Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-26 / 172. szám
Ma Szeghalomról és környékéről, holnap Gyuláról szólnak híreink a 7. oldalon 1993. JÚLIUS 26., HÉTFŐ ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 172. SZÁM Vendéglátás és falusi turizmus — Innen elvadították a vendégeket — mondja Tóth Ferenc, a békésszentandrási Körös étterem üzletvezetője. — Amikor ez év tavaszán szerződéses üzletként kivettem, többen meg is kérdezték: Mondd, megbolondultál? (5. oldal) / Órásmesterből lett operator A nyitott fedelű koporsóban összekulcsolt kézzel feküdt Katica, a nagy tiszteletnek örvendő idős kétegyházi cigányasszony. (6. oldal) Kicsi a MÁV DSE, de erős A közelmúltban hírt adtunk a Dreher Kupa szuperdöntőjének eredményeiről, ahol több okból is feltűnő volt a MÁV DSE harmadik helyezése. (16. oldal) Kiégett kocsi az út közepén Szombaton, július 24-én súlyos baleset történt Újkígyóson, a Kossuth út 51. számú ház előtt. B. J. helyi lakos a tulajdonát képező Trabant gépkocsival fának ütközött. A baleset során a gépkocsi kigyulladt, vezetőjét súlyos égési sebekkel kórházba szállították. Az anyagi kár 60 ezer forint. Jönnek kocsival, busszal. De gyalog zsákokat, pakkokat cipelve hamarabb átléphetik a határt A helyzet katasztrofális, de már nem annyira megalázó lül messze a határ... Szombaton „csak” négy kilométer hosszú volt Gyulán a Romániába tartók sora. 12 órás várakozással kellett számolniuk. Vasárnapra duplájára nőtt a lánc, a kényszerű pihenő pedig 20 órára változott. Míg szombaton 7386-an léptek ki és 4137-en be, addig vasárnap a 15 órai adatokat figyelembe véve: 2850-en hagyták el az országot, illetve 2800-an érkeztek hazánkba. Információink szerint ebben az órában indult meg lökésszerűen kifelé a forgalom. E sorok írója szombaton délelőtt 10.30 és 14.30 között határszemlén járt. Tapasztalatait az alábbiakban adja közre... Cudar egy idő. Szombat reggel egyik percben esőre hajlik és hideg szél fúj. Alig telik el tíz perc, olyan fülledté válik a levegő, hogy alig kapok lélegzetet. A gyulavári határátkelőhely ellenőrző pontjától gyalogszerrel indulok a város felé. Messze a kocsisor vége. Lesz mit szemlélni. Be-bepillantva az Opelek, Audik, Fordok, Ladák, Daciák, Mercédeszek, Volkswagenek belsejébe, rámtör a rosszérzés. Áz a kényszerképzetem támad, mintha magánlakások ablakán leskelődnék, hiszen utasaik itt élnek, esznek, alszanak, rádiót hallgatnak, olvasnak. Többségükben türelmesek. Mint ahogyan — meglepetésemre — türelmesek Gyulán, a Temesvári úton lakók is a megnövekedett forgalmat illetően. (Folytatás a 3. oldalon) FORMA-1 melléklet 7-10. oldal Mumus-Magyarország Michal Kovac, Szlovákia államfője a napokban Dél- Szlovákiában, a zömében magyarlakta Csallóközben járt és fejtette ki nézeteit. Például: a szlovák—magyar alap- szerződésben helyet kell kapnia a határok sérthetetlensége és véglegessége elvének is, „s itt nem csupán az erőszakkal történő határváltoztatást, de az úgynevezett békés határmódosítást is kategorikusan elutasítjuk...”. Itt van a kutya elásva, Kovács elnök úr! Megvan, hogy milyen gondolkozás miatt nehéz szót érteni a szlovák kormánnyal mostanság. (Nem mintha napi aktualitásnak tartanám a szlovák—magyar határ megváltoztatását!) Máshol keresendő a lényeg. A második világháború utáni békeszerződések rögzítették a határokat, majd később Helsinkiben az európa! államok egy máig érvényes egyezményt)!) írtak alá, amelyben többek között az szerepel, hogy Európában a határokat erőszakkal nem lehet megváltoztatni. Tehát a határok békés megváltoztatása elképzelhető. A helsinki okmányt Csehszlovákia aláírta, Szlovákia államfője egyszerűen nem mondhatja, hogy a békés határmódosítást is kategorikusan elutasítja. Nem bizony, mert ebben az esetben hiteltelennek tetszik lenni az efféle „ez az egy pont nem Vonatkozik ránk” gondolkozás miatt. A szavaiból az derül ki, hogy a Szlovákiának valójában nem Magyarországgal, a magyar nemzetiséggel van baja. Sokkal inkább a demokráciával, a kisebb-na- gyobb közösségek önrendelkezésével. így próbálnak aztán Mumus-Magyarországot kreálni mumus nemzetiséggel, mumus konfliktusokkal. De erről mi tehetünk a legkevésbé, s ezen nem segíthet egy örök időket megcélzó alapszerződés sem. Lovász Sándor Az emberi erő. nem pusztításra való Szombaton délután fél 4-kor Szegeden az olajbányászok üdülője előtt érkezett parthoz, végcéljához a gyulaiak békéért úszó csapata. A Körösökön, a Tiszán 200 kilométert tettek meg. A parton hozzátartozók, ismerősök, új barátok fogadták az úszókat és kíséretüket. Megyénk képviseletében Szilágyi Menyhért, a megyegyűlés alelnöke, Pet- róczy Gábor megyei sport- igazgató és Lebenszky Attila gyulai alpolgármester köszöntötte a csapatot, de ott volt a szarvasi rendőrkapitányságtól Mag István százados és Sinka Pál százlós is. Mint mondták, Szanazugtól Békésig a gyulaiak, onnan majdnem négy napig ők biztosították a békedelegáció útvonalát. A közben szövődött barátság hozta őket a Tisza-partra. Boros Zoltánon, Hajdú Pálon, Szabó Jenőn és Szegedi Zsolton, valamint a Mindszenttől velük tartó debreceni úszón, Ló'vei Zsolton alig látszott a fáradtság. Pedig, mint a sajtó képviselőinek elmondták, izgalmakban bővelkedett útjuk. Szélsőséges időjárás, nagy hullámokat vető Tisza, villámcsapás, eltévedt lövések, a folyóból szarvasmarha kimentése, velük felboruló kenu tarkította az egyébként tervszerűen betartott óránkénti váltóúszást. Azt már a kísérőtől, Ambrus Imrétől, a gyulai könnyűbúvárok edzőjétől tudtuk meg, hogy milyen is a Körösök, a Tisza vize. Volt, ahol békalencse takarta a víztükröt, és volt, hogy a folyóba érkező büdös szennyvízben kellett úszniuk. Örvény nem akadt, a sodrás inkább segítette őket. Egyedül a Tiszán fordult szembe a szél az utolsó 8 kilométeren méteres hullámokkal. Dr. Szalay László orvos edzett fiatalokat kísérhetett: egyetlen injekciót adott be rovarcsípés ellen, inkább a napégésekkel (Folytatás a 3. oldalon) Késelés a taxisoron? Szombaton éjjel hazafelé menet azt kérdezi tőlem a taxis, miért nem írtuk meg, hogy két kollégája pénteken délután megkéselte egymást? — Az kizárt — mondom én — megkérdeztem a rendőrségi ügyeletet, s azt mondták, semmi nem történt... — Ott volt az intézkedő rendőr, meg egy újságíró is, mégsincs a lapban. — Nem tudok semmi hasonlóról — mondja a rendőrségen a megyei ügyeletes. Hívom a Thermált, ők annyiban segítenek, hogy tudnak ugyan az ügyről, de kérdezzem a Csaba Taxit. Megteszem. A hölgy, aki a rendeléseket felveszi telefonon, nem segít. A főnöke legfeljebb — mondja. —Ott a főnöke ? Nincs. — Utolérhető telefonon? — Nincs telefonja. Ennyi! Mindenki tud — a rendőrségen kívül — a késelésről, de senki nem beszél. Ki érti ezt? B. V. Százmillió forinttal csökkentek Gyula bevételei Gyula városának 3 éves gazdasági programját még az 1992- es esztendő derekán elkészítették. Ehhez viszonyítva 1993-ban az állami hozzájárulás 28 millió 564 ezer forinttal, a helyi adó 10 millió forinttal növekedett, ugyanakkor az átengedett bevétel 110 millióval, a társadalombiztosítás finanszírozása több mint négy millióval, és az úgynevezett egyéb bevétel több mint 22 millióval csökkent. Tehát összességében — az 1992-ben meghatározottakhoz képest — a város bevétele mintegy 100 millióval csökkent. Ezzel egyidejűleg a különböző központi intézkedések (ilyen például a pedagógusok bérének emelése) szintén több millió pluszkiadást jelentenek. Ezekből az adatokból következik, hogy az i993-ra tervezett közgazdasági környezet jelentős feladat elé állította az önkormányzatot. A közelmúltban elfogadott módosított költségvetés és az áfa-törvény módosítása várhatóan tovább növeli a feszültségeket, ezért az 1994-es esztendőben még a mainál is szigorúbb költségvetési gazdálkodás várható. A fürdőváros e szűk mozgástér ellenére is igyekszik arra, hogy a tervbe vett fejlesztéseket befejezze. Ezek közé tartozik a szennyvízcsatorna két öblözetbe történő teljes körű kiépítése, a tornaterem felépítése, illetve a cél- és címzett támogatásokkal érintett egyéb célok megvalósítása. (Magyari) Anna szépe a Trófeából Az Anna-bál szépe a békéscsabai Trófea bárjában a gyulai Kovács Gyöngyi lett. (írásunk a 3. oldalon) FOTÓ: FAZEKAS FERENC
