Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-27 / 199. szám

KÖRKÉP 1993. augusztus 27., péntek Tèrmeszeti es épített értekeink A találkozó színhelyén, a Ruhaipari Szakközépiskolában a témát érintő' több kiállítást is rendeztek, melyek a nagykö­zönség számára is megtekinthetó'ek fotó: lehoczky péter Vezet a mezőgazdaság Békésben a munkanélküliek legjelentősebb táborát a mező- gazdaságból kikerült dolgo­zók alkotják. A júliusi mező- gazdasági szezonban összesen 16 ezren voltak munka nélkül, ami az összes munkanélküli 48 százalékát teszi ki. Népdalkörök Sarkadon A népdalkörök és népzenei együttesek országos minősítő fellépését szeptember 4-én, szombaton tartják a sarkadi Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban. A ren­dezvény másnap Szeghalmon folytatódik. Köddé vált tehén Tegnap hajnalban F. I. geszti lakos hiába szólítgatta a 60 ezer forintot érő (legszebb) te­henét, annak csak háromhetes kisborja bőgicsélt az istálló­ban. A gazda állítása szerint a piros-fehér tarka anyatehenet minden este erősen megkötö­zi, így az állat magától nem szabadulhat el. A sarkadi rendőrség a nyo­mozás során felvette a kapcso­latot a környékbeli határőr szervekkel is, hiszen a határ közelesik a falu szélén épült tehénistállóhoz. Ki tudja, hát­ha láttak a határőrök egy „útle­vél” nélküli fejőstehenet Ro­mánia felé közlekedni?! Hazánkban 1808—1949 kö­zött szinte minden városban és községben megalakultak a te­lepülések szépítésével foglal­kozó egyesületek, az ötvenes években politikai és jogi okok miatt azonban felszámolták tevékenységüket. 1980-ban hívta életre 49 városi és falusi egyesület az országos szövet­séget, s a szombathelyi vá- rosszépítők kezdeményezésé­re városukban tartották meg 1981-ben az első országos ta­lálkozót. Azóta minden évben összejönnek az egyesületek tagjai, hogy megvitassák ered­ményeiket, kicseréljék tapasz­talataikat. A szövetség célját így fogalmazták meg: „a ma­gyarországi települések ter­mészeti és épített értékeinek védelme, a tájhoz, történelem­hez, településszerkezethez il­lő fejlesztése, szépítése, a he­lyi hagyományok, kultúra fel- támasztása, gyarapítása”. A XII. országos találkozó megszervezésére Békéscsa­bán került sor a város újratele­pítésének 275. évfordulója al­kalmából. A szövetség 191 egyesületének közel 150 kép­viselőjét tegnap Békéscsaba polgármestere, Pap János kö­szöntötte, aki várostervező építészként közvetlenül tudott szólni a találkozó résztvevői­hez. Beszédében rámutatott, hogy az igazi polgárok mind városvédők, s bár Békéscsa­bán mindössze a költségvetés egy ezrelékét fordíthatja a vá­ros erre a célra, az ügy fontos­sága sokkal nagyobb, mint a feladatra megszabott pénzke­ret. A megnyitó után az egyesületek küldöttei megtar­tották éves közgyűlésüket, ma a munkájuk előadásokkal, szekcióülésekkel folytatódik, délután pedig városnézésen is­merkednek Békéscsaba neve­zetességeivel. L. M. nagyobb áldozatra képesek, csak eltűnjön már a Munkás­párt. Újabb hírek szerint az MDF-ötletgyárosok vissza­kapták röplapjukat levélben. A feladó Munkás Pál, kissé átalakítva a röplap szövegét azt tudatta a címzettekkel, hogy „Elvtársak! Vége! Az MDF-es vircsaftnak. MDF- esek! ! ! Vegyétek tudomásul, a ti időtök lejárt! Legkésőbb 1994 tavaszán.”