Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
1993. július 22., csütörtök NAGYVILÁG hMplusz Beadta a derekát Hosszas vita után a McDonald’s amerikai gyorsétterem-hálózat beadta derekát, és immár hajlandó helyi termesztésű burgonyát is felhasználni első izraeli boltjában a sültkrumpli-körítés- hez. A tervek szerint még az idén megnyílna Tel-Aviv-, ban az első McDonald’s-üz- let, de a kormány a hazai termelők védelmében nem járult hozzá ahhoz, hogy a cég saját importforrásaiból szerezze be a sült krumpli alapanyagát. A kompromisszumos megoldás: 5 millió dolláros költséggel létrehoznak egy farmot, amely csak azt a bizonyos fajta burgonyát termeszti majd, amelyhez a hálózat világszerte ragaszkodik. Egy krumpli, két krumpli, e krumpli nem krumpli, s ha nincs krumpli a McDonald’s mit süt ki, elveti s lesz neki. M. B. Mohammed Ali segít Közvetítésre vállalkozott Irak és Irán között Mohammed Ali, a nehézsúlyú ökölvívás egykori legendás bajnoka. A két ország között továbbra is vita folyik arról, hogy milyen feltételekkel engedjék szabadon az 1988-ban lezárult háború óta kölcsönösen fogva tartott katonákat. Mohammed Ali tegnap utazott el Iránba Bagdadból, ahol fogadta őt a kormányzó Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnökhelyettese is. Irak azt állítja, hogy már szabadon bocsátott minden hadifoglyot, de Irán szerint a bagdadi hatóságok még mindig 8 ezer iránit tartanak fogva. A Nemzetközi Vöröskereszt is több ezerre teszi az iráni hadifoglyok számát. Bagdad 30 ezer iraki szabadon engedését követeli. Megfúrt vezeték Rövid idő alatt immár másodszor fúrták meg és ütötték csapra a Kárpátalja területét átszelő nemzetközi kőolajvezetéket, ezúttal a hegyvidéki Nagyberezna közelében. Ily módon a tettesek — akiknek kiléte még ismeretlen -— tetemes kárt okoztak: nem csak azzal, hogy jelentős mennyiségű kőolaj folyt el, hanem azáltal is, hogy a környéken hosszú időre tönkretették a kaszálókat és a burgonyaföldeket. Frankfurtban a „kokainbáró” családja Kedden este egy chilei repülőgép fedélzetén Frankfurtba érkezett a nemzetközi körözés alatt álló kolumbiai „kokainbáró”, Pablo Escobar családja. Jóllehet korábban Spanyolország megtagadta az illetők befogadását, a hét személy fennakadás nélkül jutott túl a német repülőtéri ellenőrzésen. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Washington nem kíván csapatokat küldeni Az amerikai kormány továbbra sem kíván csapatokat küldeni a volt Jugoszláviába, csak akkor, ha ott már megállapodás született. Erről beszélt szerdára virradó éjjel Bili Clinton. Az amerikai elnök egyúttal kijelentette: a válság megoldására korábban volt lehetőség, amikor a szer- bek és a horvátok attól tartottak, hogy az ENSZ feloldja a bosnyákokra vonatkozó fegyverembargót, és a nyugati légierő támogatni fogja Boszniát. Az amerikai kezdeményezés azonban meghiúsult, mert azt több európai ország nem támogatta — mondotta Clinton. Elsősorban a brit és a francia kormány ellenezte az amerikai tervet a bosnyákok felfegyverzésére, attól tartva, hogy veszélybe kerülnek a békefenntartóként a volt Jugoszláviában állomásozó katonáik ezrei. Washington csak nemrég küldött először katonai személyzetet a térségbe: 300 békefenntartót a biztonsági veszélyt nem jelentő Macedóniába. Clinton a CNN tévé műsorában egy órán át válaszolt a hazai és a világ különböző országaiból kapott külföldi hívásokra. Az elnök — akárcsak a nap folyamán már korábban, egy rádióműsorban — panaszkodott, hogy nehéz megismertetnie nézeteit, politikáját a lakossággal, mert a tömegtájékoztatás a vitatott kérdéseknek ad aránytalanul nagy súlyt. Az elnök arról is szólt, hogy milyen terhes számára, hogy a titkosszolgálat állandóan őrzi, kíséri őt és családját, s így nehezen tud úgy élni, viselkedni, amint megszokta. Újabb pápai felhívás II. János Pál tegnap újabb felhívást intézett a boszniai viszályban részt vevő felekhez, arra kérve őket, hogy szüntessék be a harcokat és vessenek véget ennek az embert lealacsonyító, kegyetlen háborúnak. Szokásos heti általános kihallgatásán a pápa közölte, hogy üzenetet kapott Vinkó Puljictól, Szarajevó érsekétől. Puljic könyörögve kérte őt, tegyen meg minden tőle telhetőt a háború befejezéséért, nemkülönben azért, hogy véget vethessenek egy olyan kegyetlen szembenállásnak, amely megszűnéssel fenyegeti az érsekség területén és a Banja Lu- ka-i püspökségben a katolikus jelenlétet. Draskovic Párizsban Tegnap délután egy francia különrepülőgéppel Párizsba érkezett Vük Draskovic és felesége. A szerb ellenzéki vezetőt feleségével együtt azonnal a Val de Grace kórházba vitték, ahol megkezdik kivizsgálásukat és szükség esetén gyógykezelésüket. Útjukat a France-Libération alapítvány szervezte meg, amelynek vezetője Danielle Mitterrand, a francia köz- társasági elnök felesége. Draskovic elmondotta: reméli, hogy csak néhány napig lesz szüksége kezelésre. A politikus igen legyengült benyomást tett a jelenlévőkre, de saját lábán érkezett a kórház épületébe Gazdasági szankciók Kína ellen? Az Egyesült Államok kész gazdasági szankciókat hozni, Kína ellen, ha bebizonyosodik, hogy Peking kijátszva a rakétatechnológia elterjedését gátló egyezményt (MTCR), rakétákat szállít Pakisztánnak. Ezt a washingtoni külügyminisztérium szóvivője közölte kedden. Az MTCR értelmében — amelyet Peking nem írt alá, de amelynek rendelkezéseit elvben elfogadta — tilos 300 kilométernél nagyobb hatótávolságú, s 500 kilogrammnál nagyobb robbanófejű rakéták exportálása. Kína mindig cáfolta, hogy korlátozás alá eső rakétákat szállított volna Pakisztánnak, s a washingtoni szóvivő is elismerte: egyelőre nincsenek biztos adataik a kínai rakétaszállításokról. Az évszázad modernizációja? Az a 28 MÍG—29-es vadász- repülőgép, rakétatechnika és pótalkatrész, amelyet a magyarok 800 millió dollárértékben vásárolnak Oroszországtól, még'a nyugat-európai országok számára is nagyberuházásnak számítana. „Á magyar katonai légierő megújítását nyugodtan nevezhetjük az évszázad modernizációjának” — nyilatkozta a Ludové No- viny tudósítójának egy magát megnevezni nem kívánó cseh szakértő. Az EBEÉ alapokmánya értelmében Magyarország köteles lenne megmagyarázni e lépésének okait—igy a cikkíró. A cseh katonai légierő számára is égető probléma a modernizáció, mivel az ezredfordulóra szinte mindegyik repülőgépének lejár a használhatósági ideje. Kik is azok a törökországi kurdok? Még pár hete sincs, hogy Abdullah Öcalan, a Kurd Munkapárt (PKK) vezetője „történelme legvéresebb nyarát” ígérte Törökországnak. Ez a jelek szerint nem üres fenyegetés: kurd szélsőségesek nyugat-európai török diplomáciai missziók és egyéb érdekeltségek egész sora ellen intéztek halálos áldozatot is követelő támadásokat. Feltételezések szerint a tiltakozó akciókat a PKK szervezte. Ez a párt kilenc éve folytat fegyveres harcot az önálló kurd államért, amely még nem létezett a történelemben. Legkevesebb hatezer ember esett áldozatául a véres terrortámadásoknak. A szervezet márciusban egyoldalú tűzszünetet hirdetett, ezt az ankarai kormány azonban tudomásul sem vette, mire a PKK május végén felújította fegyveres akcióit. Két héttel később hangzott el a „véres nyár” fenyegetése, amelyben Öcalan török turistairodák elleni akciókat is kilátásba helyezett. Egy*a PKK-hoz tartozó athéni kurd csoport máris a „háború eszkalációjával” fenyegetőzött. De kik is azok a törökországi kurdok? Számuk tizenkétmillióra tehető, ez Törökország lakosságának mintegy húsz százaléka. A kurd népesség fele az ország délkeleti részében él, őket nevezik „hegyi törököknek”. A többiek túlnyomórészt Nyugat-Törökország nagyvárosaiban honosak. Az ankarai kormány soha nem ismerte el őket önálló nemzeti kisebbségként. Hivatalos török, álláspont szerint ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak, mint az ország bármely más állampolgárának. Hivatkozni szoktak arra, hogy kurdok is bekerülhetnek a parlamentbe, lehetnek belőlük miniszterek vagy kormányfők is. Példaként említik a nemrégiben elhunyt államfőt, Turgut Özalt, akinek kurd ősei voltak, vagy a kurd nemzetiségű Hikmet Cetin külügyminisztert. A 450 tagú török parlamentben 16 képviselője van a betiltott Kurd Munkapárthoz közel álló Népi Munkáspártnak. A háború kezdete óta az ankarai kormány számos engedményt tett a kur- doknak: kurd lapokat engedélyeztek, lehetővé tették a kurd nyelv használatát és a kurd kultúrával és történelemmel foglalkozó intézetek is működhetnek. A kurdok viszont felpanaszolják, hogy Dél- kelet-Anatóliában évek óta rendkívüli állapot van érvényben, a tartományi közigazgatást különleges jogkörökkel ruházták föl, egyebek között sztrájkokat, tüntetéseket tiltanak be, és a kurd ellenzékieket az ország más részeibe száműzik. Téves nézetek Václav Klaus cseh miniszterelnöknek minden bizonnyal igaza volt, amikor a Közép-európai Kezdeményezés budapesti értekezletéről hazatérve hangoztatta, hogy a kollektív jogok nem helyettesíthetik az egyén jogait. Téved viszont, amikor azt állítja, hogy az egyéni jogok következetes betartása esetén semmilyen kisebbségi jogra nincs szükség — írja a Mladá Fronta Dnes című cseh lap kommentátora. Lubos Palata szerint az ehhez hasonló tévedések a nem is olyan régmúltban hozzájárultak az Osztrák—Magyar Monarchia széteséséhez és a háború előtti Csehszlovákia megszűnéséhez is. „Klausnak a kisebbségi kérdésre vonatkozó nézetei összefüggenek világnézetének egészével — írja. — Ez a sikeres, az életre minden tekintetben jól felkészült magabiztos ember — az erősebb filozófiája. Nem mindenki lehet azonban ugyanilyen sikeres és erős. Amikor a gyengébbekről, a hátrányos helyzetűekről van szó, Klaus azt a nézetet vallja, hogy elég, ha az erősebbeket nem akadályozzák a sikerben. À szolidaritásérzésnek ez a hiánya nehézségeket fog okozni Klausnak választói körében, és ha nézeteit megpróbálja átültetni a valóságba, akkor Csehország nem cseh állampolgárainál is, de mindenekelőtt a külpolitikában” — véli Palata. „Klaust a kisebbségek problémája nem érdekli túlzottan. A csehek szinte sehol nem képeznek történelmi kisebbséget, a cseh állam pedig szinte egyöntetű etnikailag. Ezek a tények nem könnyítik meg Václav Klausnak, hogy megértse a helyzet bonyolultságát ott, ahol vannak kisébbségek, például Szlovákiában. A civilizált országokban a kisebbségek ügyében pozitív diszkriminációt alkalmaznak az egyenlőség elve helyett már néhány évtizede. A kisebbségek ugyanis nem törekszenek az anyaországukhoz való visszacsatolásra, ha ott, ahol élnek, jobban érezhetik magukat. Ehhez azonban a gazdasági prosperitáson kívül jogok is kellenek a kulturális, a területi és a közigazgatási autonómia vonatkozásában — fejezi be a MF Dnes kommentátora. Semmis a parlament döntése Leonyid Kravcsuk ukrán és Borisz Jelcin orosz elnök kedden telefonon beszélt egymással, s a két politikus megállapodott: újból találkoznak, hogy megpróbálják végleg megoldani a Fekete-tengeri Flotta megosztása kapcsán felmerült vitákat. A találkozó helyét és idejét a Reuter jelentése szerint később határozzák meg. Mint már jelentettük, a két fél vitáját az élezte ki ismét, hogy a moszkvai jrarlament egy minapi határozatában Oroszországhoz csatolta az ukrajnai Szevasztopol városát, a Fekete-tengeri Flotta legfőbb támaszpontját. A lépést Jelcin is elítélte, az ENSZ Biztonsági Tanács pedig — már a Jelcin—Kravcsuk-tele- fonbeszélgetés után — egyhangúan, tehát orosz támogatással semmisnek nyilvánította a döntést. ¥ A moszkvai törvényhozás az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilatkozata ellenére ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri kikötő, Szevasztopol orosz terület. A moszkvai városi tanács elnökének arra vonatkozó indítványát, hogy kezdjenek ismét vitát a kérdésről, a parlament tegnap elutasította. A blokád első négy napja A belgrádi Duna-blokád első' négy napja alatt hét hajót állítottak meg ideiglenesen a „Blokáddal a blokád ellen” nevű akció szervezői. A hét hajó között ukrán, magyar és román vízi járművek vannak, s a hajók legénysége támogatásáról biztosította akciónkat, mivel a Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók a térség valamennyi államát sújtják Mindennap feladhatja ^ 441-311 hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. A Békési Kis-tüzépen fenyőrúdfa 250 Ft/db, orosz pala 300 Ft/db, bélapátfalvi húszas cement 640, 100 q felett 620 Ft/q állandóan kapható. 30 q felett ingyenes házhoz szállítás. Várjuk megrendeléseiket. Telefon: 341-739,382-355,341-112,350-097, 341-845. Pénteken este Békéscsabán a Sörkertben az S Modell Band ad koncertet. Belépődíj: 100 Ft. Gyulai húsboltba szakképzett eladót keresünk. Ajánlatokat a (66) 361-751-es telefonra kérünk.
