Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-30 / 201. szám
RÉKÉS MEGYEI HÍRLAPGyomaendrőd város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Csat Róza és Papp János. Telefon: (66) 450-450 és 458-016. A fotókat Lehozcky Péter és Uhrin Erzsébet készítette Tanévnyitó Hunya. — A helyi általános iskolában ma, hétfőn 17.30 órakor tartják a tanévnyitó ünnepséget. Az első osztályosok itt tudják meg, hogy melyik osztályba kerülnek. Gyomaendrőd. — A három általános iskolában augusztus 31 -én tartják a tanévnyitót. Eltérés csupán a kezdési időpontban van. Az 1-es és 2-es iskola 18, a 3-as iskola 17 órakor rendezi az ünnepséget. A két középiskola is 31 -én tart évnyitót. A gimnázium 16.30, a mezőgazdasági szak- középiskola délelőtt 10.00 órakor. A 617. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola szeptember 1-jén 7.40 órakor indítja a tanévet. Tankönyvvásár Hunya. — Nem tisztázódott még, hogy a képviselő-testület megnyeri-e az ingyenes tankönyv pályázatot. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy az általános iskolásoknak térítés- mentesen adják oda a tankönyveket. Amennyiben nemleges a válasz, akkor csak egyéni igények alapján és segélykeretből tud az önkormányzat támogatást nyújtani. Egyeztetések Hunya. — Túl van az igények felmérésén a részaránytulajdonok kiosztását végző bizottság. A földek birtokba adása előtt a végső simításokat végzik és a kérelmek szerinti egyeztetést bonyolítják. Szeretnék, ha az őszi vetés előtt mindenki tudná, hol a saját földje. Gázálarcban Gyomaendró'd. — Ismét zárva a városi sportcsarnok kapuja az iskolások és a sportolók előtt. A szakemberek legutóbb úgy döntöttek, hogy csak le kell bontani a tetőtérben lévő amonicell szigetelőanyagot, amely párolgás hatására olyan vegyületet képez, ami mérgezi a bentlévőket. Ezért a munkákat vegyvédelmi ruhában és gázálarcban végzik a helyi vállalkozók. Huszonegyezer aranykorona Hunya. — Éppen ekkora földterület keres új gazdát az október 5., 6. és 7-én megtartásra kerülő földárverésen. Ha az összes terület elkel, akkor a helyi Hunyadi Termelőszövetkezet használatában lévő, kárpótlásra kijelölt termőföldből már csak ezer aranykorona marad. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 30., hétfő Tíz évvel ezelőtt alakultak A gyomai 2-es számú nyugdíjasklub már tíz éve működik. T agjai kibővített családi körben ünnepük meg negyedévenként egymás névnapjait Képünk egy ilyen névnapi rendezvényen készült Gyomaendrőd. — A gyomai 2-es számú nyugdíjasklub idén ünnepli fennállásának tízéves évfordulóját. Szonda István 1983-ban vezette a klubot előkészítő bizottságot és személyesen járta végig a környéket, hogy létrehozhassa a nyugdíjasokat összefogó egyesületet. Gellai András, a klub jelenlegi vezetője már hat éve irányítja és szervezi az idősek szabadidejét.----Azon a bizonyos szeptemberi napon 140-en írták alá a jelenléti ívet és jelezték, hogy tagjai kívánnak lenni egy ilyen klubnak. Ez a taglétszám mindmáig megmaradt, sőt gyarapodott. Hosszú évekig a művelődési ház saját csoportjaként működtünk. A fenntartónk és még jó néhány termelőszövetkezet, vállalat és nem utolsósorban a Békés Megyei Nyugdíjas Tanács anyagi támogatását élvezve jobban futotta kirándulásra, ismeretteijesztő előadásra — idézi fel emlékeit Gellai András. K ésőbb, a nem is oly régmúltban, 1990-ben már a helyzetünk nehezebb lett. Kizárólag az éves személyenkénti 200 forintos tagdíjbevételünkre voltunk és vagyunk utalva. Ebből kell kigazdálkodnunk a művelődési háznak fizetett terembérleti díjakat, és sok egyéb kiadásunkat.-—Nagy idő tíz év egy közösség életében. Mi vonzza ide hétről hétre a tagokat? — Mi itt miden olyan ünnepet megtartunk, amelyek többségét csak szűkebb családi körben szokás. Megünnepeljük a karácsonyt, az anyák napját, egymás névnapját. A tagság kétharmada egyedülálló, magányos ember. Számukra a klub a legfontosabbat, a családot, az együvé tartozást jelenti. Minden összejövetelünk, közös rendezvényünk igen jó hangulatban telik el. Még évente két- három alkalommal autóbuszos kirándulást is szervezünk. Elsősorban hazánk szép tájaira utazunk. Az évek hosszú sora alatt talán bejártuk az egész országot. Tavaly például Hajdúszoboszlón üdültünk. —Tartanak-e fenn kapcsolatot más, vidéki nyugdíjasklubokkal? — Igen, erre talán a legszebb példa a tavalyi Ki mit tud? rendezvényünk, melyen mintegy 150 vidéki barátunkat láttuk vendégül. Van egy kórusunk, mások szavalni szeretnek, nem egy tagunk pedig vers-, illetve jelenetírással foglalkozik. Az említett találkozó jó alkalom volt a bemutatkozásra, de a közös vacsoráink is elképzelhetetlen produkcióknak számítanak. — Úgy tudom, szeptember 11-én vacsorával, kis műsorral ünnepük a tízéves jubileumot. Hogyan látja a klub jövőjét? — Ha a talponmaradásunk- nak csupán az anyagi feltételeit nézném, akkor borúlátó lennék. De úgy érzem, amíg vannak köztünk a közösségért önzetlenül tenni akarók és a tettre- kész, friss nyugdíjasokból is szerveződik utánpótlás, akkor ez a klub még sokáig, sokak örömére tovább működhet — fejezte be beszélgetésünket Gellai András klubvezető. Álomszálló Gyomaendrőd. — Hogy szálló álom, vagy álló szálló lesz-e a Kisréti Gyógyszállóért Alapítvány által megálmodott szállodakomplexum, az a jövőben derül majd ki. A közelmúltban azonban az alapítvány endrődi ülésén dr. Gellai Imre, az intézőbizottság elnöke ismertette a már kétéves előkészítő szakasz eddigi eredményeit. A közgazdász szakember beszámolt arról, hogy Endrőd határában a szálló helyszíneként kiválasztott kisréti terület — közismerten spárgaföld — jelentős része már az alapítvány tulajdonában van. A kuratórium bízik abban, hogy a komplexum megvalósításához szükséges további területek tulajdonosai sem gördítenek akadályt a földek megvásárlása elé. Az elkészült termálvízvizsgálat és a hidrológiai elemzés igazolja, van elegendő mennyiségű, megfelelő hőmérsékletű és ás- ványianyag-tartalmú gyógyvíz a helyszínen. A rendelkezésre álló bázis alkalmas arra, hogy a gyógyszálló teljes vízigényét kielégítse. A jelenlévők megtekinthették a szálló frissen elkészült makettjét és az üzemeltetési tanulmánytervet. Dr. Gellai Imre hangsúlyozta: a szállót nem közadakozásból akarják felépíteni. Az alapítvány feladata a folyamat elindításához szükséges, a fentiekben már felsorolt feltételek megteremtése volt. Lapunkban korábban ezzel részletesen foglalkoztunk. A továbblépéshez már egy magyar részvénytársaság létrehozása szükséges. A leendő rt. alaptőkéjét az alapítvány tárgyi apportja képezi és számítanak a bankok, pénzintézetek, vállalkozók készpénzére is. Itt jöhet számításba a környékbeli lakosok kárpótlási, illetve vagyonjegye, amelyeket beszámítanak a részvénytársaság tőkéjébe, ha erre igény merül fel. A gazdasági társaság létrehozását követné a jövő év tavaszán egy nemzetközi tenderkiírás, melynek első szakaszában építőipari kapacitással vagy banki hitellel rendelkező külföldi partner belépését várják. A tervek szerint így létrejönne egy tőkében gazdag, erős nemzetközi részvénytársaság, amely már képes arra, hogy a szálloda megvalósításához felvegye a szükséges hitelt. Az előadó elmondta azt is, hogy a kormányzat nemrégiben tárgyalta az idegenforgalom fejlesztési koncepcióját, és ezen belül külön foglalkozott a gyógy-idegenforgalom elsőbbségével. így van némi remény arra, hogy esetleg központi pénzügyi forrásra is szert tegyenek a kivitelezők. Elhangzott, hogy a tervezett épület 174 szállodai szobát foglal magába. Rendkívül sokféle gyógyászati szolgáltatást, számos vendéglátói, sport- és üzleti vállalkozást ajánlhatnak majd az ide utazó vendégeknek. A komplexum elkészültét követően mintegy 800 helybelinek nyújthat közvetve vagy közvetlenül munkaalkalmat a kisréti gyógyszálló. Megtudhattuk azt is, hogy a beruházás befejezését 1996 végére várják és a költséget 1,2 milliárd forintra becsülik. Dr. Gellai Imre, a Kisréti Gyógyszállóért Alapítvány intéző- bizottságának elnöke számos érdeklődő előtt mutatta be a szálló makettjét és azokat a terveket, amelyek a kivitelezést és az üzemeltetést taglalják Talpon maradni A közelmúltban Raskó György államtitkár azt nyilatkozta a televízióban, hogy átmenetileg még szükség van a termelőszövetkezetekre. Valószínű, hogy a politikus csak azóta járja a vidéket, mióta munkaköréből adódóan kötelező. Ha elmenne egyszer Huny ár a vagy a gyomai négy téesz valamelyikébe, akkor bizonyosan egészen másként vélekedne a nagyüzemi gazdálkodásról. A mezőgazdasági falvak és városok egynémelyike is egyetlen gazdasági bázisának csak a mezőgazdasági nagyüzemeket tarthatta nyilván. Itt alkalmazták a munkaerő közel felét, és úgy tűnik, hogy innen kerül ki lassan a legtöbb munkanélküli is. Az a jóslat is kudarcot vallott, amelyik azt hirdette, hogy az ipari munkásság munka nélkül maradt részét majd a mezőgazdaság felszívja. Szó sincs róla! Még azok sem lehetnek biztosak jelenlegi munkahelyeikben, akik üzletrésszel, vagyonjeggyel vagy földterülettel rendelkeznek bármelyik átalakult vagy hagyományos szövetkezetben. A kárpótlási törvény végrehajtása során ugyanis jóval több földterületet igényeltek vissza, mint amennyit egy-egy település visszaadni képes. Ha feltételezzük, hogy minden igény jogos, akkor is elmondhatjuk, hogy nagy számban nem a kárpótlási jegyek névértékéért, hanem annak feléért kaptak a kárpótoltak dupla vagy másfélszeres területeket. így lesz olyan mezőgazdasági nagyüzem, ahonnan a tagság talpa alól kárpótlás címén kiviszik a földet. Ahol nem, ott is olyan kicsire zsugorodik a terület és olyannyira felaprózódott területen kell gazdálkodni, amelyen az egységes mezőgazdasági növénytermesztés nehezen valósítható meg. A szövetkezetek már sok mindent kibírtak, a mezőgazdaság a történelem során már nem egyszer maradt talpon, sőt lendítette fel az ország vérkeringését. Ha még ezt is kibírja—mondják a pesszimisták —, akkor talán egyszer érdemes lesz vidéken farmergazdaságban gondolkodni. . c Új üzletház Sokáig csak nézték és figyelték az endrődiek, hogy lesz-e valamikor valami az új OTP-fiókból. Az építésről és annak elkezdéséről már korábban döntöttek az illetékesek. Nemrégen a területrendezés után nagy erővel indították az építkezést és ottjártunkkor már álltak a falak, s szerelték a tetőszerkezetet. Ezzel a létesítménnyel a város ismét gazdagodik és egy olyan pénzintézeti központot ad át a lakosságnak, amelyre méltán büszke lehet az OTP és a város is A piacozás szabályozása Hunya. — A képviselő- testület nemrégiben rendeletben szabályozta a piacok, vásárok és a búcsú megrendezésének feltételeit. Eszerint piacot minden héten kedden, csütörtökön és szombaton tartanak a faluban. Búcsúra pedig minden évben június 19. és július 3. között kerül sor. A piacon és a búcsún is helypénzt kell fizetni, amelyet a polgármesteri hivatal ellenőriz. A piacon mezőgazdasági termelő, vállalkozó, állami vállalat, szövetkezet által emberi fogyasztásra szolgáló tojás, más mező- gazdasági termék vagy fenyőfa és palánta is forgalomba hozható. Nem árusítható azonban sem a piacon, sem a búcsúban az élő állat, kivéve a naposbaromfit, a romlott termék, nemesfém, pornográf termék, gyógyszer, látást javító szemüveg, tűz- és robbanásveszélyes anyag, muzeális emlék és egyéb olyan termék, melynek forgalomba hozatala az árusítást végző részéről jogszabályba ütközik. A piacon és a búcsúvásáron kimért szeszes ital nem forgalmazható. A rendelet a továbbiakban részletesen foglalkozik az elárusítóhelyek havi és napi bérleti díjaival, az engedély nélküli árusítással, a helypénz beszedésével. A rendeletet a polgármesteri hivatalban tekinthetik meg az érdeklődők. Egy színdarab szavak nélkül Gyomaendrőd. — A Horse and Bamboo angol utazó színház magyarországi turnéjának egyik állomása szeptember 17. és 21. között a város lesz. Az 1978-ban alakult színház fennállása óta minden évben nyári turnéra indul. Ezúttal országunk négy keleti megyéjében, közöttük Békés megyében három helyszínen — Kertészszigeten, Csabacsűdön és Gyoma- endrődön lépnek fel. A vándorszínház nem kis feltűnést keltve lovas szekereken érkezik majd a településekre. Az Egy különös esemény címen előadott produkciójuk a fejmaszkok és bábok használatából, valamint a mozgás, a zene és a vibráló fények összhatásából kapja egyéni stílusát. A Horse and Bamboo nem alkalmaz párbeszédet, így az előadás azok számára is élvezhető lesz, jelentéssel bír, akik nem értenek angolul.
