Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

GAZDASÁG 1993. július 27., kedd Ismerje meg a forint bankjegyeket! Az alábbi összeállítás azzal a céllal készült, hogy áttekintést adjon a Magyar Köztársaság törvényes bankjegyeiről. Kibocsátójuk az 1924-ben alapított Magyar Nemze­ti Bank, az ország jegybankja, amely a II. világháborút követő sta- bilizáció és valutareform, azaz 1946 óta bocsát ki forint bankje­gyeket. 1946-ban csak a 10 és 100 forintos jelent meg, majd 1947- ben, illetve 1948-ban újabb 10, 20 és 100 forintosokat bocsátottunk ki. Az 50 forintost 1953-ban, az 500 forintost 1970-ben, az 1000 forin­tost 1983-ban és végül az 5000 fo­rintost 1991-ben hoztuk forgalom­ba. Az eltelt 47 év gazdasági folya­matai, valamint a készpénzforga­lom tapasztalatai alapján a 10 és 20 forintos papírpénzt 1992. szeptem­ber 30-ától kivontuk a forgalom­ból, szerepüket azonos címletű pénzérmék vették át. A forint papírpénzek akár technikai, akár művé­szi szempontból nézve szép, igényes kivitelűek és az elmúlt négy évtizedben a hamisítókkal szemben is kiállták a próbát. A nyomtatásnál alkalmazott metszetmélynyomtatás, az azzal elérhető egyedülállóan nagy festékrétegvastag­ság és az egy színen belüli páratlan színámyala- ti gazdagság a nyomdai úton történő hamisítás ellen még ma is jelentős visszatartó erő. A ’80- , as években a reprodukciós módszerek és eszkö-. zök korábban sosem tapasztalt tempóban fej­lődtek. Az elektronikus színbontás, a színes fénymásolás nem csak a forint, de a világ vala­mennyi bankjegye számára kihívást jelent. A nemzeti bankban már folyik egy minden tekin­tetben új, korszerűbb bankjegysorozat 1995 elején történő kibocsátásának előkészítése. A hamisítványok a jelenlegi papírpénzeink közül is kiszűrhetők, ez azonban feltételezi a nap mint nap használt bankjegyeink alaposabb ismere­tét, körültekintőbb ellenőrzését. Mindenkinek személyes érdeke a bankje­gyek alaposabb ismerete, hisz esetleges tévedé­se saját magának okoz anyagi kárt, mivel a bank az illegálisan előállított bankjegyekért ellenér­téket nem térít. Aki hamisgyanús bankjegy birtokába jut, a törvénynek megfelelően köteles azt haladéktalanul a nemzeti bank részére átad­ni. Amennyiben kereskedelmi egységben, üz­letben fizet valaki hamis bankjeggyel, úgy az átadót lehetőség szerint vissza kell tartani és értesíteni kell a rendőrséget is. A pénzintézetek­ben formanyomtatványként rendszeresített „Lefoglalási jegyzőkönyv”-et kell felvenni. A hamis bankjegyet véletlenül, jóhiszeműen for­galomba hozó ellen nem indul rendőri eljárás. Szándékos hamisítás és forgalomba hozatal esetén 10 évig is terjedhet a kiszabható bünte­tés. Arra törekszünk, hogy széles körben megis­mertessük forgalomban lévő valódi bankje­gyeinket, azok egy-egy jellegzetes, mindenki számára könnyen ellenőrizhető részletét annak érdekében, hogy az ettől eltérő esetleges hami­sítványok megkülönböztethetők legyenek. Bankjegyek elóóldala és hátoldala Ötven forint. Méret: 166 mm x 72 mm. Szín: feketésbama. Portré: II. Rákóczi Ferenc. Kép­nyomat: ismeretlen magyar festő Kuruc idők harci jelenete. Száz forint. Méret: 166 mm x 72 mm. Szín: lilásbama. Portré: Kossuth Lajos. Képnyomat: Lotz Károly Menekülés a közelgő vihar elől. Ötszáz forint. Méret: 174 mm x 80 mm. Szín: kékeslila. Portré: Ady Endre. Képnyomat: Budapesti panoráma az Erzsébet híddal. Ezer forint. Méret: 174 mm x 80 mm. Szín: kékeszöld. Portré: Bartók Béla. Képnyomat: Medgyessy Ferenc Anya gyermekével. Ötezer forint. 174 mm x 80 mm. Szín: vörösesbarna. Portré: Gróf Széchenyi István. Képnyomat: a Magyar Tudományos Akadémia épülete. A bankjegyekkel szemben támasztott külön­leges követelmények szükségessé teszik, hogy A Magyar Köztársaság törvényes bankjegyei előállításuk során olyan egyedi eljárásokat al­kalmazzanak, amelyek más nyomtatványoktól megkülönböztethetővé teszik azokat. A legfon­tosabb ezek közül a metszetmélynyomtatás, amely — mivel kézzel tapintható — minden segédeszköz nélkül bárki által ellenőrizhető. Ilyen rendkívüli festékvastagság csak ezzel az eljárással nyomtatható, s mivel az erre alkalmas nyomdagépek beszerzése csak állami garanciá­val lehetséges, az összes más eljárással előállí­tott hamisítvány — legyen az nyomdai úton vagy fénymásolással készített — a valóditól lényegesen eltér, felületén kitapintható rajzolat nem található. Szabad szemmel is, de egy négy­szeres nagyítású kézi nagyítóval különösen jól láthatók a valódi bankjegyek finom, színes, folyamatos nyomtatott vonalai, míg a hamisít­ványokon ezek részben hiányozhatnak, részben fekete színben is jelentkezhetnek, az ámyala- tosság rovására. A többnyire csak pénzváltó helyeken, pénz­tárakban alkalmazott UV (ultraviola) lámpák fontos információkat nyújthatnak, azonban nem helyettesíthetik a bankjegyek nyomatának előzőek szerinti vizsgálatát. A bankjegyek mérete esetenként ±1,5 mm- rel eltérhet a megadottól. Ez, amennyiben a bankjegy egyéb szempontból megfelelő, nem befolyásolja annak valódiságát és forgalomké­pességét. Bankjegypapír A bankjegyek papírja, mely többnyire a textil­iparban is használatos alapanyagokból készül, a különböző igénybevételeknek — gyűrés, hajto­gatás, nedvesség stb. — az átlagosnál jobban ellenáll. Az íráshoz, nyomtatáshoz, sokszorosí­táshoz használt más papírokkal szemben nem tartalmaz úgynevezett optikai fehérítőszereket, ezért jellegét nem változtatja meg ultraviola (UV) fény hatására sem. Ezzel szemben a vélet­lenül kimosott valódi bankjegyek és a hamisít­ványok egyes típusai UV-fény hatására fehé­rebbnek látszanak mint nappali fényben. Jelzórostok A bankjegy felületét figyelmesen megnézve helyenként láthatók azok a piros színű szálak, amelyeket a bankjegypapír tartalmaz. Ez egyik jele annak, hogy valódi bankjegyet tartunk a kezünkben. A valódiság további ellenőrzését teszi lehetővé, hogy ezek a szálak UV-fénnyel megvilágítva fluoreszkálnak. Ez a jelenség ta­pasztalható az 50 forintos esetében az 1983. november 10-ei, a 100 forintos esetében az 1984. október 30-ai, az 500 forintos esetében az 1990. július 31-ei kibocsátásból és valamennyi 1000, illetve 5000 forintos bankjegynél. Biztonsági szál A magyar pénz történetében először az 5000 forintos készült olyan papírra, amelynek anya­gában speciális, a bankjegy rövidebb oldalával párhuzamosan futó fém biztonsági szál találha­tó, mely átnézetben, fény felé tartva jól látható. Alnyomat Az alnyomatok bonyolult, tudatosan megvá­lasztott vonalrendszerei a bankjegy felületét finoman borítják és színes hátteret biztosítanak a metszetmélynyomtatással készülő képnyo­matnak. Az alnyomattal fedett felületek rajzo­lata — mivel ofszet-, azaz síknyomással készült — tapintással nem érzékelhető, de mindig fo­lyamatos, éles vonalakból áll. Mikroírás Az 5000 forintoson az előoldali címert körülve­vő mezőben apró betűkkel a „MAG Y AR NEM­ZETI BANK” felirat, az 1000 forintoson mind az elő-, mind a hátoldalon apró számokkal „1000" felirat látható. A valódi bankjegyen nagyítóval vizsgálva minden ilyen betű és szám ép, folyamatos vonalból áll, jól olvasható, míg a hamisítványokon ezek „szétesnek”, olvasha­tatlanná válnak. Sorszámozás Az 50 és a 100 forintos számozása az előolda- lon, az 500-as számozása a hátoldalon egy betűből, háromtagú sorozatszámból és hattagú folyószámból áll, piros festékkel nyomtatva. Az 1000 és 5()00 forintosokon ugyanaz a piros számozás az előoldalon kétszer szerepel, egy betűből és nyolc számjegyből áll, ultraviola fényben narancs, illetve vörös színben fluoresz­kál („világít”). Metszetmélynyomtatás A bankjegyek képét meghatározó fő motívu­mok — a portré, a hátoldali kép, az értékjelzé­sek, a hullámvonalas díszítőelemek — különle­ges nyomtatási eljárással készülnek. Megfigyelhető, hogy a finom rajzi részek élesek, továbbá, hogy a vonalak szélességétől, illetve a festékréteg vastagságától függően egy színen belül az egészen világos és a már feketé­nek tűnő árnyalatok is megjelennek a valódi bankjegyeken. Ez a színámyalati gazdagság a hamisítványokon sosem tapasztalható. A nyomatkép a nagy festékvastagság miatt kiemelkedik a valódi bankjegy felületéből és tapintással is jól érzékelhető. A bankjegy bármely, sűrűn nyomtatott képi részletén finoman végigsimítva úgy érezhető, mintha egy finom körömreszelőn húznánk vé­gig ujjúnkat, míg a hamisítvány tapintása közel egyenértékű például ennek a papírnak a tapintá­sával, vagyis felülete sima, síkos, esetenként fényes is. Mentik a termelést A falu benzinklUja Cipőgyártó kft.-ket alakít a kö­zelmúltban öncsődöt jelentő, felszámolás alatt álló dunaúj­városi Junior Cipőgyár dolgo­zóinak egy része. Arról, hogy a gyár mely területein lesz lehe­tőség a vállalkozások működ­tetésére, várhatóan még ebben a negyedévben döntenek. A Junior Cipőgyár 45 cég­nek, 106 millió forinttal tarto­zik, s emellett még 20 millió forintos kamat is terheli. Mivel a július elején befejeződött csődegyeztető tárgyalások ku­darccal végződtek, megkez­dődött a felszámolási eljárás. Ezzel párhuzamosan 170 mun­kahely megszüntetéséről dön­tött a vállalati tanács. A dolgo­zók azonban munkahelyükhöz ragaszkodva, mégoldást ke­restek a gondokból való kilá­balásra, s az érdekvédelmi szervezetek támogatásával úgy döntöttek: vállalkozáso­kat hoznak létre a cipőgyártás folytatására. Nem véletlenül választották a termelés meg­mentésének ezt a módját: a Ju­nior ugyanis a korábbi évek­ben gyerekcipőivel jó hírnevet szerzett itthon és külföldön, s még tavaly is stabil piacai vol­tak. Gondjait a vállalati szer­vezet nehézkes működése és az általános gazdasági helyzet okozta. A dolgozók szakértel­mét bizonyítja, hogy jelenleg olaszországi megrendelők számára készítenek bérmun­kában lábbeliket. Az alakuló kft.-k egyébként úgy tervezik, hogy a' gyártól bérelt műhelyekben és gépeken dolgoznának, törekedve a cég régi piacainak a megtartására, illetve újbóli meghódítására. Benzinkút Magyarbánhegye- sen? — hallgattuk hitetlenked­ve a hírt, hisz a Medgyesegyhá- za és Mezőkovácsháza között félúton levő településen nem feltételeztünk ilyen vállalko­zást. Azért is érdekes a dolog, hisz a körzetben 3 nagy benzin­kút is működik. —Mire építették az elképze­lésüket? —kérdeztük Bacsa Já­nostól, az egyik tulajdonostól. — Az ötlet onnan indult, hogy tavaly munkanélküli lett a család és alapítottunk egy betéti társaságot. Hallottuk, hogy el­adó Magyarbánhegyesen — mert mi egyébként Kaszaperen lakunk—egy régi félkész Afor- kút. Az önkormányzat minden támogatást megadott, sőt a la­kosság is jó néven vette az ötle­tet, hát belevágtunk. Az épüle­tet megvettük, a telket pedig béreljük. —Mit szeretnének itt megva­lósítani? —Felújítjuk a kútfejet és újat is kiépítünk. Itt közvetlen a vas­úti átjáró mellett olyan körfor­galmat szeretnénk kialakítani, ami nem zavarja a vasúti, a köz­úti közlekedést és mégis meg­könnyíti a tankolást. Lesz gáz­olajkimérés, egy 92-es és egy keverék kútfej. Elsősorban a helyi fogyasztásra, valamint a környező szövetkezetek kiszol­gálására építünk. — Hol tartanak a munkála­tok? — Valamikor a téesznek itt volt a gázolaj-tárolója és Afor telep volt. A tartály megvan a földben, az épületen pedig tata­rozást, átalakítást, korszerűsí­tést végzünk. A költségek egy része saját erő, a többi takarék­szövetkezeti kölcsön. A régi ke­rítést lebontva pedig zöld nö­vények telepítésével még szeb­bé akarjuk tenni a környezetet. Jelenleg az épület felújítása fo­lyik. Úgy tervezzük, hogy au­gusztus 20-ra nyitunk. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom