Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
© ^ 1993. augusztus 3., kedd KÖRKÉP a P« Törökfürdő Gyulán Megmentik a kőkorszaki szakikat? Sok aranyásó megy a hegyekbe... áldozata és a riói kömyezetvéRégi gyulai történetírók arról írtak, hogy Onegeziosz hun vezérnek fürdője volt egykor Gyulán. A történetírók ezen feltevéseknek nem találtak tudományos alapot. Egyéb adatokból azonban megtudjuk, hogy már a török hódoltság előtt fürdő volt Gyulán. A középkori Gyula városának négy fix pontja volt: a fe- rencrendi templom és kolostor, a plébániatemplom, a vár és a fürdőház. A négyszázhetvenöt évvel ezelőtti fürdőházat az 1518-ból származó leírásból ismerjük, tudjuk, hogy a plébános gondozása alá tartozott és jövedelme is őt illette meg. A 13 x 13 méteres, négyzetes alakú épületnek a falai 120 cm vastagok voltak. A fürdőház eredetileg más célra készülhetett, mert a vízvezetékcsöveinek és csatornáinak elhelyezésekor a falakat egyszerűen áttörték. Mint ismeretes, a folyószabályozások előtt Gyula város belsőségén folyt keresztül a Fehér-Körös és a folyó több ága, és csatornák szelték keresztül a várost. A fürdőházhoz a vizet a mai közeli — református templom mögötti — Kis-Körös felduzzasztásával vezették a fürdőhöz. 1566. szeptember 2-án fiet- vennapi ostrom után a gyulai vár török kézre jutott. A város romhalmazban került a győztesek kezére. A török uralom, mely annyi pusztulást okozott az országban, a gyulai fürdő fejlődésére kedvező hatással volt. A Pertáf basa által vezetett törökök a fürdőházat nem rombolták le, hanem — a mohamedán vallási előírásoknak megfelelően, az otthoni szokások szerint — maguk is fürdőnek használták és bővítették. (Ebben az időben a mohamedán ember otthoni házberendezése, a maga sajátos stílusával méltán állott a nyugati mellett, sőt sok tekintetben felülmúlta. A legszegényebb házban is volt fürdőszoba, ahol naponta tisztálkodott pontosan előírt okszerű formában.) A meglévő hideg fürdőhöz észak felőli oldalon egy hasonló négyszögletű épületet tol- dotttak — a meglévőnél vékonyabb falakkal — és ezt melegfürdőnek rendezték be. A fürdő bővítéséhez a környező, elnéptelenedett falvak templomainak tégláit szállították Gyulára. A melegfürdő nyolcszögletes nagy medencéje sűrűn rakott, 80 cm magas, széles kőoszlopokon nyugodott. Ezekre 8—10 cm vastag kőlapokat fektettek, melyeknek közeit cementtel vízhatlanná tették. A kőlapok alatt égett a tűz, melyet egy folyosószerű pincéből élesztettek. Az oldalfalakba azonban nem csak kémények, hanem égetett agyagcsövek is voltak fekvő helyzetben, melyek izzasztófürdőre engednek következtetni. Az átalakított gyulai fürdőre három félgömb alakú kupolát építettek, melyek a medencéket és a medencecsarnokot fedték le. A kupolás boltozat alatt gomoly gott a forró gőzfelhő. A törökök — amíg 129 évig Gyula város urai voltak — a keleti ízléssel berendezett fürdőre sok gondot fordítottak. A díszes fürdő fénykorát élte ekkor. Az utolsó török basával, Mohmuddal végképp lezárult a török hódoltság Gyulán. Az 1695. január 18-ai elvonulásukat átvészelte a fürdő. A török világ után az újonnan Gyulára költöző református vallású magyaroknak nem tudtak templomot adni. Ezért 1718-ban vallási célokra ők kapták meg a háromkupolás fürdőépületet, melyet 1795- ben adtak vissza, amikor felépült templomuk. Ezután magtár lett az egykori fürdőből, majd 1817-től az épület egy része iskolai célokat szolgált. (Nem ez volt az első iskola Gyulán. 1508-ban már jó hírű iskola volt a városban.) 1832-ben az uraság az épületnek még magtárul használt részét is átadták a belvárosi iskola részére. A törökök kivonulása után az épület többet fürdési célokat nem szolgált. Ma az egyházi általános iskola van a helyén. Góg Imre Kétmillió dollárt költ a brazil kormány arra, hogy megpróbálja megmenteni az amazóniai esőerdő-övezetben még élő legnagyobb, kőkorszaki körülmények között tengődő népcsoportot, a mintegy húszezer megmaradt yanomami indiánt. A venezuelai határ közelében számukra létesített rezervátumot ugyanis elözönlötték a garim- peirok, az aranyásók, akik nemcsak azért jelentenek halálos veszélyt az indiánokra, mert könnyen elsül a kezükben a magukkal hozott fegyver. A puskánál és pisztolynál veszélyesebb a betegség: az őserdőben élő indiánok számára mindig is ez volt a legnagyobb veszély. Szervezetükben semmiféle védelem nem fejlődött ki az úgynevezett civilizációs betegségek ellen, ezért egy influenza képes volt kiirtani egy kisebb törzset. 1988 és 1990 között minden ötödik yanomami életét vesztette az aranyásók által behurcolt malária következtében. Ezért a brazil kabinet — környezetvédő és emberbarát-szervezetek követelésére — 1990- ben megtette az első lépéseket a garimpeirok kiszorítására. „Ezután — mondja Claudia Andu- jar asszony, a rezervátumbizottság vezetője — sikerült megállítani a malária teijedését és az indiánok megkezdhették újra felépíteni a maguk egyszerű életét. De az aranyásók—amaláriá- val együtt — visszatértek.” Tavaly már újra száznyolcvan yanomami lett a betegség delmi világkonferencia újra erkölcsi-politikai kényszert jelentett a brazil kormány számára: a tartomány székhelyéről, Boa Vistából felszálló katonai gépek radarrendszer segítségével ellenőrzik azt, hogy a Portugália nagyságú területről a megszabott határidőre, 1993 májusáig eltávozzék a térségből az utolsó tizenegyezer aranyásó is. „Lehet, hogy a feladatot — mondja Mauricio Correa igazságügyminiszter — sikerül megvalósítani. De ez több vonatkozásban is csak részleges és főleg ideiglenes eredménynek bizonyulhat. Az aranyásók zöme ugyanis nem elsősorban mohóságból vagy éppen kalandvágyból megy a világ végére, a pokoli klímájú őserdőbe, hanem azért, mert a legszegényebbek közé tartozik és semmiféle munkája sincs. Össze lehet őket szedni és el lehet szállítani valahová, de ez a keserű és mindenre elszánt tömeg sem jelent az indiánoknál kisebb — legfeljebb másfajta — dilemmát, amíg nem tudunk megélhetést biztosítani nekik. A másik gond, hogy a yanomamik földjén nemcsak arany van, hanem fa és több ásványi kincs is...” A legújabb hír szerint elzavart garimpeirok rohantak meg Catrimani városkában egy kórházat, ahonnét elvitték az egész élelmiszer- és gyógyszerkészletet. A hatóságok kétszázhuszonöt aranyásót őrizetbe vettek. Ferenczy Europress Az egykori törökfürdő helyén ma iskola áll fotó: fazekas ferenc HUMOR Terep-asztal — Kezdem másképp látni a cég helyzetét, ügyvezető úr... Elit nudi — Mekkora sznob az a Maca... Idejön egy törpével Egy hír — egy vicc A hír: „Öregedéskutató világ- konferencia volt Budapesten.” A vicc: Hárman hetvenkednek a kávéház törzsasztalánál. — Én még hetente kétszer tudok szeretkezni! — dicsekszik a 72 éves Sándor bá’, és gyorsan lekopogja az asztal alján. — Hetente egyszer még én is! — büszkélkedik a 75 éves József bá’, és sürgősen lekopogja ő is. — Hát—szerénykedik a 78 éves Benedek bá’ —, kopogni még én is tudok... Jajpanasz A nyolcvanéves öregúr panaszkodik a háziorvosának: — Doktor úr, az első még megy. A második már nehezebben. A harmadiknál már erősen fulladok, és a negyediknél pedig, nincs mese, meg kell állnom! — Örüljön, bácsikám, hogy a maga korában még egyáltalán eljut a negyedikig! — Persze, doktor úr, csakhogy én az ötödiken lakom és állandóan rossz a lift! Úritok Lapunknak ezt a humorösszeállítását az Úritök című vicclap szerkesztőségével közösen készítettük. A hetilap Árkus csapataként jegyzi magát, s erre az szolgáltat alapot, hogy az Úritö- köt a Ludas Matyiből Árkus Józseffel az élen kivált humoristák készítik. Gyönyörű éjszaka — Te engeded, Béla, hogy a békák lekurvázzanak? Delegáció „Zimmer frei” — „Kiadó szoba”
