Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1993. július 7„ szerda O Tabor citerisztov Motorkerékpárt nyertek Kardoson a képviselő-testület nemrégiben pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztériumhoz, hogy motorkerékpárt tudjanak vásárolni a szociális gondozónak. A pályázatot megnyerték, és így 50 ezer forintot kapott a település arra, hogy az említett járművet megvásárolhassa. így a távolabb lakó idősekhez is könnyebben el tud jutni aszociális gondozó. „Elhunyt” a kuratórium A „Sarkad város” című sarkadi hetilapot ezidáig egy öt tagból álló kuratórium felügyelte, a képviselő-testület legutóbbi ülésén azonban úgy döntöttek a városatyák, hogy feloszlatját ezt a szervezetet, s helyette az önkormányzat művelődési bizottságára ruházzák a felügyeleti jogot. Kábeltévé Gyomaendrődön már 160-an jelentkeztek, hogy kapcsolják be őket a kábeltévé-rendszerbe. A hálózatot a közelmúltban kezdték szervezni és egy belépőnek 18 ezer forintot kell fizetnie bekötési díj címen. Szakemberek szerint a teljes beruházás mintegy 18 millió forintba kerül. Gálaműsorral ért véget a hazai szlovák gyerekek citeratábo- ra. A Tabor citerisztov elnevezéssel a Magyarországi Szlovákok Szövetsége finanszírozásában és rendezésében nyolc csoport—négy kezdő és négy haladó —- tanulta a citera megszólaltatásának fogásait. A gyerekek avatott szakemberek irányításával tanulták a hangszert. A szakmai vezető Ocsovszki Ildikó, a mezőberé- nyi és a békéscsabai pávakor irányítója volt, Hoffmann Erika Püspökhalomból, Károlyi László Papkesziből, Maulis Judit Mezőberényből, Szőke Sándor Kisnánáról, Mráz Pál- né Kondorosról és Kiss Imre Gyomaendrődről voltak az okSiralmas állapotokat oldott meg az 1988-as költözködés. Ekkor kapott új helyet a 600 főre tervezett napközis konyha Tótkomlóson. Jelenleg majd ezer ember étkezéséről gondoskodnak az itt dolgozók, ők 19-en — hallottuk Srankó Mártonnénak a beszámolóját a képviselő-testület ülésén. Az élelmezésvezető elmondta, hogy a 90 személyes ebédlőjüket máris „kinőtték”, jelenleg önkiszolgáló rendszerben ebédeltetnek. A képviselők megkérdezték, van-e akadálya annak, hogy 2 menü közül válasszanak az ott étkezők; nyáron kihasználják-e kapacitásukat; miért olyan alacsonyak béreik? tatók. A mandolinos csoportot a tótkomlósi Bartos Péter irányította. A Szarvason töltött egy hét során a napokat a gyerekek közös énekléssel kezdték, majd a különböző csoportokban hangszeres tanulás folyt. A délutáni órákban a szabad foglalkozások keretében Ki mit tud?, rajzverseny, sétahajózás, mozi és sport szerepelt. A szombati gálaműsor a tábori csokorral kezdődött: szlovák nyelven adták elő az itt tanult dalokat, s a legjobb citerá- sokból összeállított zenekar kísérte őket. Ezt követően léptek fel a citerások és mandolinosok a jó hangulatú előadáson. Kutas Ferenc — Tárgyi feltételeink csak 1 menü előállítására alkalmasak, odafigyeléssel viszont igyekszünk napról napra változatos ételeket főzni. Nyáron három óvodának, nevelő nélküli menzás csoportnak, idősek napközijének és más cégek dolgozóinak biztosítjuk az étkezést. A bérekről annyit: mi mindig kértünk, hol kaptunk, hol nem — válaszolta Srankóné. — Többet érdemelnek ezek az asszonyok, akik másokat jóllakatnak, ők viszont csak állva, kapkodva fogyasztják el ebédjüket, mert bizony ha munka van, nincs megállásuk — mondta az egyik hozzászóló. Csete I. Többet érdemelnek a konyhai dolgozók Biztonság, bizalom, diszkréció A biztonságra szövetkeztek Biztonságvédelmi Szaktanácsadó Szövetkezet alakult a napokban Békéscsabán, az Irányi út 4—6. szám alatt. A szövetkezet elnöke Pacsika György nyugdíjas rendőr alezredes, aki a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon a rendőri pálya több területén három évtizedig dolgozott. A szövetkezet tevékenységéről mondja: — Szolgáltató szövetkezet vagyunk, speciális állampolgári igények kielégítésére törekszünk. Azért választottuk a szövetkezeti formát, mert szerintünk sokkal nagyobb bizalom van iránta, mint mondjuk a mostanság divatos betéti társaságok vagy kft.-kel szemben. Valahogy nagyobb az erkölcsi presztízse az emberek körében. S a bizalom a vállalkozásunk egyik kulcsfontosságú tényezője. —A biztonságvédelmi szak- tanácsadásba sok minden belefér. Önök mire specializálódnak? — Elképzeléseink szerint az egyik legontosabb területünk a közlekedési szabálysértésekhez kapcsolódik majd, amikor is az állampolgárokat tanácsadással látjuk el. Nem a rendőrhatóság ellen, hanem a szabálysértés objektív körülményei feltárásáért, hogy az állampolgárok ne fizessenek feleslegesen, ha nem hibáztak. A másik a lakcímkutatás, megállapítás. Például valamely pénzintézet, jogi vagy magánszemély nem tudja behajtani a kintlévőségeit, mert az adós ismeretlen helyre költözött. — Ez kicsit úgy hangzik, mint a filmekben, amikor magánnyomozók derítenek fel disznóságokat. . — Magyarországon jelenleg nincs olyan jogszabály, amely magánnyomozói tevékenységet lehetővé tenne. Mi hangsúlyozottan csak olyan munkákat vállalunk, amelyeket a törvények megengednek, így is lesz tennivalónk bőven. Ott vannak például az önvédelmi, riasztó-, gáz- stb. fegyverek. Az állampolgárok felvilágosítása, tájékoztatása, szaktanácsokkal való ellátása nagyon fontos lehet. Például a különböző célokra milyen fegyvert célszerű vásárolni, mennyiért, hogyan kell az engedélyeket beszerezni vagy ázt is vállaljuk, hogy felkészítjük a vizsgára a lőfegyverkezelés elméleti és gyakorlati ismereteiből. — S mi van akkor, ha valamilyen személyes biztonságot érintő kérdésben fordulnak önökhöz? — Természetesen rendelkezésre állunk a különböző védelmi, technikai tanácsokkal is. Sőt vállaljuk olyan technikai eszközök felkutatását, amelyek zavarhatják a magánéletet vagy az üzleti tárgyalásokat. — Az előbb már szó volt a bizalomról. Van-e arra garancia, ha valaki önökhöz fordul, akkor az adatok tényleg nem kerülnek ki a szövetkezetből? — Választottunk magunknak egy szlogent, amely így hangzik: biztonság, bizalom és diszkréció. Ha csak egyetlen egyszer előfordulna, hogy bármelyikkel is visszaélnénk, akkor az a szövetkezet végét jelentené! Garanciánk a szövetkezet tagjainak és vezetőinek személye, illetve a jogi felelősségünk, amelyet a törvények szabályoznak. —A felsoroltakon kívül milyen elképzeléseik vannak még? — Hosszú lenne elmondani valamennyit, de egy-két érdekességet talán érdemes lesz. Például ha valaki felkér arra bennünket, hogy vigyünk el 10 kilogramm aranyat Békéscsabáról Sopronba, akkor természetesen eleget teszünk a megbízásnak a speciális feladatokra kiképzett embereink segítségével. Vagy nézzük a másik, esetet: ha valaki nyáron hosszabb időre elutazik, akkor mi vállaljuk a háza, lakása felügyeletét. De segíthetünk a biztosítási vagy társadalombiztosítási kérdésekben is, hogy az állampolgárokat ne érhesse hátrány azért, mert nem ismerik jogaikat, teendőiket.-— Az önök szövetkezetén kívül néhány vállalkozás már foglalkozik vagyonvédelemmel. Velük milyen kapcsolatban vannak? — A különböző vagyonvédelmi egyesületekkel, vállalkozásokkal korrekt kapcsolat kiépítésére törekszünk, ami mindannyiunk érdeke. Lovász Sándor A mezőmegyeri Park étterem 19 millió forintot ér FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A mezőmegyeri vendéglős a falusi turizmusban látja ajövőt Elegáns étterem, „eldugott” helyen Nyolc hónap alatt épült fel Mezőmegyeren az idei év elején átadott Park étterem, amely jelenleg 19 millió forintot ér. A minden igényt kielégítő, kulturáltan elegáns étterem, az igényesen kialakított épület kapcsán egy kérdés vetődik fel az emberben: miért Mezőmegyeren — már elnézést a VII. kerületiektől, de az Isten háta mögött —, az utazási csomópontoktól távol kellett létrehozni ezt a vendéglátó-ipari helyiséget. Válaszért Tóth Józsejhez, az éttermet üzemeltető betéti társaság ügyvezetőjéhez fordultunk. — Mezőmegyeren lakom 20 éve, a napi kínokat együtt éljük meg, szeretem ezeket az embereket és a településért is tenni akartam — kezdte. — Láttam a szolgáltatásbeli hiányosságokat, hogy kellene egy reggelizőhely, hiszen innen mintegy 400-an utaznak naponta Békéscsabára és a buszindulás előtt egy-két kifli, lán- gos vagy frissensült, szendvics jólesik. Szükség volt ugyanakkor itt Mezőmegyeren húsboltra is. Persze először kisebb léptékben gondolkoztunk, egy kis reggelizőbódét akartunk létesíteni, de a polgármesteri hivatal erre nem adott engedélyt, azt mondták jöjjünk elő komolyabb elképzeléssel. Ekkor döntöttünk, hogy megépítjük az éttermet, a reggelizőt és a húsboltot. Ismertük az itt élők gondjait, nevezetesen hogy az élő állat és a zöldségféle eladásával küszködnek. Mi tőlük vásároljuk fel az alapanyagokat. Munkahelyet is teremtünk természetesen néhány megyerinek. — Az elmondottak ellenére sem hiszem, hogy Mezőmegyeren, csak az itt élőkre számítva, nyereségesen lehetne üzemeltetni egy ilyen vállalkozást. — Az idegenforgalomra számítunk igazán, elsősorban a falusi turizmusra. Mihelyt sikerül 3 millió forintot előteremteni, megkezdjük egy nyolcszobás panzió építését. A településen és a környéken milliónyi, az évszaknak megfelelő szórakozásra adódik lehetőség. Gondolok lovaglásra, szánkózásra, a Körös-part közelsége miatt strandolásra, a falusi kultúrára és még sorolhatnám. A panzió építésének beindítása nagyban függ attól, hogy a terveinkben szereplő vágóhíd-üzemeltetés összejön-e és behozza-e az előzetesen számított nyereséget. Mindent meg kell próbálni, hiszen én erre a vállalkozásra tettem fel az életemet. Visszatérve még a vendégekre, hozzánk nemigen sétálnak be Békéscsabáról úgy, mint mondjuk egy belvárosi étterembe. Tehát szerveznünk kell és aztán bizonyítani, hogy érdemes kijönni Mezőmegyerre. (Nyemcsok) A Ménesbirtok Rt. 70 milliós beruházása A víz azé, aki... megveszi? Lapunkban beszámoltunk arról, hogy a mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. vezérigazgatója, dr. Megyeri Zsolt sérelmezte: az általuk Romániából vásárolt öntözővizet, mely a Száraz-éren át jut(na) el Mezőhegyesre, részben a battonyai gazdák hasznosítják. A cikk megjelenése után többen szóvá tették: a Száraz-ér medrének, hídjainak, átjáróinak karbantartására a battonyai ön- kormányzat sokat áldoz, a folyócska gyakran orrfacsaró bűzét pedig a battonyai polgároknak kell elviselniük. Miért ne öntözhetnének hát a Száraz-érből a battonyaiak? „A ménesbirtoknak a Száraz-ér használatáért is fizetnie kellene” — mondotta Muntyán Gyula battonyai lakos. Majd hozzátette: „Ha pedig nem fizet, akkor legalább engedje meg, hogy mi is öntözzünk belőle!” Egy másik olvasónknak az volt a véleménye, hogy büntetés helyett ingyen búvár- szivattyú járna mindazoknak, akik menteni akarják a még menthetőt, azaz rászánják magukat a locsolásra. „Vegyen a birtok vizet magának onnan, ahonnan akar, és szállítsa Mezőhegyesre lajtos kocsiban, vagy azon a csatornán, amit ő ásatott!” — mondta egy indulatos telefonáló. Elgondolkodtatónak tartván olvasóink véleményét, telefonon megkerestük dr. Megyeri Zsoltot. — A kérdés egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek azt sokan gondolják — mondta. — Nem elegendő csak bekapcsolni egy szivattyút, az öntözéshez vízjogi engedélyre van szükség. Sajnos erre mindenki fittyet hány, locsol boldog-boldogtalan. Egy jól bejáratott demokráciában az ilyen „partizánakciók” teljességgel elképzelhetetlenek. — Úgy tudom, önöket azért érinti érzékenyen ez a kérdés, mert — számítva a megvásárolt víz minden köbméterére— komoly öntözésfejlesztési beruházást hajtottak végre. — Mintegy 70 millió forintot ruháztunk be. Két lineárbe- rendezést építettünk, június -30-ától mindkettő teljes kapacitással dolgozik a cukorrépa- és a kukoricaföldeken. Az öntözött területeink nagyságát 300-350 hektárral kívánjuk növelni. Az újak mellett természetesen tovább dolgoznak a már meglévő Bauer-beren- dezések is, ezeknek normál körülmények között 5-600 hektár a kapacitásuk. Összességében — figyelembe véve a 16 ezer hektáros birtoknagyságot — még mindig kicsi az öntözött területek aránya Mezőhegyesen. Elsősorban a nagyértékű vetőmagnövények öntözését kell megoldanunk. Úgy vélem, ebben a pénzszűke világban a mi 70 milliós beruházásunk mindenképpen jelentős, vetőmagtermesztési pozíciónk javulását várjuk tőle. (A cikk megírása után az újságíró végképp elbizonytalanodott: kormánydöntés született arról, hogy az aszály ideje alatt a folyókból és tavakból bárki ingyen öntözhet. Vajon a Száraz-érből is? Hiszen a folyócska — mint a neve is sejteti — most minden bizonnyal teljesen „száraz” lenne. De szerencsére nem az, mert folydogál benne a ménesbirtok által vásárolt víz. Illetékes szakember tollából örömmel közölnénk lapunkban a „jogi eset” megoldását.)
