Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-07-08 / 183. szám
a 1993. augusztus 7-8., szombat-vasárnap MUVESZETEK-TARSADALOM MS MEGYEI HÍRLAP Szorító Régi folyók - új mederben Évek óta nézi, forgatja, elemzi az értelmiség sorsát, helyzetét a Szegedi Nyári Egyetem, úgy július vége táján. Az idén majdnem száz, határokon túli magyar értelmiségit is meghívtak :— szerencsére, mert nélkülük sokszor kongott volna a József Attila Tudomány- egyetem aulája. Iszonyú a közöny az őszinte együttgondol- kozás formái iránt. Pedig az 1993-as téma — A kultúra intézményesülési formái a demokratikus átmenetben — az alkotó és fogyasztó értelmiség százezreit érinti, s olyan előadók igyekeztek a kissé ridegnek tűnő megfogalmazásba életet.lehelni, mint Ágh Attila, Almási Miklós, Katona Tamás, Marschall Miklós, Fekete György, Szabó István Os- car-díjas filmrendező, Kosa Ferenc és mások. Persze voltak telt házak is az előadásokon és döbbenetes kor- referátumok a szekcióüléseken (például Nagy János pozsonyi szobrászművész a felvidéki magyar kultúráról, vagy a marosvásárhelyi Gálfalvi György az erdélyi folyóirat-kiadás ítéletidejéről). S noha a napilap- és folyóirat-struktúrától a filmen és a színházon át a könyvkiadás, az építőművészet, az ipar- és képzőművészetek, a tv és a civil művelődési formák képviseletében megszólaló előadók az átalakulás sajátos részletdilemmáira figyelmeztettek, én mindenekelőtt azt az általános tanulságot fogalmaztam meg magamnak, hogy olyan kis nép olyan kicsi államában, mint mi vagyunk, a kultúra és a művészetek sorsa sokkal indokoltabb felelősséget ró a mindenkori közigazgatásra, mint a nemzeti voltukat egyszerűen már áttekinthetetlennek vagy fölöslegesnek érzékelő nagy nemzetek, az angolok, németek, franciák vagy Amerika esetében, amely egyébként sem volEso- hasem nemzetállam. A kortárs magyar művészet alapvető feladata nem a felzárkózás, az európai—‘amerikai stílusáramlatokban elfoglalt helyünk stb (hiszen a kilencvenes évek egyetemes művészetének jószerével nincs is stílusa), hanem a minimálisra csökkent társadalmi igény és befogadóképesség körülményei között megtalálni a művészetek működésének, sugárzásának a feltételeit: az új funkciókat. S itt nem csupán arra gondolok, hogy noha az állam már eddig is jelentős lépésekkel hátrált el a művészetek mögül, ám legalább a jelenlegi pozícióját még jó ideig ne hagyja fel; hanem arra is, hogy az elmúlt évtizedekben meghonosított, sokrétű és magas szakmai színvonalú közép- és felsőfokú művészképzés s az ezzel összefüggésben jelentkező művész-többtermelés előnyeit a (művész)társadalom ne hátrányként élje meg, tehát sem emigrációra (s ha igen, legfen- nebb küldetésként), sem az alkotással való szakításra ne Könyv új Erkel-tényekról A Magyar Zenetörténeti Tanulmányok sorozat Erkel Ferencről szóló első kötete 1968- ban jelent meg. Fluszonöt év múlva, ebben az évben Püski Sándor kiadója jóvoltából új Erkel-kötet kerül nyomdába, s lát napvilágot a sorozatban. A könyvben megjelenő írások élőben is elhangzottak Gyulán, ahol nemrégiben a szerzők kutatásaikat az Erkel Ferenc Társaság által rendezett tudományos tanácskozáson ismertették. Dr. Bonis Ferenc zene- történészt, a társaság elnökét a készülő kötet jelentőségéről kérdeztük. — A könyv az eddig feltáratlan zenetörténeti tényeket foglalja össze — mondta. — Újat nyújt Murányi Róbert Árpád az Erkel előtti magyar operák összefoglalásával, Cenner Mihály színházkutató a zeneszerző és a pesti Német Színház kapcsolatáról, ahol a fiatal Erkel a Nemzeti Színházba kerülése előtt működött. Kassai István zongoraművész eddig is sokat tett a hangszeres Erkel-irodalom újrafelfedezéséért, népszerűsítéséért: ezúttal kutatásait teszi közzé a kiadványozás problematikájáról. Olsvai Imre népzenekutató egy Erkel-dallam népi utóéletével foglalkozott, amely bizonyítja, hogy ez a zene nem maradt meg az opera magas régióján, bekerült a népzenébe, valóban a népé lett. Németh Amadé, több Erkel- könyv szerzője olyan művet mutat be, amelyről a legkevesebbet tudunk. Az Erzsébet című opera 1857-ben, Erzsébet királyné első magyarországi útja alkalmából íródott: a középső felvonást Erkel, az elsőt és az utolsót kamagytársai, Doppler Károly és Ferenc szeBónis Ferenc Erkel és Mo- sonyi kapcsolatát elemezte FOTÓ: KEREKES ISTVÁN rezték. D. Nagy András Erkel és Gyula, a kolozsvári zenekutató, Almási István, a zeneszerző e várossal való kapcsolatát elemezte, magam Moso- nyival együtt vizsgáltam működésüket. Szokolay Sándor és Petrovics Emil azt tekintették át, mennyiben nevezhetők utódoknak, Nagy József a monotematikus építkezést analizálta a Bánk bánban. Ittzés Mihály Erkel művészetét Kodállyal való kapcsolatában elemezve a máig vezette el. Mindez a Magyar Zenetörténeti Tanulmányok 7. köteteként jelenik meg. Dr. Bonis Ferenc egyébként sikeresnek ítélte a centenáriumi Erkel-évet, hetven fontos eseményt vettek fel a centenáriumi programfüzetbe, de ennél jóval több spontán rendezvényről tudnak. — Erkelt sajátjaként ünnepli az ország — mondta a társaság elnöke. — Elértük célunkat, most már csak az kell, hogy a következő centenáriumig ne maradjon semmi felkutatásra váró Érkel művészetéből. (Szőke) kényszerüljenek — esetleg éppen a legkiválóbbak közül. A fogyasztói társadalom számára fölös vagy fölösleges „kultúra-többletet” (semennyi kultúra sem minősülhet többletnek!), tehetség- és tudáspotenciált ne áldozzunk fel az úgynevezett piac oltárán. Nem tartom elkerülhetetlenül szükségesnek, hogy művészetünk a nyugati nivellálódás állapotába süllyedjen, ahonnan, mint tudjuk, még a legfelrázóbb lázadók, egy Beuys, egy Bacon vagy Andy Warhool is csak nagyon nehezen képesek úgy kiemelkedni, hogy ne csak a szakma, hanem a közönség is idejében övezze pályájukat megértéssel. Nem tudnék biztosan beváló tanácsot adni a felhalmozódott alkotói-művészi energiák felhasználását illetően, mert nem ismerem eléggé s ezért félek a gazdasági mutatók, a közgazdasági törvények, elvek, kényszerek hatásmechanizmusától. De ha egyszer végre komolyan vennénk Széchenyit, Németh Lászlót, Kovács Imrét, Bibó Istvánt s a többieket, akik évszázadok óta követelik a minőség forradalPetrla Ferenc: Elindultam szép hazámból (olaj) mát, s megkísérelnénk egy afféle harmadik honfoglalás révén Európa legkulturáltabb, első számú kultúrateremtő-ex- portáló-sugárzó nemzetévé válni, a képzőművészek és iparművészek sem győznék ellátni a belső és külső környezeti esztétikai feladatokat. Utópia? Lelkem rajta. Banner Zoltán Miért jó befektetés Önnek a Magyar Államkötvény? Sohasem volt nagyobb biztonságban • A MAGYAR ALLAMKOTVENY KAMATAIT ÉS VISSZAFIZETÉSÉT AZ ÁLLAM SZAVATOUA. Az állami garancia mindig érvényes marad. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pénzét is biztonságban szeretné tudni, akkor az Ön befektetése: a Magyar Államkötvény. • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY GYORSAN MOBILIZÁLHATÓ. A futamidő nem azonos a lekötéssel. A Magyar Államkötvénybe fektetett pénz a futamidő alatt - a tájékoztatóban megadott feltételek szerint - bármikor mobilizálható. MAGA • MINDEN BEFEKTETŐ MEGTALÁLHATJA A NEKI LEGKEDVEZŐBB KAMATOZÁSÚ ÁLLAMKÖTVÉNYT. Az Államkötvények többsége fix kamatozású, mely azért előnyös, mert a kamat előre kiszámítható. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatot alkalmaztunk, ami pedig azért kedvező, mert bármi történik a gazdaságban, a befektetőt nem érheti meglepetés, kötvényének kamata értékálló. Forgalmazóhelyek: MNB Főpénztár (Budapest V. Hold utca 4.) és az MNB Békés Megyei Igazgatósága (5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1.). A forgalmazóhelyeken az itt felsorolt, korábban kibocsátott Magyar Államkötvények - a helyszínen rendelkezésre álló feltételek szerint - folyamatosan megvásárolhatók: Elnevezés Kamat Kamatfizetés Lejárat 1994/A 18,74% '93. XII. 1. '94. XII. 1. 1994/B 17,5% '93. XII. 18. '94. XII. 18. 1995/A 21,0% '93.X. 6. '95.X. 6. 1995/B 21,0% '93. XI. 12. '95. XI. 12. 1995/C 17,5% '94.11.1. '95.11.1. 1995/F 17,0+1,5% '94. VII. 2. '95. VII. 2. 1996/A 16,5% '93. XII. 28. '96. XII. 28. 1996/B 17,5% '94.1.22. '96.1.22. 199Ó/C 17,5% '94. II. 10. '96.11.10. 1996/F 17,5+1,5% '94. V. 17. '96. V. 17. 1997/C 18,0% '94. III. 1. '97. Ill.l. 1998/A 17,8%* '94.111.10. '98.111.10. változó kamatozású, féléves kamat Az 1995/F Államkötvény kapható még az OTP és a Kereskedelmi Bank kijelölt fiókjaiban. BIZTONSÁG
