Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-21 / 220. szám
{ÉKES MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1993. szeptember 21., kedd Nem fogadták el Immár harmadik alkalommal nem fogadta el Pusztaföldvár képviselő-testülete az 1992. évi zárszámadásról szóló rendelettervezetet. A tervezetben előterjesztett általános és részletes — valamint az ülésen elhangzott szóbeli — kiegészítéseket még mindig kevésnek tartotta néhány képviselő. Nemzetközi torna A Békéscsabai Szlovák Fiatalok Baráti Köre nemzetközi kispályás labdarúgó tornát rendez október 1-jétől 3-áig. Az Alföld Kupa ’93 rendezvényen Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából és hazánkból vesznek részt szlovák fiatalok. Védett vidék: a szeghalmi Kék-tó Szeghalom határában 1989 óta védett a Kék-tó néven ismert 30 hektárnyi terület, amely a vízimadarak költő- és élőhelye. A madárvonulások idején jelentős pihenőhely is ez a sekély vizű, zsombékos terület fotó: fazekas ferenc Hogyan utazzunk olcsón nyugatra? Apróhirdetésekben komoly összegeket kérnek egy ilyen kérdésre adott válaszért, ám én nem akarok kereskedni vele, hiszen nem a saját ötletemről van szó. Kitalálói viszont nyíltan mutogatják, közreadásának sem lehet különösebb akadálya. Jelentkezzünk tehát valamely utazási iroda olcsó nyugati útjára, majd az üdülés helyszínére érkezve lépjünk fel luxusigényekkel. Csak azt figyeljük, hogy mi hiányzik a szobából, a terített asztalról, a programokból, s máris akkora botrányt csaphatunk, amekkora csak agresszivitásunkból, hisztériás hajlamainkból telik. Akár bele is betegedhetünk a ,,szörnyű körülményekbe”, hogy mindenki körülöttünk ugráljon. Ha az utastársak helytelenítik magatartásunkat, nevezzük őket igényteleneknek, gyáva nyulaknak, balekoknak, s hangoztassuk, hogy mi már bejártuk a fél világot, de jelenlegi tartózkodási helyünkhöz hasonló ramaty kiszolgálást, környéket, idegenvezetést (a sor fantáziánk szerint bővíthető) még soha nem tapasztaltunk. Már külföldön megfenyegethetjük az utazási iroda képviselőjét, hogy mindebbe nem nyugszunk bele. Az utolsó felvonás otthon következik. Berontunk az utazási irodába, s kellőképpen felháborodva elharsogjuk mérhetetlen sérelmeinket, majd visszaköveteljük a részvételi díjat. Előfordulhat, hogy az iroda naív munkatársa első hallásra megtagadja kérésünk teljesítését, de ettől nem szabad megijedni. Fenyegetőzni kell pereskedéssel, a sajtó nyilvánosságával, s nincs olyan üzleti sikerét féltő cég, amely ilyenkor be ne látná: jobb fizetni, mint akár vétlenül is egy botrányos ügybe keveredni. A visszakapott pénzzel azután kezdhetjük élőiről az egészet. Ugye ragyogónak tartják az ötletet? Vagy mégsem? L.M. Eretnek gondolatok a hatalomról A demokrácia nem mindenhol alapérték, a többségi akarat érvényesülése megoldhatatlan, a demokrácia nem jó, de nincs nála jobb, a kormány magának hozatja meg a törvényeket — ilyen, s az idézettekhez hasonló megállapításokat hallhattak a résztvevők Bánlaky Pál szociológustól, aki A hatalom természetrajza címmel tartott előadást a napokban Békéscsabán, a megyei művelődési központban. Az előadó először tisztázta a hatalom fogalmát, típusait, megjelenési módjait, majd a témával kapcsolatos legizgalmasabb kérdéseket elemezte. Melyik a jobb az európai kultúrákban kialakult diktatórikus és demokratikus hatalomgyakorlások közül? Kiderült, egyik sem az igazi, s hogy bizonyos esetekben a diktatúra hatékonyabb a demokráciánál. Az úgynevezett „ázsiai kis tigrisek” nagy ugrása diktatúrában valósult meg, ugyanez a modell az európai országokban kivitelezhetetlen. Elgondolkoztató az a kérdés is, hogy miért nem érvényesül az európai demokráciákban a többségi elv. Akadálya nem politikai, hanem maga az a tény, hogy a választásra jogosultaknak csupán egyharmada megy el szavazni, s ennek következtében a demokráciákban is a kisebbség dönt a többség sorsáról. Sajnos szintén csak az elmélet oldotta meg a demokráciákban a társadalom megóvását a hatalom koncentrációjától a hatalmi ágak (törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom) elkülönítésével. A gyakorlatban nálunk sincs egyensúly működésük között, hiszen a kormány (végrehajtó) önmagának hozatja meg a törvényeket a parlamenttel. Az előadó abban látná a hatékonyabb demokratikus működést, ha egyre több önálló hatalmi ág jelenne meg érdekképviseleti szervek, kamarák, különböző szövetségek, társadalmi csoportokként működő lobbik formájában, vagy például létrejönne az önkormányzatok szövetsége, amely az emberekkel való élő kapcsolata következtében nagyobb erőként jelenhetne meg, mint a parlament. Befejezésül Bánlaky Pál a hatalom egyénre gyakorolt kísértéseiről beszélt, s közülük részletesen elemezte az erőszak, a „nekem mindig igazam van” s az előnyszerzés hatalomban rejlő lehetőségeit, amelyek érvényre jutása mindig az adott egyéntől és helyzettől függAz előadást tartalmas beszélgetés követte, majd Fabulya Lászlónétól, a mindenki számára nyitott „Oskola” program szervezőjétől megtudtuk, hogy legközelebb (október 1-jén délelőtt 10 órától) Pál Tamás szociológus Érdek és érdekérvényesítés című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Lenthár Márta Konyhai útmutató árak és bérek között Kiadványai sorában Magyarországon egyedülálló kézikönyvet jelentetett meg a Békés Megyei Pedagógiai Intézet. A könyv a költség- vetési intézmények élelmezéssel kapcsolatos tudnivalóit foglalja össze. Előzménye, hogy az intézet júniusban 3 napos, a megye gyermek- élelmezésében dolgozó szakemberek elmondása szerint régóta hiányzó tanfolyamot szervezett. Ugyancsak a résztvevők kérték, hogy az ismeretanyaghoz nyomtatott formában is hozzájuthassanak. Az elhangzott előadásokat kiegészítő könyv 1300 példánya máris elfogyott. További megrendelések esetén a pedagógiai intézet utánnyomásra vállalkozik. A kézikönyv 3 fő témaköre többek között megismertet a helyes táplálkozással, az élelmiszerek energia- és tápanyagtartalmával, a közegészségügyi szabályokkal, eligazítást ad a számviteli bizonylatok, az áfa előírások között. Foglalkozik a beszerzéssel, készletezéssel, a térítési díjjal és a kedvezményekkel. Végül a fogyasztóvédelemmel, melynek anyagait az ellenőrzési tapasztalatok, a jogszabályok alapján állították össze. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet továbbképző sorozatát az oktatási intézményekben dolgozó gazdasági vezetők szlovákiai tanulmányújával folytatja. Sz. M. Kézikönyv a költségvetési intézmények élelmezésével foglalkozók, irányítók és ellenőrzők részére 1993 Békés Megye Képviselő-testülete Pedagógiai Intézete Az érem másik oldala Ruhagyűjtés rászorulóknak Békéscsabán a VI. kerületi vöröskeresztes alapszervezet a Munkáspárt Városi Koordinációs Bizottságával közösen a rászorulók számára ruhagyűjtési akciót rendez szeptember 27-én délelőtt 9 órától délután 4 óráig az alábbi helyeken: Deák utcai Idősek klubja, Aradi utcai Idősek klubja, Luther utcai Nyugdíjasok háza, Lencsé- si Közösségi Ház, valamint a jaminai Nyugdíjasok háza. Földárverés előtti tájékoztatás A Gyulai Földrendező Bizottság, a szeptember 28-ára és 29-ére a Köröstáj Tsz területére kitűzött kárpótlási földárverések előtt tájékoztatást tart az árverésre kerülő táblákról és megkísérlik egyezség létrehozását. A szóban közölt szeptember hó 27-e helyett — az önkormányzati képviselő- testületi ülés által foglalt városházi nagyterem miatt — a tájékoztatást az előző hét péntekjén, 1993. szeptember hó 24-én 17 órától tartják. (X) A ’60-as években, egyetemi tanulmányaim során kötelező tantárgyként szerepelt a tudományos szocializmus. A szemináriumok során volt, amiről meg tudott győzni az előadónk, volt, amiről nem. Külön fejezetben szerepelt a kapitalizmus politikai gazdaságtanában a munkások abszolút és relatív elnyomorodá- sa. Erről nem tudott meggyőzni a szeminárium vezetője. Akármennyire egyoldalúan tájékoztatott az akkori rádió és a sajtó, már abban a időben volt némi idegenforgalom és közvetlenül is tájékozódhattunk a valós helyzetről. Nekem is volt „nyugatra szakadt hazánkfia” rokonom, aki hatalmas Mercedes autóval jött meglátogatni. Kiderült róla, hogy egy üzemben munkásként dolgozik, de többször volt munkanélküli is. Én, aki értelmiségi családban nőttem föl, édesapám tanárember volt, addig még sohasem voltam külföldön és nemhogy autónk nem volt, de még egy robogóról vagy tévéről sem ábrándozhattunk. Én is azt vallom, ahogy egy interjúban Szent-Györgyi professzor mondta, aki a valóságot meg akarja ismerni, az elsősorban a közvetlen ismeretekre, élményekre támaszkodjon és utána vesse össze a mások által nyújtott közvetett tapasztalásokkal. Most a nyári szabadságom alatt alkalmam volt az ország különböző vidékein és külföldön is megfordulni. így közvetlen tapasztalatokat is szerezhettem. Valamelyik nap, az országban legnagyobb példányszám- ban megjelenő napilapunkban azt olvasom, hogy a magyarok már nem Trabanttal, hanem koldusbottal járnak. A valóságban viszont azt látom, hogy bár Trabant is van még szép számmal, de az utak tele vannak szebbnél szebb magyar rendszámú Mercedesekkel, BMW-kel, Volkswagenekkel, •Fiatokkal, Opelekkel stb. És ezek között jelentős számmal vannak új autók. Régen nagyon át kellett gondolnom azt is egy hét végén, hogy hol tankolok, mert gyakran 100 kilométert is megtehettem, hogy benzinkutat találjak. Most viszont lépten-nyomon új és korszerű benzinkutakat találok. Az újságban gyakran olvasom, hogy elpiszkolódott a Balaton és kevés a német vendég. Ezzel szemben én úgy tapasztaltam, hogy a Balaton vize épp olyan tiszta és selymes, mint 20 évvel ezelőtt és a sok német vendég között alig találtam helyet a strand zöld pázsitján. A magyar vendéget azzal riogatják a sajtóban, hogy a Balaton rendkívül drága. Én is alig mertem étterembe elmenni. Ezzel szemben kellemesen csalódtam, mert semmivel sem volt drágább, mint az ország bármelyik pontján egy útmenti csárdában. A Balaton partján a zenés vendéglőben 40 forintért kaptam a májgombóclevest, 190 forint volt egy cigánypecsenye sültburgonyával. Bár nagy volt a választék, minden ételből lehetett zóna adagot kérni. Az étel minősége kifogástalan volt és a mennyisége is bőséges. Vannak olyan tájékoztatások, amelyeknek nagyobb a politikai tartalmuk és nehezebb a valós igazsággal összevetni. A ’92-es békéscsabai választási kampányban a liberálisok és a baloldaliak a lakosság félrevezetésének és becsapásának mondták, amikor Kádár Béla hangoztatta, hogy Békéscsaba bekapcsolódhat a ’96-os Expóba és a kelet gazdasági kapuja lehet és ezt szakértelemmel segítené. Ezzel szemben meglepetéssel hallgattam Békéscsaba város liberális alpolgármesterét, amikor Habsburg Ottót tájékoztatta a Csaba Expóról. Ugyanazokat a mondatokat mondta a fide- szes alpolgármester, hogy Békéscsaba a kelet gazdasági kapuja lehet stb., amit annak idején Kádár Béla a választási kampányban mondott. Az egyik SZDSZ-es békéscsabai honatya még mindig „belerúg” Kádár Bélába, hogy nem figyel oda erre a térségre. Azt azonban elfelejti megemlíteni, és erről sajnos a sajtó is megfelejtkezett, hogy a Csaba Expót Kádár Béla minisztériuma jelentős pénzösszeggel és szakmai segítséggel támogatta. Annak ellenére, hogy nem nyerte el a csabai választópolgárok bizalmát. Az egyik kiváló újságíró az egyik békéscsabai napilapban azt fejtegeti, hogy a pótköltségvetés elfogadása csak az MDF-nek volt sikeres, de a nemzetnek hátrányos. Ezzel szemben ez a pótköltségvetés teszi lehetővé, hogy a déli határainkon az ország határait védő akciószázadok működhessenek, ami azért is fontos, hiszen a határainktól néhány kilométerre súlyos harcok folynak. Ez tette lehetővé a rendőrök több mint 25 százalékos béremelését is. Azt is tudjuk, hogy a nálunk rosszabb körülmények között élő népek országvezetése nemcsak a nemzetbiztonságra költ több pénzt, mint nálunk (katonaság, rendőrség), hanem nagy energiát folytat azért, hogy Magyarországról hamisan rossz kép alakuljon ki. Ezért is fontos a Duna Tv sugárzása a határon túl élő magyarok számára. Ezt is a pótköltségvetés tette lehetővé. Természetesen pro és kontra rengeteg érvet lehetne felsorakoztatni a mai valóság megszondázására, de úgy gondolom, hogy a valóság egyik szeletének, a negatívnak a túlhangsúlyozása a tájékoztatásban nem szolgálja érdekeinket és a tisztességes tájékoztatást. Dr. Kerekes Attila (A szerző az MDF békéscsabai elnöke)
