Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
Ms MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. szeptember 15., szerda Megjelenik a közoktatási törvény A Köznevelés című lap szeptember 17-én megjelenő száma adja közre a közoktatási törvény teljes szövegét. A folyóirat ezúttal dupla terjedelemben, ám változatlan áron jelenik meg. Ennek közlésére a művelődési minisztérium sajtóirodája kedden kérte az MTI-t. Sarkad helyett Békéscsabán Az 1992-ben Sarkadon alapított Neumann János Innová- torképző Egyetem tanévnyitó ünnepélyét az idén szeptember 18-án, szombaton tartják. Az eltelt egy esztendő alatt azonban jelentős változásokon ment keresztül az intézmény. A székhelyét Sarkadról Békéscsabára helyezték át, és a neve Neumann János Inno- vátorképző Intézetre változott. Az intézet a Magyar Innovációs Kamara tagja lett. A szóban forgó tanévnyitót 18- án 10 óra 30-kor tartják a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola sportcsarnokában. Négycsillagos kemping épül Szarvas város önkormányzata legutóbbi ülésén elfogadta a Körös melletti négycsillagos kemping megvalósítására benyújtott pályázatot. A nyertes a budapesti székhelyű Viking Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A munkálatok a közeljövőben elkezdődnek. Képviselői fogadóórák Kádár Péter országgyűlési képviselő fogadóórát tart szeptember 16-án, csütörtökön Gyulán 16 órakor, 17-én, pénteken Sarkadon 16, Újsza- lontán pedig 18 órakor. „A SZEGÉNYSÉG SEM ALJASÍTJA LE A FENNKÖLT LELKEKET, S A GAZDAGSÁG SEM EMELI FEL AZ ALANTASOKAT.” (Vauvenargues) Békéscsaba, Jókai u. 6. Telefon: 322-027. MAI AJÁNLATA. JÓL ÁLL NEKI A HALÁL szinkronizált amerikai vígjáték. Fsz.: Goldie Hawn, Bruce Willis Mindent a szemnek! Ha egy kis erotikus kalandra vágyik, látogasson el hozzánk! MINDEN SZOMBATON INGYENES PEZSGŐPARTI Békéscsaba-Póstelek. ^Telefon: 06 (66) 321-566.^ A gyermekszínház jó befektetés (Folytatás az 1. oldalról) ez az utánpótlás nevelése, színházi nézővé ott válik a gyermek, a jövő közönsége ott formálódik. S ha a meséket, gyermekdarabokat néző gyermek később ifjúsági néző is tud maradni, akkor talán megmarad felnőtt nézőnek is. A mesedarab a színháznak befektetés, de természetesen igényesen kell csinálni, nem szabad másodrangúnak tekinteni. —A televízióval való együttműködés évekig tartott, aztán megszakadt. Most itt láttam a bemutatón Békés József írót. Az együttműködés folytatódik? — így van. Szeretnénk több vonalon kapcsolatokat kötni, visszaszerezni. Az a célunk, hogy a színházhoz olyan emberek csatlakozzanak, akik a színházért tenni tudnak, tenni akarnak, akik a színház ismertségét növelni tudnák.-—Megbízása óta minden beszédében, nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy elsődleges törekvése a Jókai Színház felemelése, szeretné kiemelni a társulatot az ismeretlenségből. —Én azért vállalkoztam erre a feladatra, hogy megpróbáljak eléállni annak a kihívásnak, hogy ezt a színházat is azoknak a sorába emeljük, amelyek rangot vívtak ki az elmúlt években. Erre most van is lehetőség; a csillagok elég jó együttállása látszik. A színház megújult, egy 320 milliós rekonstrukció vége felé tartunk, az épület megszépült, ez ma már nem egy porfészek. A társulatban él az újrakezdési vágy, és sikerült jól szerződtetni, olyan erőket a színház mellé állítani, akik képesek ezt a felemelkedést megvalósítani. — Ebbe a törekvésbe illeszkedik, hogy Miszlay Istvánt dramaturgként szerződtette. Miszlay idejében fénykorát élte a Jókai Színház. Megbízása most gesztus, vagy több annál? — Mindenképp több annál. Miszlay itt valóban nagyon jelentős színházat csinált. Megmerném kockáztatni azt is, hogy a legjelentősebb korszakát képviselte a csabai színháznak, nemcsak azért, mert ő fedezte fel a környező országok magyar szerzőit, hanem azért is, mert nagyon jó társulatot alakított ki. Miszlay különösen jó színházi szakember, akinek a tudása fontos, hogy jelen legyen a színházban. Jól ismeri ezt a régiót, ennek a megyének a szülötte. A legutóbbi időkben pedig sok rendezésen keresztül megismerte a környező országok magyar színjátszását, így a kapcsolatteremtésben is sokat tud nekünk segíteni. NlEDZlELSKY KATALIN A sátorba be a Hold” Bot-Pásztor Gyöngyi aradi textilművész színre, formára, anyagra változatosan varrt textilképeiből nyílt kiállítás tegnap délután a békéscsabai városháza kiállítótermében. Romániában a néphagyományokhoz ragaszkodás mai szemlélettel felfrissülve gazdag textilművészetet hozott létre. Az alkotó belső teret berendező igénye hasonlatos ahhoz, mint mikor őseink sátrába benézett a Hold — mondta többek között a tárlatot megnyitó Banner Zoltán művészettörténész. FOTÓ: FAZEkas ferenc „Nem miattunk van válságban...” (Folytatás az 1. oldalról) kéréseit. E szerint a magyar mezőgazdaság az összeomlás szélén áll. A termelők, legyenek akár egyéni vállalkozók, kistermelők vagy szövetkezeti gazdaságok, minden nap nyomasztó termelési, pénzügyi, értékesítési gondokkal küzdenek a fennmaradásért. Az agrárágazat válsága egyben a vidék válsága. A falvakban nő a munka- nélküliség, az elszegényedés. A huszonnegyedik órában sikerült csak a kormányt a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, de annak eddigi és a kilátásba helyezett intézkedései nem elegendőék a mezőgazdaság megmentésére. Kovács László, a vésztői Körösmenti Mezőgazdasági Szövetkezet traktorosa, akárcsak a többi Békés megyei résztvevő, bízik abban, hogy nem volt hiábavaló a demonstráció: — Talán elgondolkodik a kormány a mezőgazdaság baján, talán csak jobb lesz ezután... S.Á. Pénz(tárca)-rejtély Különös esetről számolt be egy békéscsabai olvasónk, és hozzá bizonyítékokkal (?) is szolgált. A hölgy ép, műbőr pénztárcáját, benne két papír 100 forintossal és egy fém húszassal egy napig a lakásuk szobájának asztalán hagyta, felejtette. Amikor újra kezébe vette a tárcát, furcsa dolgot észlelt. A pénztárcán fekete folt, valamint lyuk éktelenkedett. A bukszában lévő húszas és a százasok is sérüléseket szenvedtek—leginkább égéshez hasonlót —, de csak bizonyos helyeken. A hölgy állította, hogy a szobában rajta kívül senki nem járt, hőkibocsátó tárgy nem volt a közelben, a családban pedig egyébként sem dohányzik senki. Az egyelőre megmagyarázhatatlan eset „főszereplőit”, a bankókat és a pénztárcát elküldtük dr. Egely György kutatónak, aki megígérte, hogy megvizsgálja azokat és tapasztalatairól, véleményéről beszámol majd olvasóinknak. MMP A „sérüléseket” egyelőre rejtély övezi Az Országgyűlés elfogadta a bevándorlási törvényt Az Országgyűlés kedden délután 210 szavazattal, két ellen- szavazat és 10 tartózkodás mellett elfogadta a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály megszületéséhez kétharmados többségre volt szükség. A törvény szabályozza a külföldiek, azaz a nem magyar állampolgárok magyarországi beutazásával, tartózkodásával és bevándorlásával kapcsolatos ügyekben a természetes személyek és szervezetek jogait és kötelezettségeit, a magyar hatóságok feladat- és hatáskörét, valamint az idegen- rendészeti eljárások rendjét. A törvény ismertetésére visszatérünk. (MTI) A parlament kormányoz? Ahhoz, hogy érdemi segítséget tudjon adni a mezőgazdaságnak, saját bevallása szerint a kormánynak sem pénze, sem hatásköre nincs. A döntés, az intézkedés lehetősége az Országgyűlés kezében van. Ez a gondolat elhangzott tegnap a Kossuth téren is, sőt, az országgyűlési képviselőkhöz intézett felhívás szövegébe is belekerült. Formailag persze így igaz a dolog, hiszen az Országgyűlés alkot vagy módosít törvényeket, dönt a költségvetési pénzekről. Tudni kell azonban, hogy a parlamenti képviselők többsége kormánypárti a plenáris ülésen is és valamennyi bizottságban is. Bárhol bármiről kell szavazni, a kormány álláspontja érvényesül, ritka, apró kivételektől eltekintve. Az Országgyűlés nem is tud tárgyalni olyan témát, amely a kormánynak nem tetsző vagy nem sürgős. Minden képviselőnek joga persze, hogy önálló törvénytervezetet nyújtson be, többnyire fel is veszik a napirendre. De ezen a bizonyos napirenden lassan több törvénytervezet vár megtárgyalásra, mint ahány napja még hátravan a mostani parlamentnek. Vajon ki dönti el, hogy közülük melyek kerülnek ténylegesen a tárgysorozatba? Eltalálták, természetesen a kormány képviselő-katonái. Mostanában már nem közvetíti a televízió a törvénytervezetek kedd esti szavazását. Elmondom hát, hogyan zajlik. Pontról pontra halad az elnök a módosító javaslatokon. Miniszter úr egyetért? Igen! vagy Nem! kiáltja jó hangosan a miniszter, s a parlament nagyobbik felét kitevő kormánypártiak — az újságolvasásból vagy keresztrejtvény-fejtésből fel sem emelve a fejüket — automatikusan nyomják meg azt a gombot, amit a miniszter kiáltott. Hát így múlnak a döntések a parlamenten, és nem a kormányon. Gyorsan hozzáteszem, hogy ez a bizalom és együttgondolkodás a kormány és a kormánypárti képviselők között természetes, sőt kívánatos. De politikai, gazdasági koncepciók kialakítása helyett nem szép dolog az Országgyűlésre (főleg annak ellenzéki oldalára is) hárítani a felelősséget. „ ; Simonffy Agnes Önkormányzati show (Folytatás az 1. oldalról) kapott, vagyis egyikőjük sem nyerte el a szükséges bizalmat. Az eddig sem igazán csendes ülésen ekkor robbant a bomba, ugyanis a nézők között helyet foglaló Kincses Julianna arra emlékeztette a szavazáson már túlesett városatyákat, hogy a három pályázó közül Szili Gézának nincs meg a jogszabályban előírt végzettsége. Ezt a tényt Szentesi Károly jegyző elismerte, mentségére azt is elmondta, hogy a kulturális bizottság ülésén ő erre fel is hívta a figyelmet, ám a bizottság ennek ellenére mindhárom pályázatot a testület elé bocsátotta. Hidi Sándor képviselő felháborodott a testület ismételt félrevezetése miatt és a gyorsan elrendelt szünetben távozott is. Dr. Tóth Imréné képviselő megpróbálta társait arra rábeszélni, hogy a tények miatt szavazzanak újra a szerinte csak két törvényes pályázóról, de a többség ettől elzárkózott. Miután még éppen tizenhármán voltak, elfogadták a város féléves költségvetési helyzetéről szóló beszámolót, ám a szociális törvény helyi rendeletének módosítása két ellen- vélemény miatt már meghiúsult. Ezután némi perpatvar után Magyar Mihály képviselő is kirohant a teremből, így a testület pénzügyekben ismét döntésképtelenné vált. Néhány bejelentés megtárgyalása után Kovács Imre polgár- mester az ülés berekesztésére készült, amikor visszaérkezett Hidi Sándor és a testület ismét „akcióképes” lett. Ezután a napirend előtt tárgyalt és elutasított szervezeti és működési szabályzat módosítása került újból terítékre és ezúttal már volt eredménye az egyezkedéseknek. A tizenhárom városatya megszüntette a működését szabályozó rendeletet, egyben megalkotta az ezt rendező szabályzatát, amely kevesebb megjelent képviselő esetében is lehetővé teszi a döntéshozatalt. Gila Sarokba szárítva Totózunk, hogy lottózzunk-e? Mivel az emberek többségének folyamatosan apad a pénztárcája, a kiadások „nem kötelező’ oldaláról igyekszenek forintokat elvonni. Ide tartozik a lottó és a totó is, amiknek árát szeptember 1 -jétől száz, illetve ötven százalékkal emelték meg. A Szerencsejáték Rt. az azóta eltelt időt tekintve mégsem panaszkodhat, mert igaz, hogy az eladott szelvények forgalma csökkent, de a bevétel —főként a lottó esetében— növekedett. Fanyar mosollyal tehát megállapíthatjuk, hogy ez a húzásuk bejött, ők eltalálták a számokat, már ami az eladási árakat illeti. Játékos kedvű a magyar, és bár igazságtalannak tartja például a lottó ötösnél az esetenkénti 100 millió forintot meghaladó nyereményalapot—bevallva vagy sem —, mégis azértjátszik. Megfordul a fejében, hogy 25 év alatt még hármasra sem futotta, de aztán kiöli a pesszimizmust a fényes jövő vágyálma: biztos, talán, esetleg ezen a héten én leszek a nyerő. A rejtett forinttartalékok előkerülnek, és már ott is találjuk magunkat a szelvény fölött gubbasztva: hová is tegyük az ikszeket? Hiába totózunk tehát sokan, hogy lottózzunk-e, a végén a megemelt ár ellenére, mégis beadjuk a derekunkat. Nyemcsok László
