Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-28 / 174. szám
1993. július 28., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT r-%.---------------------------------------------------------------------------------------------' PKES MEGYEI HÍRLAP A magyar vadászrepülők sikere Megérkezett a taszári repülőtérre a Magyar Honvédség négy MÍG—21-es típusú vadászrepülőgépe, amelyek nagy sikerrel szerepeltek az angliai fairfordi légiparádén. Mint ismeretes, vasárnap befejeződött Fairfordban a világ egyik legnagyobb nemzetközi katonai légiparádéja, amelyet a brit légierő megalakulása 75. évfordulójának szenteltek. A bemutatón a magyar légierő is részt vett négy MÍG—21 -es típusú vadász- repülőgéppel. Az első napon csökkentett, a második napon már a teljes programot mutatták be a magyar repülők. A magyar pilóták látványos bemutatójukkal kiválóan szerepeltek. Szombaton és vasárnap rangos látogatóik voltak a magyar pilótáknak: a két kenti herceg, majd II. Erzsébet királynő férje, Fülöp herceg és Husszein, jordániai király is felkereste őket. A Gondolat Könyvkiadó tervei A Gondolat Könyvkiadó boltjai pár napra bezárnak a jövő héten, hogy a dolgozók elvégezhessék az áfaemelés miatt szükséges árazást — mondta Lendvai Ildikó, a kiadó igazgatója. A könyvkiadók közös problémája, hogy az év közepén kell leltározniuk. A Gondolat Könyvkiadó nagyobb gondja azonban az, hogy a főként értelmiségieknek és diákoknak szóló — kis példány- számú — kiadványait relatíve jobban megterheli az áremelés, mint más kiadók nagy példányszámú könyveit. Emiatt tartani lehet attól, hogy az áfaemelés következtében a vásárlóik száma tovább csökken. Ebben az évben még 22 könyv megjelentetését tervezi, többek között Bevan: Képes anatómia, Mérei-Binét: Gyermeklélektan, Zagó: Buddhizmus, Oltványi Ambrus: A szellem szenvedélye, O. Nagy Sándor: Magyar szólások és közmondások és Foucault: Az őrültség története. Megkérdeztük a minisztert: Jó üzlet-e a rádiótelefon-hálózat kiépítése? Nem ritka esemény Magyarországon, hogy különböző fejlesztésekre pályázatokat írnak ki, amelyeken magyar és külföldi cégek egyaránt részt vesznek. A zsűriknek általában nincs könnyű dolguk, de az ügyek végül is viszonylag csendben elintéződnek. Miért kivétel a mobil telefonhálózat kiépítésére kiírt pályázat, amely az utóbbi hetekben politikai, szakmai és sajtóberkekben egyaránt nagy vihart kavart? — Mert nagy üzletről van szó—válaszolta dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Ferenczy Europress főszerkesztőjének, Pálos Tamásnak adott interjújában. —A hírközlés az európai közösség országaiban a nemzeti jövedelemnek mintegy nyolc százalékát adja, s további gyors fejlődés előtt áll. Magyarországon is nagy szükség van ennek az ágazatnak a nagyarányú fejlesztésére, s ezen belül is a telefonhálózat bővítésére. Ezt elsősorban a vezetékes összeköttetés kiterjesztésével akarjuk elérni, de nagy az igény a ma még luxusszolgáltatásnak tekinthető hordozható rádiótelefonokra is. Ezért írta ki a minisztérium az úgynevezett digitális mobil rádiótelefon-hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázatot, amelyen öt cég jelezte részvételi szándékát. Ezek a vállalatok nyilvánvalóan nemcsak azért pályáztak, mert műszakilag felkészültnek érzik magukat a feladat megoldására, hanem azért is, mert az üzletből nagy jövedelemre számítanak. —Akkor apályáztatónak ennek tudatában kell meghatároznia a feltételeket. Nem így történt? — A pályázatot — hogy elkerüljék a monopolhelyzet kialakulását — két engedély elnyerésére hirdették meg. Az első számítások szerint 21 millió dollárban határozták meg az egy-egy koncesszióért járó összeget. Később azonban ezt 12 millió dollárra csökkentették, vagyis megfelelő műszaki megoldás esetén 24 millió dollárért lehet elnyerni a magyarországi hálózatépítés jogát. Amikor már miniszterként megismerkedtem a pályázat feltételeivel, megütköztem azon, hogy egy ilyen jövedelmező szolgáltatás jogát mindössze 24 millióért értékesítjük. (Görögországban ugyanezen pályázat nyertesei 195 millió dollárt fizettek az államnak.) Ennek ellenére a pályázatot visszavonni nem lehetett, nem is akartam, de úgy véltem, hogy az ország érdekében élnem kell az eredeti kiírás azon kitételével, miszerint azonos műszaki megoldások benyújtása esetén fel lehet tenni a kérdést az érdekelt cégeknek: ki ad többet az engedélyekért? — De mindez már az ajánlatok benyújtása után történt. Lehet-e menet közben módosítani a feltételeket? — Ez nem módosítás, hanem a korábban megadott bírálati szempontok, egyéb pénzügyi feltételek változatlansága mellett annak felmérése, mit érnek a koncessziók a pályázóknak. — Ennek ellenére elhangzott, hogy ez a koncessziós törvény megsértése. Ilyenkor lehet bírósághoz, a Gazdasági Kamara mellett működő választott bírósághoz vagy nemzetközi fórumhoz fordulni, de—ahogy tudom—mindezek helyett Egyre nagyobb az igény a ma még luxusszolgáltatásnak tekinthető hordozható rádiótelefonokra ARCHÍV FOTÓ egy kormánypárti képviselő fordult szembe Önnel, és levelet kapott a parlament illetékes albizottságától is. Tehát egy szakmai ügy politikai köntösben jelentkezett. Miért? — Mert így lehetett leplezni a lényeget: szembetaláltam magam az érdekek szövevényével, áthúztam egyesek számításait, hogy bizonyára igen kifizetődő közreműködésükkel, befolyásukkal viszonylag olcsón hozzásegítenek cégeket a hálózatépítési engedélyekhez. Vagyis amit nem tudnak szakmailag vagy pénzügyileg felhozni velem szemben, azt más módon próbálják a rovásomra írni. Teszik ezt annak ellenére, hogy tudják, a kiírás szerint a koncessziót csak olyan külföldi cég nyerheti el, amelynek magyar résztvevője is van. így hazai cégeket lehet jó üzlethez juttatni, ami a jövedelem, a foglalkoztatottság, a technikai fejlődés szempontjából előnyös lehet. —Mit szóltak a licithez maguk a pályázók? — Mindegyik eljött, ecsetelte ajánlatának előnyeit, s fenntartotta a pályázatát. Volt, amelyik képviselőjén keresztül igyekezett nyomást gyakorolni rám. Mindenkit biztosítottam arról, hogy a zsűrizés, a döntés teljesen szakszerű és jogszerű lesz. —Ezzel a licittel Ön belenyúlt a privatizációs darázsfészekbe, jelezve, hogy az állami javak— néhány sajnálatos példától eltérően — olcsón nem eladók. — Én inkább más hasonlattal élnék: az üveggyöngyöket igyekszem konvertibilis valutára váltani... Ferenczy Europress Szerelem és halál 9. Levelek az autóban A faluban már csak néhány ember botorkált hazafelé. Késő éjszaka volt. Egyszerre arra lettek figyelmesek, hogy egy asszony hálóingben, baltával a kezében rohan valahová. Megismerték a nőt: T.-né volt, és mert tőle ezt nagyon szokatlannak tartották, szóltak a rendőrnek. Hamarosan kiderült, hová rohant az asszony, miért szaladt, és mi volt az eset hátterében. Egy házaspár élete kanyarodott zsákutcába. Azé a házaspáré, amelynek két szép nagylánya volt, és a kívülállók úgy sejtették, minden rendben van. Az asszony 27 éves korában ment férjhez a nála hét évvel fiatalabb férfihoz. Úgy nézett ki, jól sikerült a házasság, kiegyensúlyozottan éltek, nevelték a lányokat; házat, autót vettek. Egyszer azonban a férj kezdett kimaradozni, s a feleség óvatos érdeklődésére képtelen történeteket adott elő, amikor napok múlva hazatért. Végül, amikor már nem tudott kitalálni semmit, elköltözött otthonról. De mert tartásdíjat nem fizetett, az asszony bírósághoz fordult. Amikor ez a férj tudomására jutott, hazaköltözött, s első dolga az volt, hogy megverte az asszonyt. A feleség eltűrte ezt, mert neki csak az számított, hogy a férje otthon lakjon. Ezután még azért sem szólt, ha napokra eltűnt az autóval, mert azért mindig visszajött. Az asszony lelkét azonban furdalta a kíváncsiság, hogy hol járhat a férje. Eszébe villant az autó, és egy éjszaka elment a garázshoz (ez az anyósa házánál volt), s a kesztyűtartóban levelekre bukkant, amelyeket pesti lányok, asszonyok írtak a férjének. Néhány nap múlva beadta a válóperi keresetet. Várta, várta a tárgyalásra szóló idézést, de azt nem hozta a postás. Nem bírta tovább, elmondta a férjének a leveleket, a válópert és azt, hogy megérti, ha nem ragaszkodik hozzá, menjenek szépen külön, mindkettőjüknek jobb lesz, megnyugodnak. Azt várta, hogy a férj is higgadtan válaszol, megértő lesz, de nem ez történt. Óriási lármát csapott és alaposan elverte az asszonyt. Mindez este történt. Azután megvacsoráztak, lefeküdtek. A férj elaludt. Az asszony csak erre várt. Felkelt, kiment a konyhába baltáért, óvatosan a kisszobá- ba osont, s az alvó férjét többször, nagy erővel fejbe vágta. Úgy tervezte, önmagával is végez. Leült, hogy végrendeletet írjon, amelyben mindent a lányaira hagy: házat, autót, földet. Közben eszébe jutott, hogy a lányai magukra maradnak, kitéve idegen emberek kénye-kedvének, mit csinálnak a földdel, a házzal. Velük is végez — döntött a papír fölött. Bement a lányok szobájába, de szerencsére az esti izgalmak miatt ők még nem aludtak el. így az ütésektől az eszméletüket nem vesztették el, hanem elmenekültek, s hálóingben futottak át a falun. Az anya utánuk eredt, de elvétette őket. Futás közben, baltával a kezében villant a feleség agyába, hogy mindennek az autó az oka. Abban a pillanatban úgy hitte, hogy ha nincs a kocsi, a férje nem utazgat a pesti nőkhöz, hanem mellette marad. Egy éles kanyarral az anyós háza felé, a garázs irányába fordult, ekkor látták meg a járókelők. A baltával nekiesett a kocsinak, törte, zúzta, zokogott. Azt nem tudta, hogy a férje már halott, s azt sem gyaníthatta, hogy a járókelők felismerték, szóltak a rendőrnek. A baltát az összetört kocsi mellett hagyta és hazafelé indult. Útközben találkozott az érte siető rendőrrel. A férfit eltemették, az asszony előzetes letartóztatásban volt. A tárgyaláson a lányok már gyógyultan jelentek meg. Anyjukon látszott, hogy nagyon megviselték az általa elkövetett borzalmak, nem mert lányai szemébe nézni. Csak azt érezte, hogy az élete zsákutcába futott. Mégis valami megnyugvás suhant végig az arcán, amikor meghallotta az ítéletet: tizenkét évi börtönt kapott. A lányok viszont magukra maradtak, ha nem is örökre, de bizony hosszú időre. Gál Sándor (Folytatjuk) Sikeres ásatások Szó'nyben Sikerrel indult az idei ásatási idény Szőnyben: néhány nappal a feltárások megkezdése után ugyanis egy, a római kor legértékesebb porcelánjának számító úgynevezett Terra Si- gillita került elő. A szakemberek először tavaly nyáron kezdték vallatni a föld mélyét a komáromi városrész azon részén, ahol az egykori római kori település, Brigetio állt, illetve állhatott. Már akkor is siker koronázta munkájukat, s ezért határozták el az idei tábor megszervezését. A mostani munkálatokat Borhy László egyetemi tanár irányítja, segítői pedig az ELTE régészeti tanszékének hallgatói, német egyetemisták, valamint helyi középiskolások, a feltárás során megtalálták egy lakóház részeit és több berendezési tárgyát is; a leletek arról tanúskodnak, hogy egykor jómódú emberek éltek e helyen. Nyilatkozat A Kereszténydemokrata Néppárt és a Szabad Demokraták Szövetsége dr. Surján László és Pető Iván pártelnökök vezetésével 1993. július 27-én délelőtt 11 órától megbeszélést folytattak. A megbeszélésen több témáról elvi szinten ismertették álláspontjaikat, így például gazdasági, ezen belül privatizációs kérdésekről, szociális kérdésekről, tb-önkormányza- ti vagyon kérdéséről. Ézen kérdésekről a továbbiakban a két párt szakértői szintű tárgyalásokat tart fontosnak. Foglalkoztak továbbá a választási törvény tervezetével, ahol szintén további szakértői szintű egyeztetések szükségesek. Nagy hangsúlyt kapott a tárgyalás folyamán mindkét fél részéről az, hogy a parlament meghatározó erői beszélő viszonyban legyenek egymással. Égyetértés volt abban is, hogy mindkét párt a programok ismertetésére helyezi a hangsúlyt, és kerüli a negatív, személyeskedő kampányt. Fentiek szellemében a két párt megállapodott abban, hogy további találkozót tart szükségesnek. Közéleti Ki mit tud? Szeptemberben újabb tb-adóslista Szeptember elején újra nyilvánosságra hozza legnagyobb adósainak névsorát a társadalombiztosítás Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Önkormányzata. Az adóslista az első félévi állapotot veszi alapul, de azon munkáltatók, akik augusztus első harmadában teljes egészében rendezik tb- adósságukat, nem szerepelnek majd a kimutatásban — mondta Baranyai Géza, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sajtófőnöke. A jelenleg rendelkezésre álló, május végi adatok szerint már 107,2 milliárd forint kintlévőség terheli a tb-alapot. A havi, átlagosan 4 százalékos növekedéssel számolva ez az összeg az első félév végére valószínűleg meghaladja a 110 milliárd forintot — mondta Baranyai Géza. Hozzátette azonban, hogy a késedelmi pótlékok most is csak a kintlévőség-tömeg alig 20 százalékát teszik ki. A tb-járulékkal tartozó munkáltatók elsősorban az egyéni vállalkozók körében szaporodtak meg az elmúlt időben, ám a legtöbb gondot még mindig az állami vállalatok tartozása jelenti. Emellett szaporodik az átmenetileg fizetni képtelen mezőgazdasági szövetkezetek száma is. A sajtóban megjelenő adóslista mellett ezúttal is közzéteszik majd azt a különkiad- ványt, amely alfabetikus sorrendben tartalmazza valamennyi, a tb-nek jelentős összeggel tartozó munkáltató adatait. Ez a kiadvány egyébként az elmúlt időben korántsem volt haszontalan, mert például egy magánvállalkozó számára az OTP éppen emiatt tagadta meg a hitelfelvétel lehetőségét. A sajtófőnök ugyanakkor hangsúlyozta: a tb a lista nyilvánosságra hozatala ellenére továbbra is a megegyezés híve, és partner minden olyan megoldásban, amely mind az adós, mind a társadalombiztosítás számára kedvező.
