Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

ffitÉKfo MEGYEI Hlm,AP Mezőkovácsháza: földhivatal Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: 68/381-011. A fotókat készítette: Fazekas Ferenc és Kovács Erzsébet Részarány Mezőkovácsháza. — A helyi földkiadó bizottság a napok­ban kezdte meg a részaránytu­lajdonok ideiglenes kimérését a tulajdonosok által kért föld­területeken. A területek minél hamarabbi kiadását sürgeti az a tény, hogy az igénylők már az ősz folyamán szeretnék megművelni a kapott rész­aránytulajdonukat. Találkozó Medgyesegyháza. — A nagy­községi nyugdíjasok baráti kö­re a napokban meghívást ka­pott Bélmegyerre a nyugdí­jasklubok találkozójára. A klubtagok döntése alapján szeptember 4-én szervezett buszos kirándulásként 37-en utaznak el az érdekesnek ígér­kező összejövetelre. Fásítás Végegyháza. — Az általános iskola tanulói szívükön viselik a környezetvédelmet, amit az is jelez, hogy szinte nincs év, hogy ne ültetnének a község valamely területén fákat. Mi­vel maga az iskola udvarán is elég kevés fa található, így el­határozták a pótlásukat. Saj­nos a talaj nem a legkedvezőbb a faültetéshez, így csak föld­labdás növényeket vesznek és telepítenek, amelyeket tápol­dattal is rendszeresen öntöz­nek. A locsolást nyáron sem hagyják abba, mert minden hé­ten 100-150 liter vizet öntöz­nek ki a növényekre a ta­nulók. Pillanatkép Mezőkovácsháza. — A nyug­taadás bevezetésével a piacon, illetve a dohány, az ital, a kávé kitiltásával sokan attól tartot­tak, hogy jelentősen vissza­esik egyéb termékek forgalma is. A mezőkovácsházi tapasz­talatok szerint azonban a jöve­déki törvény bevezetése külö­nösebb zavart nem okozott, sőt úgy tűnik, más termékek (pl. zöldség, gyümölcs, édesség) helyébe léptek ezen élvezeti cikkek árusításának. Ez pedig örvendetes tendenciának te­kinthető. Önvédelem Medgyesegyháza. — Kez­dőknek és haladóknak indíta­nak önvédelmi tanfolyamot a medgyesegyházi sportcsar­nokban szeptember 4-étől. A foglalkozások tervezett idő­pontja kedd és szombat, dél­után 17 óra. Jelentkezéseket edzési napon a helyszínen fo­gadnak el. MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE j Kis régészek, nagy tervekkel Nagykamarás. — Az 1991. év őszén Kulcsár László peda­gógus vezetésével alakult ré­gész szakkör komoly tervek­kel fogott a munkához. A régé­szet szeretetét a tanár úr az egri főiskoláról hozta, amelyet si­került a gyerekeknek is átadni. Mint mondja, az első évadot a tanulással (régészet, történe­lem, honismeret) töltötték, majd részletes tervet dolgoz­tak ki. A szakkör anyagát is feldolgozzák, úgynevezett tantervként, amely mint hi­ánypótló könyv, segédkönyv külön értéket képvisel az isko­lák és a régészet számára. A munkát 3 nagy témakör köré csoportosítják: 1. A régé­szet tudománya; 2. Magyaror­szág régészeti korszakai, kör­nyeztünk régészeti leletei; 3. Régészeti alapismeretek, terep- bejárás, esetleg leletmentés és ásatás. E témakörökön belül ré­szekre bontják a feladatokat. A szakkör létszáma változó: átlag 10—15 tanulóval működik. A gyerekek körében töretlen a lel­kesedés. Nem számít, ha esőben vagy tűző napon kilométereket kell kerékpározni, gyalogolnak a határban. „Most lerakjuk az alapokat — mondták —, ké­sőbb pedig szeretnének egy kis múzeumot is létrehozni. Tanul­mányi kirándulásokat szervez­nek, jó kapcsolatuk van az egri, a békéscsabai múzeummal, a füzesgyarmati helytörténeti múzeummal. A környék bejá­rásával a lelőhelyeket, vala­mint a megye településtörté­netét is tanulmányozzák. Ter­veik között szerepel egy hely- történeti album készítése, ki­állítás, utcanevek, dűlőnevek összegyűjtése, a település és környékének okleveleinek, tér­képeinek kutatása, a falu törté­netének időrendi feldolgozása, valamint épületek, népi hagyományok, a viselkedési kultúra, az írott források és a kapcsolódó irodalom feltérké­pezése. Mindez pedig nem 1-2 éves munka. Az akarat megvan, amit a bánkúti ásatásokon való aktív részvétel is bizonyít. A Nagykamarási Általános Iskola régész szakkörének tanulói minden évszakra megfelelő programot dolgoztak ki kutatásaikhoz. A képen (balról) Szatmári Imre régész magyarázza a kezében levő térképen látottakat Holmit a „Holmi”-ból Mezőkovácsháza. — Az Ifjú­sági lakótelepen közel két hó­napja nyitott az a családi vál­lalkozás, amelyet dr. Baráth Mihályné vezet, alig 12 négy­zetméteres kis üzletében. A „Holmi” használtruha-keres­kedést elsősorban fizetéskie­gészítésnek szánták és egy is­merős segítségével találtak megfelelő szállítóra. A bolthe­lyiséget a lakóközösségtől bérlik, a berendezést és az in­dulókészletet saját erőből ol­dották meg. Kedvező, hogy a lakótelepen sokan élnek, így legtöbben ismerősként keresik fel a kis boltot. Bár használt ruhát árulnak, de kifejezetten válogatott minőséget. Talál­ható itt női, férfi felsőruházat, farmer, gyermekruha, öltöny, ing és különféle ajándékok, tisztasági eszközök. A nyitva tartás — igazodva a vásárlók­hoz — 16-tól este 20 óráig tart. Ottjártunkkor éppen őszi akci­ót tartottak 5-től 20 százalékos árengedménnyel. Raktár nem lévén, valamint az eladótér ki­csinysége miatt kis mennyisé­gű, de az évszaknak megfelelő árut tartanak. A feleség munkáját a család többi tagja is segíti. Aki ide belép, az a kedves fogadtatás mellett ta­pasztalhatja a családi meleg­séget, és talán nem túlzás azt állítani: ez a bolt valóban az itt élő embereket szolgálja. Ismétléssel Mezőkovácsháza. — A te­lepülésen második körben meghirdetett földkárpótlást augusztusban két napra tűzték ki. Mint kiderült azonban, az egyik megbízott hiányos ok­mányokat hozott, amelyet az árverés vezetője nem fogadott el. így a 13-ai árverést a részt­vevők beleegyezésével 19- ére, a második napra halasztot­ták. Ekkor a mindkét napra kitűzött táblák, összesen 234 hektár föld került kalapács alá, amelyet 26 igénylő szinte tel­jes egészében meg is vásárolt. A következő licitre szeptem­ber elején, 5 árverési napon kerül sor, ahol 1100 hektár vár gazdára. Szavaztak Medgyesegyháza. — Az 1993. au­gusztus 13-án megtartott helyi (bán­kúti) népszavazáson, amely Bánkút, mint önálló település leválását céloz­ta, az alábbi eredmény született: Választójogosultak száma: 319, a szavazók száma: 263, az érvényes szavazatok száma: 243. Ebből Bán­kút kiválása mellett szavazott 46 la­kos (18,9%), a kiválás ellen pedig 197 lakos (81,1%). A képviselő- testület legutóbbi ülésén az eredmé­nyeket ismertette, valamint a Bán­kút önálló községgé alakulása elleni döntést tudomásul vette. A válasz­tással kapcsolatos véleményekre egy más írásunkban visszatérünk. Rokonlátogatás Medgyesegyháza. — A mű­velődési ház koordinálásával október 14-étől 17-éig rokonlá­togatást szerveznek a szlováki­ai Gótára, amelynek utazási költsége 1300 forint. A koráb­bi években áttelepült magya­rok rokonaikat látogatják meg, ahol 4 napig vendégeskednek. Jelentkezni szeptemberben a művelődési házban lehet. A mezőkovácsházi „Holmi”-ban mindenki kedvező' áron találhat önmaga vagy családtagjai számára megfelelő árut 1993. augusztus 31., kedd Kezdődik az iskola Ilyenkor szeptember táján sok kisdiák vértezi fel magát az újabb tanítási év ,,kihívásaival” szemben. A legtöbb nebuló azonban a füzetek csomagolá­sakor már az új barátokról, új kalan­dokról, diákcsínyekről gondolkodik. Azok a kicsinyek pedig, akik elsőként lépnek az iskola falai közé színes ceruzákat és vonalas füzeteiket szorongatva, izgatottan várják a tanító néni megjelenését, hogy bevezesse őket a „nagy rejtelmek”, a tudás birodalmába. A gyermekek mellett a pedagógusok­nak is kijut a munkálatokból, hisz már hetekkel előtte készülni kell az első tanítási napra. A mezőkovácsházi körzetben úgy adódott, hogy több iskolánál vezetőváltásra került sor. így hát nem csak a diákok, de feltehetően a felnőttek is izgalommal várják a változásokat, s mindenki­ben ott munkál a bizonyítás vágya. Talán ilyenkor a szülők, a munkatársak is érzékenyebben figyelik: lesz-e valami új, sikerül-e megtalálni mindenkivel az összhangot? Lassan elmúlik a nyár, s az ősz egy újabb munkás időszak kezdetét jelenti. Az iskolaév jelképesen is maga mögött hagyja a kikapcsolódás, az édes semmittevés hét­köznapjait. A szeptembertől szeptemberig számított idő a tanulóknak újabb tudást, erőfeszítésekkel telt produktu­mokat, a szülőknek és pedagógusoknak pedig több munkát, odafigyelést jelent. Mit tehetünk? Reméljük mindenki si­kerrel veszi az „akadályokat" ! y£)jUu:^flo?* • • Otven év együtt Mezőkovácsháza. — Tízéves voltam, amikor árván marad­tam 4 testvéremmel — mondja Kormányos Antalné Erzsiké né­ni, aki férjével szeptember ele­jén ünnepli házasságkötésük 50. évfordulóját. Mint mesélik, életük mozgalmas volt, hisz mindent a két kezük munkájá­val kellett előteremteni. Erzsiké néni férjhezmenéséig más-más házaknál cselédeskedett, ahogy ő mondja: „sokszor csak éhbé­rért adták örökbe az ismerő­sök”. A férj Romániából jött 1941 -ben, amikor tengerésznek hívták be a hadseregbe. Itt egy húga él a családjával, a feleség­nek pedig 2 testvére az ország különböző részein. 1943-ban is­merkedtek meg egy véletlen folytán, s mint Erzsiké néni huncutul megjegyzi „udvarló akadt bőven, de nekem ő tetszett igazán”. Szeptemberben há­zasságot kötöttek, majd a sem­miből teremtettek elő egy kis otthont. Két leánygyermeküket szépen felnevelték, taníttatták. Dolgoztak áfésznél, Mezőhe­gyesen vágóhídon, cséplőgép­nél, téeszben, de a ház körül is sok jószágot tartottak. Nagyon megbecsülték a pengőt és a fo­rintokat, így szépen gyarapo­dott a gazdaság. Nincs ok a pa­naszra — mondják. A családban láthatóan a fele­ség a beszédesebb, akinek a hobbija a virágokkal való törő­dés, a kézimunkázás, a rejt­vényfejtés, a „piacozás” (ami terem a ház körűi, mindent érté­kesítenek) és az utóbbi egy év­ben különös késztetés: a vers­írás. Erzsiké néni mindent meg­ír az életről, az unokáról, a hó­esésről vagy éppen a házassá­gukról. Szerencsére egészségük ma is töretlen, nem tudnának tétlenül ülni, mert az állandó tevékenység az életelemük. A jeles ünnepet pedig Erzsiké néni versének végső strófája példáz­za legjobban: Dús hajunk megritkult, be­lepte a dér, / fiatalságunkat el­fújta a szél. 1 Megöregedtünk, menni alig tudunk, / de szívünk­ben örök ifjúak maradunk. Mezőkovácsházán éppen 50 évvel ezelőtt esküdött örök hűséget egymásnak Kormányos Antal és felesége, Erzsiké néni Bessenyei Antal Magyarbánhegyesen Magyarbánhegyes. — Au­gusztus 20-a egyik fő prog­ramja a cserkészavatás volt. A leendő kiscserkészek és veze­tőjük, Virág Emma izgatottan várták a 16 őrkor kezdődő szertartást, amelyet a Római Katolikus Nagytemplomban rendeztek. Ez alkalommal a község lakosságának örömére ismét köztünk lehetett Besse­nyei Antal, mindenki Toncsi bácsija. Az 527. számú Szent István cserkészcsapat vezetése fűző­dik a személyéhez, melyet 1946-ban újjáalakítottak. Tíz tábort szervezett a gyerekek­nek, s ahogy ő mondta: „Min­den szabadidőm a csapaté volt”. 1954-ben megyei szak- felügyelőnek és képzőművé­szeti szakreferensnek nevez­ték ki, majd 1959-ben vissza­adva megbízatásait Szarvasra költözött. Magyarbánhegyes- re mindig szívesen tért vissza, mint igazi otthonába, mert — mint mondta — „vonzotta a falusi élet roppant színessé­ge”. De a község lakói is mind­máig ragaszkodnak Toncsi bá­csihoz, így az első helyi cser­készavatás elképzelhetetlen lett volna nélküle. Oláh Gyöngyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom