Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-24-25 / 171. szám
CSALÁD - OTTHON 1993. július 24-25., szombat-vasárnap Morzsák a gyógyászat történetéből / Ermetszések a középkorban A vérlebocsátás az asszír-ba- bilonoktól kezdve napjainkig minden időben szokásban volt úgy a népies orvoslásban, mint az orvostudományban. A középkorban minden betegségre „mindent gyógyítónak” tekintették és igen kiterjedten alkalmazták. Mondhatni nem volt olyan betegség, melynél ne bocsátottak volna le ismételten nagyobb mennyiségű vért, azzal az elgondolással, hogy az eltávolított vérrel a betegség anyagát is eltávolítják a szervezetből. Ennek hasonmása például ma is honos menstruációs vélekedés, amely szerint az eltávozó menstruációs váladékkal a szervezet megszabadul kóros mérgező anyagaitól. Ilyen elgondolással gyakran ismételték meg a középkorban a kiadós érmetszéseket, melyet papok, sebészek, de különösen borbélyok és kuruzslók űztek. Az alkalmazási módra szigorú szabályaik voltak az asztrológia útmutatása szerint. A különböző hónapokban és órákban más és más helyen volt tanácsos az érvágás kivitele, amelyre útmutatásul szolgáltak „az érvágó emberke” című képek. Az egyház korán tiltakozott a túlzásba vitt érvágások ellen. 1300 után VIII. Bonifácius főleg ilyen visszaélések miatt tiltotta el a sebészeti működéstől a szerzeteseket. Az érvágásokkal való visszaélés lebegett a szeme előtt a toursi zsinatnak is, amikor kimondotta, hogy: „Ecclesia abhorret a sanguine” (Az egyház idegenkedik a vértől). Ennek dacára még a salemoi iskola is minden betegség ellen alkalmazta. Az iskola szabálya versbe foglalva a következőként hangzott: „Érvágás nem végezhető 17 életév előtt Elviszi az életerőt. Mi visszatér a jó borral, Vagy a puha, könnyű koszttal. Érvágás szemernyit se árt Feni az észt, nem teszen kárt Sőt űzi bátorságodat, És edzi gerinc agyadat. Segít a bélnek, gyomornak Jót tesz a hangulatodnak, Édes álmot hoz éjjelre■ Jól hat az idegeidre. Tisztítja a hallásodat, Erősíti a karodat, lábadat.” A jó szándékkal, de kevés tudással végzett érvágások alkalmával nem egyszer lekötötték az alkar idegfonatait, minek következtében bénulások állottak elő. Mások olyan gyakran végezték és olyan mennyiségben eresztettek le vért, hogy nem egyszer az érvágás volt a halál oka. A misztikus felfogásnak megfelelt az az előírás, hogy a különböző betegségeknél az érvágást más és más helyen végezték. Amikor Brissot nevű érvágó az előírt ellenkező lábon végzendő érvágás helyett az azonos oldali karból engedett vért, általánosan támadták kortársai, minek következtében 1514- ben kitört Párizsban a nagy érvágó vita (mai elnevezéssel kongresszus). Az újkorban még mindig elterjedt volt ez a gyógyítási metódus és csak az 1880-as években ment ki a divatból, de már hét év múlva Dyes nevű orvos ajánlatára indokolt esetekben újból bevezették. A vérelvonás céljára alkalmazták a piócákat, de még gyakrabban a köpülyöket, ami szintén igen elterjedt szokás volt a középkorban, s mondhatni, hogy minden betegség ellen alkalmazták. E célra eleinte tülköket használtak, melyből a levegőt kis nyíláson át kiszívták, és a nyílást viasszal tapasztották be. Később e célra üvegből, fémből készült edények szolgáltak, melyeket gyertyán való melegítés után helyeztek a beteg testfelületre. A köpülyözéssel fürdőmesterek és borbélyok foglalkoztak. A megkarcolt bőrre alkalmazták és ezzel szívták ki a beteg testrészből „árassz vért”. Dr. Jakubecz Sándor Az újra felfedezett egyház 10. Ünnepeljük az Ür szent vacsoráját! A keresztyén teológia teljes egészében nézi az életet és az örökkévalóságot. A két valóság egymáshoz kapcsolódásának középpontjába az üdvösséget helyezi, mely elérésének eszközei az igehirdetés (Isten üzenetének a közvetítése), valamint a szentségek (a látható igék): a ke- resztség és az úrvacsora. Sorozatunk előző részében Ribár János békéscsabai evangélikus lelkésszel a ke- resztségről beszélgettünk, most arra kértük, hogy ismertesse meg velünk az úrvacsora tartalmát. — Az úrvacsora a keresztyén hitélet elengedhetetlenül fontos része. A keresztséghez hasonlóan ez a szentség is Jézus parancsa, amely az utolsó vacsorán hangzott el. A két szín (ostya és bor) alatti úrvacsorakor fontos Jézus valóságos és nem szimbolikus jelenléte. A jelenlét hogyanját nem törekszünk megfejteni, mert a mi gondolkodásunk evilági. Egyszerűen hiszünk valóságos jelenlétében. Az úrvacsora szellemi, lelki tartalmát az ige érzékelhetővé válása adja. Ebben is Isten megdöbbentő szeretete fejeződik ki azáltal, hogy a lét minden síkján kínálja magát. Az úrvacsora másik lényeges eleme az, hogy általa bűnbocsánathoz jut az, aki hittel veszi magához a kenyeret és a bort. — Az evangélikus egyház tagjai számára milyen formában létezik a gyónás? — Mi is két formáját ismerjük: a magángyónást és a közgyónást. Nálunk azonban a magángyónás nem kötelező, csak lehetséges. A hívek döntik el, hogy mikor érzik szükségét a bűnöktől magángyónás formájában való megszabadulásnak. A lelkésztől általában akkor kémek segítséget a bűnbánathoz, ha nem tudják a bűneiket feldolgozni. A tudatos hitéletet élő ember általában évente, kétévente kéri lelkipásztorától a magángyónás lehetőségét. A közgyónás viszont kötelező azok számára, akik az úrvacsorái liturgián résztvesznek. A szentséghez járu- lás gyakoriságának nincsenek előírásai, kinekkinek a belső igényétől függ. A nagy ünnepekén, mint a karácsony, a húsvét, a pünkösd és a reformáció ünnepe, aki csak teheti él az úrvacsora szentségével. Ilyenkor a liturgián az úrvacsorára a tízparancsolat végiggondolásával készülnek fel a hívek, s a bűnvallás után következik a feloldozás, majd az úrvacsora. A bűnök között nem teszünk különbséget, hiszen Isten előtt nincsenek kis és nagy bűnök, csak bűnök. Egy hasonlattal élve ezt úgy szemléltetném: majdnem mindegy, hogy valaki egy kád vízbe fullad bele vagy a tengerbe. Éppen ezért a hit, a bűnbánat őszintesége is Istenre tartozik, a pap azt sohasem vizsgálja. A feloldozás után régen kiszolgáltatták az úrvacsorát, a modem magyar liturgia szerint ünnepeljük az Úr szent vacsoráját. A hangsúly itt az ünnep szón van: hálaadás azért, hogy meghívott bennünket Jézus az ő asztalához, és így asztalközösségbe kerülhetünk vele. — A hívő ember rendszeresen végez önvizsgálatot, s így gyakran szembesül tudatosan saját bűneivel. — Luther szerint egyszerre vagyunk bűnösök és igazak. Az evangélikus dogmatika olyan tételt nem ismer, miszerint a hit útján egyre magasabb szintre juthatunk. Olykor érezhetjük erősebbnek Isten közelségét, de még Simon Péter is megtagadta Jézust egy számára kritikus helyzetben. Vannak tehát intimebb időszakaink, ugyanakkor rendkívül sokat bukdácsolunk. Önmagát is becsapja az, aki ezt nem méri föl reálisan. Jézus hívása viszont állandóan érvényes, minden nap újra elindulhatok az üdvözülés felé vezető úton. Természetesen nemcsak azért élünk, hogy üdvözüljünk, hanem azért is, hogy értelmes életünk legyen. A szentségekkel való élés erőforrás a mindennapi életre nézve is. (Folytatjuk) Lenthár Márta Úrvacsorái kehely a 17. századból Forradalom az orvostudományban A vitaminok és fémek (csaknem) mindent gyógyítanak? Az orvostudomány új és forradalmi irányzata a vitaminok és a fémek gondos adagolása révén igyekszik megelőzni és meggyógyítani a legkülönbözőbb betegségeket — az egyszerű meghűléstől a tumorokig. Az amerikai Archives of Environmental Health kutatásai például igazolták, hogy a szelé- nium és az E vitamin segíti a hályog megelőzését és komoly szerepet játszhat az angina-terápiában. Neves gyerekgyógyászok szerint kedvezően hat a 8- 27 hónapos csecsemők fejlődésére, ha hat hónapon át napi 3/4 milligramm cinkszirupot kapnak. Az osztrigában, a tojás sárgájában, a búzaszemben fellelhető cink az olasz Nicola Fabris professzor szerint erősíti az immunrendszert és megakadályozza a tumorok kifejlődését. A daganatos betegségeket kutató texasi San Antonio egyetemen megállapították, hogy a kalcium, a szelénium, a cink és az A-vitamin megelőző szerepet játszik a. bőrrák, míg a D- vitamin a cinkkel és a kalciummal egyetemben a melanoma és a mellrák kialakulásában. A vitaminok és a fémek komoly szerephez jutnak a szépségápolásban is. A bőr sötétedése és viszketése a vashiányra utal, s az angol és holland bőrgyógyászok szerint a vastartalmú kenőcsök 3-4 hét alatt teljes gyógyulást hoznak, 16 furunku- lustól szenvedő páciens közül 15 teljesen meggyógyult a vaskúra hatására. Eddig úgy vélték, hogy a fogakat a kalcium és a foszfor kellő módon védi a szuvasodástól, de Lewis B. Bamett, a neves texasi specialista szerint a magnéziumra is szükség van a fogzománc megszilárdításához. Míg tehát a széles mosoly egyik feltétele a magnézium, addig a törékeny köröm esetén a legcélszerűbb — vallja az amerikai Carl C. Pfeiffer professzor — a pótlólagos fehérjefelvétel. A professzor szerint elegendő a napi plusz 60 gramm hús, szója, bab, zöldfőzelék a hölgyek (85 gramm a terhes, 100 a szoptatós anyák számára) és 70 gramm a férfiak számára. Hasonlóan hasznos körömerősítő még a sörélesztő, amely gazdag foszforban, kalciumban, hamuzsírban továbbá B-, D-, E- és H- vitaminban is. Ferenczy Europress Koplalás, diéta - gyógyulás Étkezési tanácsok gyomorrontás évadjára A meleg, nyári időszakok egyik leggyakoribb „banális” betegsége a gyomorrontás, szakszerűbben: gyomorhurut. Általában 1—2 nap alatt lezajlik, lázzal, hőemelkedéssel, hányással és rossz közérzettel jár. A kellemetlen megbetegedés oka az ’ esetek döntő többségében fertőzés, ami könnyen „beszerezhető” mosatlan zöldség, gyümölcs, illetve nem megfelelő minőségű, állott élelmiszer fogyasztásával. A gyors kilábalás fő feltétele: némi önmegtartóztatás az étkezésben. A fertőzéstől gyulladásba jött nyálkahártyát ugyanis kímélni, a szervezetet pedig bizonyos mértékig tehermentesíteni kell rövid idejű koplalással, illetve diétával. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a gyomorrontás a szervezet víz- és ásványianyag-készletének (só, nátrium, kálium) jelentékeny megcsappanásával jár együtt. Á koplalás idején ezt pótolni kell és lehet—vízzel, ásványvízzel, keserű citromos teával, citromos vízzel, enyhén édesített limonádéval. Mindegyik italt hidegen fogyasszuk, így csökkentik a hányingert. A diétázás megpróbáltatásai enyhíthetők zöldségfőzetekkel és főtt krumpli levével. Ajánlatos azonban mellőzni minden fűszeres, zsíros étket, például felvágottat, húspástétomot, kolbászfélét. Bánjunk csínján a tejjel is, mert nehezen emészthető, legfeljebb ételben, esetleg tejeskávéban fogyaszthatjuk. Célszerű, hogy a gyomorrontásból lábadozó naponta 5—6 alkalommal egyen, de csak „mi- niadagokat”. A diétás étrendbe beiktatható egyebek között rántott leves száraz rántással, pirított zsemlekockával, rizsleves, zöldséges; burgonyaleves (olajjal), később burgonyahab reszelt sajttal vagy túróval, zöldséges-májas rizs, sajtos makaróni,párolt natúrszelet és párolt cukkini. —borgó— hSvmmT OROSZ PART. NÉPI— E36N » A VICC POÉNJA 1. RÉSZ TECHNIKAI MÁRKA ÜSSk?c ARANY. SPANYOLUL KRÉTAI HEGY A VICC POÉNJA.' 2. RÉSZ TÁBORNOK. ANTAL V CSÖRÖG FUVOLA CSONTHÉJAS GYÜMÖLCS DÍSZTEREM LÍTIUM, GÉN KÉTELLI VAGÁNY KÉN-v ÁLLi DÓA rTT*BB K * y© H ATOMCSOPORT AKKAD MITOLÓGIAI EPOSZ NÉVELŐ > V TANÁR, FRIGYES MÓZES ÖT KÖNYVE MOTOR RÉSZEI TŐVÉGI R A R T Y A- íTÉK VÉGETT DÜH EGYKORI FOCISTA. GYÖRGY APÓS MARÓ ANYAG LEK KÍTJ ŰRMÉRífe cTTmlB TT TÁVOLI ELŐD NICIAI " BETŰ banAnDARABI SZfcÜLVALÓ KELETI FFINEV RITKA, NŐI NÉV FILMÍR“" KÁRTYALAP * ANGIE L2Q INOIj SSmyzó ä! L-AME- HIKAI “ 3DVE NÉMET AUTÓTÓ JEGI TE8ZI VÉL. GONDOL. NÉWTÖKÉLE- TESEN CSI» MNŰSÉGJELZO k2ÜöL FRANCIA , FOLYÓ IEDVE (ESZI TÁRAI! ÓKORI SPÁRTA RETTEGETT HEGYE MOSÓ— PORCSALÁD Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő': 1993. augusztus 2. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. Ä helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1993. július 10—11-ei rejtvény megfejtése: Annyira titokban tartjuk a házasságunkat, hogy még a férjem sem tud róla. Nyertesek: Ladányi Erika, Murony, Somogyi Istvánné, Gyula, Lázár Sándomé, Orosháza, Horváth Csaba, Dévaványa, Darida Erzsébet, Békéscsaba.
