Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-30 / 176. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS 1993. július 30., péntek Remetei emlékek 2. A Colosok Remetére kerülése... Hiteles a Printax A Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság hitelesítette az első számlát is adó elektronikus hazai taxiórát, a szolnoki Elektrosoft Kft. Printax készülékét. 1994. január elsejétől már kötelező a viteldíjról nyugtát kiállító taxiórák felszerelése. A gyártó cég kiépíti országos szervizhálózatát, valamennyi megyeszékhelyen és a fővárosban működik majd kirendeltségük. Százezer Karát A Békéscsabai Konzervgyár tetrapack üzemében naponta 60 ezer doboz literes Karát üdítőt és 90-100 ezer kétdecist gyártanak. A 25 százalékos áfakulcs miatt csökkent az üdítők iránti belföldi kereslet, amit a csabai Karát gyártói is megéreznek. Az alma alapanyagot helyben állítják elő, a citrusféléket Brazíliából, a mangó és ananász alapanyagot pedig Vietnamból szerzik be a cukormentes, egészséges ivóléhez. Földtulajdonos Szövetség A földtulajdonosokat és leendő földtulajdonosokat várják a szervezők július 30-án, a békéscsabai városháza dísztermébe pénteken délután 4 órakor arra az alakuló ülésre, amelyen a Földtulajdonosok Szövetsége békéscsabai egyesületét kívánják létrehozni. Eléggé messziről kezdem igaz történetünk igaz meséjét. Éppen csépeltünk otthon, Földeákon, amikor a tanyai kapitány kezembe nyomta a remetei „behívót”. Éppen a cséplőgép faránál álltam. Nagyot dobbant a szívem, amikor megláttam Remete szerény bélyegzőnyomatát a borítékon. Amikor felbontottam, még izgatottabb lettem. Édesanyám — született Nagy Katalin, nyugodjon békében a földeáki sírboltunkban! — is ott volt a közelben. Amikor kezébe vette a levelet, átfutotta, s szinte önkéntelenül leült az egyik, szépen domborodó zsákra. Csak ennyit kérdezett szép szerényen: — Most már itt hagysz bennünket örökre, fiam? — Itt, itt, Édesanyám, de azért nem örökre... Közben nagyokat nyögött az öreg masina. Az acatos kévék egyre fojtogatták. Torma Gyurka bátyám tömte, de tömte, nyomta a dobba azokat. Szállt a por és az acatpehely. Édesanyám örült is, félt és aggódott is értem, mint mindig, de leginkább attól, hogy mi lesz a földdel, mi lesz a jussal, az „ősi földdel”, melyet őseim a jobbágysorból kikecmeregve megtartottak, ami megtenni a betevő falatot, mi lesz a tanyával, melyben megszült — több, mint 22 évvel ezelőtt?! Édesanyám ekkor 46, Édesapám pedig már 62 éves volt. A dohogó masina munkavégeztével eldöcögött — áthúza- tott a szomszédba. Mi rendbe tettük a szűrt, s a maradék gabonát. Én pedig a friss — dolgozó általános iskola — 8. osztályos bizonyítvánnyal a zsebemben elindultam Gyula-Remetére, ahol menten bekapcsolódtam az építendő új kollégiumi épület(számy) előmunkálataiba, 1 949 augusztusában. Éppen a meszesgödröt ástuk az udvaron, amikor eszembe jutott, Bertuska nevű húgomat is elhozom én ide -— háthat fölveszik. Megkerestem Varga Feri bácsit, szeretett igazgatónkat, aki igent mondott elgondolásomra. Menten levél haza — a Remetén megálló vonat postakocsijába —, melyre jött is Bertuska húgom igenlő válasza. Bertuska húgom nagy örömmel jött Remetére, ahol jól megállta a helyét. Amíg nem volt remetei a húgom, addig Mizó Miska ragadványnévadó keresztapám névadása után én voltam a Colos, közel két méteres magasságom miatt, amikor Bertus is remetei lett, ő lett a Kis Colos, én pedig a Nagy Colos. A harmadik osztályt elvégezve — minisztériumilag — feloszlatták a Gyula-Remetei Paraszt Dolgozók Kert-Ma- gyarország Tájtanítóképző Intézetét, ahol 22 hold jó öntéstalajú földön, mint tangazdaságban, mi gazdálkodtunk. Mi voltunk a „legkisebbek”, az utolsónak maradt évfolyam. Hivatalból — megkérdezésünk nélkül — „szétraktak” bennünket normálkorúak tanítóképzőibe. Elkerültünk egymástól, Rácz Berta húgom Hódmezővásárhelyre ment, én pedig Kiskunfélegyházára, Petőfi Sándor és Móra Ferenc városába. Ott szereztem meg a tanítói oklevelet... Rácz Sándor NÉPRAJZKUTATÓ VÉGVÁRI ESTÉK ’93 Népi, iparművészeti vásár és Amstel gála a gyulai várnál július 30—31-én és augusztus 1-jén. Július 30., péntek 16.30 Vásármegnyitó a Körös Néptáncegyüttes ifjúsági csoportjával 17.00 Őfelsége Nyulambulam. (Zenés bábjáték) 18.00 Kodály Zoltán: Háry János (a Nemzeti Színház Színiakadémiájának vizsgaelőadása a Tószínpadon) 20.00 A Los Andinos együttes műsora 21.30 Amstel gála: Karaoke show a sörsátorban Július 31., szombat 10.00 Gyulaiak I. Nagy Versengése (A versengő csapatok: tűzoltók, hentesek, rendőrök, építészek, taxisok, pincérek, kereskedők, léhűtők) 17.00 A Képzelet Léghajója (A Holló együttes zenés irodalmi gyermekműsora) 18.00 Háry János a Tószínpadon 19.45 „Adjon Isten... (magyar költők énekelt versei) 20.45 Amstel sörivóverseny (nevezés a helyszínen) 21.45 Hevesi Tamás és barátai 22.00 Utcabál a Lépcsőház együttessel Augusztus L, vasárnap 10.00 Korcskutya szépség- és ügyességi verseny, valamint divatbemutató (nevezés 9.00 órakor a helyszínen oltási bizonyítvánnyal) 17.00 Ludas Matyi — zenés bábos műsor a Nyulambulam együttessel 18.00 Háry János a Tószínpadon 19.45 A Vujicsics együttes műsora 21.00 Ihos-kabaré 22.00 Tűzijáték 22.40 Várfalmozi: Bye-bye Loksi (LGT- koncertfilm) Továbbá: Amstel-sörsátrak, Eskimó-j átékok, Jágermeister-kóstoló, mutatványosok, SEAT-Vácz autóbemutató, étel, ital. Házigazda: Hevesi Tamás, Julianus Produkció A Végvári Esték „aranyfokozatú” támogatói ilifiŰB (A> Gyula ^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP cyy tláfát lattal Jägermeister rvAcz Siircv )l\)mh c* ftinöó fijt. (a tiki. Joktti u. S______________ M ikor lohetik le a vadászok a kóbor kutyákat? A határban gazdátlanul kóborló kutyákat, macskákat a vadászoknak kötelességük leló'ni. Megyénkben is volt példa arra, hogy elvadult kutyák falkába veró'dtek, és embert támadtak meg FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Lelőtték a tanya őrzőit címmel a napokban cikket közöltünk, amelyben egy kamuti asszony arról panaszkodott, hogy a tanyájukról kiruccanó házőrző ebeket a vadászok lelőtték. Nagy Sándort, a megyei vadászszövetség fővadászát a cikk kapcsán kerestük meg,-és arról kérdeztük, hogy mikor lohetik le a határban kóborló kutyákat a hivatásos és sportvadászok. A megyei fővadász a következőkkel kezdte: — A törvény nemcsak megengedi a hivatásos és sportvadászoknak— megbízás esetén a mezőőröknek is —, hogy lelőjék a mezőgazdasági és vadászterületeken kölönc nélkül, gazdátlanul kóborló kutyákat, hanem egyenesen kötelezővé teszi számukra! S korántsem valamiféle rossz szándékból. A rendelkezésnek a vadgazdálkodási szempontokon kívül humán és állategészségügyi okai vannak. Példák sora igazolja, hogy gazdátlan kutyák falkába verődve milyen tetemes károkat okoznak az állatállományban. Nincs nyugta tőlük a fácánoknak, nyulaknak, őzeknek, de még a legelő birkáknak sem! Az elvadult kutyák az emberhez való ragaszkodásukat elfelejtik, igazi ragadozókká válnak. — Szűkehb környezetünkben volt-e hasonló eset? — Békés megyében nem is olyan régen történt, hogy elvadult kutyák embert támadtak meg, betörtek tanyákba, és birkákat téptek szét. — Humán-egészségügyi szempontokra is célzott. Pontosan miről van szó? — A kóbor állatok emberre halálos veszélyt jelentő fertőző betegségek hordozóivá válhatnak. Elég, ha a veszettségre utalok, amely sajnos megyénkben is minden évben előfordul. A halálos kór legfőbb hordozói a rókák, valamint a kóbor kutyák és a macskák! A gazdák föl sem tételezik, hogy kedvenceik éjszakai kiruccanása után veszettségi vírussal megfertőzve térhetnek haza. S innen már csak egy lépés, hogy megfertőzzék a családot, az embereket. — Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy a kutyákat, macskákat a lakott területtől milyen messze lohetik le a zöldkabátosok? — Tanyáktól, lakott területtől 200 méteren túl a kutyák csak nyakukban kolonccal tartózkodhatnak vagy gazdájukkal. Azon a „védőtávolságon” túl a kóbor állatokat le kell lőni. —Évente hány kóbor kutyát és macskát ejtenek el a Békés megyei vadászok? — Sajnos évről évre többet, mert egyre gyakoribb, hogy a megunt állatokat a települések határain kívül egyszerűen szabadon engedik a „gazdák”. A statisztikák szerint a vadászok 4-5 ezer kutyát és 6-7 ezer kóbor macskát lőnek le. — Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a kutyatulajdonosok és a vadászok között a mainál kevesebb konfliktus legyen? — Mindkét fél hozzáállásán nagyon sok múlhat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kutya- és macskatulajdonosoknak kötelességük gondoskodni kedvencükről. Ha a kutya bármilyen kárt okoz vadban vagy haszonállatban stb., akkor a tulajdonosnak az anyagi felelősséget is vállalnia kell. Ugyanakkor jó, ha a hivatásos vadászok ismerik területüket, azt például, hogy melyik tanyában milyen kutyák vannak. A kölcsönös diplomáciai érzék sokat segíthet a konfliktusok megoldásában. Jó példának tartom a gyulai Váralja Vadásztársaság döntését. Ok úgynevezett kutyafuttató területet jelöltek ki a Éehér-Körös folyás szerinti bal partjánál, a gyulai duzzasztó és a máriafalvi híd között. Az ebtulajdonosok itt nyugodtan tréningezhetik, idomíthatják, taníthatják állataikat. Máshol is követni lehetne a megoldást. Lovász Sándor Az Országos Játék Alap pénzt osztott Támogatást kaptak Tegnap nyilvánosságra hozták az Országos Játék Alapból támogatást nyertek névsorát. Az Országos Játéktanács 1993. júniusi ülésén hozott javaslatára a pénzügyminiszter döntése alapján vissza nem térítendő, illetve kedvezményesen visszatérítendő támogatást elnyert pályázók között szép számmal vannak Békés megyeiek is. Névsorukat az alábbiakban közöljük (a kapott összeget zárójelben tüntettük fel). „04 Az Életért” Alapítvány, Szarvas (400 000); Kamut Községi Önkormányzat Háziorvosi Rendelője, Kamut (350 000); Kétegyháza Nagyközség Ön- kormányzata, Kétegyháza (180 000); Községi Ónkormányzat, Zsadány (200 000); Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet, Békéscsaba (1 000 000, visszatérítendő 1 500 000); Szarvas Város Önkormányzata, Szarvas ( 1500 00); Arany János Középiskolai Kollégium,- Békéscsaba (264 000); Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba (80 000); Gyermekeink Jövője Alapítvány, Békésszentandrás (50 000); MŰVIK Szabadidős Egyesület, Orosháza ( 120 000); Művelődési Ház, Csabacsűd (100 000); Napközi otthonos Övoda, Zsadány (120 000); „Sziget” Szeretetszolgálat, Gyula ( 106 000); Agrártudományi Egyetem, Szarvas (90 000); Arany János Középiskolai Kollégium, Békéscsaba (100 000); Békéscsaba Ifjúsági és Diáktanya Alapítvány, Békéscsaba (50 000); Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba (48 000); Békés—Tarhosi Baráti Kör, Békés (400 000); Cza- bán Művelődési Ház, Nagyszénás (30 000); Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház, Gyula (150 000); Hunyadi János Általános Iskola, Békésszentandrás (25 000): Hunyadi János Általános Iskola, Békésszentandrás (25 000); Magyar Gólya Alapítvány, Békéscsaba (1 000 000); Ön- kormányzati Zeneiskola, Tótkomlós (350 000); Péter András Gimnázium, Szeghalom (25 000); Sarkadi Városszépítő Egyesület, Sarkad (50 000); Szlovák Gimnázium és Általános Iskola és Kollégium, Békéscsaba ( 150 000); 5. Sz. Általános Iskola, Gyula (100 000); Általános Iskola Kötegyán (45 000); Általános Művelődési Központ, Általános Iskola, Kamut (40 000); Békéscsaba Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, Békéscsaba (50 000); Hunyadi János Gimnázium, Mezőkovácshá- za (45 000); József Attila Művelődési Központ^ Battonya ( 150 000); Kálvin Úti „Árpád” Napközi otthonos Óvoda, Me- zőberény (69 000); Kondorosi Könyvtár, Kondoros (30 000); Községi Könyvtár, Csorvás (64 000); Római Katolikus Plébánia, Gyula (500 000); 542. Sz. Szent András Cserkészcsapat, Békésszentandrás (40 000); Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Békéscsaba ( 100 000).
