Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

SZUPERNAGYI 1993. augusztus 24., kedd Szupernagyik kerestetnek Folytatjuk a fényképek közlését. Minden jelöltnek van esélye: az első tíz, legtöbb szavazatot kapott nagymama mellett további tíz, sorsolás útján kiválasztott nagyi kapja meg a szupernagyi címet, hozzá szupernagyihoz illő jutalmat és lehetőséget a lapban való bemutatkozásra. A szavazás módja: a lapból kivá­gott, a nevet is tartalmazó képet levelezőlapra ragasztva vagy borítékba téve be kell küldeni szerkesztőségünk címére. A szavazatokat legkésőbb a megjelenést követő hetedik napon, tehát egy héten belül adják postára. A sorsoláson mindenki részt vesz, aki legalább egy szavazatot kapott. Kérjük, ne feledjék el feltüntetni nevüket a borítékon, levelezőlapon, mert a szavaza­tot beküldők között is jutalmat sorsolunk ki. Ajánló sorok Két „tini unoka”, Czikkel Ce­cília és András, meg egy har­madik, a hatéves Orgován Gyuszi küldte be Pősze Jó- zsefné fényképét: „A mami azért jó, mert lépést tart a mai szokásokkal. Olyan, mint a legjobb barát, rá mindig szá­míthatunk. Nem szigorú és ha szeretnénk valamit, ő mindig teljesíti nekünk.” Németh Ferencné fotóját nagyobbik lánya, Kovács Ist- vánné küldte be: „Mi őt tartjuk a legszebb és a legfiatalosabb nagymamának. Őt igazán szu- pemagyinak érezzük, mert mindazt a sok jót és szeretetet átadja nekünk, ami benne rej­lik. Rengeteget törődik velünk és együtt érez minden örömünkben, bánatunkban, betegségünkben. Két unokájá­val igyekszik minél több időt eltölteni, nagyon jól tud főzni és ha csak teheti ajándékokkal halmozza el unokáit és bennünket, gyerekeit is.” Özv. Medgyesi Mihályné fényképét a következő sorok kíséretében kaptuk: „Hetven­hét éves kora ellenére igen te­vékeny, három nyugdíjas cso­portnak is tagja. Életvidám, jókedvű. A ház körül 240 tőke szőlő van, azt ő gondozza, a Pősze Józsefné, Békés Szűcs Mihályné, Békés Szécsi Józsefné, Füzesgyarmat metszéstől a borkészítésig. Ti­zenhárom gyermeket szült, hetet felnevelt, 19 unokája, ugyanennyi dédunokája és egy ükunokája van.” A másfél éves Veres Fanni- ka nevében anyukája írta meg a nagymamát, Szák-Kocsis Lászlónét ajánló sorokat: „Számos jó tulajdonsága közül azt említem meg első­ként, hogy engem szeret a leg­jobban a világon. Ő főzi, süti a legfinomabbakat és ha szép ru­hát szeretnék, azt is megvarrja. Ő egy tündér!” Öt unoka, Fodor László, Pé­ter és Tomi, valamint Jáksó Brigitta meg Orgován Gyuszi postázta nekünk Jáksó János- né fényképét: „A mamánknak van a legszuperebb türelme hozzánk. Nála sosem rosszal­kodunk, szuperül főz, mindig kedvünkre tesz. Állandóan mosolyog, jó fej, tök szuper! Jó nála lenni!” Liszkai Tamás, András és Dóra lakonikus rövidséggel jellemzték nagymamájukat, Liszkai Andrásnét: „Ä mi mamánk azért a legszuperebb, mert mindig kedves és türel­mes velünk, nagyon-nagyon szeretjük.” „Tudom, hogy mindenki­nek a saját mamája a legszupe­rebb, de az én mamám igazán szuper. Kosárfonó. Minden Németh Ferencné, Békés Papp Sándorné, Körösladány Gyáni Endréné, Füzesgyarmat nap már kora hajnalban fent van, hogy délutánra kész le­gyenek a szebbnél szebb kosa­rak. Ezen kívül mos, főz, takarít, mint minden nagymama.” — olvashatjuk abban a Ívéiben, amelyben Szűcs Mihálynét a szupemagyi címre ajánlják. Elek Anikó és Mónika terje­delmes levél kíséretében küld­ték el nagymamájuk, Papp Sándorné fotóját. Csak pár sort tudunk belőle idézni: „Nekünk olyan nagymamát adott a jó Isten, akire minden­kor felnézhetünk. Nagyon tiszta, rendszerető. Olyan türelemmel tanít bennünket a házimunka csínjára, bínjára, hogy sokan megirigyelnének érte minket. Bevont bennün­ket a disznóvágásba, a főzés­be, a sütésbe, sőt, még kötni és hímezni is megtanultunk tőle. Sokszor elvisz bennünket ki­rándulni, együtt tervezzük meg ilyenkor az utat. A mi mamánk sokoldalú, varr, fri­zurát készít vagy ha éppen kell, beül az autóba és mindent elintéz. Gyönyörűen énekel, a ladányi népdalkor vezetője. A családban mindig szeretetre, békességre törekszik.” Özv. Nagy P. Mihályné fényképét asszonyunokája, Je­néi Istvánné Veres Tímea küld­te be: „Az én szupemagyim életkora is szuper, már 82 éves és szuperül bírja magát. Ő tudja a legfinomabb régies sütiket, kőtteseket és ételeket az asztalra tenni. Tíz gyermeket szült, ötöt még pici korukban eltemetett. Ötvenhétben megözvegyült, 79-ben kisebb fiát is elveszítet­te. A sok-sok csapást kilábalta, itt mozog közöttünk, tesz-vesz, imádja a virágokat, a megma­radt gyermekeit, unokáit, az életet.” Rakovics Henrietta adta Özv. Medgyesi Mihályné, Békés Özv. Nagy P. Mihályné, Körösladány Papp Imréné, Füzesgyarmat Főnyeremény: színes tv Szupernagyi versenyünk fődíja egy színes televízió, amelyet lapunk kiadója ajánlott fel a ,,Szuperna­gyi” cím tulajdonosának. Személyét sorsolással vá­lasztjuk ki az első tíz he­lyezett, valamint a szintén sorsolással kiválasztott további tíz szerencsés pá­lyázó közül. Több cég is jelezte, különböző értékű Ajándékkal hozzájárul a verseny sikeréhez: Burek pékség, Békéscsaba; Elektroház, Békéscsaba; Exclusive Flowers, Bé­késcsaba; Färbung Bt., Békéscsaba; ,,.Katica” kisáruház, Békéscsaba; Kunság Füszért, Békés­csaba; P1ÉRT bolt, Békés­csaba; Magyar király sö­röző, Békéscsaba. Továb­bi ajánlatokat szívesen fo­gadunk! postára nagymamája, Földi Károlyné fényképét: „Szu­pemagyi, mert unokáiért min­dent megtesz, velünk van jó- ban-rosszban egyaránt. Játszik velünk, ha megkérjük segít a tanulásban, énekel, kártyázik velünk csak azért, hogy mi jól érezzük magunkat. Ha bete­gek vagyunk mellettünk van, s ha kell egy nap többször is eljön hozzánk.” Özv. Gál Györgynét meg­ható levélben ajánlotta a szu­pemagyi címre lánya, Szatmá­ri Jánosné: „Húsz éve egyedül él. Annak idején mindent meg­Szák-Kocsis Lászlóné, Békés Földi Károlyné, Körösladány Sági Gyuláné, Füzesgyarmat tett, hogy tanulhassak, amikor egyik óráról a másikra váratla­nul elköltözött az élők sorából az édesapám. Mióta én is csa­ládot alapítottam, állandóan gondoskodik rólunk. Mindig, mindenre odafigyel, mindent megtesz, hogy nekünk jobb és szebb legyen. A sok munka mellett is mindig ráér, hogy bennünket meghallgasson és segítsen. A két fiú unokájával együtt mi valamennyien na­gyon büszkék vagyunk rá.” A kis Kardos Margitka ne­vében rövid levelet csatoltak nagymamája, Zarka Lajosné fotójához: „Ezt a levelet édes­anyám írta, mert én még csak 2 éves vagyok és írástudatlan, de az én nagyim a legszuperebb a világon.” Szécsi Józsefné fényképét Szeghalmon élő unokája, Kati Nóri küldte be: „A mi szuper­nagyinknak három unokája van. Mindannyian nagyon sze­retjük. Az idén ment nyugdíj­ba, eddig pedagógusként dol­gozott. Eddig is mindig ráért, ha rólunk volt szó, ezután még többet lehetünk vele. Az ő va­sárnapi ebédjei királyi lako­mákkal érnek fel. Az ötletek­ből kifogyhatatlan, mellette nem lehet unatkozni. Sze­rintünk ilyen lehet a mesében is a jóságos tündér, mint ő.” „A szupemagyink az egész fa­luban köztiszteletben áll. Könyves Margit néninek ne­vezik. Nem tudunk tőle olyat kérdezni, amire ne tudna vála­szolni. Örökmozgó, minden­kin segít, aki csak megkéri va­lamire. Imádja az unokáit, a születésnapi tortákat mindig ő süti.” — írja Báthoriné Gyáni Magdolna a nagymamájáról, Gyáni Endrénéről. Papp Imrénéről unokame­nye, Kovács Pálné küldött szép sorokat: „A mi szupema- gyinknak 11 unokája és 9 déd­unokája van. Valamennyit na­gyon szereti. Idős kora ellené­J áksó J ánosné, Békés Özv. Gál Györgyné, Körösladány Szilágyi Andrásné, Hunya re igen mozgékony, egyedül tartja rendben a házat, gondoz­za a nagy kertet. Fáradt, öreg lábaival mindig úton van. Az egész család számíthat rá. Gyerekei, unokái házának az építésében aktívan résztvett, ha kellett építőanyagért szalad­gált, téglát, cserepet hordott, meszelt vagy vigyázott az uno­kákra. Mindig ott volt és ott van, ahol segítségre van szükség. Ő a mi családunk lelke.” Megyén kívülről, Karcagról érkezett a Sági Gyulánét aján­ló levél. Három unoka, Raj- csányi Ildikó és Sanci, vala­mint Sági Ákos nevében írták: „Nekünk egyszerű, csodálatos és fiatalos nagymama adatott. A szó, hogy MAMA, varázs­erejű, abban a pillanatban megjelenik, amikor szükség van rá, segít minden bajban, velünk örül és még játszik is. Minden alkalmat megraga­dunk, hogy nála legyünk. Szí­ve minden melegével szeret bennünket, ebben a távolság sem akadály. Mindenben pó­tolhatatlan.” Szintén három unoka, Szi­lágyi Szabolcs, Melinda és Zsolt küldte be nagymamájuk, Szilágyi Andrásné fényképét: „A mi nagymamánk nagyon finomakat főz, nagyon dolgos, gyors kezű. Mindenben pre­cíz, pedáns. Téli időkben gyö­nyörű pulóvereket köt a csa­ládnak. Szereti gyermekeit, unokáit.” „Szeretnénk a mi mamánkat is látni az újságban”—írja Duzs Diána és Norbert abban a levél­ben, amelyben postára adták nagymamájuk, Kiss Sándorné fényképét. „Ő a legrendesebb mama a világon. Ha azt akarjuk, akkor játszik velünk, ha valami finomra vágyunk, akkor megfő­zi és még a kötelező olvasmány elolvasásában is segít. Szóval ő a mi »csúcs« mamánk. Most, augusztus 9-én volt az 55. szüli- napja.” Liszkai Andrásné, Békés Zarka Lajosné, Oroszlány Kiss Sándorné, Hunya

Next

/
Oldalképek
Tartalom