Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-08 / 209. szám
Az oldalt írta és szerkesztette: Ménesi György. Levélcím: 5830 Battonya, Hunyadi u. 110/A. Telefon, telefax: Battonya, 310 Az oktatásért Dombegyház. — Az általános iskola javára rendezett augusztus 20-ai jótékonysági bál bevétele: 41 900 Ft. Az összeg felhasználásáról a közeljövőben dönt a tantestület. Ifjú tehetség Battonya. — A közelmúltban nemzetközi sakkversenyt rendeztek Szarvason Perényi Béla emlékére. Battonyát a 14 éven aluli versenyzők 29 fős csoportjában Formanek Csaba képviselte. A tehetséges fiatalember 9 játszmában 6 pontot szerzett, s ezzel az eredménnyel a IV. helyen végzett. Nagy forgalom Dombegyház. — A forgalmi adatok alapján rendkívül jól sikerült a szeptember 4—5-ei határnyitás, melyre a román fél kérésére az iratosi búcsú alkalmából került sor. Már háromszázan Battonya. — Az idei év első felében a 300-at is meghaladta azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik már csak jövedelempótló támogatásra jogosultak. (Tavaly év végén „mindössze” 88 ilyen személyt tartottak nyilván.) Támogatták okét Magyardombegyház. — Az önkormányzat vásárolta meg az általános iskolás korú gyermekeknek a tankönyveket, ezen felül minden gyermek 2500 Ft tanévkezdési támogatásban részesült. A közép- és felsőfokú tanintézetek hallgatói egységesen 4 ezer forintot kaptak. Birtokháborítás Battonya. — 1991-ben 7, 1992-ben pedig 8 birtokhábo- rítási ügyben intézkedett a helyi építéshatóság. Az idén már az első félévben 10-re emelkedett a birtokháborítások száma. Lesz Híradó! Dombegyház. — Hamarosan megjelenik a nagyközségi ön- kormányzat tájékoztatója, a Dombegyházi Híradó. A szeptemberi számban szó lesz Dombegyház és az egykori társközségek (Kis- és Magyardombegyház) vagyonmegosztásáról is. Veszélyeztetettek Battonya.—Egyre több veszélyeztetett kiskorú gyermek él a városban: 1990-ben „csak” 86- ot, az idén viszont már 140-et tart nyilván a gyámhatóság. BATTONYA ÉS KÖRNYÉKE 1993. szeptember 8., szerda „Elmondanák, minek az áldozatai” Battonya.—Vasárnap, szeptember 5-én leplezték le a II. világháború battonyai áldozatainak emlékművét, Návay Sándor hódmezővásárhelyi szobrászművész alkotását. Az ünnepségen Battonya szülötte, Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök mondott avatóbeszédet. A szép gondolatsor befejező részét az alábbiakban adjuk közre. A „legnagyobb hiánycikk a szeretet volt. Azok, akiknek szavuk volt és hatalmuk, maguk előtt láthatták volna a könnyező özvegyeket és árvákat, amikor megjött a gyászjelentés, a halálhír. Egy szikrányi szeretetet érezhették volna Gyulay Endre: „Battonyán kaptam meg édesanyámtól a szót, az anyanyelvet, s itt rakták le bennem hitemnek és magyarságomnak alapjait” fotó: fazf.kas ferenc szívükben. Amikor hadtestek tűntek el, egy két maradékuk érkezett vissza csupán, akkor észre- vehették volna, hogy vége mindennek. De kellett, hogy végigpusztítsák Európát, s benne hazánkat újabb és újabb bombazáporokkal, elpusztítva most már nem csak katonát, hanem az otthon élőket is. Megesik a szívük a boszniai eseményeken. Hát nem ezt kellett végigélniük a magyar asszonyoknak? De nem esett meg a szíve azoknak, akik hatalmasak voltak, és akiknek szeretniük kellett volna azt a népet, akikért felelősek. Az első bomba után (...) kellett volna, hogy a szeretet meginduljon a szívükben, s leüljenek tárgyalni, és megoldják Európának sorsát. Kimondhatjuk a tapasztalatok alapján: soha többé háborút, soha többé zsarnokságot, soha többé erőszakot! De vajon mindnyájan a közjóért élünk-e és gondolkozunk? Vajon mindnyájónk szívében megszületett-e az áldozatot látván az a szeretet, amely összefogja a magyarságot, vagy pedig továbbra is gyűlölet van a szívünkben, mert az egyik így gondolkodik, a másik úgy? És saját magunkat keressük épp úgy, mint akkor egyesek? És eladunk mindent, hogy valamink legyen: emberséget, becsületet és... mindent. Ahelyett, hogy egységben, összeforrva egy népért dolgoznánk, nem elképzelésekért és nem hazugságokért, hanem egy népért. A magyarért! Jó lenne, ha szívünkben a lelkiismeret, az istenhit és a felelősség újra feléledne, és ha kiirtanánk a II. világháborúnak minden gyűlöletét és szeretetlenségét, minden széthúzását és minden zsarnokságát, s összefogva az itt élő kisebbségekkel kialakítanánk a magyar jövőt. (...) Úgy gondolom, ha ezek az áldozatok itt lennének, elmondanák, hogy minek az áldozatai, s ők is könyörögnének, hagyjunk föl minden zsarnoksággal, hagyjunk föl minden szeretet- lenséggel, minden gyűlölettel! Nagy-nagy szeretetben, összefogásban, egységben bé- kéljünk meg! így emlékezhetünk méltóképpen rájuk, így avathatjuk föl az emlékművüket. Hirdesse mindnyájunk számára az összefogás és a szeretet szükségét!” A művész is elégedett Battonya. — Návay Sándor, a II. világháborús emlékmű alkotója Szegeden, a Tömörkény István Gimnáziumban kezdte képzőművészeti tanulmányait. — A középiskolában Kalmár István, Fritz Mihály és Zoltánfi István voltak a tanáraim — mondja. — Pesten a Képzőművészetin Szabó Iván lett a mesterem, de átjártam más osztályokba is, más neves tanárok óráit is látogattam. Első jelentősebb munkám egy funkcionális plasztika: Debrecenben a nagyerdei gyógyfürdő szellőztetését kellett megoldanom. Számos domborművem látható Vásárhelyen, ezek közül számomra az egyik legkedvesebb Németh László portréja. Most az emlékműállítások időszakát éljük: Derekegyházán, Fábiánsebes- tényen áll már egy-egy munkám. A battonyai megbízatást eléggé váratlanul kaptam. Jól együtt tudtam dolgozni az emlékműállító bizottsággal, annak elnökével, Kocsis Nándorral, a Moós-brigáddal és Nagy Sanyi bácsi kőművessel, legfőbb segítőmmel. Műleírás Battonya. — Az II. világháborús emlékmű alapzata kör alakú, a végtelen vonal az örök szeretet szimbóluma. Az alapzatot battonyai utcakövekkel burkolták, ezek a bazaltkockák az áldozatok lábnyomait őrzik. Belőlük emelkedik ki négy fehér márványtömb 235 névvel. A tömbök törött felső része utal a derékba tört életekre. A kompozíció főalakja a szintén fehér márványoszlopon elhelyezett tölgyfaágat tartó bronz turulmadár, az egykor itt állomásozó határvadászok jelképe. Tbvábbi boldog éveket! A közelmúltban ünnepelte aranylakodalmát Battonyán Farkas István és felesége, Kovalik Veronika. A házaspár 1943-ban a ma Romániához tartozó Nagyvarjason kelt egybe. A „boldogító igen” másodszori kimondásakor a polgármesteri hivatal házasságkötő termében három gyermek, öt unoka, sok-sok rokon, ismerős és jó barát köszöntötte őket. Mi ezzel a felvétellel küldjük el jókívánságainkat Veronka néninek és Pista bácsinak FOTÓ: MÉNESI GYÖRGY „Népmozgalom” Az elmúlt három évben nem csökkent, sőt némileg emelkedett az állandó lakosok száma Battonyán. 1990-ben 7205, 1991-ben 7236, 1992-ben pedig 7245 lakosa volt a városnak. Ez elsősorban annak tudható be, hogy valamelyest gyarapodott az újszülöttek (85 , 98, 95) és a beköltözők (187, 216, 234) száma. Sajnos változatlanul magas az elhalálozottak aránya, bár némi javulás itt is tapasztalható. 1990-ben 137 halálesetet anyakönyveztek, az ezt követő két év átlaga viszont „csak" 131. Vajon mi lehet az oka annak, hogy hosszú évek, évtizedek után ismét kedvező „népmozgalmi" adatokat mutat a statisztika? Fogós és talán „kényes" is ez a kérdés. Megválaszolása azért sem könnyű, mert lehetséges, hogy csak átmeneti, véletlenszerű jelenségről van szó. De az sem zárható ki, hogy éppen egy tartós folyamat kezdetén tartunk. Akár így van, akár úgy, biztosra vehető, hogy a „végső ok” nem gazdasági (megélhetési) viszonyainkban keresendő. Vagy mégis!? S ha igen, akkor arról ki tehet? Semmi esetre sem azok, akik Romániából és a hazai városokból ide-, illetve visszatelepülnek. Természetesen a gyermekek sem okolhatók azért, hogy... megszületneka Márvány a Burgimpextól Dombegyház. — Az egyéves múltra visszatekintő „Bur- gimpex” külkereskedelmi kft. szerezte be a márványt Romániából a battonyai és a mezőkovácsházi II. világháborús emlékműhöz. (Ez utóbbit október 31-én avatják fel.) A kft. elsősorban mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket exportál a szomszédos országba. Tavaly például 3 ezer mázsa burgonyát értékesített Romániában. Majsai Miklósné ügyvezető igazgatótól afelől érdeklődtünk, hogy lesz-e folytatása a tavalyi ígéretes kezdésnek. — Ez azon múlik, hogy kinn hogyan alakulnak az üzleti fel- téteíek, és hogy megkapjuk-e a szükséges kiviteli engedélyeket — válaszolta. — Mindenesetre mi szeretnénk a tevékenységünket bővíteni, egyéb áruk kivitelét is tervezzük. —És a behozatal? — Idáig csak a márvány tűnt kedvező üzletnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy idővel ne próbálkoznánk más áruféleségek importjával is. Berlinben versenyeztek Kevermes. — Domsik Jánostól azt kérdeztem, hogy a ke- vermesi önkéntes tűzoltóknál volt-e „uborkaszezon” a nyári munkák és a szabadságolások idején. — Nem,dehogy! —mondja nevetve a parancsnok. — Felnőtt férfi csapatunk a nyáron részt vett egy berlini versenyen, ahol 22 nemzet képviselői mérték össze tudásukat. Ellentétben a hazai gyakorlattal, ott víz nélkül, száraz tömlőkkel versenyeztünk. — Kérem mondjon pár szót a külföldi szereplésükről! — A német fővárosba a tavalyi eredményeink alapján hívtak meg bennünket. A nemzetközi versenyen való részvételünk anyagi feltételeit támogatóink biztosították. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani valamennyiüknek. Berlinben rendkívül sokat tanultunk, a németek precizitása, szervezőkészsége valóban felülmúlhatatlan. No, és a technika! A verseny előtt kétszer gyakorolhattunk az ottani felszereléssel. — Milyen eredményt értek el? — Bronz minősítést kaptunk, s ez azt bizonyítja, becsületesen helytálltunk a nemzetközi mezőnyben. Zavartalan tanévkezdés Battonya. — Megfelelő személyi és tárgyi feltételek között kezdődött az új tanév a Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskolában. A távozó pedagógusokat sikerült pótolni, és az oktatást segítő technikai eszközök, számítógépek, erőgépek is szaporodtak a nyár folyamán. A tanulók létszáma némileg csökkent, ezért az idén nincs vándorló osztály, sőt a szaktantermek száma is gyarapodott eggyel. Az első osztályos gimnazisták az angol nyelv mellett orosz vagy francia nyelvet tanulnak. A felsősök között az angol nyelv, a számítógép-kezelői ismeretek és a gépírás fakultációs tantárgyak a legnépszerűbbek. A szakközépiskolások továbbra is a növénytermesztő gépész vagy a műszergyártó és -karbantartó szakmákat sajátíthatják el. Az iskolai tanműhelyekben lehetőség van arra, hogy a diákok a rokonszakmákkal kapcsolatos ismeretekre is szert tegyenek. Könyvek két országba Battonya. — A határainkon túli magyarság könyvekkel való támogatására 35 ezer forintot nyert a Kölcsey Ferenc alapítvány pályázatán a battonyai városi könytár. A pénzből az Aradi Magyar Tannyelvű Gimnáziumnak és a nagy- becskereki (zrenjanini) könyvtárnak vásárolnak könyveket. Palkó Lajosné könytár- vezetőtől megtudtuk, hogy az aradiak magyar klasszikusokat kértek, a nagybecske- rekiek viszont ezután fogják közölni, hogy milyen alkotásokra lenne leginkább szükségük.
