Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

KÖRKÉP 1993. július 29., csütörtök Arany János nyomán A csorvási Bartók Béla Nagy­községi Könyvtár az Országos Játékalapkezelő Szervezethez benyújtott pályázaton 64 ezer forintot nyert. Ez a pénz éppen arra elegendő, hogy Arany Já­nos nyomán címen a nyári kul­turális utazás költségeit bizto­sítsa. így nyűik lehetőség arra, hogy 40 csorvási kisgyerek is­merkedhessen meg Arany Já­nos életútjának több helyszí­nével. Az ő nyomán járva ellá­togatnak Nagykőrösre, Debre­cenbe, Gesztre. Jótevő kerestetik Szántó Gábor, 13 éves kisdiák kedden Békéscsabán, a Felső Körös soron kerékpározott, amikor csúnyán elesett, és el­törte a karját. Arra járt egy piros Dacia-s fiatalember, aki nemcsak beszállította a gyere­ket a kórházba, de megvárta míg ellátják, s haza is vitte. A szülők szeretnének személye­sen köszönetét mondani az emberséges fiatalembernek, ám nem ismerik kilétét. Ezért várják jelentkezését a 339- 873-as telefonszámon. Kisebb területen Csaknem hatezer hektárral csökken a Mezőhegyesi Álla­mi Ménesbirtok Rt. területe a kárpótlási törvények végre­hajtása, illetve a 20 aranykoro­nás dolgozói földalap elkülö­nítése után. A területcsökke­nés kihat a termelési szerke­zetre és a birtok munka­erő-szükségletére is. Napközis tábor Hunyán Raczkó Enikő, a mű­velődési ház igazgatója veze­tésével két héten keresztül, mindössze 500 forintért adhat­ták be a szülők gyermekeiket a helyi napközis táborba. Ezért az összegért kétszeri étkezést kaptak a gyerekek, és dobozo­kat hajtogattak, festettek, szal­mabábokat, rongybabákat ké­szítettek, melyre a szükséges összeget szintén ebből az 500 forintból spórolták meg. Fo­lyamatosan legalább 15—20 gyerek vett részt a napközis tábor foglalkozásain. Takarmányt pusztított a tűz Kedden éjszaka Kötegyánban, az Arany János u. 36. szám alatt — eddig ismeretlen okból — tűz keletkezett. A lángok el­pusztítottak egy hat négyzetmé­ter alapterületű górét, a benne tárolt takarmánnyal, és egy húsz négyzetméteres palatetős színt, ugyancsak az ott elhelyezett ter­ménnyel és szerszámokkal együtt. A kár felmérése folya­matban van, a tűz keletkezése okának körülményeit a tűzoltó­ság vizsgálja. „A NAGY MŰVÉSZEK HANYAGSÁGUKBAN IS BÖLCSEK; NEM HI­BÁZHATNAK ANÉLKÜL, HOGY EZ­ZEL NE TANÍTANÁ­NAK IS.” (Winckelmann) A blues fehér királyának koncertje Mayall tökéletesen képes közvetíteni a blues ritmusvilágát Levonják a levonás tanulságait? (Folytatás az 1. oldalról) István főszponzor érdeme, akinek sikerült megnyerni a város egyes vállalkozóit a kon­cert támogatására. — Miért szán idó't, pénzt, energiát egy vállalkozó kultu­rális rendezvény létrehozásá­ra? —kérdeztük a SEAT-Vácz autószerviz tulajdonosától. — Mindig szerettem repül­ni, a fellegekben járni, s né­hány társammal elterveztük, ha már az állam kivonult a kultúra támogatásából, fog­junk össze, teremtsünk alkal­makat az igényes szórakozás­ra. —Ezek szerint lesz folytatás is? — Igen, a mai koncert a premierje annak a sorozatnak, amelyben külföldi és magyar származású világsztárokat szeretnénk felléptetni a város­ban. Közben a sportcsarnokban több mint kétezer ember gyűlt össze izgalommal teli várako­zással, s akik eljöttek, nem csalódtak. Már az előzenekar (Sonia és a Sápadtarcúak) is méltó volt az est színvonalá­hoz. A szünet után másfél órán át az afro-amerikai folklórból származó néger népzene blues formája töltötte be a sportcsar­nok terét John Mayall és a Blu- esbraekers produkcióiban. Az úgynevezett „fehér-blues” azonban semmiben sem különbözött az eredetitől, hi­szen Janis Joplin énekesnő mellett Mayall képviseli azt a stílust, amelyben fehér bőrű zenész a négerek összetett rit­musvilágát tökéletesen képes közvetíteni. S erre a ritmusra több generáció keze, lába, szíve mozdult egyszerre. A ti­zen- és huszonévesek az aré­nában, a harmincasok, negy­venesek, ötvenesek a lelátó­kon élték át a blues sugallta érzés- és gondolatvilágot. Kö­szönjük Mr. Mayall, kö­szönjük vállalkozók! Lenthár Márta Lökösházáról hívtak bennün­ket — hívhattak volna a me­gyéből bárhonnan —, s arra panaszkodtak, hogy a gyulai húskombinát nem a kialkudott áron veszi át a túlsúlyos serté­seket. Zahorán Miklóstól, a Gyulai Húskombinát Rt. Ter­meltetési és Felvásárlási Osz­tályának vezetőjétől kértünk felvilágosítást. — Június 23-án indultunk a túlsúlyos sertések állami felvá­sárlásával — mondta Zahorán Miklós. — Amikor hozzálát­tunk, még nem volt szerző­désünk a Tartalékgazdálkodási Igazgatósággal. Ebben a felvá­sárlásban ugyanis csak végre­hajtók vagyunk: az államnak vásárolunk. A szerződésterve­zetben szó sem volt azokról a feltételekről, amelyekkel a másfél héttel később megérke­zett szerződésben találkoztunk, így lehetséges, hogy előre nem tudtuk elmondani a termelők­nek: a tenyészkocák és a 150 kg feletti sertések súlyából 10 kg- ot le kell vonnunk. Mi a minél gyorsabb átvételre törekedtünk — éppen a termelők érdekében —, ám az állam pénzével nem gazdálkodhatunk. (Folytatás az 1. oldalról) — Először is óva intek min­denkit attól, hogy a feketepia­con vásároljon valutát, mert egyre nagyobb az esélye arra, hogy hamis pénzhez jusson. Ha viszont jogszerűen mégis gyanús pénz került a birtokába — például neki ezzel fizettek, de csak otthon vette észre, hogy eltér a valóditól —, akkor nézesse meg egy pénzintézet­tel, s ha a gyanúja beigazoló­— S miért vonnak le 0,4 százalékot a vételárból? — Ezt le kell vonnunk, s be kell fizetnünk az Állattenyész­tési Alap számára. Eredetileg úgy tudtuk, hogy állami felvá­sárlásról lévén szó, ez elma­rad. Ám a szerződésbe mégis bekerült. Most igyekszünk az így leadott sertések gazdáit gyorsan kifizetni. A saját fel­vásárlásainknál 10 hétre fi­zetünk, ez esetben viszont a pénz megérkezése után öt nap­pal. y — írásos szerződést kötöt­tek a túlsúlyos sertéseket le- adókkal? — Nem, csupán meghir­dettük. Igyekeztünk lépni, mert nem akartuk, hogy a szer­ződés megérkezéséig a terme­lőknél maradjanak a sertések. Huszonötezer sertés felvásár­lására kaptunk lehetőséget. A múlt hét végéig 24 100-at át is vettünk. A gazdák elmondták, hogy számításaikon felül sertésen­ként háromszáz forintnál is többtől estek el. Úgy látszik, változatlanul nincsen rózsa tö­vis nélkül. dott, értesítse a rendőrséget. Amennyiben megkísérli for­galomba hozni, akár úgy, hogy fizet vele, vagy megpróbálja beváltani, akkor már ő is bűn- cselekményt követ el. A pénz- hamisítást, s a hamis pénz for­galomba hozatalát a világ min­den országában büntetik, a ha­tárok nyitottságával arányo­san mi is jobban felkészültünk mozgásuk figyelésére. L. M. Megfontolandó a védővámok bevezetése Hazai terméket a piacra K.A.J. Szaporodó hamis százmárkások Talán a címben jelzett gondo­lat alkalmas arra, hogy össze­foglalja azt az agrárfórumot, amelyet dr. Lakos László MSZP-s országgyűlési képvi­selő tartott Kardoson és Ör- ménykúton. A két, kislélek- számú település jó földeken gazdálkodó termelőszövetke­zetek vergődését nézheti vé­gig, mert Kardoson az Egyet­értés Szövetkezet éppen fel­számolás alatt van, amit csak lehet kiárusítanak és nem egy­szer kerül a vagyon illetékte­len kezekbe. Amit azt jelenti, hogy nem a kardosi ember va­gyonát gyarapítja, és az sem biztos, hogy a mezőgazdasági termelést szolgálja a kivitt esz­köz vagy ingatlan. A szomszé­dos Örménykúton valamivel jobb a helyzet, mert a termelő- szövetkezet ugyan nehéz körülmények között alakult át, de valamilyen módon a mai napig is talpon maradt és szol­gálja az itteniek érdekeit, munkát ad. Dr. Lakos László bevezető előadásában mindkét helyen hangsúlyozta, hogy a kor­mányzat felelőtlenül bánik a mezőgazdasággal, amely min­dig is húzó ágazat volt. A kár­pótlással és a kiválással a nagyüzemi mezőgazdaság tel­jesen szétzilálódik és a politi­ka áldozatává válik az élelmi­szertermelés. Az országgyűlé­si képviselő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a hazai el­látást itthonról kell megterem­teni és a nyugati országokéhoz hasonlóan védő intézkedése­ket kell hozni a hazai termelő érdekében. Megfontolásra ja­vasolta a védővámok beveze­tését, amelyek gátat szabná­nak a korlátlan importnak. A hallgatóság soraiból többen megerősítették ezt a véle­ményt, hiszen a parasztember úgy érzi, hogy a mostani felté­telek mellett magántermelést folytatni teljességgel lehetet­len. Kevés az állami segítség, magas a hitelkamat, egyesek úgy érezték, hogy alacsony ka­matozású hitelhez csak a tűz­höz közel ülők jutnak. Volt, aki azt mondta, jobb megkop­lalni a jövőt, mint eladni a meglévő kis vagyont. Dr. Lakos László és a fórum mindkét helyszínén jelenlévő hallgatói megegyeztek abban, hogy a magyar mezőgazdasá­got csak állami támogatással lehet újra talpraállítani. Abban is egységes volt a vélemény, hogy az ország teljesen elsze­gényedik és a középréteghez sorolt parasztság ma már a lét­minimum körül tengeti életét. Az országgyűlési képviselő felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a 94-es választáso­kon feltétlenül vegyenek részt és a jelenleginél jobb kor­mányt válasszanak. P. J. Aszály és jégverés (Folytatás az 1. oldalról) az e fölötti részre vonatkozik, ez tehát egy viszonyszám. En­nek alapján fogják eldönteni, hogy az egyes önkormányza­tok és gazdálkodók mekkora összeget kapnak. — Elképzelhető-e, hogy a tárca vezetői nagyobb figyel­met fordítanának Csongrádra, mint Békésre? — Szeged — lévén nagyvá­ros — valóban reflektorfénybe került. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megyénket ért ká­rokat ne jelentettük volna idő­ben. Az első nagy jégverés jú­nius 12-én, szombati napon történt. Hétfőn gyorsjelentés­ként már közöltük a főosztá­lyunkkal, hogy körülbelül 20 ezer hektár szenvedett jégkárt, nagyjából a Lökösháza— Medgyesegyháza—T ótkom- lós—Mezőhegyes közötti négyszögben. Persze szórvá­nyosan a megye más részére is hullott jég... Ménesi György Körülbelül 20 ezer hektár szenvedett jégkárt Átütemezett földadó Megbecsülhetetlen a jelen pil­lanatban, hogy földadó címén mekkora bevétele lesz az idén a költségvetésnek és azt sem tud­ni, hogy a földadó kötelezettsé­gének legutóbbi átütemezése mekkora kört érinthet — mon­dotta az Adó-, Pénzügyi és El­lenőrzési Hivatal illetékese. Mint ismeretes, a kormány a várható aszálykárokra tekintet­tel az 1993. évi földadó-kötele­zettség első, augusztus 15-én esedékes részletének befizeté­sét 1993. november 15-re, a má­sodik részlet befizetésének ese­dékességi időpontjára ütemezte át. így a földadóval érintett havi, negyedéves, valamint évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózónak az eredeti­leg augusztus 15-én esedékes kötelezettségét a második rész­lettel együtt november 15-i ese­dékességi időponttal kell az adóbevallásban szerepeltetnie. Az átütemezés kormánydöntés alapján történik, ezért érvénye­sítéséhez nem kell kérelmet be­nyújtani. Sarokba szorítva Kapaszkodók Ezekben az időkben egyre inkább felerősödik az emberek egymás iránti ragaszkodása. Már a korábbi társadalmi rend­szerben jelentkeztek ennek csírái, amikor hol tudatosan, hol ösztönösen egymás kezét keresték a városok, s a kisebb települések. Egyre-másra jöttek létre testvérvárosi kapcsola­tok és próbálták az itthoni és a külhoni emberek egyeztetni gondjaikat, örömeiket. Csorvás is igyekszik baráti szállal kötődni több település­hez, habár testvérközségi kapcsolatot még nem alakított ki. Ennek hiánya azonban nem érződik, mert a kulturális rendez­vények ide csalogatják a hasonló területen jártas külföldit is. Nemrégiben Nagyváradról érkezett delegáció, amelynek tag­jai az itteni mezőgazdasággal és szövetkezéssel ismerkedtek. A jövő is tartogat hasonló közös munkát és szórakozást, mert a helyi önkéntes tűzoltó egyesület augusztus 20—21-éré fú­vószenekari találkozót tervez Csorváson. A rendezvény meg­koronázza a helyi fiatalokból álló fúvószenekar és majorette csoport hazai jó szerepléseit és külföldi sikersorozatát. Az akkori vendégek, akiket külhonban láttak szívesen, most ide várják az olasz, a román, a szlovák tűzoltó fúvószenekarokat, hogy itt Csorváson erősítsék tovább a barátság szálait. A nehéz gazdasági körülmények nemcsak hazánkban, de határainkon túl is nehezítik az emberek életét. De a kultúrán keresztül olyan kapcsolatok és barátságok szövődnek, melyek a közös összefogás lehetőségét hirdetik és megoldást kínál­hatnak arra, amit a nagypolitika nehezen tud véghezvinni: mindegy, milyen nemzetiségű az ember, ha kezet tud nyújtani amásiknak~ Papp János

Next

/
Oldalképek
Tartalom