Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
KITEKINTÉS Beszélgetés dr. Alexander Amot úrral, Németország búcsúzó nagykövetével 1993. szeptember 15., szerda Magyarország teljes jogú tagja lesz az Európai Közösségnek „A disszertációmban egy rossz király elleni, vagy egy totalitárius elnyomó rendszerrel szembeni politikai, vagy akár fizikai ellenállás jogaival foglalkoztam” Dr. Alexander Amot úr, Németország magyarországi nagykövete négyesztendős eredményes tevékenység után új állomáshelyére indul a közeljövőben. Az angolul, franciául, szerb-horvátul és oroszul kiválóan beszélő hivatásos diplomata először Nyugat-Afrikában, az egykori francia gyarmatokon teljesített szolgálatot, majd két alkalommal Moszkvában, összesen több mint nyolc esztendeig, s az elmúlt négy évben hazánkban dolgozott. Most Ukrajna—Kijev következik. —Nagykövet Úr! Az ön életében az emberi kapcsolatok legkényesebb, talán a legtöbb veszélyt magában hordozó területén zajlik. Mi szükséges a sikeres tevékenységhez? — Már a gimnáziumi évek alatt az a gondolat foglalkoztatott, hogy diplomata leszek. Szerencsém volt: 1960-ban felvettek és úgymond azóta minden nap a hobbimnak élhetek. Van egy tulajdonságom, ha úgy tetszik gyengém, de ez megkönnyíti hivatásom: kíváncsi természetű ember vagyok, minden érdekel. Kulturális kötődések — Úgy tudom, már tanulmányai során is így volt... — Jogot tanultam az egyetemen, a jogtudományban gyakorlati képzésen is részt vettem. Dolgozhattam volna bíróként, ügyészként, ügyvédként, alkotmánybíróként is... A jog mellett azonban nagyon érdekelt a történelem, a filozófiai kérdések és a gazdaságtudományok. Az ellenállási jogokról írtam doktori disszertációmat: egy rossz király elleni, vagy egy totalitárius elnyomó rendszerrel szembeni politikai, vagy fizikai ellenállás jogaival foglalkoztam. — Az elmondottakon kívül néhány szót beszélhetnénk talán egy másféle érdeklődésről is. Talán nem tévedek, ha az Angster orgonagyártó család történetéről szóló könyvet szeretném búcsúzóul átadni... — Köszönöm! Valóban különösen érdekel a zene, a Pécsi Dómban voltam hangversenyen, hallottam az Angster orgonát. Szeretem a koncerteket, az operákat és természetesen a festészetet is. —A diplomáciai életben, legalábbis amit érzékelünk a kapcsolatok, mondjuk Budapest és Moszkva között vagy Budapest és Bonn között éltek. Amot úr, tudomásom szerint sokat járt vidéken, többször Pécsett, mint említette még hangversenyen is. Két ország kapcsolatában is nagyon fontos, hiszen Magyarország lakóinak négyötöde vidéki. — Ezt mindenütt szándékosan tettem, így viselkedtem Afrikában is. Nagyon szeretném mindig bevonni az egész országot a kapcsolatokba, és számomra fontos, hogy a lakosság minden rétegével találkozzak. Számomra fontos az, hogy teljesen ismerjem. Legalább 7—8 alkalommal voltam Pécsett és az ország más részét is szisztematikusan, tudatosan beutaztam. Ebben nem állok egyedül: a nagykövetség többi munkatársa is sokat utazik, például a sajtóattasénkra, kulturattasénkra vagy a gazdasági attasénkra, hogy csak három személyt nevezzek meg. Meglepődtem azon, hogy Magyarországon a vidék a kívülálló számára milyen nagyon szép képet mutat. Nagyon örültem, hogy szép városokat láthattam, az ország nagy részén jól ápolt falvakat. Meg kell jegyeznem, hogy a magyar klasszikus parasztépítészet nagyon megváltozott. Ennek ellenére nagyon gondozottak a falvak mindenütt. Nagy benyomást tett rám az utaknak, utcáknak, a hidaknak a jó állapota. Ha nem tudnám, hogy Magyarország komoly gazdasági nehézségekkel küzd, akkor az ember azt gondolná, hogy Magyar- ország egy viszonylag jómódú európai ország. — Igazán elismerő vélemény, de az újságszerkesztő tudja, hogy hazánkfiai azért nem ennyire elégedettek például az utak, a hidak, a közművek állapotával... Nagykövet Úr! Milyen érzelmekkel, milyen személyes ismeretekkel érkezett Magyarországra ? — Egy nagykövet általános feladataival jöttem Magyarországra, természetesen, hogy a kapcsolatokat javítsam. Ez azt jelentette, hogy az együttműködés minden területével foglalkoznom kellett. Tudtam, hogy Magyarország a KGST-n és a Varsói Szövetségen belül is különleges szerepet játszott. Tudtam azt is, hogy MagyarDr. Alexander Arnot: „Hála Istennek Magyarország sokkal jobb helyzetben van” ország sokkal fejlettebb volt abban az időben, mint bármelyik keleti ország. Tehát azzal a várakozással jöttem ide, hogy könnyebb lesz itt a munkám, és így is volt. A bonni tevékenységemből volt ismeretem Magyarországról, a külügyminisztériumban dolgoztam, de egyébként személyes tapasztalataim nem voltak. Ott azon az osztályon tevékenykedtem, ami Magyarországgal foglalkozott, de egyébként Lengyelországért voltam felelős... Gazdasági kapcsolatok — A magyarországi rendszerváltás közben, Németország egyesülése után teljesített hazánkban szolgálatot. Úgy gondolom érzékelhetően hasznosan látta el feladatát. Ön miként értékeli az elmúlt évek diplomáciai tevékenységét? — Amikor megérkeztem, már nagyon jól megnyugodtak a gazdasági kapcsolatok. Már 1974 óta létezett egy német—magyar vegyes vállalat a Sie- mens-szel, és az érkezésemig több száz német—magyar vegyes vállalat is létrejött. Ezen kívül jó kereskedelmi kapcsolatok is léteztek már, egyébként Nyugat-Németország volt Magyarország első nyugati partnere, de Kelet- Németország és Magyarország között is erős gazdasági együttműködés élt. Kelet-Németország Magyarország első külkereskedelmi partnere volt, a Szovjetunió után a keleti blokkon belül. Az első időben a kollégáim és én nagyon sokat fáradoztunk annak érdekében, hogy ezek a német—magyar vegyes vállalatok jól működjenek. Ezeknek a cégeknek nagy része van a magyar exportban Németország felé. Ezek a vegyes vállalatok hozzájárultak ahhoz, hogy a munkatársak technikai, ökonómiai tapasztalatokra, ismeretekre tegyenek szert. Úgy gondolom, hogy ezek a német—magyar vegyes vállalatok nagymértékben hozzájárultak Magyarország világpiaci közeledéséhez. A nagykövetség és én is gondoskodni tudtunk arról, hogy német vállalatok más vállalatok mellett részt tudjanak venni a privatizációban. Magyarország Németországtól két és fél milliárd márka segítséget kapott, amit Magyar- ország részben már visszafizetett. Elképzelhető, hogy az emberek többre számítottak. Németország az egyetlen olyan állam, aki ilyen kölcsönt adott Magyarországnak. Az utolsó kölcsön, ami éppen a szemem előtt van, az 450 millió márka. Ez a magyar vonatszerelvények felújítására és Budapest— osztrák határ közti vasútvonalak felújítására szolgál. — Nagykövet Úr, előbbi kérdésem második része Németország egyesülésére célzott... Hány esztendeje, mikor és hol vetődött önben először fel a történelmi esemény bekövetkezésének lehetősége? —1988 első részében még Moszkvában voltam. Moszkvában egy szövetségi miniszter látogatott el hozzám. Annak idején arra gondoltam, hogy ha a peresztrojka tovább folytatódik itt, akkor jó lenne fölkészülni arra, hogy a volt NDK-ban is egyfajta peresztrojka létrejöhet, és jó lenne felkészülni a két német állam egyesülésére. Az én elképzelésem akkoriban az volt, hogy egy megváltozott NDK együtt tudna növekedni a Német Szövetségi Köztársasággal. Ez az elképzelés nem vált be, hamis volt, mert maga a rendszer nem változott meg egészen a végső időkig. Nem is fordult elő, hogy együtt növekedtünk volna, hanem egy egyszerű csatlakozás történt kelet-német részről a Német Szövetségi Köztársasághoz... — Az ön következő állomáshelye Kijev lesz. A hazánkban eltöltött évek alatt tudtunk valamiféle útravalót, tapasztalatokat, ismereteket adni egy keleti, egy rendszerváltást átélt, egy újból önálló országban végzett munkához? — Minden tapasztalat valamilyen módon hasznos, ha másképp nem, indirekt módon a későbbiekben az itt szerzett tapasztalatok is. Hála Istennek, Magyarország sokkal jobb helyzetben van. Ukrajnában sokkal nehezebb problémákkal kell szembenéznem, úgy belpolitikailag, külpolitikailag, mint Magyarországon. Az ukrán— német kapcsolatok nem is lehetnek olyan fejlett állapotban, mint amilyen fejlett állapotban a kitűnő magyar—német kapcsolatok vannak. Ukrajnában nagyon sok újat kell majd megtanulnom, rá kell hangolódnom az ottani helyzetre... Magyarország jövőjéről — A búcsúzásnál elkerülhetetlen a kérdés: milyen jövő előtt áll hazánk? — Úgy érzem, hogy Magyarországon a tudományok nagymértékben fejlődni fognak, és erre a magyar politikusok is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni. Különösen az alkalmazott tudományok fejlődése nagymértékben eldönti, hogy Magyarország új, modem árutermékek gyártásában mennyire tud felzárkózni, mennyire tud előbbre lépni. Ez határozza meg, hogy Magyarország milyen sikeresen tud majd fellépni az exportpiacokon. Ha magyar nemzeti érdekekről beszél az ember, akkor úgy gondolom, nagyon fontos, hogy sikeres legyen Magyarország az exportban, Magyarországnak más európai országokkal, mint Ausztria, Franciaország, Olaszország, Anglia, hogy csak néhányat említsek. Tudjuk azt is, hogy a közvetlen szomszédos országokkal a kapcsolatok még nem olyan jók, nem olyan fejlettek. De egy másik előrejelzés, hogy ezek a kapcsolatok a szomszédos országokkal is hosszú távon jól fejlődnek majd. Magyarország teljes jogú, teljes érvényű tagja lesz az Európai Közösségnek és a NATO-nak is. Egy Európai Közösségben, Európában méltó helyet foglal el majd Magyarország. — Nagykövet Űr, köszönöm a beszélgetést! , . Lombosi Jenő A vizek világjáró professzora Új-Zéland vízierőtelepeinek látogatója, az „energia szenvedélyének rabja” Mosonyi Emil professzor bevallja, hogy káros szenvedély rabja. Nem dohányzik, csak kevés alkoholt iszik és sohasem használt kábítószert. A 82 éves világjárónak van egy szokása — a vízi energia. Magyarországon született, életének legnagyobb részét a hidro-elektromos energia termelésével kapcsolatos előadásokkal és tanácsadásokkal töltötte, szerte a világon. Vándorló programjának legutóbbi állomása Új-Zéland volt. Az elmúlt héten meglátogatta a Waikato vízierőtelepeket és beszélgetett az Electricity Corporation of New Zealand és más szervezetek dolgozóival. „Nem vagyok a nukleáris és a thermál energia ellen, mert vannak országok, amelyikeknek végleg nincs más lehetőségük” — mondta a csoportnak. „De ha egy ország bővelkedik vízienergia-források- ban, akkor ennek a országnak a lehetséges utolsó cseppig ki kell használnia azt — ez az eset áll fenn Új-Zélandon.” Mosonyi professzor szerint a környezetvédők a vízierőtelepeket okolják a környezetre gyakorolt káros hatások miatt. „Mára azonban számos olyan intézkedést és eljárást ismertünk meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a negatív hatásokat elkerüljük, egyensúlyba hozzuk vagy elviselhető mértékre csökkentsük.” Európában mesterséges szigetek épültek a kitermelt anyagokból, amelyek a madarak élőhelyeivé váltak. A környezetvédők sok esetben rövid távra tekintettek előre és csak a helyi érdekekre gondoltak, holott nekik a globális megoldásokat kell figyelembe venni. Magyarországon a U. világháború után egy tudós megjósolta, hogy a vízi energia ideje lejárt és lehetőség lesz az egész világ atomenergiával való ellátására. Az új „csodaenergia” — a nukleáris energia támogatásával számos országban leállt a vízi erővel kapcsolatos fejlesztés. Szerző: Fiona Barber Waikato vízierőtelepeiről elismerően nyilatkozott a szakértő Mosonyi professzor, aki most Németországban él, úgy nyilatkozott, hogy Új-Zélandnak, a vízi energia területén nagyon magasan képzett tudósai és mérnökei vannak. Megjegyzésére, hogy a Waikato-tele- pen néhány helyen felújításra van szükség — az ECNZ-től biztató választ kapott, egy ilyen terv ugyanis már folyamatban van. Mosonyi professzor, akit a vízi energiával kapcsolatos ügyek bírósági szakértőjének neveznek, ezen a héten repül el országunkból. A hidro-elektromos energia világszerte ismert szakértője elismerően szólt a Waikato- tervekről... Javasolta, Új-Zéland bővítse vízienergia-rendszerét annak érdekében, hogy felkészüljön a következő évtized után jelentkező növekvő igényekre. Mr. Mosonyi Rotorua- ba és Aucklandba látogat, mielőtt visszatérne Németországba, ahol tanácsadóként dolgozik vízi energiával kapcsolatos ügyekben. A 82 éves embert a világ vezető személyiségének tekintik ebben a ügyben. Új-zélandi látogatását az Electricity Corporation segítette. A Waikato Hydro Group műszaki igazgatója, Giuseppe Griili mondta, hogy Mr. Mosonyi szakvéleménye felbecsülhetetlen értékű segítség Új-Zéland számára... Mosonyi Emil professzor — Egy életen át tartó szenvedély a vízi erő iránt 1934-ben (vagyis korábban, mint ahogy ezen cikk sok olvasója megszületett volna) kezdte Mosonyi professzor szakmai pályafutását Magyarországon építőmérnökként, a vízépítés területén. A vízierő- hasznosítás minden vonatkozásában (oktatás, előkészítés, tervezés, építés, felújítás stb.) kiemelkedő előadóként, szak- tanácsadóként, hivatalnokként és gyakorló mérnökként eltöltött 60 év után. Mosonyi professzor még mindig érintetlenül őrzi hatalmas lelkesedését és tiszta meglátásait a vízienergia-ipar múltjáról, jelenéről és jövőjéről. 82 éves kora ellenére Mosonyi professzor szakmailag nagyon aktív és vendég előadóként, konferenciák elnökeként, munkaértekezleteken, szemináriumokon a világ minden táján részt vesz. Az elmúlt hónapban Pakisztánban járt, ahol az ország vízierőmű-fej- lesztésének előmozdítására létrehozott minisztériumi bizottságban elnökölt, májusban pedig előadást tartott a Troud- heim Egyetemen Norvégiában. Karizmatikus jellemének, műszaki szakértelmének és példaszerű teljesítményeinek köszönhetően, a világ bármely vízi energiával kapcsolatos konferenciáján vegyen is részt, azaz inspirációk és új elképzelések forrásává válik... Az országunkban töltött két hét alatt Mosonyi professzor nagyon elfoglalt volt; fórumokon és találkozókon vett részt Aucklandban, Wellingtonban és Hamiltonban, meglátogatta a Waikato vízierőtelepet és interjúkat adott a tömegkommunikáció részére. Mindezen alkalmakkor a hallgatóságot elbűvölte Mosonyi professzor erőteljes és másokra is átragadó lelkesedése. Az események közül talán az Auckland Egyetemen tartott fórum volt a legsikeresebb, amelyet vegyes közönség hallgatott (diákok, egyetemi tanárok, tanácsadók, hivatalnokok, vállalkozók, gépészek). Az előadás végén Mosonyi professzort a hallgatóság, felállva helyéről, lelkes ünneplésben részesítette, Mosonyi professzor magával ragadta hallgatóságát nemcsak azért, mert azt kapták, amit vártak, például: világos áttekintést a három fő témában (a vízi energia jövője, környezetszabályozások, elsajátított feladatok), hanem azért is, mert nagyon élvezetesen (szinte szórakoztatóan) mutatta be, hogyan lehet bonyolult dolgokat szellemes, egyszerű módon előadni. Mosonyi professzor nemcsak a műszaki tudományok területén kiemelkedő személyiség, de vannak más figyelemre méltó vonásai is: ne felejtsük el, hogy a II. világháború utáni magyarországi körülmények között kiállt szabadgondolkodói elvei mellett... G. Grilli A CIKKEKET FORDÍTOTTA: Galbáts Zoltán Dr. Mosonyi Emil emeritus professzornak, az Akadémia rendes tagjának a Körös-vidékhez való kötődése jól ismert. O tervezte a békésszentandrási duzzasztót, amely 50 éve épült. A 80-as éveiben járó professzor a közelmúltban bátran vállalkozott egy hosszú útra, amelynek végcélja Új-Zéland volt. Útjának tapasztalatairól a helybeli sajtóvisszhang alapján állítottuk össze ezt az anyagot.
