Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
1993. augusztus 3., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZA T Nemzetiségi célpályázatok / Újabb pedagógus könyvesbolt nyílt Az Országos Közoktatási Intézet pedagógus könyvesboltot nyitott az V. kerület Dorottya utcában — tájékoztatta az MTI-t hétfőn Salné Lengyel Mária, az OKI tudományos munkatársa. A könyvesboltban nemcsak a tanárok, hanem a szülők is találnak hasznos könyveket: pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai és képességfejlesztő kiadványokat. Kisgyerekek számára kreatív játékokat árusítanak. Kaphatók az OKI tankönyv és taneszköz fejlesztésére kiírt pályázatának nyertes kiadványai is. A szakemberek pedagógiai szaktanácsadással is segítik a vásárlókat. Szabadságon az Ikarus Hétfőtől augusztus 13-ig állnak az Ikarus Rt. budapesti és székesfehérvári gyárai, s csak a karbantartók, illetve az ügyeleti feladatokat ellátók dolgoznak a telepeken. A két gyár dolgozóit a rendes évi szabadságuk terhére szabadságolták, a megrendelések hiánya miatt eredetileg egy hónap leállást terveztek, s bár a helyzet a vártnál jobban alakult, így is szükség volt két hét kényszerpihenőre. Az -Ikarus berkeiből származó értesülések szerint a budapesti gyár a leállás után létszámát tekintve beáll' arra a szintre, amelyet a várható megrendelések indokolnak. Ha többletmegrendeléshez jutnak, „külső” szakemberek alkalmazásával fogják megoldani az átmeneti munkaerőhiányt. A budapesti gyárban augusztus közepétől zömében 300-as és 400-as típusú buszok készülnek majd, kisebb részben 200-asok. A székesfehérvári gyárban az elmúlt évben 3547-en dolgoztak, az azóta 10 százalékkal csökkent létszámmal 1458 autóbuszt gyártottak az első félévben. Nívódíj-pályázat A MNEKA kuratóriuma erkölcsi és anyagi támogatásban kívánja részesíteni azokat a személyeket, akik a nemzetiségi kultúra, oktatás, tudományos élet, népművelés, hitélet, közösségformálás területén több éves tevékenységükkel kimagasló teljesítményt nyújtottak. A kuratórium az alábbi tevékenységi formákra kíván kiemelt figyelmet fordítani: újságírás, pedagógia, képzőművészei» nyelvápolás, hagyomány- őrzés, helyi nemzetiségi kutatás, népművelés, közösségszervezés, hitélet, közélet. (A kuratórium részletes indoklással ellátott javaslatokat fogad el, a nívódíjra javasoltak pem nemzetiségi állampolgárok is lehetnek.) Kábeltelevíziós műsorok támogatása A MNEKA kuratóriuma pályázatot hirdet helyi beszélt dialektusban anyanyelvű kisebbségi helyi kábeltelevíziós műsorok és műsorsorozatok támogatására. Anyanyelvű közfeliratok célpályázat A MNEKA kuratóriuma pályázatot hirdet nemzetiségi anyanyelvű utcanévtáblák, intézményi név-, illetve eligazító táblák elkészítéséhez, felállításához való anyagi hozzájárulás elnyeréséért önkormányzatok részére. Kisebbségi anyanyelvi betűkészlet A kisebbségi anyanyelvhasználat megkönnyítése érdekében a MNEKA kuratóriuma pályázatot hirdet megfelelő írógépi betűtípus, illetve számítógépes nyelvi program beszerzésére. Nemzetiségi alapítványok támogatása A MNEKA kuratóriuma támogatni kívánja a kis községekben működő nemzetiségi kultúra ápolását, nemzetiségi anyanyelvi oktatás fellendítését szolgáló alapítványokat, melyek 1993. március 1-jéig bejegyzésre kerültek. Pedagógusok jutalmazása A MNEKA kuratóriuma pályázatot hirdet azon pedagógusok számára, akik részt vettek az 1974-es nemzetiségi iskolai rendszer kialakításában. Cserkészcsapatok nemzetiségi programjainak támogatása A MNEKA kuratóriuma pályázatot hirdet cserkészcsapatok számára nemzetiségi programok támogatására. Jubileumi pályázat A MNEKA