----SSY M agasröptű jegyzekvaltas Mint ismeretes, először az ön- kormányzati képviselők tilta­kozása, majd az esemény nap­ján, Thürmer Gyula beszéde előtt fél órával sárkányrepülő­ről szórt röpcédulák zavarták meg a Munkáspárt orosházi nagygyűlését a bogárzói sza­badidőközpont lovaspályáján. A röpcédulákon a régi Tovari- si, konyec plakátra új feliratot írtak, miszerint: Elvtársak! Vége! Vegyétek tudomásul: a ti időtök lejárt!!! Az eddig rejtélyesnek tűnő eset világossá vált, mert az MDF orosházi szervezetének vezetői maguk hozták nyilvá­nosságra, hogy az ő önzetlen akciójuk volt a húszezer pél­dányos röplap elkészíttetése és a szórás megszervezése. Mindezt saját zsebből állták az MDF-tagok, s még ennél is Harmadjára sem kelt el a konzervgyár Halálos baleset Augusztus 25-én 20.10 órakor Békéscsaba külterületén, a 44- es főúton történt halálos kime­netelű baleset. K. Zoltán kon- dorosi lakos édesapja Lada tí­pusú személygépkocsijával közlekedett. Sebességét nem a látási viszonyoknak megfelő- en választotta meg, és elütötte a vele azonos irányban gyalo­gosan közlekedő K. Pált, aki sérüléseibe a helyszínen bele­halt. A gépkocsivezető és egyik utasa könnyű, míg a kocsiban ülő másik utasa súlyos sérülést szenvedett. Az ügy vizsgálatát a Békéscsabai Rendőrkapi­tányság végzi. Alkalmi postabélyegző Medgyesegyháza 100 éves év­fordulója alkalmából szep­tember 24-én különleges pos­tabélyegzéssel látják el a te­lepülésről kimenő leveleket. Az eseménysorozat külön ér­dekessége szeptember 26-án a művelődési házba kihelyezett alkalmi posta, ahol „100 éve nagyközség Medgyesegyháza” feliratú és címerrel ellátott alkalmi bé­lyegzést vehetnek igénybe a gyűjtők és az érdeklődők. A csupán ezen alkalomkor hasz­nálatos és egyetlen példány­ban készülő bélyegző, mint megtudtuk, az eseményt köve­tően az Országos Posta- és Bé­lyegmúzeumba kerül. „MÍG AZ IGAZI RÉ­SZEGSÉG ÁRTAL­MAS, HASZNÁL A SZÍNLELT.” (Ovidius) (Folytatás az 1. oldalról) adtak az üzemrészek egyenkén­ti eladására. A hét egység közül a nyáron teljes kapacitással mű­ködő Tetrapack rendszerű üdí­tőüzemre és a jól működő tész­taüzemre két-két vételi ajánlat érkezett, de a mindössze 150 millió forintos ajánlatba a jelzá­log-tulajdonosok nem egyeztek bele. Az egyetlen „sikeresnek” mondható akció a tegnapi na­pon a jó ideje nem működő, ám kitűnő környezetben lévő pós- teleki résztelepet érte, amelyet a 21 milliós kikiáltási ár kevesebb mint feléért, tíz millióért vásá­rolt meg egy német üzletember, aki Magyarországon él. Az üze­megység jelzálog-tulajdonosa a Békés Megyei Vízművek Rt. Napirend előtti felszólalással kezdődött tegnap délután Békés önkormányzatának testületi ülése. A városban elterjedt, hogy bizonyos adomány-dollá­rok nem oda kerültek ahová szánták azokat. Pallag László, a kisgazdapárt megyei elnöke, a helyi képviselő-testület tagja felszólalásában elmondta: a kettős állampolgárságú, Kana­dában élő, békési születésű F. Szőke Gábor a városban idesto­va két éve felállított emlékműre és a POFOSZ megsegítésére együttesen 12 ezer 400 USA- dollárt adott át Beszterczey And­rás református lelkész-képvise­lőnek, aki azóta nem rendezte megnyugtatóan a pénz sorsát, s az összeg felhasználását sem tisztázta egyértelműen. A lel­kész-képviselő visszautasította a vádaskodást, majd pontosítot­ta képviselőtársát: az említett személytől 8 ezer USA-dollár A gyorsan berekesztett nyil­vános értékesítés után a gyár felszámolóbiztosa, Vári Csa­ba tartott sajtótájékoztatót, amelyen elhangzott, hogy még egy utolsó próbát tesznek a jelzálog-tulajdonosok a gyár együttes értékesítésére októ­berben. A még ma is hatszáz főt foglalkoztató Békéscsabai Konzervgyár konzervüzeme idén már csak minimális mér­tékben dolgozott fel zöldbor­sót és spárgát, nagyobb tétel­ben csak csemegekukoricát, mintegy 6-7 millió dobozzal. Sűrítőüzemük hamarosan bér­munkaszerződést köt egy izra­eli tulajdonú kft.-vel almalé- készítésre. Az eredetileg 3,6 milliárd és ezer kanadai dollár érkezett, az akkori hivatalos árfolyamon 610 ezer forint értékben. A pénzből ezer kanadai dollárt a POFOSZ kapott, a többit pedig az emlékmű létesítésére költöt­ték. Ezt követően tájékoztató hangzott el a KÖVÍZIG gyulai szakaszmérnökség tevékenysé­géről. Nagy Mihály szakasz- mérnök kifejtette: az árvédeke­zésre kidolgozott koncepció megvalósítása a tervezett ütem­ben folyik, három év alatt 120 millió forintot fordítanak a vá­ros határában a Kettős-Körös jobb oldali töltésének erősítésé­re. Ezután került sor az egyesí­tett rendelőintézet igazgató-fő­orvosi állás betöltésére kiírt pá­lyázat elbírálására. A város­atyák szavazata alapján 1994. január 1-jétől dr. Rácz László lesz a békési rendelőintézet igazgató-főorvosa. —sz— forinttal eladósodott gyár ed­dig is azért tudott működni, mert a jelzálog-tulajdonosok a termelési értékből származó bevételt visszaforgatták a ter­melésbe. Ám kétmilliárd fo­rintos hitelüket a jelek szerint aligha látják viszont. A kister­melőknek pedig, akiknek 104 millióval tartozik a konzerv­gyár, „hatodik helyezés” miatt semmi esélyük arra, hogy egy fillért is viszontláthatnak az esetleges felszámolásból. Ezért az utolsó, októberre meghirdetett nyilvános érté­kesítés a gyár jövője szem­pontjából az utolsó lehetőség. Ha az is sikertelen lesz, a Bé­késcsabai Konzervgyár bezár­hatja a kapuit. Üveghibás Heineken A Heineken bejelentette, hogy hibát találtak export sörének egyes palackjai nyakánál: ezt a sört 33 cl-es zöld üvegekben szállítják. Egy rutinellenőrzés során üveghibát észleltek, amelynek következtében apró üvegszilánkok kerülhettek a pa­lack belsejébe. „Mélységesen sajnáljuk, hogy ez a hiba előfordulhatott” — nyilatkozta Frans van der Minne exportigazgató ma Amszterdamban, ahol a Heine­ken sört főzik és palackozzák. „Minden szükséges lépést meg­teszünk annak érdekében, hogy az emberek továbbra is teljes bizalommal fogyaszthassák sörünket.” Amennyiben valakinek ag­godalmai támadnak Heineken Export sörével kapcsolatban, tartsa meg az üvegeket cserére. A cserével kapcsolatos részle­tekről a sajtóban hamarosan tá­jékoztatás jelenik meg. Adománypénz és árvízvédelem Halálra szóló „élmény” (Folytatás az 1. oldalról) boncterembe, ahol éppen a ha­lottöltöztető a munkáját vé­gezte. A temetkezésiek úgy vi­selkedtek, mint akik jól isme­rik azt az elhunytat, akit öltöz­tettek. Ezért aztán a boncmes­ter elkövette azt a hibát, hogy nem nézte meg a lábcédulát, hanem kiadta a halottat. —Általában hány holttestet tartanak a kórházban ? — Négyet, ötöt. — Akárhogy is nézem, nem kellett volna húsz, harminc lábcédulát végignézni. Mind­ez, hogy négyet-ötöt megnéz­zen a boncmester vagy a ha­lottöltöztető, körülbelül egy percet vett volna igénybe. — Restelljük a dolgot, és igyekeztünk a hibát a lehető legrövidebb idő alatt helyre­hozni... — Egy hét telt el. Ez nem rövid idő! — Gondolom a hamvasz- tásra ekkor tudták fogadni az elhunytat. S amikor érte jöttek a túrkevei temetkezési válla­lattól, akkor vették észre a cse­rét... Béla Vali Nyugodjunk békében? — Örök életre bennem marad — mondta a fiatalasszony, akinek édesapját augusztus 25-én a temetés előtt néhány órával úgymond kicseréltek. Történt ugyanis, hogy a Békés Megyei Temetkezési Vállalat emberei az egy órakor búcsúz­tatandó 57 éves H. Gábort ide­jekorán felkészítették a végső tiszteletadásra a Berényi úti temető siralomházában. Az el­hunyt felesége még egyszer látni akarta férjét, ám mikor felemelték a halotti leplet, a család legnagyobb döbbeneté­re és fájdalmára egy idős el­hunyt asszonyt talált. A gyász- jelentést is összegyűrve, egy dobozban fedezték fel. A csa­lád ma is hatása alatt áll a történteknek, s felháborodá­sukban keresték meg szer­kesztőségünket. A Békés Megyei Temetke­zési Vállalatnál Oláh Mátyás irodavezető tájékoztatott bennünket. — A ravatalozást a család 12 órára kérte, de mi már 11 óra után pár perccel el­készültünk. A sajnálatos ese­ményről á családtól ér­tesültünk. Akkor kiküldtem két embert, ők intézkedtek és háromnegyed egykor rende­ződött a csere. Feltételezésünk szerint a sírásó tévedett. Az Egyházi Temetkezési Szolgálatnál Wágner Sándor ügyvezetőt kérdeztük. Elmon­dása szerint a mulasztás kint, a temetőben történt. Szolgála­tuk két embere, akik az el­hunyt asszony két órára kitű­zött egyházi búcsúztatását in­tézte, nem találta a gyászlapot. S mivel olyan autóval voltak, amelyikben nincs rádiótele­fon, nem tudtak visszakérdez­ni. A sírásótól érdeklődtek, aki azt mondta, H. Gábor elhunyt temetése 3 órakor lesz. Éz alapján történt meg a csere, amit nagyon sajnálatosnak tar­tunk, s bár nem mi hibáztunk, az elhunyt lányától elnézést kértem. Mondhatni, végül még idő­ben rendeződött a dolog. De mindenki el tudja képzelni, mit érezhetett a család, amely jó ideig azt hitte, talán már el is temették délelőtt 10-kor a sze­retett férjet és édesapát. B.S.E.—Sz.M.—Z. E. Vöcsök ügyben nyomoz... (Folytatás az 1. oldalról) csupán a fegyverét lövi be. Mint Makra Dezsőtől, a tájvé­delmi körzet vezetőjétől ké­sőbb megtudtuk, a tavakon, a tavak partján és azt védő 300 méteres sávon belül sem va­dászni, sem fegyvert kipróbál­ni nem lehet. A madártani megfigyelése­ket végző fiatalok a „lövöldö­zők” távozása után egy halálra sebzett fiatal halászmadarat találtak a vízen. A búbos vö­csök nevű szárnyas jószág egyike a Magyarországon vé­dett 360 madárfajtának. Érté­ke tízezer forint. A vöcsök ügy hamarosan a sarkadi rendőrkapitányság bűnügyi osztályára került, hi­szen minden bizonnyal termé­szetvédelmi vétség történt, ami mellett ma már nem sza­bad szótlanul elhaladni. A sar­kadi rendőrség két nyomozója tegnap meghallgatta a szemta­núkat és Makra Dezsőt, aki szerint a védett terület ellen egyre több „hadjárat” folyik mostanában. Lapzártakor a nyomozók a biharugrai va­dászpanzióba indultak, ahol a szemtanúk vélelme szerint az elkövetéssel gyanúsítható fér­fiak megszálltak. Az ügy to­vábbi fejleményeire követke­ző lapszámunkban vissza­térünk.----RIA S ar&klra szorítva Szerződések alulnézetben „Megszegték a termelők a szerződést, ezért vállalniuk kell a felelősséget” — mondták a napokban a mák termesztése körül kialakult helyzet kapcsán. A kistermelők azonban másként vélekednek: ,Amikor a paradicsomot, a paprikát vagy a sertést nem fizették ki, akkor nem történt szerződéssze­gés?" ,A nagyvállalat vagy a kft. nem felel a rossz gazdálko-. dásáért, mindig csak a kisembereken verik el a port” — mondogatják. Es valóban — valljuk be őszintén—a szerző­déses fegyelem átalakulóban levő gazdaságunknak nem éppen az erőssége. Mert ismerünk olyan nagyvállalatot, amely ígérete ellenére sem teljesítette a szállítást vagy olyan céget, ahol az exportőrök hazardíroztak a termékekkel. Előfordult az is, hogy a kötelezettséget maga a kormány rúgta fel, illetve a szerződést az országos pénzintézet sem tartotta be. A gyakorlatból számtalan példát sorolhatnánk, amikor egyik vállalkozó becsapta a másikat, őpedig kisebb partnereit. Szomorú tapasztalat, hogy a sokszor formálisan megkötött megállapodások nemteljesítése ma még sikk ki­csiny országunkban. Az élelmesek persze ezt tudják, csupán a kistermelő méltatlankodik: miért van az, hogy fentről lefelé mindent számon lehet kérni, de lentről ugyanez szinte lehetet­len? Halasi Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom