Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
1993. augusztus 18., szerda NAGYVILÁG HÍKf'PLUSZ ✓ El még a „vakolás” hagyománya Bécsben járt a segédlevele megszerzése után a középkori eredetű hagyományt követve, vándorlásra indult Sandra Bender húszéves német lány, tanult mesterségét tekintve kőfaragó. A bécsi Kurierban közölt hírből kiderül: ma is él még a „vakolás” hagyománya: az a középkori eredetű, s még a századelőn is elterjedt szokás, hogy az iparostanulók segédlevelük megszerzése után szakmai tudásuk tökéletesítésére vándorútra indulnak. A jómódú tübingeni családból származó Sandra egész útipoggyásza egy kis táskából áll. Benne két rend- nyi van a német kőfaragók céhének hagyományos egyenruhájából: a sokgombos, mellényes, óraláncos kordbársony öltönyből. Cilindere a fején, vándorbotja a kezében — így fog hazaérkezni három évi és egy napi vándorlás után. *** E régi hagyományt feleleveníteni talán nem lenne haszontalan dolog nálunk sem. Gondoljunk csak a sok pályakezdő munkanélküli fiatalra. Az iskola elvégzése után nem tudnak elhelyezkedni, veszítenek a szakmai tudásukból. A „valcolással” több dolog megoldásra kerülhetne: az elhelyezkedési gondok az egyik, a szakmai tapasztalat, szakmai ismeretek bővítése a másik. M. B. „Dicstelen botrány” A panamai kormány hivatalosan is megerősítette, hogy meg nem nevezett fegyverkereskedők Panamát megrendelőként feltüntetve, több millió dollár értékű fegyvert akartak Csehszlovákiából és Ausztriából Boszniába csempészni. A panamai kormány különbizottsága által közzétett jelentés „dicstelen botránynak" minősítette az ügyet, s megállapította, hogy egyebek mellett 26 800 lőfegyvert, ötezer pisztolyt és 17 millió lövedéket akartak Boszniába csempészni. A Reuter emlékeztet arra, hogy a fegyvereket egy harmadik ország fegyverkereskedője rendelte meg Panama barcelonai konzulátusán, a katonai felszerelések azonban nem jutottak el az egykori jugoszláv tagköztársaság területére. Tízről tizenkét hónapra Az úgynevezett civil katonai szolgálat tízről 12 hónapra történő meghosszabbítását javasolta Ausztria védelmi érdekeire hivatkozva a Neue Kronen Zeitungban kedden megjelent interjúban Erhard Busek al- kancellár. A javaslat mellett határozottan kiállt Wemer Fasslabend védelmi miniszter, aki a védelmi szükségletek kapcsán utalt a közelben dúló balkáni háborúra, s arra: a zavaros belpolitikai helyzet miatt nem zárható ki, hogy a volt Szovjetunió újabb fenyegetés forrásává váljon. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Csónakos emberek támadása Magyar hajók nem közlekedhetnek a Dunán mindaddig, amíg Magyarország feltartóztatja a Jugoszláviába irányuló segélyszállítmányokat A Csepel nevű magyar hajót újabb támadás érte a Dunán: Belgrád felett csónakos emberek próbálták megállítani, de a hajó továbbhaladt. A hajó legénysége rádiótelefonon csak rövid beszámolót tudott küldeni, eszerint a hajó útja nem volt zavartalan, „incidens” történt. A szerb közlekedési minisztérium közben hétfőn kilátásba helyezte, hogy a hajó semmiképp sem juthat ki Jugoszláviából, amíg Magyarország nem teljesíti a humanitárius szállítmányokkal kapcsolatos ultimátumot. A Tanjug jugoszláv hírügynökség beszámolója szerint a Csepel „elszánt kapitánya kalózakciót hajtott végre, s veszélyeztette a csónakos embereket”, akik a Fehér Rózsa szervezet blokádját akarták érvényre juttatni. A jelentés szerint a Csepelt mintegy húsz bárkával és ötven emberrel próbálták megállítani, de a hajó kapitánya teljes sebességre kapcsolt. Ekkor a csónakos különítmény hozzákötötte a ladikokat a hajóhoz, s az emberek felszálltak a fedélzetre és az uszályokra. A legénység lezárta az ajtókat, s a parancsnoki hidat, s a hajó tovább folytatta az utat, mire a csónakos emberek eltávoztak. A Tanjug hozzáfűzi, hogy nem sebesült meg senki sem, s csupán egy csónak sérült meg. A szerb álláspont az, hogy a magyar hajók nem közlekedhetnek a Dunán mindaddig, amíg Magyarország feltartóztatja a Jugoszláviába irányuló segélyszállítmányokat. Hétfőn Slobodan Jarcevic, az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság, tehát a horvátországi szerb terület külügyminisztere foglalt állást ezzel kapcsolatban: felszólította a külföldi szerb egyesületeket, hogy tiltakozzanak a szállítmányokkal kapcsolatos magyar magatartás miatt a külföldi politikusoknál és a külföldi magyar képviseleteknél is. Jarcevic szerint Magyarország a legkomolyabban fenyegeti a Krajinai Szerb Köztársaság és a Boszniai Szerb Köztársaság létét, mivel a külföldi szervezetek leállnak az adományok gyűjtésével, ha Magyarország visszatartja a szállítmányokat. Kórház Szarajevóban A szarajevói kórház orvosai és személyzete a nemzetközi humanitárius szervezetekhez fordult, hogy biztosítsák az áram- és a vízellátást. Az elmúlt hónapokban a kéksapkások szolgáltatták a generátor működéséhez szükséges üzemanyagot. A generátor a műtő, a sürgős ellátás és a szülőszoba áramellátását biztosította. A kórház elviselhetetlen körülmények között lát el 2000 beteget és állandó a vízhiány. A különböző nemzetközi szervezetek megígérték specialisták, ortopéd- és plasztikai sebészek küldését feb-fotó A Der Standard írja: Szlovákia és Magyarország a tűzzel játszik A szlovák—magyar feszültségek kapcsán Európa konfliktusmegelőző közbelépését sürgette a Der Standard című bécsi lap, és arra figyelmeztet: a kisebbségi vita kicsúszhat az ellenőrzés alól, a hangulat a Bosznia-Hercegovinában két és fél éve tapasztaltakra emlékeztet, szorongatott helyzetében mindkét kormány számára nagy a kísértés, hogy külső ellenségképet teremtsen, és mindkét ország fegyverkezik. Magyarország és Szlovákia között ugyan nincsenek hagyományai a konfliktusok háborús úton történő rendezésének, de a magyarok főleg a kiegyezés után, 1867 és 1918 között a Monarchia rájuk eső részén a balkáninál nem kevésbé hatásos eszközöket alkalmaztak más népek megfe- gyelmezése és asszimilálása érdekében. A szlovákok asszimilációs traumájának újraéledését a szerző szerint az első ízben elismert önálló államiság élménye talán érthetővé teszi, különösen, ha Magyar- országon nacionalista körök egyre nyíltabban követelik a trianoni „békediktátum” revízióját, s a magyar kormány nem túl mély meggyőződéssel utasítja rendre őket. A cikk arra is rámutatott: Me- ciar kormányfő kettős játéka sok tekintetben emlékeztet Karadzic boszniai szerb vezér taktikájára: azzal érte el Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba, hogy ígéretet tett a kisebbségi jogok terén támasztott követelmények teljesítésére, ám az azóta történtekből kiviláglik, hogy ezt eleve nem gondolta komolyan. Ezzel Meciar elfogadja, hogy fokozódnak a feszültségek a szlovákiai magyarokkal és a szomszédos Magyarországgal, miközben a marcelházaihoz hasonló akciók mindkét oldalon olajat önthetnek az uszítok tüzére. A kommentár igen veszélyesnek ítélte a kilátásokat, noha a viszályt vélekedése szerint némi jószándékkal meg lehetne oldani, ha nem szítanák mindkét oldalon belpolitikai okokból. Meciar a sarokba szorult, mert senki nem kívánja koalíciós partnereként felvállalni a kirajzolódó gazdasági katasztrófát, s nem áll sokkal jobban a magyar kormány sem, amelynek népszerűsége elérte eddigi mélypontját, s a Csurka István körül tömörülő soviniszta renegátok további nyomás alá helyezik. Mindkét oldalon egyre nagyobb a kísértés, hogy külső ellenségkép megteremtésével enyhítsék a belső nyomást, s mindkét ország fegyverkezik. Ezalatt pedig Európa — amelynek „kollektív biztonsági rendszere” éppen most vizsgázik ragyogóan a Balkánon, megint csak tétlenül szemléli az eseményeket, holott már régen aktívan tennie kellene a konfliktus megelőzése érdekében — írja a bécsi lap. Kérdőjelek Fegyelmezett őrség? Kissé groteszknek tűnhet: az igazi nyugati közbeavatkozás még meg sem kezdődött Bosznia tájékán, mégis lezuhant már egy amerikai F—16-os. Igaz, egyelőre csak egy ellenőrző útra indult vadászgép járt szerencsétlenül az Adria felett, ám a helyzet — nem is csak elvileg — bármikor megváltozhat. Vagy mégsem? Mennyire vehetők komolyan az újabb és újabb „utolsó figyelmeztetések”, amelyeket az ENSZ és a NATO különböző testületéi Belgrád címére intéznek? Egyes vélemények szerint most már csakugyan „finisbe ért” a diplomáciai szakasz, s ezután kizárólag a fegyveres erő nyelvén beszélnek a szerb féllel. Az olaszországi légitámaszpontokon immár valóban éleslőszerrel szerelik fel a NATO-kötelékbe tartozó repülőket, s folyik az egyeztetés a katonai központok között is. Mások viszont — például a tekintélyes francia Le Monde — átlátszó „gesztikulálásnak” nevezik az előkészületeket, azzal érvelve, hogy a beígért légi akciók továbbra sem elriasztó- ak. Félintézkedésekkel nem lehet befolyásolni a szerbek magatartását, így a tanulságos párizsi vélemény, s a tények egyelőre valóban azt mutatják: az elvi ultimátumok nem hozták közelebb sem a diplomáciai megegyezést Géniben, sem az ellenségeskedések elcsitulását a Szarajevó környéki frontvonalakon. Tűzszünet és békemegállapodás? Vagy meghiúsult próbálkozások és küszöbön álló beavatkozás? Sajnos jelenleg több tényező valószínűsíti a véresebb verziót, mint a békés kibontakozás reménységét. Vannak szakértők, akik a nyugati dörgedelmeket már egyáltalán nem veszik komolyan, s attól tartanak, hogy a Belgrád-ellenes NATO-döntés megint üres szó marad, a közös eltökéltség pedig ki fog merülni a beígért akció fedőnevének meghatározásában. Az ugyanis már megszületett: „Fegyelmezett őrség”. A kérdés csupán az: megfegyelmez-e ez bárkit, aki ma parancsokat ad Boszniában és azon kívül újabb vérengzéspkrp7 • Ferenczy Europress Mindennap feladhatja ® 441-311 hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is teladhatja 8—16 óráig. Szakképzett élelmiszerbolti eladónőket felveszünk. Telefon: (66) 441-098. Opel Corsa, új, ár alatt eladó. Autó City, Gyula. Telefon: 06 (60) 384-483. Kamatmentes hitel 5 millióig. Érdeklődni: (66) 356-024-es telefonon. Jó állapotban lévő 4x4,10 éves ARO eladó. Telefon: (66) 374-310. Békéscsabán 5 szobás, padlástér-beépítéses, tehermentes, kertes családi házunkat eladnánk, elcserélnénk 3—4 szobás lakás I. emeletig, értékkülönbözettel. Gáz központi fűtés, ipari áram és melléképületekkel. Érdeklődni: Mikszáth u. 47/1. vagy Sziklai u. 9., hűsboltban. Alig használt barna román gáztűzhely eladó. Érdeklődni: Békéscsaba, BartókB. út 64. sz. Felveszek péket vagy betanított munkást. Bérezés megegyezés szerint. Érdeklődni: Békéscsaba, Táncsics u. 25. vagy 450-765-ös telefonon, 18 óra után. Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai a Magyar Nemzeti Bank Békés Megyei Igazgatóságán 1993. augusztus 18. Vételi Eladási Felhalmozott nettó árfolvam nettó árfolvam kamat % °A 1994/A 98,00 98,60 14,14 1994/B 97,04 97,64 11,65 1995/A 93,84 94,44 18,18 1995/B 94,05 94,65 16,05 1995/C 96,82 97,42 9,49 1995/F 95,74 96,34 2,19 1995/G 99,51 100,11 0,43 1996/A 94,50 95,10 10,53 1996/B 95,98 96,58 9,97 1996/C 95,95 96,55 9,06 1996/F 96,05 96,65 4,46 1997/C 95,45 96,05 8,38 1998/A 99,50 100,10 7,51 Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + felhalmozott kamat. Példa: 1. Értékpapír-eladás: 10 000 Ft névérték, 1995/F Eladási (bruttó) ár = nettó eladási árfolyam + felhalmozott kamat. Eladási (bruttó) ár = 96,34% + 2,19% = 98,53%. Eladási (bruttó) ár = 10 000 x 98,53% = 9853 Ft. 2. Értékpapír-vásárlás, 10 000 Ft névérték, 1995/F Vételi (bruttó) ár = nettó vételi árfolyam + felhalmozott kamat. Vételi (bruttó) ár = 95,74% + 2,19% = 97,93%. Vételi (bruttó) ár = 10 000 x 97,93% = 9793 Ft. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében maximum 1 000 000 Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 000 000 Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 000 000 Ft, az eladási limit 3 000 000 Ft. További részletes információ a 446-192-es telefonszámon.
