Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03-04 / 153. szám

1993. július 3-4., szombat-vasárnap LOCSI-FECSI feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gyermeklocsi Harapósomnak Lökösre! Az utóbbi időben az az észre­vételem támadt, hogy mostaná­ban nem is vagy olyan harapós, mint régen. Lehetséges, hogy mindez azért van, mert ígértem neked egy szájkosarat? AteTeknőcöd * Marcsinyi Katinak Okány- ba! Sok boldog születésnapot kíván apu, anyu, Hajni és a Szabó család. * Léber Tomikának Békés­csabára! Sok boldog születésnapot kívánunk: anyu, apu, mami, papi, Jani és Melinda. * „Fiú jobbra!” Észrevettem, hogy néztél, de észrevetted, hogy túl öreg vagy hozzám. „Kicsi lány” * Édes dévaványai Srác! Ha olvasod e sorokat, kérlek üzenj a „Szívküldiben”. Nem tudlak feledni! Hívtál Gyulára! STOP! * Áginak, Vésztőre! 14. szülinapod alkalmából si­keres, boldog életet kíván: Anyu, apu, Pisti * Tóninak 1. születésnapjára! Ha velem vagy, úgy örülök én, és mégis féltelek. Őrzöm álmodat, minden lépésedet. így senki de senki nem szeret tégedet. Ha kicsi kezed átölel Kicsi szád csókol, Olyankor én a mennyországról álmodom Mamám, Tata, Bá..., Melinda / Álmodozás Napfürdőzés Táncsics ár­nyékában FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az alábbi történet főszereplője kisfiam, András és kislányom, Vanda. (A kislány 1988-ban, a fiú 1990-ben született.) Andris kétéves forma lehe­tett, amikor egyik délben cse­resznyebefőttet kaptak ebéd után. Vanda ügyesen, jó ét­vággyal kanalazta a befőttet. Látva ezt az öccse, ő is ragasz­kodott ahhoz, hogy önállóan próbálkozzon az evéssel. Addig nem is volt baj, amíg a befőtt levét kellett kanalazni. A gondok a cseresznyesze­mekkel kezdődtek. Amire ugyanis a kicsi fiú a kanalat szájacskájához emelte, a hun­cut gyümölcsszemek — mint­ha csak bosszantani akarnák — sorra visszapottyantak a tál­kába. Az ötödik-hatodik pró­bálkozás után Andris keserves sírásban tört ki. „Mi a baj, kis­fiam?” — kérdeztem tőle. „Nem működik a kanál!” — jött a dühös-sírós válasz. * *• ¥ Másik alkalommal két cseme­tém összeveszett. Mint általá­ban lenni szokott, most is And­ris volt a felháborodottabb. Mérgesen fogta meg nővére karját. „Te..., te...” — húzta össze szemöldökét, és látszott rajta, hogy most valami ször­nyűségesen sértő dolog fogja elhagyni a száját, „te..., te..., te... paprikajóska! — született meg kisvártatva a határozat. *** Két és fél éves korában — nő­A hetvenes évek végén, fiatal lányként igen gyakran feled­keztem meg arról, hogy van­nak menetrendszerű autóbusz- és vonatjáratok. Sokkal gyor­sabbnak és persze olcsóbbnak bizonyult kiállni az út szélére, s leinteni az első arra haladó személyautót. S arra is jó volt a stop, hogy különböző korú, foglalkozású, mentalitású em­berekkel ismerkedjek, kontak­tust teremtsek velük. Egy azonban biztos: soha nem fordult meg a fejemben a gondolat, hogy féljek. S ké­sőbb sem, amikor már én jutot­tam abba a helyzetbe, hogy stopposokat vegyek fel. Ma viszont? Úgy néz ki, be­fellegzett a stoppolásnak. Inte- getők sem nagyon tűnnek fel az út szélén, de bizony az au­tók sem állnak meg gyakran, vérével együtt — Andris óvo­dába került. A következő tör­ténetet óvó nénije mesélte el: — Legfiatalabb, legkisebb lévén a csoportban, Andris rendszeresen az óvó néni köz­reműködésével ebédelt meg. Egyik alkalommal ezzel hárí­totta el a felé nyújtott, étellel teli kanalat: „Várj!” — szólt az óvó nénihez. — „Előbb gondolkodom egy kicsit.” (Hogy az élet mely nagy prob­lémája ejtette gondolkodóba kisfiámat két falat között, az sajnos nem derült ki.) Befejező történetem főszerep­lője Vanda lányom Az egyik forró májusi estén lefekvéshez készülődtek gyer­mekeim. Vanda már kibújt fürdőköpenyéből, s én húznám rá pizsamáját, amikor megál­lítja a mozdulatot. „Anya! — szólt. — Én ma didiben alszom.” Azzal, még mielőtt akár szólni is érkez­nék, gyorsan bebújik mezte­lenül takarója alá az ágyába, hogy egy szempillantás alatt álomba zuhanjon. Barcsikné Debreczeni Rozália (Gádoros) * Továbbra is várjuk olvasóink történeteit csemetéik aranykö­péseiről. Címünk: Békés Me­gyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A borítékra írják rá: Gyermeklocsi. hogy felvegyék őket. Míg ré­gebben a nők gyakrabban fu­varozták a stoppolókat, mára talán fordított lett a helyzet. Pedig nem kevésbé vagyunk segítőkészek, mint annak ide­jén, csupán... félünk. Fényes nappal jó ismerőst persze fel­veszünk, talán még kiskatonát is (de csak akkor, ha nem egyedül vagyunk az autóban), ám idegent semmi esetre sem! Falun lakó szépasszony is­merősöm mesélte, micsoda pletyka kerekedett abból, ami­kor a család barátját fényes nappal kitette a falu közepén, s szívélyes mosolygással bú­csúztak egymástól... Már csak ezért sem vesz fel útszéli inte- getőket. S különben is! Ki tud­ja, valóban csak sietne, vagy egészen más szándékkal ájl ott a stopra vágyó? Útszéli integetők Partnere el akarja hagyni? Tartsa vissza őt! A figyelmes nő észreveszi a férfi legkisebb árulását is. Ez azonban nehéz feladat elé állítja őt: nem szabad elveszíteni a fejét, meg kell állapítania, komoly-e új kapcsolata és el kell döntenie, milyen módszerekkel harcol érte. Nem szabad szemet hunyni a tények felett „Legfontosabb, hogy megtanuljuk felismerni a vészjelzéseket. A legláthatóbbak épp azok, amelyeket a nők gyerekes védekező mechaniz­musuk következtében nem akarnak észrevenni — állítja Alessandra Graziotti szexológusnő. — Amit nem lát a szem, az nem fáj a szívnek elv szerint a nőre nem hárul felelősség, nem kell semmilyen lépéseket tennie és nem szen­ved.” „A vészjelzések azonban arra valók, hogy valamilyen reakciót váltsanak ki” — állapítja meg Marcello Perrota pszichológus. — „Olyan ez, mintha a férfi szeretne partnere tudomására hozni valamit, eltéveszti a nevét, kikottyant valamit. Rengeteg hasonló eset fordul elő: a férfiak szórakozottak, mert mással szeretnének lenni, szótlanok, vagy kompromittáló dolgot hagynak maguk után. Előfordul az is, hogy egyes férfiak bűntudatot éreznek, ami nyomot hagy egészségi állapotukon is: gyomorfekélyük lesz, vagy álmatlanság gyötri őket.” „Egyszer a férjem egy kalandba keveredett — meséli a 46 éves Lídia. — Ügyes volt, nem árulta el magát. Idővel azonban hibákat köve­tett el, gyanús telefonbeszélgetései voltak és néha agresszív volt velem szemben. Kimondot­tan veszekedést provokált.” Egy nap aztán, amikor Lídia férje zsebében olyan drága ven­déglőből származó számlát talált, ahová vele sohasem járt, megértette a helyzetet. „A férj egy bizonyos idő óta már szeretett volna ki­mászni a kellemetlen kapcsolatból, ami miatt lelkifurdalása támadt. Azonban olyan gyenge jellemű volt, hogy egyedül nem tudott szakíta­ni. Rábízta magát a sorsra” — magyarázza az esetet Gianni Camattari pszichológus. Bűnösnek érzi magát „Mások nyugodtan, gondtalanul, megfontoltan hűtlenkednek — folytatja Camattari. — Eszük­be sem jut, hogy otthagyhatnák feleségüket. Egyszerűen új élményekre vágynak. Az ilyenek nem okoznak nagy bánatot partnerüknek. Épp ellenkezőleg, rendkívül figyelmesek, gondos- kodóak, és egyáltalán nem agresszívek fele­ségükkel szemben. Azt is mondhatnánk, hogy gondtalanságuk jelzi hűtlenségüket.” Meg le­het ebből állapítani, hogy ott akarja hagyni feleségét? Kaland vagy végleges válás „Eleinte szó sincs a válásról. Ebben a fázisában minden titkos kapcsolat hasonló” — állítja Do- nata Kalliany írónő. „Mindketten azt hiszik, hogy a világon a legszebb szerelmi kalandot élik át, a legszenvedélyesebbet, megismételhe- tetlent. Azonban csakhamar jelentkeznek az első hamis tónusok. Különösen akkor, ha a kapcsolatnak nincs szilárd alapja. Ilyenkor a férfi otthon marad, lemond a másikkal töltött hétvégékről. Lustálkodik és megjátssza a csalá­/ Érdekességek Az Amerikához tartozó Porto- riko szigetén megteltek a bör­tönök, ezért az elítélteket az USA-beli Minnesota állambe­li tömlöcbe szállítják bör­tönbüntetésük letöltésére. A tokiói gerontológiai intézet megállapította, hogy az ország száz évet megélt lakói közül jóformán senki sem volt vege­táriánus. *** A legnagyobb idegenforgal­mat lebonyolító országok a kö­vetkezők: Franciaországot évente 55,7 millió, Spanyolor­szágot 35,6 millió, Olaszor­szágot Z6,8 millió és 21,9 mil­lióval Magyarország megelőzi Ausztriát, ahová 19,1 millió turista látogat el évente. di tűzhely szeretetét.” Carla Braglis pszicholó­gusnő szerint igen komoly figyelmeztetés, amit nem lehet könnyen venni, a szexuális kapcsola­tok ritkulása. Ez azt bizonyítja, hogy a férfi más nővel teremtett harmonikus erotikus kapcsola­tot. Mit lehet tenni ilyenkor, hogyan lehet visszaszerezni a partnert? „Erre a kérdésre nem létezik válasz” — állítja a 23 éves Maria Paola. Amikor hasonló helyzetbe került, elhatározta, nem tesz semmit azért, hogy megtartsa élettársát. „Ha a férfi el akar hagyni, nem lehet megakadályozni ebben. El akar menni? Az ő baja.” A Mario Paolához hasonló fiatal nők nem ismerik a kompro­misszumot. Általában így viselkednek, míg férjhez nem mennek. Ezután megváltoznak. Okosabbak lesznek, képesek megérteni, hogy a múló kalandok olyan könnyen nem sodorják válságba a házasságot” — állapítja meg Mar­cello Perrotta. „A férfi nem játszhatja egy éle­ten át a csábítót. A nő, aki tud várni, mindig visszaszerzi partnerét.” Az erős nőit fegyvere a tolerancia Szemet kell hunyni? Nem egészen. „A csendes várakozásnak gyenge a hatása — állapítja meg Perrotta. — Sokkal jobb higgadt beszélgetésre kényszeríteni a partnert és meg kell próbálni megérteni őt.” A magukat lebecsülő nők tipikus hibája, hogy jeleneteket csinálnak, sírnak, arra kérik a rokonokat és barátokat, hogy beszéljék rá a férjet a visszatérésre, lehallgatják a telefon- beszélgetéseket, leselkednek, összecsomagol­ják a férj holmiját és választás elé állítják: én vagy ő. Ez sehová sem vezet — állítja Camatta­ri. A férfi sarokba szorítása igen rossz módszer „A nők azt hiszik, hogy kiúttalan helyzetbe juttatják a férfit, pedig ezzel csak fokozzák menekülési szándékát. Leghatásosabb taktika a nyugodt várakozás. A férfi képtelen tartósan ilyen helyzetben maradni. Ez lefegyverzi.” El kell kerülni azt is, hogy meglátogassuk a rivá­list. „Lehetséges, hogy azért vesztettem el Pi- erret — meséli a 27 éves Giulia. — Amikor megtudta, hogy meglátogattam és könyörög­tem neki, hogy hagyjon békét Pierre-nek, a férfit zsákutcába szorítottam. — Bohóc vagyok két nő között — mondta.” Giulia hibát követett el, felelőtlenül viselkedett. Van valamije annak a másiknak, ami nekem hiányzik? Az is hiba lehet, ha utánozni próbáljuk a rivális nő viselkedését. Fokozatosan elemezni kell, miben van a másik vonzereje. Lehet, hogy gondoskodóbb, többet ad magára, szexuálisan tüzesebb. „A férfi nem veszti el a fejét egyik napról a másikra — hangsúlyozza Graziotti. — À nők gyakran húzódoznak a szextől, hogy így büntes­sék valamilyen hibás lépésért a férfit. Ezzel súlyos hibát követnek el, mivel a szex számára fontosabb, mint a jó konyha, vagy a rendben tartott háztartás. Az erős intim kapcsolat gyógy­szer a házastársi hűtlenség ellen. „Megint együtt va­gyunk és lehet, hogy hamarosan összehá­zasodunk” —jelentet­te ki Jack Nicholson. Gyermekeinek anyja, Rebecca Broussard négy éve partnere, de nem élnek együtt. A 28 éves színésznő megun­ta, hogy a még mindig nagy Casanovának számító 58 éves Jack nem hajlandó meg­nősülni, ezért otthagy­ta és egy fele annyi ko­rú színészre, Jonathan Silvermanre „cserélte föl”. A régi trükk is­mét bevált: a hiúságá­ban megsértett férfi hatalmas csokor vörös rózsával, bonbonnal és egy Tiffany-nál vá­sárolt karkötővel ment „lánykérőbe”. Ferenczy Europress Sztárpletyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom