Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
O GAZDASÁG 1993. augusztus 3., kedd Földrendezők — anyagi támogatás nélkül A parasztemberek szélmalomharcot vívnak A földrendező bizottságok folyamatos és aktív tevékenysége lassan befejeződik Kamuton. Varga István, a kamuti földrendező bizottság elnöke az eltelt időszakról nyilatkozott. — Egy éve alakult meg a bizottság. Figyelembe vettük azt a rendelkezést, amely feljogosította a kárpótoltakat arra, hogy a gyorsított eljárás során kiadjuk földjeiket egyéves ingyenes használatra. Ennek ellenére a helyi szövetkezet még nem adta át a megyei kárpótlási hivatal által meghatározott kárpótlási terület hatvan százalékát! A kárpótlási hivatal támogatta bizottságunkat és januárban meghirdette az első árverést. Az év első félévében 12 árverés volt. — Mennyi, és milyen értékben keltek el a földek? — A bizottságunknál nyilvántartott kárpótoltak száma 269 fő. Eddig 72 ezer aranykorona került magántulajdonba, aranykoronánként 500 forint értékben. Még két alkalommal 10 ezer aranykorona értékű földterületre licitálhatnak az érdekeltek. —A tulajdonosok mikor vehetik birtokukba területüket? — A kárpótlási törvényben foglaltak szerint október elsején a tulajdonosoknak át kell adni a földet, hogy annak megműveléséről a továbbiakban ők gondoskodjanak. — Kaptak-e a földrendező bizottság tagjai a munkáért anyagi támogatást? , — Nem, és ezt sérelmezzük is. Egy éve végzünk közhasznú munkát. A bizottság tagjai közül többen személygépkocsival közlekedünk. En Békésről járok ki az emberek érdekeit képviselni saját pénzemen. Még egy ceruzát sem kaptunk. — Személy szerint az eltelt időszakról milyen konzekvenciát vont le? — A törvény szerint alaposan meg van terhelve minden aranykorona. A parasztember szélmalomharcot vív önmagával, amikor szeretné visszaszerezni szülői örökségét. Idős kora ellenére nem számíthat a fiatalság támogatására. Kénytelenek tömegesen visszaadni tulajdon földjeiket, mert a rajta lévő teher összegét nem tudják kifizetni. Ez a törvény szembeállítja a kárpótoltat a részaránytulajdonossal, valamint a magánembert a volt gazdálkodó szervezet vezetőivel, akik a nagybirtokot támogatják az államigazgatással együtt. B.I. Igaz történetek: — szerelemről — bánatról — boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban. Már kapható a Csók és Könny című női magazin! NŐK VALLANAK ÖNMAGUKRÓL... Vadhálókat az autópálya- programhoz A hálók az autóknak és a vadaknak egyaránt védelmet adnak FOTÓ: HÍRLAP ARCHÍV Vadvédelmi hálók gyártásával és komplett helyszíni szerelésével kíván részt venni a hazai autópálya-építési programban a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. A következő évek során — koncesszióban — várhatóan 600 kilométernyi autópálya készül el az országban, azok mentén mind az autósok, mind a vadállomány védelmében kell kerítés. Az SKÜ az eredetileg a legeltető állattartáshoz külföldön kifejlesztett hálórendszert alakította át erre a célra. Generálkivitelezőként — tízéves garanciát vállalva — pályáznak a feladatra. Esélyeiket kedvezőnek ítélik, hiszen tudomásuk szerint ők készültek föl az alapanyagszállítástól a készre szerelésig minden munkára. Az eddigi tárgyalások során tapasztalt érdeklődés okán az SKÜ bemutatóudvart rendezett be központi parkjában, ahol a. vadvédelmi hálók valamennyi változata megtekinthető. Zseni-e a menedzser? Hogyan indokolják sikereiket ismert menedzserek: ezzel foglalkozott Klaus P. Hansen kultúrtörténész. A passaui egyetem professzora amerikai gazdasági nagyságok önéletrajzait vizsgálta. A kutatás fő eredménye, hogy „amikor a vállalati menedzserek önéletrajzukat írják, nem az igazat teszik közzé az életükről és tevékenységükről”. A menedzserek életrajzuk írásakor „már régen létező válaszok repertoárjához nyúlnak vissza”, hogy „a rendkívüliség bizonyos fajtájának a látszatát keltsék”. Hansen szerint négy alapvető ismérve van a menedzsermentalitásnak: 1. A menedzserek a normális földi halandók számára elérhetetlen képességek birtokosaként szeretnék magukat feltüntetni. 2. A menedzserek leegyszerűsített hasonlatokkal sulykolják belénk, hogy a vállalatokat csak egy ember kormányozhatja. 3. A menedzser a rendkívüli emberi tulajdonságok civilizáció előtti modelljéhez nyúl vissza, amelyben az energia, az erő és a hatalom állt előtérben. A politika az ilyen mítoszoktól már fokozatosan eltávolodott, de a gazdaságban, ahol állítólag a realitásérzék uralkodik, ez még mindig él. 4. Ahelyett, hogy a menedzserben az éles eszű szakértőt keresnénk, a kiválasztódás inkább ösztönös és irracionális tulajdonságokat díjaz, amelyek többnyire csak mitikus mélységekben találhatók, csupán néhány kiválasztott embernek adatnak meg. E legenda következménye Hansen szerint, hogy „a nagyfőnök a XX. század hőse”. Az amerikai topmenedzserek rendkívüliségétől hemzsegő „romantikus zsenikultuszt” a professzor azzal magyarázza, hogy valahogy indokolniuk kell szuper fizetésük jogosságát. Jövedelmeiket, amelyek messze túlszárnyalják még az orvosokét, a csúcspolitikusokét vagy sportcsillagokét is, csak szokatlan, minden mástól óriási távolságban álló teljesítménnyel lehet igazolni. Igen, lehet. CZINKÓCZI TIBOR Nemcsak pénz kell Hogyan privatizálnak a németek? (2) — Gazdasági szükségállapot van a keleti tartományokban — mondotta dr. Franz Wa- uschkuhn, a német vagyonügynökség sajtószóvivője magyar újságíróknak, akik az Állami Vagyonügynökség, szervezésében szakmai úton vettek részt Németországban. Az egykori NDK területén lévő ipari üzemeket gyakran csak politikai okokból tartják meg, a pénzügyi unióval így is sok cég került a partvonalon kívülre. A privatizációtól Németországban nem a költségvetés deficitjének csökkenését remélik — a folyamatot 250 milliárd márkával támogatják —, hanem azt, hogy az ország keleti felében is a világpiacon versenyképes árukkal tudnak megjelenni. Ez pedig áldozattal jár. A korábbi munkahelyeknek csak egy töredéke marad meg. A privatizációs folyamattal párhuzamosan zajlik a reprivatizáció is. Egy példa: egy félmilliárd márkát érő drezdai épületre 170 tulajdonos jelentette be igényét. Mire őket kifizetik, marad vagy 10 millió márka a kasszában, pedig ezen az épületen nem is volt adósság. A reprivatizáció során a régi tulajdonosnak ugyanúgy pályáznia kell, ha vissza akarja kapni egykori tulajdonát, mint bárki másnak. Mégpedig komoly üzleti tervvel, munkahely- és befektetési ígérettel. Ha nem ő a „befutó”, akkor gyakorlatilag azt a pénzt kapja meg, amelyet a nyertes pályázó befizet. A 12 ezer vállalat közül több, mint hétezret a régi tulajdonosa kapta vissza. Gyors privatizálás, határozott helyreállítás és óvatos felszámolás. Ez a német vagyonügynökség filozófiája — mondotta Wolfgang Bomius, a Treuhand vezérigazgatója. A legfontosabb szempont pedig az, hogy az új vállalat helyt tudjon állni a piacon. Még akkor is, ha ez fájdalmat okoz: a keleti tartományokban 90 százalékos volt a foglalkoztatottság. Ez a legérzékenyebb pontja az átalakulásnak, ugyanis rengeteg embert kellett és kell még ezután elbocsátani. A tervek szerint Németországban a jövő év végére zárul a privatizációs folyamat. Nem csupán a magánkézbe adott cégeknél, hanem a vagyonügynökségnél is kevesebb munkaerőre lesz szükség. A mostani majd négyezer főből csupán 2500 dolgozik majd a Treu- handnál. A németek azonban időben észbekaptak, létrehozták a vagyonügynökség Kelet- Európai Tanácsadó Társaságát (TOB), amely térségünkben azokat a tapasztalatokat kívánja átadni, amelyeket a német privatizáció során felhalmoztak. Merthogy a tudásnak is ára van... Hangyál Változó idők AlüSZl 7SW fiíí&l fS9ö Konzervgyári főszezon ellentmondásokkal A sárgabarack-szezon végén már bizonyos, hogy a Kecskeméti Konzervgyár a tervezett 900 tonnának legfeljebb csak a felét „tehette” el. Holott Bács- Kiskun megye székhelyén és környékén az idén jóval több kajszi termett, mint más években. Az ok kézenfekvő: ismét megnőtt a kereslet mind a friss gyümölcs, mind a barackpálinka iránt. Az exportőrök és a szeszipar olyan árat kínált a termelőknek, amellyel a konzervipar nehezen tudott versenyezni az ivóié és a befőtt viszonylag alacsony, szerződésekben lekötött árai miatt. A konzervgyár hasonló ok miatt nem emelheti tovább az őszibarack árát sem. így az ebből a gyümölcsből most induló szezon igen ellentmondásosan alakul. A kánikulai melegben gyorsan érő, hűtés, tárolás nélkül jó minőségét vesztő gyümölcstől roskadoznak a piaci asztalok, bolti pultok. A termelők panaszkodnak a felhozatalhoz képest szűkösebb keresletre, ugyanakkor a gyár felvásárló telepére alig érkezik feldolgozásra megfelelő őszibarack.
