Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

1993. augusztus 2., hétfő HAZAI TÜKÖR / SOROZA T <3EX fi®' Fizetni kell a juttatásokért Változások várhatók a személyi jövedelemadóban A Hét Vezér és Hét Törzs Alapítvány tábora Második táborát nyitotta meg vasárnap a Tiszaföldvári Hét Vezér, illetve a Hét Törzs Ala­pítvány Szolnokon a Pálfy Já­nos Szakközépiskolában. A tá­borban 140 határainkon túl élő középiskolás diák készül fel „A magyar nép története” cí­mű nagyszabású történelmi vetélkedőre, amelyet 1996, a honfoglalás 1100-dik évfordu­lója tiszteletére rendeznek. Egy másik táborban csángó gyermekek háromhetes speci­ális szakmai programon vesz­nek részt: magyar nyelven ta­nulnak ími-olvasni. Nemzetközi művésztelep Zalában Festők és grafikusok nemzet­közi művésztelepe nyílt vasár­nap Cserszegtomajon. A mű­helyt második alkalommal szervezte meg a Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont. Tavaly az alkotók még csak Rezi és Cserszegtomaj vendégei voltak, ám az idén már Söjtör, Rédics, Zalaeger­szeg, Vonyarcvashegy és Lendvadedes is otthont ad a hazai és a környező országok­ból érkező művészeknek. A több mint 40 részvevőt eddigi alkotói tevékenysége ismeretében hívták meg a te­lepre. A külföldieket ösztön­díjjal segíti a Zala Megyei Ön- kormányzat, a megyei és ifjú­sági művelődési központ, a Művészeti és Szabad Művelő­dési Alapítvány, s több vállal­kozó. Az alkotók egy-egy művüket a vendéglátó te­lepülésnek, egyet-egyet pedig a Cserszegtomaji Művészeti Alapítványnak ajándékoz­nak. A tábor augusztus 15-én zárul. Az adótábla módosítási terve­zete kétféle változatban készült el, csökkenés és emel­kedés mindkettőben egyaránt lesz. Annyi azonban már sejt­hető, hogy a szeptemberben Országgyűlés elé kerülő javas­lat szerint a jelenlegi legala­csonyabb 25 százalékos adó­kulcsot jövőre 20-ra kívánják csökkenteni, míg a mostani legmagasabbat 40-ről 44 szá­zalékra akarják emelni. Az egyik váltósat szerint a legma­gasabb adósávba az 500 ezer feletti, a másik szerint az 550 ezer forint feletti jövedelmek tartoznának. Mindkét tábla 110 ezer forintnál húzza meg az adómentesség határát, a mai 100 ezer forinttal szem­ben. A 100 és 150 ezer forintot keresőktől mintegy 5 száza­lékkal kevesebbet vonnak majd le. 150 és 300 ezer forint között gyakorlatilag az idei terhekkel számolnak, e fölött azonban mindenki többet fi­zetne. 300 vagy 380 ezer fo­rintnál lépne be a 40 százalé­kos kulcs. Jelentős változásra van ki­látás az adóalap kiszámításá­nál: az idén még a ( gyermekek után járó és egyéb kedvezmé­nyekkel csökkentett) „bruttó” bevétel után, jövőre viszont a tb-járulékkal csökkentett összeg után fizetnénk szemé­lyi jövedelemadót. Az egész­ség- és nyugdíjbiztosítás cí­mén levont 10 százalék “ellentételezéseként” meg­szűnik az alkalmazottak havi 200 forintos adócsökkentő kedvezménye. A látra szóló forint- és devi­zabetétek után jövőre sem szá­mítanának adót, viszont a le­kötött devizabetétek után 10 százalékos forrásadó beveze­tését tervezik. Az idén még 750 ezer forin­tos bevételig nem adóznak a mezőgazdasági kistermelők, jövőre viszont várhatóan 850 ezer forintra emelik az adó­mentes bevétel határát. Az adóköteles nyeremények — például a totó-lottó — eddigi 20 százalékos forrásadóját 10 százalékkal megemelnék. Szigorodnak a vállalkozók költségelszámolásának szabá­lyai is. Az úgynevezett amorti­zációs szabályok jövőre már csak az egyéni vállalkozókra és a tételes költségelszámolást al­kalmazó mezőgazdasági kister­melőkre vonatkoznak. Módo­sítják a személygépkocsik költ­ségelszámolását is, megválto­zik a kilométerenként felszá­molható költségnorma: a mos­tani 8 Ft/km-t csak a magántaxi­sok számolhatják el, míg min­denki más — igazolás nélkül —- 3 forintot számolhat el kilomé­terenként. A magáncélú hasz­nálatba adott személygépkocsi után annak, akinek a vállalat fizeti az üzemanyagköltséget —ez is szigorítás—évi 20 ezer kilométernyi üzemanyagtérí­tést a személyi adóalapjához kell hozzászámolni. Ferenczy Europress Forró Pál: A tanár úr szerelmes 2. A papa és a mama elutaztak. Reggel fél tízkor szálltak fel poggyászokkal agyonzsúfolt autóra és fél órával később Ke­lemen tanár úr ijedten állapí­totta meg, hogy tanítványa el­tűnt. Felkutatta a kertet, aggódó kérdésekkel faggatta a cseléd­séget, de senki sem tudta meg­mondani, hogy merre lehet a fiatal úr? — Ne tessék rémüldözni — mondotta Zsófia —, a fiatal úr máskor is el szokott tűnni. A méltóságosék éppen eleget ve­szekedtek emiatt vele. Ebédre itt lesz... Szegény Kelemen tanár úr egészen fel volt dúlva. Mit te­gyen? Nem írhatja be az osz­tálykönyvbe, nem küldhet fi­gyelmeztető intőt a szülőknek, kicsapással sem fenyegetheti meg. Dél felé csakugyan elő­került Zoli. — Kérem, ez nem járja, ez hallatlan, ez ellen tiltakozom! — tört ki a méltatlankodás Ke­lemen tanár úrból. — Hogy merészelt elcsavarogni a taní­tás ideje alatt? Zoli feltűnően sápadt volt. —Ne tessék haragudni... bo­csánatot kérek! — mormogta. — Ezt így nem intézhetjük el. Hol volt? Merre járt? Zoli felkapta fejét. Szemé­ben kétségbeesés tükröződött. — Nem mondhatom meg! Kelemen tanár úr villám­gyorsan gondolkodott. Mint régi pedagógus azonnal érez­te, hogy erőszakkal semmire sem megy. Jobb lesz engedé­kenységgel férkőzni a fiú lei­kéhez. — Jó — mondotta —, hát hagyjuk ezúttal a dolgot. De ne forduljon elő többé. Hozza ide a könyvet... A poétikával kezdjük. Zoli odarakta a könyveket a tanár úr elé, aki szinte átszel­lemült abban a pillantban, mi­kor a latin szöveghez nyúlt, melyből egy papírlap esett ki. Kelemen tanár úr észrevette, hogy vers volt. — Maga verseket ír?—kér­dezte. Zoli zavartan gyűrte zsebé­be az áruló kéziratot. — Butaság! — mormogta szégyenlősen. — Remélem, a természet­hez írt ódát! — mondotta Ke­lemen tanár úr. — A lírai köl­tészet csak szenvedést okoz. Nézzük a régi klasszikus köl­tőket. Tibullus egész életében boldogtalan volt, mert egy la­za erkölcsű nőbe, egy bizo­nyos Déliába lett szerelmes. Catullus egy Úodianevűhete- rához intézte csodálatos verse­it és Clodia kinevette. No, mi az, mi van magával? — kiál­totta hirtelen ijedten Kelemen tanár úr, mert Zoli egyszerre sírva fakadt. — Semmi, kérem, semmi! — nyögte a fiatalember. — Csak a szegény költőket sajná­lom. Kérem, tanár úr, ma is így van ez? Ma is csalják, gyötrik a nők a költőket? — Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Alexander Bemát, Csengery és más jeles esztéti­kusaink szerint igen, de ennek tudat alatti lelki okai vannak. A költők ugyanis ösztönösen olyan ideálokat keresnek, akik szenvedéseket okoznak nekik, mert a tapasztalat szerint a fáj­dalomból születnek a legszebb költői alkotások. Zoltán kerekre nyílt szem­mel bámult Kelemenre. Való­sággal felitta a szavait, ame­lyeknek hatása mélységes volt. — És tessék mondani — kérdezte izgatottan —, mit csi­náltak a költők azokkal a férfi­akkal, akikkel ideáljuk meg­csalta őket? — Semmit, kérem. Fájdal­maikat versben élték ki. Csak a barbárok verekednek és ütik le doronggal ellenfeleiket. A költők verset, drámát és re­gényt írnak. — Én pedig mégis agyon­vágnám, ha kezembe kerülne a bestia! — kiáltotta magán­kívül Zoli. Kelemen tanár úr elképed­ve nézett rá. — Hogyan? Ön szerelmes? Érettségi előtt? Zoltán zokogni kezdett. — Tanár úr, én meghalok... ezt nem lehet elviselni! — De barátom — simogatta Kelemen tanítványa arcát —, gondoljon Plátóra, aki a tudo­mányt magasan a szerelem fö­lé helyezte, Schoppenhauerre, aki egyenesen megvetette a nőket, Michel Angelóra, aki a nőket is férfimodellek után mintázta. De kérem, hagyjuk ezt. Gondoljon a pótérettségi­re. Fogjunk hozzá Vergilius- hoz. Kelemen tanár úr olyan ér­dekesen és temperamentumo­sán beszélt, hogy Zoli is foko­zódó érdeklődéssel kezdte hallgatni. Egyikük sem vette észre, hogy a szomszédos villa kerítéséhez egy édes kis bakfis nyomja az orrocskáját, léleg­zetét visszafojtva bámul és közben csendesen kuncog ma­gában. — Szervusz, Zoli! — kiál­totta hirtelen. — Szervusz, Zsuzsi! — mondotta meglepetten Zoli és a kerítéshez futott. — Hát te itt vagy? .— Igen, ma jöttem meg Svájcból. Vége a tanévnek... Hallom, hogy megbuktál ! — Kérem, folytassuk! — szólt Zolira erélyesen Kele­men tanár úr. — Igen... bocsánatot kérek, régi ismerős, szomszédunk, nagyon neveletlen kölyök... Kelemen tanár úr rámuta­tott az Aeneis egyik SQrára és azt mondta: — Olvassa el és próbálja lefordítani! (Folytatjuk) Segítség külföldön a magyar turistának Hazánknak 68 nagykövetsége és 16 főkonzulátusa van, s va­lamennyi nagykövetségünk mellett működik konzuli iroda is. Összesen 186 országgal ál­lunk diplomáciai kapcsolat­ban — vannak ugyanis térsé­gek, ahol egy követség több egymás melletti országban is képviseli hazánkat. — A konzuli hivataloknak elsősorban a magyar állampol­gárok érdekeinek védelme és képviselete a feladata, ha ezt a polgárok maguk nem tudják ellátni — tájékoztat dr. Pré- csényi Árpád, a Külügymi­nisztérium konzuli osztályve­zetője. — A turistaszezonban ilyes­mi feltehetően sokszor előfor­dul. — Igen, a leggondosabb előkészületek mellett is érhe­tik kellemetlen meglepetések honfitársainkat.. Elsőként arra hívom fel a figyelmet, hogy nagyon fontos még utazás előtt biztosításokkal kivédeni bizo­nyos veszélyeket — balesete­ket, különféle káreseteket —, mert konzuli szolgálatunk anyagiakkal nem tud segíteni, viszont az ilyen jellegű költsé­geket, például kórházi vagy szállítási stb. kiadásokat a biztosítótársaságok átvállal­ják. — Mit tegyen az, akit bal­eset ér? — Részünkről sok irányú segítségre számíthat. Ha mondjuk a konzulátustól sok száz kilométerre történik is a baleset, távtolmácsolást tu­dunk nyújtani; segítünk a bal­eseti jegyzőkönyv — a későb­bi kártérítési ügy alapjának — a felvételében. Ha személyi sérülés történik, kapcsolatba lépünk a rendőrséggel, a kór­házzal. Ha valakinek feltörik a kocsiját, s nemcsak pénzét, ha­nem okmányait is ellopják, pontos eligazítást adunk a te­endőkről, s útlevél helyett ha­zatérési igazolványt állítunk ki. Forgalmi engedélyt és jo­gosítványt azonban csak a he­lyi hatóságok adhatnak ki — ezért fontos, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv tartalmazza az okirat jellegű, a továbbutazás­hoz nélkülözhetetlen úti okmányok felsorolását. A ta­pasztalatok szerint ezt a tran­zit-országok hatóságai elfo­gadják. — Említette, hogy pénzügyi gondokat nem tudnak enyhíte­ni... — Konzulátusaink valóban nincsenek felkészülve arra, hogy a túristák ellátmányát ki­egészítsék vagy a bajba jutot­tak számára a továbbutazás költségeit biztosítsák. Sajnos, csak olyan mértékű támoga­tást tudunk adni, hogy a pénz és egyéb támasz nélkül marad­tak a legolcsóbb és legrövi­debb úton hazatérhessenek. — Előfordulhat azonban, hogy a lehetetlen helyzetbe került turistának tovább kelle­ne utaznia. — Ha itthoni munkaadója vagy családtagja kezesként a megfelelő hazai pénzintézetbe befizeti a kért összeget, mód van arra is, hogy erre a konzu­látus valutát biztosítson. Ma már szerencsére fax igénybe­vételével az ilyen ügylet iga­zolása gyorsan lebonyolítha­tó. — Megesik sajnos, hogy honfitársaink törvénysértést követnek el. Ilyenkor mit tesz a konzulátus? —A fogadó ország illetéke­seinek ilyen esetben értesíte­niük kell az ottani konzulátust, amely gondoskodik tolmács­ról és védőügyvédről. Erre csak akkor nem kerül sor, ha az illető maga kéri a konzulátus értesítésének mellőzését, in­kább vállalja saját ügyének in­tézését és következményeit. Koós Tamás feb Befejeződött a tb.-önkormányzatok közgyűlése Az alapszabály elfogadásával ért véget pénteken a társada­lombiztosítás nyugdíjbiztosí­tási önkormányzatának első közgyűlése. Az alapszabály feletti vitát az egészségbizto­sítási önkormányzat is meg­kezdte, ám a testület idő előtt határozatképtelenné vált, így ott csak a jövő hét pénteken döntenek e témában. Az alapszabály-tervezet legkritikusabb pontja kétség­telenül a képviselők költségté­rítéséről, illetve a tisztségvise­lők javadalmazásáról szóló előterjesztés volt. Több órás vita alakult ki ugyanis arról: kapjanak-e és ha igen, milyen mértékű tiszteletdíjat az el­nökség és a felügyelő bizott­ság tagjai. Az érvek és ellenér­vek harcában végül is nagy többségben az az álláspont győzött, amely szerint a vá­lasztott tisztségviselők az el­végzendő feladatok és a rájuk nehezedő felelősség miatt igenis jogosultak a tiszteletdíj­ra, a testület tagjai pedig a költ­ségtérítésre. A javadalmazás mértékét tekintve a közgyűlés a tiszteletdíjat a köztisztvise­lői alapbér 4,5-6-szorosának megfelelő összegben határoz­za meg. A vitában legmarkánsabb ellenvéleményt képviselő For- gách Pál a döntést követően lemondott képviselőségéről, míg Ferge Zsuzsa — aki szin­tén a javadalmazás ellen fog­lalt állást—a felügyelő bizott­sági tisztségétől vált meg. Itiri vásár ’93 Fél évszázad után vasárnap is­mét megrendezték a múltban hagyományos, történelmi ne­vezetességű Túri Vásárt. A Túri Vásár ’93 és Feszti­vál elnevezésű programban volt kirakodó- és állatvásár, a belváros főterén pedig vállala­tok, magánkereskedők, kis­iparosok, népművészek, népi iparművészek, mézeskalácso- sok, ötvösök, korongozó faze­kasok, bőrdíszművesek és más szakmabeliek kínálták porté­káikat. A Móricz Zsigmond Könyvtár és a Közösségi Ház előtt egész napos gazdag folk­lórprogram szórakoztatta a so­kaságot. A mezővárosi fesztivál­program részeként rendezték meg az idei év legrangosabb lovas díjugrató versenyét, il­letve íjászbemutatót, hármas­ugró gálát és koncertét tartot­tak. A túri vásár előestéjén ren­dezték meg a Mezőtúrról el­származottak találkozóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom