Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-25 / 197. szám
O 1993. augusztus 25., szerda BUNBE(L)ESES iBFKÉS megyei hírlap A rendőrség sok-sok téglát vásárol Válaszol: dr. Komáromi István ezredes, Pest megye rendőrfőkapitánya „A jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, hogy elnézzük a zsebtolvaj tettét” fotó: fazekas ferenc Ismét a Pest megyei rendőrök háza tájáról tudósítunk. — Elegendő rendőre van-e Pest megyének? — Senki nem akar Magyar- országból rendőrállamot csinálni— mondta dr. Komáromi István. — Amikor a miniszter úr a Parlamentben azt mondja, hogy ennyi vagy annyi ezer rendőrre van szükség, annak az az oka: átvilágítottuk a magyar rendőrséget. A létszámot nyugati normákhoz hasonlítottuk. Ott egy rendőrre 300 lakosnak kell jutnia. Nálunk a rendszerváltáskor ez a mutató 400 fölött volt. Sőt, Pest megyében meghaladta a 600-at az egy rendőrre jutó állampolgárok száma, volt ahol a 900-at is. Ahhoz, hogy a nyugati szintet elérjük, hozzávetőleg 10 ezer fős létszámemelkedés kellene. Ezt a költségvetés teherbíró képessége szerint évekre bontva ütemezzük. Persze a létszámemelkedés a rendőrség fejlesztésének csupán egy szelete. Ezen túl teljesen logikus és egyértelmű törvényességi és belső szabályozásra van szükség, amely ráadásul megnyugtató az állampolgárok számára. Olyan szervezeti struktúra is szükséges lenne, mely a végrehajtó állományt sokkal erőteljesebben támogatja a munkájában. Hozzá kell tennem, hogy az emberi tényező a létszámon túl azt is jelenti: képzett, helyes felfogással rendelkező személyi állomány nyújtja a rendőri szolgáltatásokat. Az anyagi, pénzügyi háttér sem jelentéktelen tényező. Nem mindegy például, hogy a rendőr milyen autóval közlekedik, van-e rádiója, számítástechnikai háttere. Persze az állampolgárt mindez többnyire nem érdekli. Neki természetesen az a fontos, hogy ha gondja támad, két percen belül teremjen ott valaki, s intézze el a dolgát. Ráadásul jól. Az életét kockáztatja — Milyen a Pest megyei rendőrök hangulata? — Kifelé hangsúlyozzuk a gondjainkat, de befelé azért adott egy követelményszint. Azért, mert egy rendőrnek kevés a fizetése, nem tűröm el, hogy lopjon. Igyekszünk jó légkört, kedvező hangulatot teremteni rendőreink között. Állománygyűléseinken valamennyi rendőrünk rendszeresen részt vesz. Ott megbeszéljük, hogy s mint állunk pénzügyileg, kit miért neveztünk ki, váltottunk le. Felépült egy belső tájékoztatási rendszer, melyből a rendőreink megtudhatják: világos, hogy vannak nehézségek, de mindenről idejében tudunk. Olyan parancsnoki gárda alakult ki, mellyel szívesen és eredményesen dolgoznak együtt. Fontos az önmegvalósítási szükséglet érvényesülése, a jó légkör, a sikerélmény is. Ha ezek megvannak, talán kevésbé vonzó, ha máshol például egy ezressel magasabb fizetést ígérnek. — Gondoljuk nagy segítség lenne, ha mielőbb megszületne a rendőrségi törvény. — Sok mindentől függ az, hogy mennyire tudunk megfelelni az elvárásoknak. A rendőrségi törvény azért fontos — és csak azért fontos —, hogy elmúljanak a viták: mihez van joga a rendőrségnek. A rendőr kinyithatja-e a csomatartót, le- hallgathatja-e a telefont és így tovább. Demokratikus törvényességnek kell kialakulnia. —Mit kell ez alatt érteni? — Mindenki — a rendőr is, az állampolgár is — pontosan, az egyértelmű, nyílt, világos, egyszerű szabályozásból megtudhatja: ha ezt csinálom, akkor nem lehet görcs a gyomromban, ha odajön a rendőr. Ha viszont azt teszem, akkor számítanom kell arra, hogy ilyen vagy olyan törvényes eszközöket alkalmazhatnak velem szemben. De van egy másik törvénytervezet is: a szolgálati törvény tervezete. Köztisztviselői, közalkalmazotti törvény már van, a rendőrök szolgálati viszonyáról viszont még nincs. A rendőr olyan köztisztviselő, aki békében az életét kockáztatja. Keményedik a bűnözés —A két fövényt ugye egyszerre illene elfogadni? — Ebbe nem akarok belebonyolódni. A belügyminiszter úr kompetenciája, hogy mit, mikor visz a Parlament elé. A rendőrnek mindenesetre az a jó, ha világosan leírják számára a karrier-rendszert, mikor lehet ellene fegyelmit folytatni, ki lehet rendőr, milyen iskolai végzettség kell egy-egy beosztáshoz, mikor léphet elő, mihez van joga, s mihez nincs. Vannak most is szabályozások, ezeket azonban már túlhaladta az élet. — Milyennek ítéli megyéje közbiztonsági helyzetét? — Húsz főkapitányság van az országban. A bűncselekmények negyven százalékát Budapesten és Pest megyében követik el. Ennek sok oka van. Budapest helyzetéből bennünket az agglomerációs hatás érint: a bűnözőt nem érdeklik a közigazgatási határok, rohangál össze-vissza. A Budapesten bűncselekményt elkövetők sokszor nálunk állnak meg. Pest megyében javult a bűnügyi helyzet: csökkent a bűn- cselekmények száma — egy évvel korábbihoz képest 25 százalékkal. A sok ok között az is ott van, hogy javult a munkánk. Gyorsabban odaérünk, ahova kell, udvariasabbak a rendőrök, nőtt az elfogások száma. Az intézkedési aktivitás háromszorosa a két évvel ezelőttinek. A bűncselekmények viszont átrendződtek. Előtérbe kerültek a gazdasági jellegű bűncselekmények, s az elkövetési módok súlyosabbá váltak. Tavaly 33 emberöléssel és 15 emberölési kísérlettel találkoztunk a megyében. A lányok: angyalok — Beváltak önöknél a női rendőrök? — A Pest megyei főkapitányság központi állományában a vezetők 33 százaléka nő. S jól dolgoznak. Dunakeszin és Szentendrén nőt jelöltem kapitánynak. A dunakeszi jelölt azóta az Országos Rendőrfőkapitányságon a megelőzési osztály vezetője lett. Egyik helyen sem sikerült elérni a kinevezésüket. A rendőrség nem szakadhat el a társadalom egészétől: nem hiszem, hogy a nemek, etnikumok arányának lényegesen el kellene térnie az országban tapasztaltaktól. „Az év rendőre” címet egy Pest megyei cigány alezredes, egy nyomozónk vehette át a belügyminiszter úrtól. — A napokban hallottuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság beépíti embereit a bűnözők közé, informátorokat fizetnek meg. E lépéseknek törvényes alapja van? — A titkosszolgálati módszerek egyike az informátori hálózat. Ezek tagjait nevezték régen vamzereknek, ma inkább besúgóknak említik őket. Vannak, akik ügynököt emlegetnek. Segítő nélkül a bűnüldözés sokszor nem megy. A bűnözői kör igyekszik konspi- rálni, a munkát megosztják egymás között. Ezt feltérképezni csak titkosszolgálati eszközökkel lehet. Előfordul tehát, hogy azt a bizonyos „téglát” beépítjük. Az is megeshet, hogy a bűnözők közül kiválasztják a gyenge láncszemet. Azt mondják neki: na, öreg, mondd el, amit tudsz, s ezért kapsz bizonyos lóvét. Az információ piac, az információ megvásárolható. Egy újságíró ugyanezen a piacon mozog... Újságíró ismerőseim mind azt mondják: a világért sem adnák ki az informátorukat. A rendőrök alighanem ugyanígy gondolkodnak. Egy információ megvásárlása nem tilos, törvényileg teljesen rendben van. Az illető elmondja a tutit, megkapja a díját. Ami viszont törvényességi oldalról érdekes lehet: a vádalku kérdése. „Mondd meg a tutit, s elnézzük valamely bűn- cselekményedet!” Külföldön sokfelé ez jól működik. Nálunk ilyen nincs, mert a törvények pillanatnyilag nem teszik lehetővé. A mai rendőrségi gyakorlatban nem csináljuk azt, hogy egy gyilkos megnevezéséért elengedjük a megnevező gyilkosságát. Futni hagyni a pitit —De ha mondjuk egy zsebtolvaj ad fel egy gyilkost? — A jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, hogy elnézzük a zsebtolvaj tettét. Ugyanakkor szeretnénk, ha élhetnénk ezzel az eszközzel. A büntetőeljárási törvény tervezete erre nézve bizonyos kezdeményezéseket is tesz, az országos rendőri vezetés élt is javaslatokkal. Az ügyészek is úgy vannak vele: hagyjuk futni a pitit, ha valami fontosabbról ad hírt. A társadalom önvédelmi érdekeit kell figyelembe venni: mi mennyit ér meg, mi a fontosabb? Ám nekünk azokat a törvényeket kell betartanunk, amelyek vannak. Ma tehát vádalkuban senkit nem engedhetünk futni. —Pest megyében megjutalmazzák a legnépszerűbb közrendőröket. — Létrehoztunk — V. Fodor Endre alapítványtételével — egy „A legnépszerűbb közrendőr Pest megyében” elnevezésű alapítványt. E címet csak tiszthelyettes kaphatja. A rendőrség napján két fő veheti át évente e címet. Az idén egy érdi és egy gödöllői körzeti megbízott részesült ebben az elismerésben. Oklevlet, egyenruhán viselhető jelvényt és 50 ezer forint nettó pénzjutalmat kaptak. Ezzel a kezdeményezéssel is a polgárbarát rendőrség kialakítását céloztuk meg. A 13 kapitányságunk tett javaslatot a cím elnyerésére, mégpedig úgy, hogy a rendőrök állománygyűléseken választottak jelölteket. Megkérdeztük az önkorányzatokat is. A javaslatok részletes indokolással érkeztek be. A kuratórium ez alapján választotta ki a lehetséges két kitüntetettet. A nettó 50 ezer jelentős összeg, hiszen jelenleg a belgyminisz- ter által adományozható jutalom sincs ennyi. Sok olyat igyekszünk kitalálni, mely arról győzi meg a rendőreinket, hogy érdemes nálunk dolgozni. Kiss A. János — László Erzsébet Hol mér a traffipax? Az adott napon első helyen jelzett mérési helyen 6.00— 14.00 óráig, a második helyszínen 14.00—22.00 óráig végeznek méréseket. A helyszínek és az időpontok szolgálatszervezési okokból kivételesen változhatnak. Augusztus 25.: Sarkad és környéke; Békéscsaba belterülete. Augusztus 26.: Gyula és környéke; Orosháza és környéke. Augusztus 27.: Békéscsaba belterülete; Békés és környéke. Augusztus 28.: Gyula és környéke; Békéscsaba belterülete. Augusztus 29.: Békéscsaba belterülete; Gyula és környéke. Augusztus 30.: Mezőbe- rény és környéke; Szarvas és környéke. Augusztus 31.: Szarvas és környéke; Békéscsaba belterülete. Határorstol a rendőrőrsig A zsadányi rendőrfőnök Biharugrára, Körösnagyhar- sányra, Gesztre és Mezőgyán- ra is kiterjedő hatáskörrel, a sarkadi rendőrkapitányság irányításával működik a zsadányi rendőrőrs. Vezetője, Kiss Tibor rendőr főhadnagy augusztus elsején foglalta eí pályázaton elnyert helyét. — Békéscsabán születtem, Békésen nőttem fel, 14 éves koromtól Tarhoson éltem — mondta. — Szüleim ma is ott laknak, végső soron tarhosi- nak vallom magam. Apám is rendőr volt. Most vagyok 31 éves, 10 éves fiunk és 4 éves lányunk után feleségemmel most várjuk harmadik gyerekünket. —Milyen iskolákat végzett? — Békéscsabán jártam a Vásárhelyi Pál szakközépiskolába, majd 1986-ban végeztem a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szakán. Kiskunhalasra, majd a Úgy látszik, a hátrányos helyzetű települések is vonzó feladatot jelenthetnek a hivatástudattal átitatott, jól képzett szakemberek számára madarasi határőrsre kerültem, ahol a parancsnok helyettese lettem. —Hogyan lett rendőr? — 1990. február 1-jén — kérelmemre — a Szeghalmi Rendőrkapitányságra kerültem nyomozónak. Munka mellett elvégeztem a Rendőr- tiszti Főiskolát is, bűnügyi szakon. Ekkor— 1992-ben — főnyomozóvá neveztek ki. — Miért pályázta meg ezt a zsadányi állást? — Szeghalmon tömblakásban éltünk, négyen ötven négyzetméteren. Az itteni jobb lakáskörülmények nagyban közrejátszottak az elhatározásomban. Ugyanakkor megmérettetésnek is tartottam a pályázat elkészítését, meg a munkát is. Heten dolgoznak rendőrök az őrsön, meg egy félállású adminisztrátor. Ha sikerül lakásgondjukat megoldani, két rendőr várható még Sarkadról. (A zsadányi testület augusztus 13-án ismerkedett meg Kiss Tiborral, s tekintette át a két rendőr fogadásának lehetőségét.) K.A.J.
