyomozás azóta kiderí­tette, hogy a Németh és Bött­cher német bejegyzésű cég közvetítésével a magyar Né­meth és Társa ’93 Kft. és a Plichtimpex Bt. hamis papí­rokkal hozta be a hulladékot. Kiskunhalasra 80—100 tonna, Ásotthalomra mintegy 200 tonna, Kecelre 207 tonna ve­szélyes anyag került ezen az úton, Merzol feliratú hordók­ban. Környezetszennyezés nem történt, az anyagok vegyi vizsgálata még folyik. Nem zárható ki, hogy fel nem derí­tett helyeken még több veszé­lyes anyag is rejtőzködik az országban. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) kevésnek tartotta Magyaror­szágon a területfejlesztési tá­mogatásra fordított összeget. Mint mondotta, alig jut több erre a célra, mint a világkiállí­tásra. Számadatokkal mutatta be, hogy Békés megye idáig nem túl sokat profitálhatott a területfejlesztésből: 1991— 92-ben infrastrukturális beru­házásokra Szabolcs-Szatmár megye 5500 milliót, Borsod megye közel 2000 milliót ka­pott, ezzel szemben Békés me­gye összesen 35 milliót. Mun­kahelyteremtő beruházásokra Békés a két év alatt 225 millió, Szabolcs 975 millió, Borsod pedig 464 millió forintot nyert pályázatokon. Pelcsinszki szerint nem a másik két megye kapott sokat, hanem Békés ka­pott nevetségesen keveset. A tavalyi kihelyezett kormány­megbeszélés nyomán a kor­mány elkülönített a megye számára a területfejlesztési alapon belül 350 milliót, de ez gyakorlatilag csak 1994-ben lesz hozzáférhető. Szólt a kép­viselő az egyes elkülönített ál­lami pénzalapokról szóló tör­vény két héttel ezelőtt elfoga­dott módosításáról is, amely lehetővé tette a földhasznosí­tás támogatását. Úgy vélte, hogy a parlament egy jogilag aggályos településlistát foga­dott el, amelyen sajnos az 1992. évi területfejlesztési lis­tához képest 12 Békés megyei településsel kevesebb szere­pel. Markó István (MDF) rámu­tatott, hogy bár azért tartják a sajtótájékoztatót, hogy sző­kébb pátriájuk, Békés megye elmaradottságára felhívják a (Folytatás a 3. oldalon) Modern rabszolgaság Sokkal több munkahely van ma hazánkban, mint a foglal­koztatottak száma — állítják a munkaügyi szakemberek. Korunk riasztó munkanélküliségét ismerve hihetetlennek tűnik a kijelentés, mégis valós. Az új munkatörvénykönyv ugyanis nem kötelezi a munkaadókat a törvények betartá­sára, s így az új vállalkozók jelentős része szabályosan kizsákmányolja alkalmazottjait. A napi nyolc óra helyett — természetesen a megszabott minimálbérért — 10—14 órát dolgoztatják beosztottjai­kat, akik kollektív szerződés hiányában ezt kénytelenek eltűrni. Kollektív szerződés csak azon a munkahelyen fogalmazható meg, ahol szakszervezet is van, de azonnal kirúgják azt a dolgozót, aki ezt csak emlegetni is meri. Tehát a kft.-k dolgozói másfél ember helyét foglalják el, s miközben másoktól elveszik a munkalehetőséget, kényte­lennek elviselni modem rabszolgává alacsonyításukat, s könyörögni az érdekükben fellépni szándékozóknak, hogy ne tegyék, mert a munkanélküliségnél még kiszol­gáltatottságuk is elviselhetőbb. Napirenden van a munkatörvénykönyv módosítása. Vajon reménykedhetünk-e abban, hogy a törvények nem a huszadik századi rabszolgaság feltételeit gyarapítják az Európába vágyó Magyarországon, hanem betöltik végre szerepüket: megalkotják a munkaadók és a munkavállalók tisztességes együttműködésének a kereteit. Lenthár Márta Ma indul a Médiahajó Ma délelőtt fél tízkor útjára indul a Médiahajó, fedélzetén azokkal az utasokkal, akiket a napilapok szerkesztőségei szavazással az országos, illet­ve a megyei közéleti tizenegy­be választottak. A legnépsze­rűbb megyei személyiségek névsorát lapunk augusztus 19- ei számában közöltük: Balog Miklós, a Kner Nyomda Rt. vezérigazgatója, Gyulay End­re szeged-csanádi megyéspüs­pök, Köteles Lajos, a békés­csabai főiskola főigazgatója, Lukács József tornász mester­edző, Patay László, az épülő békéscsaba-erzsébethelyi templom freskójának festője, Pásztor József, a Békéscsabai Előre FC vezető edzője, Sík Ferenc, a Gyulai Várszínház igazgató-főrendezője, Simon Imre, a megyei közgyűlés el­nöke, Simonyi Imre József At- tila-díjas költő, Sümeghy Csa­ba, a gyulai Giulio Kötőipari Rt. elnöke és Szabó Ferenc helytörténész, múzeumigaz­gató szerepelt a listán. A szervezők a Médiahajóra Gyulay Endrét, Sík Ferencet és Simon Imrét hívták meg. A püspök halaszthatatlan hivata­li elfoglaltsága miatt a meghí­vást nem tudta elfogadni. A rendezvény utasai a Hu­nyadi és a Táncsics sétahajó­kon Kismarosra utaznak, ahol közös programokon vesznek részt. Napirenden szerepel a média, a választási küzdelem és a sajtó viszonya, a határon túli kisebbségek sorsa, a frek­vencia moratórium feloldása utáni helyzet, sport és nyilvá­nosság, a köztisztviselők és a választások, Magyarország 1993-ban, avagy az ország gazdasági állapota és kilátása­ink. A Magyar Rádió nap köz­ben több alkalommal egyenes adásban jelentkezik a Média­hajó rendezvényeiről. Betöréssorozat - száz sértett Ezek a betyárok nem lovon járnak Nem mindennapi betpréssoro- zatnak jutottak nyomára a Me­zőkovácsházi Rendőrkapi­tányság nyomozói. Ugyanis a közel száz sértett ellen elköve­tett ügynek pontosan ennyi gyanúsítottja van. A szokatlan hadiösvényt választó csoport tevékenységének külön érde­kessége, hogy csak földúton közlekedtek egyik település­ről a másikra. Modem betyá­rok lévén azonban ló helyett jobban kedvelték a négykere­kű járműveket. Szerencsére a gyanúsan álcázott nyomok ezúttal is a rend őreinek ked­veztek, így sikerült fülöncsíp- ni a betyárbanda állandó és alkalmi tagjait. — A betöréssorozat felderí­téséhez egy korábban feltárt eset szolgáltatta az ürügyet — kaptuk a tájékoztatást dr. Ba­rátit Mihálytól, a bűnügyi osz­tály vezetőjétől. — Szeptem­ber elején történt Medgyesbo- dzáson, hogy egy Trabant szélvédőjét kiszerelve iratokat vittek el. A kapitányság bűn­ügyesei forró nyomon munká­hoz láttak, a házakhoz beko­pogva úgynevezett tanúkuta­tást végeztek. Ekkor egy rend­számtöredék alapján K. L. ma- gyarbánhegyesi lakosra tere­lődött a gyanú, aki a rendőrsé­gi elszámoltatáskor beismerte tettét, sőt, még tíz hasonló ese­tet. Mint kiderült, az ügyes ke­zű betörő — mivel benzinkút­nál nem szeretett tankolni — az 1200-as Ladákra speciali­zálódott, melyeknek egyetlen kézmozdulattal nyitotta fel a tanksapkáját. A benzinpénz ilyetén spórolása azonban nem aratott osztatlan sikert, mert tetteiért fizetni kell. (Folytatás a 3. oldalon) Csak papíron csökken a munkanélküliség Több város kritikus helyzetben Elsősorban a munkaerőpiaci helyzetről és a Regionális Át­képzési Központ munkájáról folyt a vita tegnap délelőtt Bé­késcsabán a Szakszervezetek Házában, ahol a Békés Megyei Munkavállalói Szakszervezeti Kerekasztal képviselői vitatták meg, hogy mit tehetnek a kerék­asztal tagjai (MSZOSZ, Liga, MEDOSZ, Munkástanács, a ke­reskedelmi és vasas dolgozók érdekképviselői) a munka- nélküliség könnyítésére. A munkaügyi központ félévi je­lentése ugyan arról számol be, hogy két százalékkal csökkent megyénkben a munkanélküli­ség, a jelenlévők viszont egyet­értettek abban, hogy ez csak a papírforma, a valóságban a re­gisztrált munkanélküliek mel­lett egyre több a járadékból ki­kerültek száma. Különösen kri­tikus megyénkben a helyzet Szeghalomban, Gyomaendrő- dön, Békésen, Sarkadkeresztú- ron és Gyulán, valamint a férfi segéd- és betanított munkások körében, illetve az ágazatok közül a mezőgazdaságban. A tanácskozás résztvevői azt is megállapították, hogy a mun­kanélküliséget mérséklő eszkö­zök (átképzés, közhasznú fog­lalkoztatás, munkanélküliek vállalkozóvá válása, korked­vezményes nyugdíjazás és így tovább) az érintettek csak kis töredékének oldják meg a gond­jait, azokat is egyre szigorodó feltételek között. Több javasla­tot is megfogalmaztak, ame­lyek előterjesztését tervezik a foglalkoztatási törvény, vala­mint a munkatörvénykönyv ter­vezett módosítása kapcsán: pél­dául felszámolásra kerülő válla­latok esetében a végelszámolás, és ne a foglalkoztatási alap ter­hére oldják meg a korkedvez­ményes nyugdíjazást; a munka­törvénykönyv esetében pedig újá­nak elő olyan szankciókat, ame­lyek a törvények betartására köte­lezik a munkaadókat L. M. SZÉN- ÉS HEJŐCSABAI CEMENTAKCIÓ! Tüzelőajánlatunk: — Biobrikett 418,50 Ft/zsák — Dorogi brikett 790 Ft/q — Berentei mosott dió akciós áron (4000 kai) 599 Ft/q — Jäger brikett 815 Ft/q, német brikett Magyarországon gyártva — Tatai brikett 820 Ft/q — Orosz dió 780 Ft/q (7200 kai) — Fűrészelt tűzifa 490 Ft/q 30 q felett a megyében díjtalan házhoz szállítás. Megrendelést telefonon is elfogadunk. Áraink az áfát is tartalmazzák. Új padlómegoldás! Import melaminpadló divatos színekben megrendelhető 1500 Ft/m2 áron. Legolcsóbb cementvásár! — Hejőcsabai cement 350-es, 630 Ft/q. A megyében 30 q felett díjtalan házhoz szállítás. — Fenyő fűrészáru 18 900—22 500 Ft/m3 — Rúdfal 2 000 Ft/m3 — Faforgácslap, natúr és laminált: 10—19 mm-ig — A—AD jelű áthidalók és E jelű gerendák — Olasz padlólap 15% engedménnyel — Orosz pala 300 Ft/db. A Jamina Téglagyár termékei megrendelhetők gyári áron. Nikecel és üveggyapot szigetelők kaphatók. Ajánlunk még oltott meszet, kisméretű téglát, pillértéglát. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. Telefon: (66) 441-264. Borbély Tüzép, Békéscsaba, Berényi út 140.

Next

/
Oldalképek
Tartalom