Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

ft&RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKEP/HIRDETES 1993. augusztus 18., szerda Pályázatok elbírálása Gyulán a legközelebbi képvi­selő-testületi ülésre augusztus 30-án kerül sor. Az önkor­mányzati képviselők ekkor bí­rálják el három óvoda vezetői állására érkezett pályázatokat, meghallgatják a családsegítő központ, a területi gazdasági központ, a szociális foglalkoz­tató, a városban működő böl­csődék, a Gyula Kertészeti Kft., a közüzemi vállalat és a Várfürdő beszámolóját, vala­mint rendelettervezetet készí­tenek a városi kitüntetésekkel kapcsolatban. Otthon ápolják okét 1990 és 1992 között csaknem megduplázódott a házi szociá­lis gondozásban részesülők száma Battonyán. 1990-ben 34,1991-ben 48,1992-ben pe­dig már 61 idős személy igé­nyelte ezt az ellátási formát. Ugyanebben az időszakban vi­szont 30-ról 23-ra csökkent az idősek klubjába járók száma. Telefon 100 ezerért A mezőhegyesi képviselő- testület döntése értelmében önálló telefonvonalhoz jut a családsegítő központ. A 100 ezer forintos beruházást a vá­ros idei tartalékalapjából fi­nanszírozzák. Ikonkiállítás a gyulai várexpon A „bronzkorszaktól” a középkorig A gyulai várexpo szervezői egy különleges kép­zőművészeti csemegét is kínálnak a közönség­nek. Ez pedig nem más, mint a neves hódmezővá­sárhelyi ikonfestő, Jószai Sándor kiállítása, amely augusztus 18-ától látható a gyulai várban. A Németországból nemrégen hazatért alkotóval a napokban inteijút készítettünk. Hogy hogyan kezdő­dött az eredetileg orvosi műszerész, porcelánfestő, szenvedélyes repülő és hajómodellező szerelme az ikonokkal, arra a következő választ kaptuk: — Majdnem 30 éves voltam, amikor egyszer- csak rácsodálkoztam a testeket alkotó formákra — mesélte a művész. — Rézdomborításokat kezdtem készíteni, de beláttam, ha tovább akarok lépni, akkor meg kell tanulnom rajzolni. Először Fodor József festőművész szakkörében próbál­gattam a szárnyaimat, majd a mártélyi képzőmű­vész telep hallgatója lettem, ahová 20 éven ke­resztül visszajártam. Lassanként áttértem a kerá­miák készítésére. E korszakom legjelentősebb alkotása két kerámia csobogó. Az egyiket Eszter­gom főterén helyezték el, a másikat Vásárhelyen. A kutak érdekessége az akusztikus bordarend­szer, amely felerősíti a csobogó víz hangját. A nyolcvanas évek végére szabadfoglalkozású ipar­művész lettem, és ezzel elindult számomra a bronzkorszak. S már-már majdnem eljegyeztem magam a bronzzal, amikor egy kedves ismerő­söm, Jónás Ilona ikonfestő arra kért, faragjak neki fát az ikonjaihoz. Ajándékba festett ikont kaptam tőle. Sokáig nézegettem Ilona munkáját, miköz­ben azon csodálkoztam, vajon mitől sugárzik úgy az ikon. Nekiültem, és megpróbáltam magam is egy ikont készíteni. Csak úgy hobbi jelleggel. Egy Mártélyról jól ismert barátom felfedezte a munká­mat, s végül is általa került ki néhány ikonom Németországba egy kiállításra. Az ottaniak a következő évben már önálló kiállításra hívtak... — De ide már magával vitt néhány kisplaszti­kát is... —így van. A kiállításnak nagy meglepetésem­re hatalmas sajtóvisszhangja lett, még Helmuth Bremske, Németország egyik leghíresebb ikon­szakértője is megnézte a munkáimat. Ennél is nagyobb meglepetést már csak az okozott szá­momra, hogy felkértek, legyek a Németország­ban működő Ikonbarátok Klubjának a tagja. Tu­domásom szerint a klubban egyedül képviselem Magyarországot. — Itt Gyulán mit láthatnak Öntől az érdeklő­dők? —Több mint 20 ikont és csaknem 10 kispaszti- kát hoztam magammal. Az ikonok között néhány a kedvenc témakörömet, a Deesist, azaz a Kö­nyörgést ábrázolja. Ebben, és általában az ikon­festészetben a hús-vér modellekről festő Andrej Rubjov orosz ikonfestőt tartom követendőnek. A kisplasztikáim főként az élet keletkezéséről szól­nak. Ez az a téma, ami a mai napig is olyan csodálatos és megfejthetetlen előttem... Magyar Mária A bratislavai péksüteménytől a napocai nyúlínyencig Évszázadokra visszatekintő hagyomány, hogy a magyar nyelvben a használatos szavak száma folyamatosan gyarap­szik. Ám könnyen meglehet, hogy a tradíció folytonosságá­ban a közeljövőben törés következik be. Északi szomszédaink ismét (1920. június 4-e óta vajon hányadik alkalommal) elrendelték a felvidéki magyar hely­ségnévtáblák eltávolítását. Azért, hogy e lépés helytelensé­gét több nyugati lap is szóvá tette, a szlovák kormány Magyarországot vádolja. Valóban, a hiba bennünk keresen­dő; hisz egy hazai magyar könnyebben kiejti azt, hogy Dunaszerdahely, mint Dunajská Streda. Ezért elképzelem, amint a szlovák fél levélben kéri a magyar nyelvészeket, hogy a Kassa helyet rendeljék el Kosice használatát, Rima­szombat helyett a Rimavská Sobota-t, Párkány helyett a Stúrovo-t és így tovább, és így tovább. Hisz, ha ezt a kis nyelvtomát mi is rendszeresen elvégezzük, akkor a hatszáz­ezres felvidéki magyarság is majdcsak beletörődik a szlovák törvény kínálta helységnévhasználatba. Erdélyi „legendás barátunk”, Gheorghe Funar, Mátyás király szülővárosának román elnevezéséből a Cluj szót kívánja törölni, hisz az magyarul Kolozsvárra fordítható. Tehát északról is, keletről is mérsékelni kívánják szókész­letünket. De mindezek mellett mindenki megnyugtatására közlöm, e rendelkezésekből eredően gazdagodni is fog nyelvünk. Például így lehet a pozsonyi kifliből bratislavai péksütemény, a kolozsvári káposztából pedig napocai nyúlí- nyenc. Magyari Barna Ismét Sárréti Piknik Ezúttal már harmadszor ren­dezik meg a Vésztő melletti mágori történelmi emlékhe­lyen augusztus 20-án a Sárréti Pikniket. A szervezők az idén is gazdag programot kínálnak a vendégeknek. A délelőtti gyermekműsor után folklór­egyveleg következik, ennek részeként az erdélyi Kalota- szentkirályról érkezett együt­tes bemutatja lakodalmas mű­sorát. Kora délután kerül sorra a II. Sárréti Fúvósfesztivál, melynek fővédnöke és kedves vendége Balázs Árpád zene­szerző. Estefelé nosztalgia­összeállítás alapozza meg a jó hangulatot a Staféta és a Jazz Mine együttessel, valamint Bródy Jánossal. Este a fiatalok kedvence, a Manhattan együt­tes ad koncertet, majd a tűzijá­ték után Dinnyés József jubile­umi műsora következik. Az éj­szaka folyamán még további öt rockzenekar gondoskodik a hallgatnivalóról, köztük az előző két piknik sikercsapata, az S-Modell is. Gyula, 1993. augusztus 18-22. VÁREXPO ’93 PROGRAM 18-án, szerdán — A térség keresi jövőjét 10.00 Vásámyitó és szemle 17.00 Jószai Sándor ikonkiállításának megnyitója a várkápolnában 18.00 íjászat 19.00 Képzőművészeti kiállítás megnyitása 20.30 Az I.Országos Néptáncfesztivál 45. évfordulója alkalmából emlékműsor országunk neves együtteseinek közös fellépésével 22.00 Partnereink köszöntése! Fogadás a kiállítók részére a vár lovagtermében 19-én, csütörtökön — A vadászat, halászat, horgászat szakmai napja 22.00 Tűzijáték — az Erkel Művelődési Ház és a VÁREXPO