Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-20 / 219. szám
Ma Békés, holnap Békéscsaba és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1993. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 219. SZÁM Az eső ellenére 800—1000 ember jött el a Marói erdőbe fotó: fazekas ferenc Diána megint nem volt kegyes védenceihez, a vadászokhoz A természet megőrzéséért SPORT melléklet 11-16. oldal Szupersztár az ex-pénzügyminiszter Szegeden első ízben rendezték meg az országos menedzserpályázatot, ahol a szálloda és idegenforgalom kategóriában Vozár Márton, a Garzon Szálló Kft. ügyvezető igazgatója kapott díjat. (3. oldal) 2000-ben Sydney? Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpai Bizottság elnöke csütörtökön este 20 óra 20 perckor jelenti be Mon- te-Carlóban, hogy ki nyerte el a 2000. évi nyári olimpai játékok rendezési jogát. A legjobbak az ausztráliai Sydney esélyei, de ki tudja... Atlantára sem mindenki gondolt annak idején. (Olimpai összeállításunka 11. oldalon.) Bezárt a 97. BNV Vasárnap bezárta a kapuit a szeptember 10-én megnyitott Budapesti Nemzetközi vásár. Tíz nap alatt 450 ezren látogattak el a vásárba, amelyen harminchárom ország csaknem 1100 kiállítója, köztük 800 magyar mutatta be termékeit. Nyolc termék — a magasbiztonságú acélajtó, a 224 Beatrice háztartási porcelán edényáru, az elektromos telefonkönyv, a Komfort tűzhelytisztító, a Chemotox Super: légy- és szúnyogirtó, az Elekt- rolux porszívó, a Niki gyermekkocsi, a Diszperzit külső falfesték — kapott BNV Nagydíjat. Kiosztották az Ipari Formatervezési Nívódíjat és a miniszterelnöki különdíjat is. A vásárt több ezren keresték fel kerékpárral, ami bizonyítja a levegőtisztaság védelmét szolgáló akció eredményességét. Diána, a vadászok egyik védőszentje megint szeszélyes volt védenceihez. A szombati országos vadásznap dobozi rendezvénye esővel kezdődött, s az égi áldás sehogy sem akart elállni. Dr. Csorna Antal, a megyei vadászszövetség elnöke megnyitójában a következő gondolatokat ajánlotta a több száz jelenlévő figyelmébe. Az országos vadásznap szervező bizottsága a „Vadászok a természeti értékek megőrzéséért” jelszót választotta a második országos vadásznap jelmondatául. Ezzel kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy a vadászok tudatában vannak felelősségüknek: a vadászat sokszínű, ezer arcú természet valamennyi értékének megőrzése mellett folytatható, hiszen ennek mindig csak része — de nemzeti örökségünk része is egyben — a méltán híres magyar vadállomány. A vidéki embereket és a természetvédőket sosem kell arról győzködni, hogy a vadászok többet tettek és jelenleg is többet tesznek a természeti értékek védelméért, mint azt sokan gondolnák. Példa erre, hogy a csaknem 400 védett faj mellett mindössze 34 vadfaj vadászható Magyarországon, szigorú törvény adta keretek között. Az idei vadásznapon kettős volt a cél. Egyrészt a magyar vadászati kultúra fejlesztése, illetve megmutatása a nem vadászoknak, másrészt az ökológiai szemléletű vadgazdálkodás népszerűsítése, elmélyítése a vadászok körében. vadásznap szervezői, az egész rendezvény központjául szolgáló dobozi vadászházban két-háromezer ember fogadására készültek fel! Sokan nem jöttek el, de így is 800—1000 ember fordult meg a Marói erdőben a vadásznapon. A fórumon dr. Pásztor Gyula országgyűlési képviselő—civilben a bélmegyeri Nimród Vadász- társaság tagja — az évtizedek óta készülő vadászati törvény aktualitásait ismertette az érdeklődőkkel. Egyebek között megtudhattuk, hogy a háttérben jelentős érdekütközések vannak, megint elkészült a legutolsónak szánt törvénytervezet-variáció, dehát ez már ki tudja, hányadik a sorban... Mindenesetre ebben a vadászati jog a földtulajdonhoz kötődne. Ismerve a' parlament összetételét, ha a tervezet az országgyűlés elé kerülne — ennek reális esélye jövő tavasszal lenne, bár nem valószínű, hogy az egyéb, égetően fontos törvények mellett erre is lenne idejük a honatyáknak. A vad tulajdonjoga az államot illetné meg, bár más kérdés, hogy ki és miként vadászhat. A legkisebb vadászterület az úgynevezett apróvadas vadászterületnél 2500 hektár lenne, a nagyvadas területeknél pedig 4000. Akiknek ennyi földjük van, azok saját maguk vadászhatnának rajta. Sőt, 100 hektáron túl a nagygazdák vadásztársaságot alakíthatnának. Akinek viszont nincs legalább 100 hektár saját földje — magyarán szólva a falun lévő emberek többségének —, annak nem jut a vadászati jogból! (Folytatás a 4. oldalon) / Árpád népe újra együtt Nagyon sok férj és feleség csak a válóperi tárgyaláson döbben rá, hogy 10-15 évi együttélés során mennyire nem figyelt egymásra. A munka, a rohanás mindkettőjüket bezárta a maga kis elefántcsonttornyába, ahonnan nem látta a másik gondját, jöttek a félreértések, a viták, végül a válás... Régen a falvakban élők egy nagy családot alkottak, ahol mindenki ismerte, számontartotta a másikat. Ma minden ember csak a maga boldogulásáért küszködik. így vagy úgy, de lefoglalja a pénzszerzés, nincs már közös cél, csak egyéni érdek. S ahogyan a kisközösségekre, úgy az egész népünkre is jellemző a befeléfordulás, a féltékenység és az ellenségeskedés. Az 1990-es választások óta talán mostanában éreztem először, hogy a magyar népnek nem csak a nyelv az egyetlen összetartó ereje. A hosszú idő után ismét megszervezett televíziós „Ki mit tud?” ugyanis milliókat mozgatott meg határokon belül és túl. Kit szereplőként, kit szurkolóként, de azonos célért. Aki látta a szombati döntőt, érezhette, újra egymásra találtunk mi, magyarok. S míg tőlünk Délre és Keletre tizen- és huszonéves szívek véreznek el értelmetlen harcokban, a „Ki mit tud?” bebizonyította, mi ennél többet tudunk: békében élni és összetartozni. Legalábbis egy ilyen műsorsorozat idején... M.M. A Fastener Csavar-kötőelem mintabolt és az AEG kéziszerszámok kizárólagos forgalmazója meghívja minden kedves vásárlóját, illetve minden érdeklődőt az AEG elektromos kéziszerszámok és R E M S csőmegmunkáló gépek, valamint J O R A N fúrószárak kiállítására 1993. szeptember 21—23-áig. A kiállítás ideje alatt — készpénzfizetés esetén — 10% engedményt biztosítunk. Ki lesz a körön belül? Kevesebb falu a támogatottak listáján Megyénk szempontjából nagyon fontos témát tárgyal az Országgyűlés ezekben a hetekben. A területfejlesztési támogatás irányelveinek meghatározása és a többlettámogatásban részesíthető települések új listájának elkészítése a feladat. Az eddigi vitanapokon hat Békés megyei képviselő szólalt fel, illetve jelezte, hogy benyújt módosító indítványokat. Közülük Remport Katalinnal (MDF) beszélgettünk. — Kik, mikor és mennyi pénzt fognak kapni, ha a parlament elfogadja ezt az országgyűlési határozatot? — Ez az előterjesztés nem azt határozza meg, hogy kik, mikor és mennyi pénzt kapnak, hanem azt, hogy mely települések, illetve település- csoportok kerülnek abba a besorolásba, amelyek kedvezőbb pályázati feltételekkel indulhatnak központi pénzalapok elnyeréséért. Most arról van szó, hogy milyen alapelvek szerint határozzuk meg azoknak a településeknek a körét, amelyek ide tartoznak. — Lehet azt tudni, hogy a kormány által előterjesztett alapelvek szerint mire számíthatnak a Békés megyei települések? Magyarán: készen van már a települési lista? — Tudomásom szerint a kormány előtt szerepelt már lista is, mégpedig több variációban, attól függően, hogy hány mutatót, illetve mely mutatókat fogad el a T. Ház. Általában azt tapasztaltam, hogy (Folytatás a 6. oldalon) Egyetem a végeken Magas követelmények távoktatási formában Nem ünnepélyesnek, inkább munkamegnyitónak nevezte küzdelmeket felsoroló tanévkezdő beszédét dr. Gáspár László egyetemi tanár, a Neumann János Innovátorképző Intézet elnöke szombaton, a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán. Az 1992- ben egyetemként alapított iskola második tanévét kezdi meg, most már intézet. Hogy nem lett államilag elismert egyetem, a képzés színvonalán ez mit sem változtat: magas követelményeket állít távoktatási formában hallgatói elé. Biztosíték erre a legújabb tudományos és gyakorlati eredményeket összegző, interdiszciplináris képzési program, melynek tanítása egyetemi oktatóink közreműködésével folyik. Az egyetem-intézet fejlesztési szakértők (innovátorok) képzésére vállalkozik olyan területeken, melyek hiányoznak Magyarországon. Diplomásoknak hároméves, postgraduális képzést nyújtanak, humán fejlesztési és iskolafejlesztési szakterületeken, míg az érettségizettek öt évig tanulják a választott környezet- fejlesztési, rendszerfejlesztési, szervezetfejlesztési, településfejlesztési és vállalkozásfejlesztési szakokat. Az itt szerzett diploma iskolarendszeren kívüli felsőfokú szak- képzettségnek számít. Mint dr. Gáspár László mondta, a program hiányterületek láncolatát fedi le, s az innovációs menedzserek kipróbált gyakorlattal kerülnek ki. A mai Magyarországon a nagy- és kisvállalkozások egyidejű jelenlétében az innovátoroknak keresett szakembereknek kellene lennie, s ha nem így van, annak oka a gazdasági pangás, a felismerés hiánya. A minisztériumok hozzáállása az intézményhez nehezen érthető. Az állami egyetemi ranghoz — a felállított kritériumok alapján — az innovációs (Folytatás a 3. oldalon) Canon fénymásoló gépek eladása, üzembe helyezése, szervizelése, karbantartása, javítása. Eredeti kellékanyagok forgalmazása. Kedvező ár, gyors szolgáltatás. SELEX B & T IRODAGÉPCENTRUM, BÉKÉSCSABA, Bartók Béla út 46—50. TELEFON: (66) 442-614.