kuratóriuma pályázatot hirdet 10,20 stb. éves jubileumukat ünneplő nemzetiségi hagyományőrző együttesek támogatására. Pályázni az együttes eddigi működését, eredményeit, sikereit részletesen bemutató pályázati beadvánnyal lehet. Kutási pályázatok A MNEKA kuratóriuma pályázatot hirdet nemzetiségi kutatási témák finanszírozására. A pályázók javaslatot tehetnek a kutatandó témára, illetve jelentkezési lapot adhatnak le a kuratórium által kijelölt alábbi témakörökben: Az 1945-ös földosztás és a cigányok; A kétnyelvű iskolákra vonatkozó 1961. évi minisztériumi körlevél keletkezésének előzményei, körülményei és következményei; Nemzetiségi konfliktusok megelőzésének, feloldásának módjai helyi közösségekben; Kisebbségeket sértő feliratok eltávolításának jogi és gyakorlati lehetősége; A nemzeti sajtó története 1920-tól napjainkig; A nemzetiségek létszámának alakulása egyes településeken. A kutatók rövid kutatási tervvel és költségvetéssel pályázzanak. A pályázatokat az alapítvány által rendszeresített űrlapon 15 példányban lehet benyújtani a 1357 Budapest, postafiók 2. levélcímen 1993. november 15-éig. Részletes információt adnak Mátyás Sylvia és dr. Urbán László a 269- 4958/835-ös telefonszámon. Mindezen célpályázatok össztámogatására az alapítvány kuratóriuma 11 119 000 forintot különített el, melynek felosztását 1994 januárjában hozza nyilvánosságra. Benyújtási határidő: 1993. október 15. Levélcím: 1357 Budapest, posfafiók 2. Felhívják a pályázók figyelmét, hogy az általános pályázati kiírásnak megfelelően bármilyen kisebbségi témában 1993. augusztus 25-éig fogadnak pályázatokat az alapítvány által rendszeresített űrlapon 15 példányban. Felhívás A magyarországi felsőfokú oktatási intézmények, gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatos cigány származású hallgatóihoz. A MNEKA Alapítvány ösztöndíjpályázatot hirdet cigány fiatalok részére az 1993/94-es tanévre. Pályázhatnak mindazok a nappali tagozatos hallgatók, akik iskolalátogatási bizonyítványt, rövid önéletrajzot és szülői kereseti kimutatást (vagy munkanélküliségi igazolást) nyújtanak be 1993. szeptember 15-ig az alábbi címre: 1074 Budapest, Hársfa u. 43. Országos Gyermekvédő Liga, dr. Koncz István alelnök. Az ösztöndíj havi összege 1000—4000 forint. A kuratórium döntését október első felében hozza nyilvánosságra. Kérik, a levélben tüntessék fel, ha személyes segítséget is kérnek tanulmányaik folytatásához. A borítékra írják rá: „ösztöndíj”. További tájékoztatás: (06-1) 121-7053 Schäfer Fe- rencné, (06-1) 269-4958/835 Mátyás Sylvia. Forró Pál: A tanár úr szerelmes 3. Másnap ismét eltűnt Zoli és harmadnap megint hasztalan kereste Kelemen tanár úr délután háromkor. A tanítás kellős közepén Zoli valamilyen ürügy alatt felállt, hogy egy percre távoznia kell és nem került elő este hatig. Kelemen kétségbe volt esve. Elhatározta, hogy éber lesz. Egy rendőrkutya ugrásra kész szimatával figyelte Zoli minden lépését. Két napig csakugyan sikerült is megakadályozni rejtélyes szökéseit. De harmadnap a tanár úrnak valami dolga akadt jegyzetei között és mire kijött a szobájából, hűlt helye sem volt már Zolinak, akit egy írásbeli dolgozat kellős közepén hagyott magára a teraszon. Kelemen beszaladta a környéket, benézett a bokrok mögé, belesett a szomszédos villákba. Egyszerre csak rászólt valaki. — Jó napot, tanár úr! A Zolit tetszik keresni? Zsuzsika volt, a szomszéd szép kislány. — Igen... őt keresem! — válaszolta Kelemen meglepetten. Zsuzsika gúnyosan húzta el a száját. — Akkor ne a bokrok alatt tessék keresni, hanem a Nyáryné villájában. Mindenki tudja, hogy az özvegynek udvarol! Kelemen tanár úr egy pillanatig villámsújtottan állt. Mint tiszta lelkű pedagógus, a züllés legmélyebb fokának találta, ha valamelyik diákjának női ügye akadt. Még ha valamilyen ideális rajongásról lenne szó, ez még érthető volna és megbocsátható. De egy özvegynek, démonnak, vampnak a karjai között! Kelemen tanár úr megrendültén sietett a villa felé. Nyáryné villája meglehetősen távol volt, az országútról be kellett térni az erdőbe. Kelemen lesbe állt. A villát figyelte. És egyszerre megpillantotta Zolit és az özvegyet. Az özvegy aranyos kis sortot viselt és sárga, könnyű nyári pulóvert. Olyan volt ő is, mint egy ragyogó, friss siheder. Kezében labdaverőt tartott, amellyel tréfásan Zoli orrára ütött. — Ugyan menjen már, ne csa- csiskodjon! Zoli szinte félelmetes volt. Szeme ijesztően tüzelt, a lélegzete zihált. — Szeretem... és ne nézzen kisfiúnak, ne bánjon így velem ! — Jaj, milyen szörnyeteg! — nevetett az özvegy. — Hát ha megcsókolom, megígéri, hogy jó lesz? —ígérem... — Na jó, hát nyújtsa ide szépen az arcát! De Zoli nem az arcát nyújtotta. Hirtelen átkapta az özvegy derekát és vad szenvedéllyel kezdte csókolni. A nő meglepetten védekezett.^, — Őrült! — kiáltotta. — Ha nem bocsát el... És hirtelen mozdulattal arcul ütötte a fiút, aki égő arccal, lihegve engedte el. — Pfuj, nem szégyellj magát? Ilyen vadnak lenni? Fáj? — kérdezte megint édesen és a fiú piros arcához hajolt, amelyen ott Volt még a pofon nyoma. — No majd meggyógyítjuk! És megcsókolta a pofon helyét. Azután kezét nyújtotta. —És most legyünk jó barátok. A legjobbak... De többé nem.szabad így megfeledkeznie magáról... ígérje meg! Akkor kap még egy csókot. Megint összecsókolóztak. Akkor az özvegy tréfás haraggal rámordult Zolira: — És most egy-kettő, hazamenni! — Nem megyek! — kiáltotta szenvedélyesen Zoli. — Tudom, miért küld el. Őt várja. Laczhá- zit... — Semmi köze hozzá... —De van. Én jobban szeretem magát. Maga nem tudja... — Semmire sem vagyok kíváncsi. No nézze meg az ember. Egy ilyen kölyök, aki megbukik az érettségin... — Hát igen, megbuktam... De nem butaságból és nem lustaságból. Én meg akartam bukni! —Ugyan! És miért? * — Mert tudtam, hogy akkor nem visznek Dauville-ba és itt maradhatok maga mellett... Az özvegy meghökkenve és meghatva nézett Zolira. Látszott rajta, hogy küzd az érzéseivel. Gyengéden megsimogatta a fiú fejét. ■* — Ez őrület, Zoli... nem szabad... nincsen értelme... Kérem, menjen haza! Zoli dacosan nézett a szemébe. — A pótvizsgán is megbuktam. Mert semmivel sem törődöm. De a Laczházit megverem, ezt vegye tudomásul! — Kis féltékeny hősöm! — mosolygott Nyáryné. — Magát igazán muszáj szeretni. Hát jó, nem veszünk össze, ide jöhet máskor is, de szépen kell viselkednie, nem szabad ilyen butaságokat beszélnie... És most menjen... menjen! Kedvesen tuszkolta kifelé. Zoli úgy engedelmeskedett, mint egy meghunyászkodott medvebocs. Kelemen lélegzetvisszafojtva hallgatta végig az egész párbeszédet. Sohasem volt még ilyen nehéz helyzetben. Csak még azt várta meg, hogy Zoli eltűnjön a láthatárról. Kemény, határozott léptekkel bement a villába. — Asszonyom -— mondta elszántan—, én... én... mindent láttam és hallottam. Az özvegy ellenségesen és kihívóan kapta fel fejét és ránézett a tanár úrra, akinek ettől a pillantástól elállt a szívverése. —A tanár úr kémkedni és hall- gatódzni szokott?—kérdezte gúnyosan az özvegy. — Kérem, nekem kötelességem vigyázni a tanítványomra! — És most persze azt hiszi, hogy az ártatlan kis fiúcska valami gonosz és csábító boszorkány hálójába esett? (Folytatjuk) A KSH az 1993-as lakáshelyzetről Ez év első félévében 6821 lakást építettek hazánkban, ami 7 százalékos növekedést jelent 1992 hasonló időszakához képest. Ez fontos változást mutat, hiszen az elmúlt évekre a folyamatos csökkenés volt a jellemző — többek közt erről ír a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, melyet hétfőn juttattak el az MTI-hez. A jelentés szerint az. első félév lakásépítései 1990-ben 5, 1991-ben 16, az elmúlt évben pedig 37 százalékkal csökkentek a megelőző, év azonos időszakához mérten. Az 1993- as tendencia az év végére már enyhe növekedést valószínű- sít. Ez azonban viszonylag kis területre érvényes: az ország legnagyobb részében továbbra is a visszaesés a jellemző. Budapesten több, mint háromszor annyi lakás (1360) épült az idei első félévben, mint 1992 hasonló időszakában, Pest megyében pedig 84 százalékos az emelkedés. Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád és Vas megyékben nem változott jelentősen a helyzet. Ugyanakkor 25-50 százalékos csökkenés mutatható ki Baranya, Békés, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Győr- Moson-Sopron, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok és Komá- rom-Esztergom megyékben. A vidéki városokban 16 százalékkal visszaesett, a községekben nem változott a lakásépítések száma. Továbbra is jelentéktelen az önkormányzati lakásépítés, mindössze 66 lakás épült az első félévben ilyen forrásból. Az elkészült új lakások 83 százalékát — szám szerint 5686- ot — a lakosság építette. Három gyermek után kormánysegély Belügyesek bérkövetelése A Belügyi Dolgozók Szak- szervezete 25-30 százalékos béremelést tartana indokoltnak a rendőrségnél 1994-re, az előirányzott 7 százalékkal szemben — mondta Bárdos Judit főtitkár, a BDSZ hétfői sajtótájékoztatóján. A tájékoztatót abból a célból rendezték, hogy felhívják a közvélemény és az országgyűlési képviselők figyelmét a rendőrök — szavaik szerint — tarthatatlan anyagi helyzetére. Elhangzott: 1993-ban az Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás értelmében a rendőrök mindössze havi bruttó 500 forint fizetésemelést kaphatnak. Ez annyira megalázóan kevés az állomány számára, hogy sokan vissza is akarják küldeni ezt az összeget. A kezdő rendőrök fizetését a főkapitány saját hatáskörében 11-12 ezer forintról • bruttó 14 ezer forintra emelte, ám ez még így is messze elmarad a verseny- szférában szokásos bérektől. A BDSZ információi szerint a költségvetés 1994-re 7 százalékos béremelést irányoz elő. Ezt keveslik, véleményük szerint 25-30 százalékkal kellene emelni a rendőrségi illetményeket. Azt is nehezményezik, hogy ez a szerény mértékű emelés is csak a hivatásos állományt illetné meg, a belügyi közalkalmazottak bérét nem fejlesztenék. Hosszú távon azt szeretnék, hogy a rendőrségi fizetések a köztisztviselők bérezésével lenne összhangban. Ezt az is akadályozza, hogy még nem született meg a rendőrségi és a szolgálati törvény. Az alacsony bér—hangzott el a tájékoztatón — a szakmai színvonalat is veszélyezteti: egyre több képzett rendőr fordít hátat hivatásának, és helyezkedik el a versenyszférában, például rendészként vagy testőrként, mivel így jóval nagyobb jövedelemhez juthat. A szakszervezet a rendőrségi pénzhiány enyhítésére elképzelhetőnek tartaná azt is, hogy a költségvetés az útlevélilletékből származó bevétel felét visszaadná a Belügyminisztériumnak. Bárdos Judit hangsúlyozta: nem fenyegetőznek demonstrációval, mindenképpen a tárgyalásos megoldások hívei. Ugyanakkor a rendőrségi állomány csalódott és elkeseredett. A szakszervezeteknek megvannak az alkotmány adta lehetőségei arra, hogy törvényes módon adjon hangot tiltakozásának.