együttműködésében 21-én, szombaton — A környezetvédelem napja 15.00—17.00 Új technológiák a mezőgazdaságban, a vad- és halgazdaságban (szakmai tapasztalatcserék) 18.00 Tegyél a Földért ! —Fórum a várszínpadon 20.00 Néptáncgála a várszínpadon (külföldi együttesek fellépése — belépőjegyes) 22.00 „Végvári party” 10.00 Vadászkutya-bemutató 18.30 A nemzetközi táncfesztivál menettánca a várhoz 20.30 „Vendégségben otthon” táncgála a várszínpadon (belépőjegyes) 20-án, pénteken — István, a király — Az államalapítóra emlékezünk a magyar nemzet ünnepén 18.00 íjászat 19.00 Ünnepi beszéd és néptáncbemutató 20.00 István, a király című film vetítése a tószínpadon 22-én, vasárnap — Hit, bizalom, együttműködés (A közösségek napja: a vadász-, horgász-, környezetvédő társaságok, egyletek fórumai) A Carat Consulting Club bemutatkozása 18.00 Cigány hagyományőrző együttesek bemutatója a tószínpadon 19.00 TOMBOL(A) VÁR! — zenés, műsoros vásárzáró és tombolasorsolás a várszínpadon 20.00 Táncház a tűz körül —búcsúest a vár előtt Vendégségben otthon II. Minden Magyarok Táncfesztiváljának programja Gyulán Augusztus 18., szerda 16.30: Szabó Iván szombrászművész táncos alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitása az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban Megnyitja: Maácz László tánckritikus 20.30: 1948—1993: emlékműsor a tószínpadon az I. Országos Néptáncfesztivál 45. évfordulója alkalmából Köszöntőt mond: dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára. A műsort összeállítja és vezeti: Vásárhelyi László. Közreműködnek: Állami Népi Együttes, Balassi Táncegyüttes, Budapesti Táncegyüttes, Buzsáki Népiegyüttes, Honvéd Művészegyüttes, magyar népművészek, Körös Táncegyüttes. Augusztus 19., csütörtök 9.00: Szakmai konferencia a magyar néptáncmozgalom múltjáról, a mai helyzetéről, a hogyan tovább kérdéseiről Előadó: Maácz László tánckritikus Helyszín: Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház 18.30: Táncos felvonulás a művelődési háztól a Kossuth Lajos utcán át a várig 20.30: Fesztiválbemutató I. a várszínpadon. Közreműködnek: Beregszász TE (Kárpátalja), Csárdás TE (Kanada), Délibáb TE (Vajdaság), Hajós TE (Felvidék), Sepsiszentgyörgyi TE (Erdély), Körös Táncegyüttes (Gyula), Kishegy esi Gyermek TE (Vajdaság), Piroska TE (Finnország) és a hazai népművészek. Augusztus 20., péntek 13.00: Fellépés a Szent István-napi ünnepség alkalmából a megye különböző településein (Csorvás, Mezőberény, Elek, Békés-Dánfok) 19.00: Szent István-napi ünnepség megnyitója Ünnepi beszédet mond: Bánffy György Közreműködnek: Rimavan TE (Szlovákia), Rishon le Zion TE (Izrael), Susai TE (Olaszország) 22.00: Tűzijáték Filmvetítés: István, a király Augusztus 21., szombat 11.45: Fellépés Sarkadon a Szent István-napi ünnepség alkalmából 20.30: Fesztiválbemutató II. a várszínpadon Közreműködnek: Beregszász TE (Kárpátalja), Csárdás TE (Kanada), Délibáb TE (Vajdaság), Hajós TE (Felvidék), Sepsiszentgyörgyi TE (Erdély), Körös Táncegyüttes (Gyula), Kishegyesi Gyermek TE (Vajdaság), Piroska TÉ (Finnország), Rimavan TE (Szlovákia), Rishon le Zion TE (Izrael), Susai TE (Olaszország), Felsőőri TE (Ausztria) Augusztus 22., vasárnap 10.30: Koszorúzás az Erkel-szobornál 11.00: Istentisztelet a belvárosi katolikus és református templomban 13.00: Piknik a Tanyamúzeumnál (Molnár Dixiland) 20.00: Táncház, tábortűz — búcsúest a vár előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom