Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. július 1., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Vadászni fog a Controll - a termékfelelősségről Vállalkozni jó? A gazdaság belső erőforrásainak számos fokmérője ismert. Közöttük is megkülönböztetett figyelmet érdemel az a körül­mény, hogy mennyire élénk a vállalkozókedv és -készség, milyenek a vállalkozás lehetőségei és eredményei. A vállalko­zás mindenkori állapota társadalmilag bizonyos fokig tükrözi a középosztály helyzetét, hangulatát, gazdaságilag pedig — egyebek között—jelzi a fejlesztés belső energiáit, tartalékait. Jók a hazai vállalkozások? Ha a legfontosabb nézőpontból, a lakosság szemével nézzük a dolgot, akkor örvendetes, hogy az elmúlt években egymást érték az új vállalkozások, amelyek egy része a szolgáltatásokban talált helyet magának. így a lakosság közvetlenül is érezheti azok hasznát. Nem egy vállalkozás erősíti a magyar ipar és mezőgazdaság nemzetközi versenyké­pességét is. Elégedettek a vállalkozók? Sajnos — legalábbis országos szövetségük minapi nyilatkozatából ítélve — nem. S szavukra oda kell figyelni, mert a gazdaság jövője a tét. Mi a gondjuk? Egy mondatban így fogalmazták meg: „a gazdasági rendszerváltás még nem következett be”. Ezen az értetik, hogy nem született meg a vállalkozásbarát gazdaságpo­litikai koncepció, ennek hiányában pedig elmaradtak az egész gazdaság szempontjából fontos reformok, pénzügyi intézkedé­sek, a szociális biztonságot erősítő lépések. Mit igényelnek? Szövetségük megnyilatkozásaiból az olvas­ható ki, hogy olyan kormányzati és jogalkotói politikát, amely előtérbe állítja és gyorsítja a piacépítést, a vállalkozói szektor fejlesztését. Halaszthatatlannak tartják az államháztartás és a költségvetés reformját. Úgy vélik, erőteljesen meg kell gyorsí­tani a privatizációt, nehogy az állami vagyon még jobban elértéktelenedjék. Mindez csak a vállalkozói réteg érdeke? Ha igaz az, hogy a vállalkozás a gazdaság egyik motorja, akkor nyilvánvaló, hogy nem egy réteg ügyéről van szó. Mert a sikeres vállalkozás minden bizonnyal hasznos az egyénnek, de egészen biztosan érdeke valamennyiünknek. p y Magyar-román polgárfórum A „hétköznapi nacionaliz­mus” lesz a témája az első ma­gyar—román polgárfórum­nak, amelyet augusztus hu- szonhetedike és huszonkilen- cedike között rendez meg Pé­csett a Magyar—Román Bará­ti Társaság. A társaság elnöke, Iglói Zoltán az MTI pécsi munkatársának elmondta: a témának megfelelően a ma­gyar—román együttélés, illet­ve egymás mellett élés hétköz­napi gondjairól cserélnek majd véleményt a résztvevők, magyarországi magyarok és románok s romániai románok és magyarok. A pécsi fórum­mal a két ország polgárai közti közvetlen párbeszéd folyama­tát kívánják elindítani, elkép­zelésük szerint ugyanis a talál­kozót minden esztendőben megszervezik, egyik évben Magyarországon, a másikban Romániában, lehetőleg min­dig más városban. A szervezőbizottság által elfogadott elvi nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a fórumon nem politikusok, nem tudó­sok, nem szakértők, hanem a polgárok találkoznak egymás­sal, s ennek megfelelően nem elvont elméleti kérdésekről, történelmi és politikai tézisek­ről esik majd szó, hanem a magyar—román együttélés mindennapi problémáiról. A kétnyelvű tanácskozás el­sődleges formája a vita lesz, de előadások is elhangzanak. A társaság tesztfelmérést folyta­tott pécsi diákok körében an­nak megállapítására, hogy mi­lyen ismereteik vannak Romá­niáról és miként vélekednek a románokról. Felkészületlenül érte a magyar gazdaság szereplőit a termékfe­lelősségi törvény, perek sokasá­gát tárgyalják majd ennek kap­csán a bíróságok—mondta teg­nap Salgótarjánban Kormány Tamás, a Controll Minőségfej­lesztési Tanácsadó Iroda, ügy­vezető igazgatója a vezető üz­letembereknek adott Controll- reggelin. Maga a Controll lesz a perek egyik legnagyobb kezde­ményezője, vadászni fog azok­ra a termékekre, melyek kárt Talán még mindig nem eléggé köztudott, hogy a kárpótlási törvények azokra a külföldiek­re is vonatkoznak, akik annak idején magyar állampolgár­ként szenvedtek sérelmeket. Nagyváradi ismerősöm édes­apja magyar katonaként esett szovjet hadifogságba, négy és fél év után térhetett vissza csa­ládjához — Romániába. — Megkaptuk a kárpótlási határozatot csaknem félmillió forintról — újságolta. — A jegyeket a román állam, illetve az itteni bankok készek átvál­tani lejre. Magyarországon milyen törvényes lehető­ségünk van e jegyek hasznosí­tására? A kérdést dr. Gondos Jó­zsefhez, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjéhez továbbí­tottam. — Miután a külföldön élő személy megkapta a kárpótlá­okozhatnak vevőjüknek, hasz­nálójuknak. A gyártók figyel­mébe ajánlotta, hogy biztosítási brókercég segítségével kössék meg a termékfelelősségi bizto­sítást, s tudniuk kell, annál ma­gasabb lesz a biztosítási díj, mi­nél kevesebb minőségi biztosí­tékot tudnak letenni. Kormány Tamás kijelentet­te, hogy az utóbbi két évben — a multinacionális cégek ma­gyarországijelenlétének is kö­szönhetően — alapvető áttörés si határozatot, kérje meg a ha­tározatban megnevezett pénz­intézetet, hogy tartsa letétben a jegyeket. Célszerű közölnie azt is, mikor kívánja átvenni az értékpapírokat. — Ismerősöm földet szeret­ne értük vásárolni Magyaror­szágon. — Amennyiben jogosultsá­ga a harmadik kárpótlási tör­vényen alapszik, erre csak a második körben megtartandó árverések során lesz lehetősé­ge, leghamarabb október vé­gén. Viszont egyebeket (rész­vényt, önkormányzati tulajdo­nú lakást, privatizálásra kije­lölt üzletet) máris vehet. Sőt egyes kereskedő cégeknél fi­zethet is kárpótlási jeggyel. Gyakorlatilag tehát a külföldi kárpótoltakat ugyanazok a jo­gok és lehetőségek illetetik meg, mint a magyar állampol­gárokat. Ménesi György következett be a minőségbiz­tosításban. Ez idő szerint két­száz hazai cég akarja minőség- biztosítási rendszerét tanúsít­tatni, s várhatóan ősszel kerül a parlament elé a régóta esedé­kes minőségügyi koncepció. A gazdaság változékony terepén hosszú távon jelen lenni óhajtó cégeknek választaniuk kell: önálló termékkel vállalnak szerepet a piacon, vagy beszál­lítói tevékenységgel alapoz­zák meg jövőjüket. (MTI) Német nyelvi tábor Szeghalmon Az idén is szervezett né­metnyelvi tábort Szeghalmon a Péter András Gimnázium fiatal tanára, Tóth Magdolna. Az or­szág keleti feléből érkezett 43 diák számára változatos prog­ramról gondoskodtak. A két helybeli nyelvtanár, Tóth Magdolna és Knapekné Balogh Júlia munkáját segítet­te a budapesti osztrák gimná­zium tanára, Luise Fussi és az ausztriai Scheibbsből érkezett Franz Schneider, akik német nyelvű előadásaikkal bővítet­ték a hallgatók ismereteit. A nyelvi program beszédcent­rikus volt, ahol a nyelvvizsgái tematika alapján gyakoroltak, de volt német nyelvű illemtani és vendéglátói foglalkozás is. A tíznapos tábor jól szolgálta a diákok felkészülését a német nyelvű vizsgákra. Tudnak-e dönteni? Kíváncsian várja a közvéle­mény, hogy Orosháza képvi- selő-testülete a következő ülé­sen — július 2-án 17 órai kez­dettel — tud-e dönteni a Petőfi Művelődési Központ igazga­tói pályázatának elbírálása kapcsán. Az egyik legfontosabb na­pirend mellett természetesen még más is terítékre kerül, így a fiatal házasok lakásvásárlá­sának támogatása; az utca­név- és házszámtáblák kihe­lyezésének kérdése; a bel­területi vízelvezetés; a Tass utcai pavilonok földterületvé­teli szándékának bejelentése; a Kunság F üszért és a Sütő- és Édesipari Vállalat átalaku­lása; a gyopárosi tábor lebon­tása. Külföldiek kárpótlása Felix Salten regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila BAMBI MÉG NEMIGEN VESZI EBZRE. HOGY A VILÁG LASSAN MEGVÁLTOZIK KÖRÜLÖTTE NAGY ROKONAINAK ,» KIÁLTOZÁS Ara HŰVEL. / 0 MOST ÉN1" SÓHAJT FEL EGYIKÜK, ÉS MEGTÖRIK A HANGJA. LASSAN LEVAUK AZ AGRÖL, ÉS KE­RENGÉLVE LEHULL A TÖBBIEK SZO­MORÚAN NÉZNEK UTÁNA —— HAT MÉG HA LATNA. KIS HERCEG. MEKKORA KORONÁJUK VAN! NAGY ÉS SZÉTÁGAZÓ DE A HANGJUK ÉPP OLY HATALMAS. MINT A KORONÁJUK NEDVES SZÉL CIBAUA ELLENSÉGESEN OKFT IS ! ||Ci lj j ELJÖTT AZ ŐSZ 7S PARANCSOLÓ KÍVÁNCSISÁG GÖHÖU , ÉLŰ EZEKBŐL A MELYBŐL JÖTT HAM GOKBÓL. SZÖRNYŰ FELNYOGESEI A NEMES. ORJONGO VERNEK. J, VÁGYTÓL. ** TÖL HABZIK ifi CSAK A KIRÁLYOK SZERELMI IDÖSZA KANAK ELMÚLTÁVAL TUDJA FIGYEL MET MAS DOLGOK FELÍ IS FORD! TANI. ----­NA GYON SZERETEK GAZOLNI A SZAn AZ AVARBAN HOGY CSOROG HOGY ZI­ZEGI MOST NEM KELL FÜLELNI. HISZ MAR MINIJÉNI MESSZIRŐL HALLANI KI TUDNA ILYENKOR ÉSZREVÉTLEN A KOZELUNKBE LOPAKODNII NAGYON FEL BAMBI. DE AMELLETT A CfiOnAl ATTÓL RESZKET. HA FELHANG ZANAK EZEK A MENNYDÖRGŐ KlALTA SOK BÜSZKE. HOGY ILYEN ELŰKELO ROKONAI VANNAK AM EGY NAPON ARRA í BREO HOGY AZ SIRALMAS DOLOG ELÁZVA BOKLASZ NI rCL-ALA DE MEG ROSSZABB FAZNI MIKOR MFGJÖNNEK A ZORD ÉSZAKI SZELEK BAMBI MEGISMERI A FAíAST IS. HIÁBA BÚJIK ODA AZ ANYJÁHOZ LEGFELJEBB AZ EGYIK OLDALA MARAD . - MELEGEN / AVAR NEM ZIZFG TÖBRf PUHÁN E6 SÚLYOSAN FEKSZIK A FÖLDÖN: EL Áztatta az eső zuhog reggeltől / . ' «TIG , /. ' a' 1 MIT GONDOLSZ. EZ MOST MÁR MINDIG ÍGY LESZ t a fák a cserjEk kirabolva Állnak EGCSZ TESTÜKBEN CSUPASZON. ES MEZTELENÜL. A RET FÜVE ASZOTT ES Ülj. ili HOSSZ ÍZŰ ___^ E GYSZER AZTAN FEHÉR. HŰVÖS VA-’f LA Ml HULL BAMBI SZEMÉBE ÉS FÀTY h LAT BORIT A PILLANTÁSA fi F MAR JÓLLAKNI SEM LEHETI 6120 NY. BIZONY* VÉGE A BŐSÉGNEK. VÉGE A FÉNYŰZÉSNEK AZ ŐSSZEL MINDIG BEKÖSZÖNT A SZÜKSÉG FOIYTATJUK

Next

/
Oldalképek
Tartalom