Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-28 / 174. szám

1993. július 28., szerda MEGYEI KÖRKÉP/HIRDETÉS Leégett az autó Gyomaendrődön a közelmúlt­ban egy elektromos meghibáso­dás miatt szinte teljesen szétégett egy német állampol­gár Fiat Ducato típusú lakóautó­ja. A kár szinte 100 százalékos, melyet nagyban elősegített, hogy a német turista nem tudta idejében hívni a tűzoltókat. Terménytűz Nemrégiben Hunyán villám gyújtott fel egy 40 négyzetmé­teres melléképületet, ahol 20 mázsa szemes takarmányt, kerti traktort és kerékpárt tar­tott a gazda. Orgonahangverseny Szarvason, július 30-án 19 órától az evangélikus ótemplomban or­gonahangverseny lesz. A rende­zők váljak az érdeklődőket. Értékesítő' szövetkezet alakult Kaszaperen a napokban a kör­zet kistermelőinek képviselői megalakították a tej-, sertés- és vágómarha-értékesítő szö­vetkezetét. A szövetkezet ve­zetői tisztére — amely egyelő­re társadalmi tisztséget jelent — Mezei Gábort választották. A Jancsi i Remetei emlékek 1. 1946-ban — közel 47 évvel ezelőtt —jött létre a Gyulare­metei Paraszt Dolgozók Kert- Magyarország Tájtanítóképző Intézete és a Tessedik Sámuel Népi Kollégiuma, mely 42 év­vel ezelőtt, 1951-ben fejezte be működését. Remete —- sok huncutság, sok érdekes történet kapcsoló­dik hozzá. A remeteiek a lovu­kat Jancsinak hívták. Pici, kis pej, mokány lovacska volt. Ki­csi volt, de annál nagyobb gaz­ember.' Igaz, hogy mindenki ápolta, komázott vele, etette, kényeztette, csiklandozta, si­mogatta, s tömte a góréból csent (s ki tudja, hogy honnan szerzett) tejes és érett csöves kukoricával, kínálgatta cukor­ral... Addig aranyos jószágocska volt őkegyelme, amíg kocsiba — kis négykerekű, lapos, úgy­nevezett stráfkocsiba — nem volt fogva. Hanem aztán, ha kiért a kocsival a kövesútra — átérve a Gyuláról Sarkadra ve­zetett vasúton —, felcsapta a farkát, s finom fark-érzékeny­ségével megkereste a gyeplőt. Kanyarintott egyet, elkapta a gyeplőt, beszorította a farka tövébe, oszt trapp!!! Tehát a mi Jancsink farkaik. Farkaik pedig a javából. A be­szorított gyeplő — azaz a haj­tószár — meg sem mozdult; nem az Istennek sem, s ekkor már ő volt az úr. Hiába volt minden igyeke­zet, a farok alá beszorított gyeplő nem volt tovább hajtó­szár, nem volt irányító eszköz a kocsis(ok)-kezében. Az ist­rángon kívül még ezzel is húz­ta a kocsit. A kötélből lévő istrángok keményen meg­feszültek — a gyeplővel együtt. Megtörtént nem is egyszer, hogy a Jancsi a fogatot belebo­rította a vasúti átjáró és a Fe­hér-Körös közötti útszakasz kövesút menti árkába. Volt, hogy az arra jövő-menő fuva­rosok segítették kihúzni vagy kihúzatni a kocsit az árokból. De előfordult olyan eset is, hogy a tanítóképzős —■ kollé­gista — tagság markosabbjai tódultak ki az intézetből nagy nevetve, heccelődve, s tették „sínre” a fogatot. Volt olyan farkallás is, hogy utána nem folytathatta útját a fogat a város felé, mert úgy megrongálódott a „szerel­vény”, összeszakadozott a hám és az istráng, tört a rúd és egyéb alkatrész... Rácz Sándor NÉPRAJZKUTATÓ t Aratunk Aratunk bizony. Többen is, így egy szektorra kevesebb munka jut. Mert ugye arat az aszály, lassan egy évtizede már. Szívem szakad, amikor látom a százmilliós öntözőberendezéseket, ame­lyet pénz híján nem tudnak üzemeltetni, az egyébként is szétvert nagyüzemi gazdaságok. Sok helyütt a bokafixes búzából annyi sem ter­mett, hogy érdemes legyen új kaszakövet vásá­rolni. Semmi gond, majd ősszel egy ugarolással a vetést is elrendezik. Láttam én már ilyet a Rákosi-időkben is. Csak az embermagasságúra nőtt disznóparéjjal mit csinálnak majd? Zsíros, öntözetlen feketeföldeken is derülátó az a hozzá­értő, aki harminc mázsánál többre számít. Aztán arat az orkánnal érkezőjégverés. Apát­falva, Magyarcsanád, Maroslele környékén nem lesz gond a hagyma betakarításával. Igaz is! Minek nekünk a hagyma, hisz’ a pörköltbe való húst addigra már úgysem tudjuk megvenni. Hol vagytok boldog nyolcvanas évek, amikor az Agá­ra Csongrád megyei telepein lévő ötezer vago­nos raktárakban már nem fért el egy fej hagyma sem? Még szerencse, hogy korábban indult a svéd export, s néhány száz vagon erejéig enyhített a gondokon. Hol vagy svéd export? Arat a sáska is. Mikor jöjjön, ha nem akkor, amikora legnagyobb bajban vagyunk? Mondta is az illetékes elvtárs odafönn: az volt a baj, hogy odalenn nem szóltak nékik időben. Milyen igazuk van! Tán a letarolt területet kellett volna perme­tezni? Vagy el kellett volna menni sáskajárás- nézőbe? S ha jelentik, akkor mi van? Mire meg­szavazza az országgyűlés a rendkívüli segélyt, mire a bank átutalja a pénzt, mire a repülőgépe­ket is elindítják, ha vannak még egyáltalán. Mert meglehet, szégyenükben azok illegalitásba vo­nultak. Nem oly’ sok idő az a néhány hét, de addigra már a sáskák rég Albánia földjein pihenik ki fáradalmaikat, hogy megtérhessenek őshazájuk­ba, Egyiptomba. A furulyázó vagy már kiszáradt kukoricások láttán olyan érzésem van, hogy a töréssel sem lesz sok dolguk. Aratunk! Kezdtem a címben, de semmi baj, mert a kormány meg kaszál! SzABÓ PÁL M,KLÓS Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. A gyulai deportáltak 45 éves hazatérése A napokban emlékeznek a gyulai németvárosi deportált szemé­lyek nagy részének a hazatérésére, immár 45. alkalommal. Azokról van szó, akiket mint magukat „németnek vallókat” 1945. január elején embertelen körülmények között jóvátételi munka címén, meg nem határozott időre kihurcoltak az országból. Ez az 520férfi és női kiszemelt áldozat közül egy sem vallotta magát németnek a ’40-es népszámláláskor. A német nyelvből inkább csak valamit értettek ifjú korukban, de beszélni annál kevésbé (ez viszont sajnálatos). Őseik idetelepítése meghatáro­zója volt ennek a vidéknek, fellendült az ipar, a földművelés, magasabb kultúrát hoztak. Beolvadásuk teljes volt a magyar nép életébe, igaz magyarrá váltak. Megdolgoztak azért, amit szerez­tek maguknak, megbecsülték azt, amiért megdolgoztak. Ellenben őseik családi nevét megtartották mind a mai napig, és ’45-ben is ez lett a szomorú tragédia előidézője. Ez az esemény a történelem sötét korszakát idézi. Bosszúállás volt ez, egy legyőzött kis ország ártatlan polgárainak barbár meghurcolásával. Jóvátétel? Ugyan mit kellett jóvátenni annak a még fel sem cseperedett lánykának, a 18 éves fiúnak, annak az édesanyának, akit kiragad­tak a még tipegő gyermekének ölelő szorításából, aki nem tért vissza hozzá soha többé. Mit vétett az az egyszerű parasztember, aki az eke szarvat szántás közben otthagyva, öt évet robotolt orosz bányákban. Micsoda pokoli fantázia kellett ahhoz, hogy csak az 520főt említsem (sajnos sok százezer volt), akiknek éppen semmi közük sem volt sem a háborúhoz, sem a politikához—törvényte­lenül — kilopják őket az országból. A határon túl már senkit sem érdekelte a további sorsuk. Talán vallásos- lelkületűk, Istenbe vetett bizodalmuk volt a további sorsuk meghatározója. Eladólis­tán voltak mindannyian. A szomorú statisztika 45 év távlatából: a kihurcoltak egyötöde sohasem tért vissza. Az apa eltemette fiát vagy fordítva, meny­asszony a vőlegényét, testvér a testvérét. Porladó testük felett nem domborul sírhalom, csak az itthon élő szeretteik odaszálló lelkei bolyongva keresik ki-ki a magáét, mert felejteni nem tudják őket. Igaz, nem is lehet. Ezek a sebek sohasem gyógyulnak. Id. Barát András, , Gyula A Mezoberényi Téglagyártó Kft. augusztusi meglepetése! 10% árengedmény - azonnali kiszolgálás! Az a kedves vevőnk, aki 1993. augusztus 31-éig befizeti az alábbi termékek árát irodánkba, 10% árengedményt kap és a vásárolt téglát azonnal elszállíthatja. ÁRENGEDMÉNYES TERMÉKEINK: (áraink az áfát is tartalmazzák). Kettó's méretű B—30-as blokktégla (MSZ 551/6) Mérete: 30 x 17,5 x 29 cm I. o. II. o. Kedvezményes ár Kézi rakodás Csomagolt 40,27 Ft/db 47,48 Ft/db 37,01 Ft/db 44,21 Ft/db B—30-as blokktégla (MSZ 551/6) Mérete: 30 x 17,5 x 14 cm I. o. II. o. 10/30-as válaszfaltégla (MSZ 551—12) Mérete: 30 x 20 x 10 cm I. o. II. o. Kedvezményes ár Kézi rakodás Csomagolt 20,14 Ft/db 23,74 Ft/db 18,49 Ft/db 22,09 Ft/db Kedvezményes ár Kézi rakodás Csomagolt 23,62 Ft/db 27,09 Ft/db 22,50 Ft/db 25,96 Ft/db Termékeinket az alábbi címen lehet megvásárolni hétfőtől péntekig, 7—14 óráig: MEZOBERÉNYI TÉGLAGYÁRTÓ KFT., 5650 Mezőberény, Ókert u. 2. (vasútállomás mögött). Telefon: (66) 352-911. Telefon/fax: (66) 352-880. MEZÖBERÉNYI TÉQLAGYÁRTÓ KFT IVBIkft 5650 Mezőberény, ókert u. 2. A TISZAMENTI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK bérbe adja: Gyula, Temesvári út 57. szám alatti telepén lévő irodaépületének — két I. emeleti — hat II. emeleti (egyenként 16 m2 alapterületű) irodahelyiségét. További felvilágosítás: TISZAMENTI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK telepe, Krasznay Zoltán telepvezető. Gyula, Temesvári út 57. sz. Telefon: (66) 362-855. 1 PÁI VÁXATT FFT TTTVÁS’ Sarkad Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala PÁLYÁZATI ÍJTOM BÉRLEMÉNYBE ADJA a Sarkad, Gyulai út 4. sz. alatti ingatlanát. Az ingatlan alapterülete: földszint 76 ms, emelet 75 ms. A pályázat keretén belül azok jelentkezését várjuk, akik az ingatlant a város egészségügyi ellátásának javítása érdekében kívánják hasznosítani, elsősorban gyógyszertár létesítése céljából. A pályázatokban kéijük részletesen bemutatni a vállalt tevékenységi köröket, esetlegesen az ennek végzésére feljogosító okiratokat. A bérleményi díjat és egyéb feltételeket a tevékenységi körtől függően hajlandóak vagyunk rugalmasan kezelni, ugyanakkor az ez irányú kéréseket kéijük a pályázatba belefoglalni. Benyújtás helye: polgármesteri hivatal, Sarkad, Kossuth u. 27. sz. Telefon: (66) 375-633. Benyújtés határideje: 1993. augusztus 15. SARKAD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA AZ UNIVERZÁL RT. ÉS A KOPP EXPORT - IMPORT KFT. Békéscsaba Sportcsarnok, Gyulai út ENGEDMÉNYES AKCIÓJA! Kissé sérült román nappali SZEKRÉNYSOROK 50 % ENGEDMÉNNYEL Insbruck 107.400-ról 53.400-ra Linz 87.700-ról 43.900-ra HASZNÁLT HOLLAND SZEKRÉNYSOROK 25.000 - 35.000 -ig Szóló mosogatók vásárlásakor AJÁNDÉKBA falitükröt adunk. NYITVA: keddtől-péntekig 8.00-1 7.00-ig szombaton 8.00-12.00-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom