Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

1993. szeptember 14., kedd GAZDASÁG Az ÁVÜ válaszol Hat tanulmánykötet a privatizáció tapasztalatairól Tájékozódási futóverseny Mennyi földje marad a szövetkezetnek? Kinek kell a föld Kardoskúton? A betakarítás után ismét felve­tődött a kérdés: mi legyen a belterületi földek további sor­sa Kardoskúton? A hasznosí­tás kapcsán a települési képvi­selők részéről elhangzott egy javaslat: osszák ki a munka- nélküliek között! Az érintettek között akadt olyan, aki kije­lentette: rajta bizony nem segít a föld! A beművelési költség fedezésére sincs pénze, a gaz­dálkodáshoz nemigen ért, így nem is kockáztat. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén úgy döntött, hogy ezeket a földeket meg­hirdeti azoknak, akik rászorul­nak és nincs földjük. A témát 1 hónap múlva — a jelentkezők számának ismeretében — is­mét napirendre tűzik Kardos­kúton. Szakmai nap a BNV-n A BNV első szakmai napján, hétfőn a vásár díszvendége, Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye mutatkozott be. A szakkiállítások közül az Interplayexpó nemzetközi já­tékkiállítás résztvevői rendez­tek szakmai napot. A játék­gyártók és -kereskedők egyet­értettek abban, hogy mind na­gyobb szükség van családi já­tékokra. A kereskedőknek gondot okoz, hogy az újdonsá­gok megjelenése után néhány hónappal elárasztják az orszá­got az ugyanolyan, ám hamisí­tott, gyenge minőségű, de két­ségkívül jóval olcsóbb termé­kek. Ez ellen egyelőre nem tudnak fellépni. A szakmai ta­lálkozón jelen volt az olasz játékkereskedők egyesületé­nek titkára, aki a magyar ke­reskedőket meghívta az 1994. évi Milánói Nemzetközi Já­tékvásárra. (MTI) Amerikai farmerek és magyar gazdák Amerikai farmerek érkeznek gyakorlati tapasztalatcserére hazánkba kedden — közölte az MTI-vel Tóth József, az Agrárrendtartási Hivatal Piaci Információs Igazgatóságának vezetője. Az amerikai gazdák, akik a National Farmers Union ame­rikai érdekvédelmi szervezet tagjai, azért érkeznek hazánk­ba, hogy gyakorlati tapasztala­taikkal segítsék a magyar gaz­dákat. Az amerikai farmerek a debreceni egyetemen talál­koznak a magyar szakembe­rekkel, ahol egy előadás-soro­zat keretében ismerkednek a magyar viszonyokkal, illetve ismertetik saját elképzelései­ket. Ezt követően az amerikai­ak magyar gazdaságokban fognak dolgozni és október elején utaznak haza. A tapasztalatátadás fő hasz­nát a magyar szakember abban jelölte meg, hogy az amerikai­ak nemcsak különféle techni­kai fogások elsajátításában ad­hatnak tanácsot magyar part­nereiknek, hanem a mezőgaz­dasági marketing és a társulá­sos gazdálkodás különböző formáiban is. Ez utóbbi annál is inkább jelentős, mivel több mezőgazdasági feladat csak ily módon oldható meg ered­ményesen és gazdaságosan. Szokatlan időben, ez év júniu- sában-júliusában dr. Szabó Tamás privatizációs miniszter kezdeményezésére az Állami Vagyonügynökség támogatá­sával szakmai konferenciaso­rozatot rendezett Budapesten a Magyar Privatizációs Társa­ság a privatizációs kutatóinté­zet közreműködésével. A hat konferenciából álló program keretében neves szakemberek előadásai nyomán privatizáci­ós tanácsadó, felszámoló, pénzügyi befektető cégek és más vállalkozások képviselői vitatták meg a magyar privati­záció friss tapasztalatait, idő­szerű feladatait. A konferenciákon 38 elő­adásra, a 12 vitafórumon 32 felszólalásra került sor, s egy- egy tanácskozáson átlagosan 55-60 szakember vett részt. A tanácskozások céljait, na­pirenden szereplő témáit és ta­pasztalatait dr. Bérei Gyula, a Magyar Privatizációs Társa­ság ügyvezetője foglalta össze. Az eredeti kezdeményező szándék szerint a rendező szer­vek azt kívánták elérni a ta­nácskozássorozattal, hogy ki­terjesszék a magyar privatizációs döntések nyilvánosságát, segítsék a közvélemény szá­mára általánosítható tapaszta­latok jobb megismertetését, a lakosság szakmai tájékozott­ságának bővítését. Rendsze­rezték a Magyarországon ténylegesen teljesített privati­zációs tapasztalatokat a priva­tizációs piac kínálati és keres­leti szereplői számára. A tö­megtájékoztatási szervek köz­reműködésével pedig a priva­tizáció egyes szakkérdéseiről hiteles információkkal látták el a hazai közvéleményt. Bár a konferencia mindenki számára nyitott volt, talán a nyári időpont miatt a szakmán és a sajtó képviselőin kívül ke­vés „külső” érdeklődőt von­zottak a találkozók. Az utóla­gos sajtóvisszhangot éppen ezért szükségesnek tartottuk kiegészíteni. így készültei egy hat kötetből álló sorozat, Tartós termékké minősítette az Európai Közösség illetékes bizottsága a Szegeden gyártott Pick szalámit. Az átminősítés jelentősége az, hogy a Pick szalámi exportját egy esetle­gesen újabb hússzállítási tila­lom nem érinti olyan érzéke­nyen, mint ahogy ez történt a fél év során kétszer, amikor a Közös Piac Magyarországgal szemben, kisebb megszakítás­sal áprilistól júliusig hússzállí­tási zárlatot rendelt el — mondta az MTI érdeklődésére Bihari Vilmos, a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. vezérigazgatója. A cég régóta szorgalmazta, hogy a feldolgozott mezőgaz­dasági termékként besorolt szalámi, a sonkafélékhez ha­sonlóan kapja meg a tartós mi­amely a hat előadásfüzért fog­ja egybe. A témák felölelték a kereskedelem és a vendéglátás privatizációját, a magánosítás és a külföldi tőke viszonyát, a foglalkoztatás fontos kérdése­it a privatizációs tranzakciók során. Volt hatpárti eszmecse­re is e témakörben, valamint bemutatták a privatizációban szereplő tanácsadó cégek munkáját. Az utolsó konferen­cia és az ez alapján íródott kötet pedig összefoglalja a pri­vatizációhoz gyakorta kapcso­lódó fogalmakat: a csődeljá­rást és a felszámolást. A hat tanácskozás közül a július 2-án tartott pártközi esz­mecserét keresték fel a legtöb­ben. Itt több, mint 150 szakem­ber előtt ismertette frakciójá­nak privatizációs elveit és kö­vetelményeit a hat parlamenti párt egy-egy jeles szakértője. Kiderült, hogy nincs közöttük áthidalhatatlan különbség, sőt ilyen sorsdöntő kérdésekben adott az esély a pártok közötti konszenzusra. A résztvevők figyelemfelkeltő ajánlásokat is tettek, sőt néhol megkritizálták a konferenciákon elhangzotta­kat. Egyikük szerint a nyári programon alig érintették az ÁV Rt. privatizációs feladata­it, s a legutolsó konferenciát kivéve, kevés szó esett a fel­számolás, a reorganizáció és a privatizáció kapcsolatáról. Ki­fogásolták továbbá, hogy a ta­nácskozásokról hiányzott a vállalkozók 20-as, 30-as kor­osztálya. Az ajánlatok hatására a szervezők a hat tanulmánykö­tetet az országgyűlés pártfrak­ciói mellett a bizottságoknak, a kormány gazdasági kabinet tagjainak és az egyetemeknek is elküldték. Ugyanígy térítés nélkül akarjuk hozzáférhetővé tenni a régiók, az érdekelt szakemberek körében. A ma­gyar privatizációs klubok és a megyei technika házainak közreműködésével — e helye­ken található a hat konferencia tartalomjegyzékéből — a kí­vánt előadások másolatát bár­ki számára pontosan el­küldjük. A tematikák és az elő­nősítést. A több mint 90 napig készülő téliszalámit a techno­lógiai folyamatban nem hőke­zelik, s emiatt nem számítha­tott tartós élelmiszernek. Az EK szakemberei a szegediek feldolgozás előtti szigorú mi­nősítési gyakorlatát, valamint a tartósítási és érlelési körül­ményeket értékelték, amikor mégis megadták a szaláminak a pármai sonkához hasonló tartós minősítést. A húsembargó miatt a Pick Szeged Rt. első féléves szállí-. tásai elmaradtak a várakozá­soktól, ami azért is kedvezőt­len, mert a szegedi cég export­jának 80 százaléka az EK-ba irányul. Feltehetőleg ezt a le­maradást a negyedik negyedév során már pótolni tudják. Erre az is reményt ad, hogy a negye­adások másolataihoz akárki hozzájuthat a Magyar Privati­zációs Társaságnál is (Buda­pest, II. Fő u. 68. Telefon: 201 - 7883. Fax: 156-1225.) Fontos, hogy az emberek hasznosítsák a nyári tanácskozások tudás­anyagát. Tapasztalatunk az, hogy e konferenciák mind­egyike még a legtájékozottabb szakember számára is adott új és munkájában hasznosítható ismeretet. A ma már eredmé­nyes privatizációs információ­ellátási intézkedés ellenére a lakosság még mindig nem eléggç tájékozott a befektetési lehetőségek és feltételek te­kintetében. Különösen a fővá­rostól távol'eső térségekben kell bővíteni a szakmai infor­máció áramlását. Ehhez nyújt­hat segítséget egy-egy közér­dekű szakmai fórum megszer­vezése. A napilapoknak, a té­vének és a rádiónak is haszno­sítani kellene a nyári találko­zók szereplőinek tudását ri­portok, párbeszédek, ismerte­tő vélemények közlésével. A hat kötet nagyon sok pozitív privatizációs módszert, eljá­rást tartalmaz, amelynek meg­ismertetése hasznot hajthat a befektetések számára. Fontos és időszerű lenne még ebben az évben egy nem­zetközi tudományos tanácsko­zást tartani, ahol a kelet-kö- zép-európai országok privati­zációs szakemberei találkoz­hatnának, s megvitathatnák ta­pasztalataikat például a magá­nosítás olyan szakkérdéseiről, mint a felszámolás, a csődeljá­rás és a privatizáció előtti tu­lajdonfelújítás elmélete, mód­szertana. Á júliusi konferenci­ákhoz hasonló rendezvényso­rozatra máskor is szükség lesz. Egy-két évenként mindenkép­pen indokolt lenne összegezni társadalmi fórumon a magyar privatizáció előrehaladásának helyzetét és a további felada­tokat. Legközelebb jövő év tava­szán lenne célszerű rendezni és napirendre tűzni egyebek között az önkormányzati tulaj­don privatizációjának szak­kérdéseit. dik negyedévi kedvezményes magyar kvóta nagyságát 1200 tonna helyett 1400 tonnában állapították meg. Az Európai Tanács koppenhágai döntése értelmében a mezőgazdasági termékek kereskedelmének szabályozása során félévvel korábbra, jövő év januárja he­lyett ez év júliusára hoztak előbbre bizonyos kvótaemelé­seket. Bihari Vilmos úgy véli, hogy a Pick Szeged Rt. fel­készült a többletszállításokra. Ehhez a szükséges sertéshúst biztosította, hiszen a Pick Sze­ged Rt. hosszú távú partnerei­vel — a sertéspiac ingadozása­inak csökkentése érdekében — szerződést kötött, amely alapján akkor is magasabb fel­vásárlói árat kínált, amikor a piacon túlkínálat volt. (MTI) A békési Egyetértés Mezőgaz­dasági Szövetkezet elnökét, Gombkötő Józsefet arról kér­deztük, hogy a kárpótlások után mennyi földterületük ma­rad. — A szövetkezet 6200 hek­tár földterületen gazdálkodott, és ebből 2500 hektár került kárpótlásra. A folyamatos ár­verezések alkalmával össze­sen 200 hektár, 500 forint/ hektáronkénti áron kelt el. A részaránytulajdonosok táblá­ba történő elhelyezése folya­matban van. Értesüléseim sze­rint a földtulajdonosok jelen­tős része haszonbérbe adja területét szövetkezetünknek. — A folyamatosan történő átalakulás milyen változást hozott a szövetkezet életében? — A szövetkezeten belül ki­lenc önállóan dolgozó terme­lési egység van, 263 ember Popzenészek népszerűsítik a környezetvédelmet október 2- án és 3-án a Budapest Kong­resszusi Központban —jelen­tették be a rendezvény szerve­zői hétfőn a KörnyezetvédeU mi és Területfejlesztési Mi­nisztériumban. A rendezvény­re ötmillió forintot fordít a mi­nisztérium, továbbá 2-5 millió forintra számítanak a különfé­le szponzoroktól. A kong­resszusi központ közelében lé­vő benzinkút például ígérte, hogy ingyenesen ad benzint a rendezvényre érkező és a lég­szennyezés-vizsgálaton leg­jobb eredményt elérő autósok­nak. A műsor finanszírozásába ajegyek árát nem vonják be. A A most elkészült féléves mérleg szerint 1,6 milliárd forint nyere­séggel zárta az első hat hónapot a Richter Gedeon Rt.—mondta az MTI érdeklődésére Bogsch Erik igazgató. Január és június között 40 százalékkal magasabb, össze­sen 8,9 milliárd forint árbevételt ért el a gyógyszergyár. A társa- sáág exportja 16 százalékkal ha­ladja meg az elmúlt év hasonló időszakát. Megduplázódott a Független Államok Közösségé­be kiszállított gyógyszerek mennyisége, ahová 26 millió 800 tag vagyonát működteti. Az átalakulásnak koordináló szerepe is van annak érdeké­ben, hogy a megalakult új szer­vezetek a szövetkezet keretén belül megéljenek. így a tulaj­donoshoz való kötődés szilár­dabb, és közösen éreznek irán­ta felelősséget. — Milyen nehézségekkel számolnak az elkövetkező gaz­dasági évben? — Meglévő gépállomá­nyunk állaga évről évre rom­lik. Annak fejlesztésére nincs lehetőségünk. Az árak emel­kedése miatt bővített újrater­melésre képtelenek leszünk. Célunk, hogy minél kevesebb vagyonvesztéssel túléljük e meglehetősen nehéz körülmé­nyeket. Addig is reményke­dem a józanabb agrárpolitika megvalósulásában. BródaIbolya négy előadást és fél házat, il­letve telt házat tekintve 900 ezer-1 millió 800 ezer forintos jegybevétel egészét a légúti beteg gyermekek gyógyításá­ra utalják át. Délelőtt többek között fel­lép Eszményi Viktória, Szan­di, Viki és Sugár Berci, este Benkő László, a Manhattan együttes, a Pa-Dö-Dö, az Edda és Demjén Ferenc vállalta a környezetvédelem színvona­las népszerűsítését. A belépőjegyek ára 250 fo­rint, a jegyekhez 300 forinttal járul hozzá a szaktárca. A kon­certtel együtt különleges kő­zetek bemutatójára, képzőmű­vészeti kiállításra is sor kerül. dollár értékű készítményt adtak el. Belföldön 3,3 milliárd forint­nak megfelelő gyógyszerké­szítményt értékesítettek. A tavaly még veszteségesen működő vállalat házon belüli válságkezelő intézkedések meghozatalára kényszerült, amelyek révén stabilizálódott a részvénytársaság. Bogsch Erik az MTI érdeklő­désére elmondta: a Richter Ge­deon növelni fogja a nem vény­köteles gyógyszerkészítmé­nyek kínálatát az elkövetkezen­dő hónapokban. A Pick Szeged Rt. felkészült a többletszállításra Tartós termék lett a téliszalámi Popzenészek a környezetvédelemért Nyereséges gyógyszergyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom