Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

&MMS MEGYEI HÍRLAP­SPORT 1993. augusztus 2., hétfó' £ Megyénkben járt Juhos József technikai igazgató Teramóban jártak a belvárosi kézilabdázók „A felzárkózáshoz évek kellenek!” Juhos József (jobbról) előadását hallgatják a megyei szövetség vezetői és a táborban dolgozó edzők FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Az asztalitenisz-utánpótlás számára rendezett gyulai edzőtá­bort meglátogatta Juhos József, a Magyar Asztalitenisz Szö­vetség technikai igazgatója, akinek alkalma nyílt találkoznia az újjá alakult Békés megyei vezetéssel és persze néhány edzővel is. A legégetőbb kérdésekről váltottak eszmét a közelgő bajnokság beindulása előtt, s ennek kapcsán arra is szentelt időt az országjáró „pingpong-diplomata”, hogy la­punk hasábjain tájékoztasson a manapság nimbuszát vesztett asztalitenisz élsport pillanatnyi gondjairól, a kiútkeresésről és szó esett a jövőben főszerephez jutó utánpótlásról is. —Való igaz, a göte- borgi világbajnoksá­gon a férfi felnőtt csa­pat a 23. lett, s a nők sem szerepeltek jól — kezdi Juhos József. — A gyengébb nemnél még érthető, hiszen Bátorfy mellett Wirth Gabi kiesése nagy érvágás volt, s a többi fiatal még csak most érik be, akikre számíthatunk. Tehát a felnőtteknél, s elsősorban a férfi-vonalon nagyon nehéz helyzetben vagyunk, viszont az utánpótlás terén nem állunk ilyen rosszul, az merőben más dolog! Ezt igazolta a legutóbbi ljubljanai ifjúsági és serdülő Eb, ahol az ifjúsági lánycsapat Európa-bajnok lett, az egyes­ben magyar döntő volt, páros­ban mindkét korosztály bronz­érmes lett, tehát itt nincs gond. Az ifjúsági fiúcsapat is bronz­érmes lett, míg a serdülők egy degenerált szisztémának kö­szönhetően csak a 13. helyen kötöttek ki. Valami van a fiata­loknál, s ezzel kellene valamit kezdeni!... — Véleménye szerint egy merőben új felállású váloga­tottat kellene építeni, vagy a meglévő emberekből kicsihol­ni annyi pluszt? — Akik jelenleg a felnőtt válogatottban játszanak, azok számára lesznek ugyan edzé­sek, de látni kell, hogy velük továbblépésre már nem igen van lehetőség. A fiatalokat már idén is összefogtuk, akik intenzíven készültek fel az Eb­re. Persze rendkívül sok pénz­be kerül ez, s erre megteremte­ni a pénzt nagyon nehéz. De ha valamire kell és érdemes ál­dozni, akkor a fiatalokra! Az a gond, hogy véleményem sze­rint a felnőtt férficsapat egy jó ideig nem tud számottevő eredményt elérni, s ez annak tudható be, hogy gyengék a játékosok. Az utánpótlást ugyan megpróbáljuk átfogni, de ez is sokba kerül. Csökken­nek a szakosztályok, a bázis kisebb, s azt is nehéz megszer­vezni, hogy kik tartsák az edzéseket. Én végigjártam a tizenkilenc megyét, s kataszt­rofális helyzetet tapasztaltam. Ma már egészen más dologról van szó, mint mondjuk tíz év­vel ezelőtt, amikor a fejlődést elősegítő módszerekről, prob­lémákról beszélgettünk. Most egyszerűen a sportág létezése forog veszélyben. Amikor ide kerültem a szövetségbe, akkor 4000 szakosztály volt huszon­ötezer (!) igazolt versenyző­vel. Azóta eltelt 15 év, s ma­radt négyszáz klub hatezer igazolt asztaliteniszezővel. S ebből jó néhány még „lóg a szeren”, s nem tudni, hogy mi lesz velük holnap?!... —Ebben a helyzetben lehet- e szó arról, hogy esetleg át­vegyük a magasabb színvona­lú, sikeres európai módszere­ket? — Nem úgy érzem, hogy itt lenne a baj. Itt vannak jó edzők! A svédeknél, a néme­teknél, a franciáknál olyan teamek működnek, olyan fel­tételrendszerben dolgoznak, amit meg lehetne oldani a ma­gyar edzőkkel is regionálisan vagy országosan. Megfigyel­hettük most is Ljubljanában az ifi Eb-n, hogy például a své­deknél 12 főhivatású vezető és dolgozó volt, akik csak az asz­talitenisszel foglalkoznak: vi­deós, pszichológus, orvos, gyúró, 8-10 edző külön-külön korosztályonként. Nálunk a feltételek hiányoznak mind­ehhez! — Ön biztosan optimista annyira, hogy a nehézségek el­lenére lásson kiutat a felzárkó­zásra. Mit kellene elsődlege­sen tenni ehhez? — Véleményem szerint nem igaz, hogy valami ne vál­tozzon egy-két év alatt, ami a sportra jótékony hatással ne volna. Mert az elképzelhetet­len, hogy a sport lényegtelen­né váljon. Valaminek történ­nie kell a pingpongban is, ami szemmel látható. Azt remé­lem. hogy változik a feltétel- rendszer, s központilag tudunk lökést adni a legügyesebb, leg­tehetségesebb gyerekeknek. Azonban á felzárkózáshoz a legoptimistább jóslás szerint is évek kellenek! Gyurkó Mihály Rekordbevétel a reklámokból Németországban Rövidesen rajtol az első osztályú német labdarúgó-bajnok­ság. A Bundesligában már évek óta a mezen elhelyezett reklámok szabják meg a „divattervezők” lehetőségeit. Külö­nösen vonatkozik ez a következő szezonra, hiszen a 17 csapat rekordbevétellel büszkélkedhet. Azért csak 17, mert az egy­kori keletnémet bajnok, Dynamo Dresdennek egyelőre nem sikerült megfelelő szponzort találnia. ^ A Bundesliga csapatok 1993—94-es együttes be- vétele a rnezreklámokból '° 33,5 millió márka. (Az előző szezonban ez az összeg 28,05 millió márka volt.) A lista élén a Bayern München található holtver­senyben a kupagyőztes Bayer Le- verkusennel. Mindkét együttes 5 millió márkával gazdagodik, az Opel, illetve a Talcid cég jóvoltá­ból. A csapatok többsége — mint a Bayern és a Leverkusen is — hű maradt korábbi jól bevált szponzo­raihoz. A „nagy dobást” azonban az Eintracht Frankfurt tette meg. A gárda új partnere a Tetra Pak, egy csomagolással foglalkozó cég. A Tetra Pak 3 millió márkát fizet a frankfurtiaknak, hogy az együttes a szerelésen az ő vállalatukat reklá­mozza. Ezzel az Eintracht a bevételi lista harmadik helyére lépett előre. Ugyancsak új szponzorral, méghoz­zá a Pepsi Colával kötöttek szerző­dést a kölniek, így 2,2 millió márká­val gazdagítják a klub kasszáját. A nagycsapatok támogatóihoz képest elenyészőnek tűnik az újon­cok bevétele. A lista végén a VfB Leipzig található. A csapat az Axt- mann cégtől 400 000 márkát kap a következő szezonra. Sok szó esik manapság a pénz­hiányról a honi labdarúgásban. Vajon mikor ér el olyan fejlődési szintre a magyar gazdaság, hogy ilyen magas reklámösszegekkel támogathassa a hazai focicsapa­tokat? Igaz, ehhez a magyar lab­darúgásnak is jelentősen javulnia kell(ene) a jövőben (a szerk.). A legjobbak között a békéscsabai gyerekek A negyedik helyezett leánycsapat. Álló sor (balról): Lehoczky Dóra, Takács Ágnes, Tóth Gitta, Vincze Hajnalka, Kálmán Eszter, Zsidják Ildikó. Guggoló sor: Perényi László edző, Ancsin Tímea, Csáki Szilvia, Lehoczky Réka, Lovas Krisztina Teramóban az idén 21. alka­lommal rendezték meg a vi­lág legjobb utánpótláskorú kézilabdázóinak nagy sereg­szemléjét. A viadalon több korcsoportban 42 ország 250 csapata lépett pályára. A 29 európai ország mellett Afri­kából, Ázsiából, Amerikából is érkeztek vendégek az olasz városba. Minden kézilabdás fiatalnak nagy álma, hogy egyszer pályára léphessen ezen a tornán. Ebben az év­ben a város 22 pályáján küz­döttek a részt vevő csapatok. A Békéscsabai Belvárosi Ál­talános Iskola és Gimnázium két együttese első alkalom­mal szerepelt Teramóban. A hazaérkezés után Perényi László testnevelő-edző szá­molt be az Itáliában történ­tekről. — Fárasztó utazás után érkeztünk Tera- móba, ahol már nagy volt a nyüzsgés. Gyönyörű he­lyen, egy szép szállodában laktunk — kezdi a beszélge­tést az edző. — A mi korosztá­lyunkban az 1980—81-ben születettek játszottak, a lá­nyoknál 13, a fiúknál 16 csapat indult, amelyeket két csoport­ba osztottak. Már nagyon vár­tuk a bemutatkozást, idegesek voltak a gyerekek. Szerencsé­re mindkét együttes győze­lemmel debütált. A lányok a Budapesti Spartacust 12-8- ra győzték le, míg a fiúk a szintén fővárosi Királymajori iskolásokat verték 12—8-ra. — Úgy tudom az első talál­kozók után tartották este az ünnepélyes megnyitót? — Igen. Mi délután a ten­gerben fürödtünk, majd este jött a látványos megnyitó. A fellobogózott város utcáin ha­ladtak végig a csapatok. A ma­gyar csoport nemcsak létszá­mával — hazánkból több mint 25 együttes indult—-, hangere­jével, hanem a népviseletbe öltözött gyerekek színes ka- valkádjával is kitűnt. — Hogyan alakult tovább a program? —A második napon már két találkozót vívtunk. Délelőtt a lányok 6—0-ra nyertek az ost- ravaiak ellen, majd délután a thai Kínából érkezett, későbbi győztes, Kug Kwangtól 14— 8-ra kikaptak. A fiúk először legyőzték 16—1-re a hazaia­kat, később 25—4-re egy oszt­rák együttest. Harmadnap a fő­pályán játszottak a fiúk a nagy esélyes kínai gárdával. Látvá­nyos, kemény csatában si­került győznünk, ami nem kis bravúr volt. A továbbiakban a lányok a Teramót 24—0-ra, egy bécsi együttest 6—0-ra, a törököket 20—-0-ra verték. így csoportmásodikok lettünk. Kunhegyessel játszottunk a harmadik helyért, 12—7-re nyertek a hegyesiek, így nekünk a negyedik hely jutott, amelyért egy gyönyörű serle­get kaptunk. — A fiúk milyen ered­ménnyel zárták a tornát? — A fiúk egy francia és egy olasz gárda legyőzésével kerültek a csoportdöntőbe. Itt egy cseh csapattal mér­kőztünk, amelytől erős játék­vezetői nyomás mellett kikap­tunk, 13—8-ra. Csak később derült ki, hogy több túlkoros gyerek játszott a cseheknél, mivel útlevéllel nem voltak hajlandók igazolni a játékoso­kat. Emiatt kissé szomorúak voltak a mieink. A harmadik helyért aztán egy osztrák gár­dát biztosan győztünk le, 9— 3-ra, így bronzérmet nyertünk és egy serleget. Mi úgy érté­keltük ezt az eredményt, hogy két iskolai válogatottól kie­melkedő teljesítmény a har­madik és negyedik hely ilyen erős mezőnyben. A döntőben a tataiak legyőzték a cseheket, így magyar siker született eb­ben a korosztályban. A szolno­kiak és Budapest válogatottja is első lett a nap folyamán. Áz ünnepélyes eredményhirde­téskor zúgott a „Hajrá magya­rok!” biztatás, hiszen több együttesünk ért el dobogós he­lyezést. Ezen az estén jó volt magyarnak lenni Teramóban. Az egyhetes fesztivált remek hangulat és látványos utcabál zárta. Élményekkel gazdagon tértünk haza Olaszországból. Csak nagy összefogással jöhe­tett létre ez az út, köszönet érte a támogatóknak — fejezi be a testnevelő-edző. V.L. Akik támogatták a Teramóban szerepelt belvárosi iskolásokat: Bé­kés Megyei Sportigazgatóság, Kézi­labda alapítvány, Dyn Kft., Hűtőipari Kft., Metál GMK., Előre Kft., Planing Kft., Hetes Kft., Csaba-Ép Kft., Síitő- ker Rt., Gyermek és Ifjúsági alapít­vány, Aranykulcs Kft., Téká Kft., Hungária Biztosító, OTP Békés Me­gyei Igazgatósága, Hódút, Békés Terv, Korinthosz Kft., Budapest Bank, Kner Nyomda, Shell, Zahorán Műszaki Ke­reskedés, Baromfifeldolgozó Rt., Ag- ro-Stop, Nova Rt., Borbély Gábomé, Garzon Szálló Bt., Kereskedelmi Bank, Elektroház, Coca-Cola Amatil Kft., Hargita Kft., Personal Tempoto­urs, Számprog Kft., Őszi Pepi Bt., Ru- tex, Békés Megyei Hírlap. A Teramóban harmadik helyezést elért Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázi­um fiú kézilabdacsapata. Felsősor (balról): Kiss Csaba, Vidovenyecz Tamás, Szabó Szabolcs, Lengyel Balázs. Középső sor: Jenei Péter, Kovács György, Vantara Gyula, Aradszki Zsolt, Jenei Béla, Perényi Péter. Guggoló sor: Perényi László edző, Csiszár Árpád, Suhajda Zoltán, Félix János, Kristóffy László, Glasz László fotó: lehoczky péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom