Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

Opel-csúcs Nem egy szokványos kocca­násos baleset történt tegnap a déli órákban Csárdaszállás és Köröstarcsa között, a sztrádá­nak éppen nem nevezhető, há­rom méter széles, hepehupás úton. Két Opel „találkozott”. Az egyiket, az alig három hó­napos Astrát egy húsz év körüli leányzó vezette, a má­sik — egy ékesebb Rekord volt — volánjánál egy nyug­díjhoz közeledő úr ült. Egy­mással szemben haladva mindketten abban bíztak, hogy a másik majd csak kitér, lehúzódik. Tévedtek. A fron­tális ütközést elkerülték, sze­mélyi sérülés nem történt, de mindkét autó bal oldalán to­vább vitte az alkalmi Opel- csúcstalálkozó zsebbe nyúlós emlékeit. Leáll a termelés A Mezőberényi Faipari Szö­vetkezetben a pénteki műszak után—erről a tagság tavasszal döntött — három hétre leáll a termelés, a szövetkezet há­romszáz dolgozója szabadság­ra vonul. Nem kény­szerszünetről van szó, ugyanis termékeiknek 90 százaléka külpiacon kél el, ahol az a szo­kás, hogy ebben az időszakban szabadságra mennek, s csak­nem megáll az élet. A gyártó­sorok augusztus 16-án teljes kapacitással indulnak újra. Újabb szórakozóhely Orosházán sokáig a közép- és idősebb korosztály szórakozó­helye volt a tisztiklub. A télen azonban bezárt. Azóta csak ta­lálgattak az arrajárók, hogy mi lesz a helyén. A napokban kifüggesztett feliratból min­den kiderült: SIMPATY DIS- CÓ. Július 22-én, csütörtökön este 21 órától vehetik birtokba a fiatalok a sok érdekességet ígérő új, zenés szórakozóhe­lyet. Beszélgetés Müller úrral Az Orosházán tartózkodó, Spanyolországban élő, világ­hírű fotóművész július 23-án, pénteken 19 órakor a Petőfi Művelődési Központban talál­kozik tisztelőivel. Horgászverseny A Nagyszénási Október 6. Me­zőgazdasági Szövetkezet hor­gászai a helyi homokbányában július 24-én, szombaton reg­gel 7 órától délig horgászver­senyt rendeznek. Kevesebb bedolgozó A munkanélküliség mérséklése miatt is fontos lenne a bedolgo­zók nagyobb arányú foglalkoz­tatása — hangzott el az Érdek­egyeztető Tanács Bér- és Mun­kaügyi Bizottságának ülésén. Az állandó foglalkoztatottak számának csökkenésével együtt a bedolgozók száma is csökkent. A korábbi 25 ezer he­lyett számuk ma már alig több mint 2000. A munkavállalói ol­dal javasolta: a bedolgozók dí­jazásánál ne mindenkor a mini­málbérből induljanak ki. Ha a munka bonyolultsága speciális felkészültséget, gyakorlatot igényel, az állandó alkalmazás­ban lévő dolgozók béréhez iga­zodjon a díjazás. KÖRKÉP 1993. július 21., szerda o Békéscsaba—Budapest 1200 forint? Autópálya-díj 1995-tól Nem tévedés a cím, valóban kell autópálya-használati díjat fizetni, de egyelőre talán csak azoknak, akik a Győr és He­gyeshalom között épülő pályát veszik majd igénybe. A hírt Jean Yves Goavec úr közölte, aki az autópálya építésére lét­rejött konzorcium egyik alapí­tó tagja, a Transroute cég euró­pai igazgatója. Az Ml/Ml 5 autópálya Győr—Hegyeshalom, illetve Hegyeshalom—Rajka közötti szakaszának építésére kilenc taggal — köztük két magyar cég is van, a MÓL Rt. és a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Rt. — részvénytársa­ság alakult. Ok építtetik meg mintegy 24 milliárdos költség­gel az új autópálya-szakaszo­kat. A tárgyalások jelenlegi ál­lása szerint az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank hi­telezi a vállalkozást, de az sem lehetetlen, hogy a pénzintézet az alaptőkéhez is hozzájárul. Az építkezés még az idén, októberben elkezdődik és a ter­vek szerint 1995 végén már au­tózhatunk is a pályán. Ha most kellene fizetni, akkor a sze­mélyautók után 350 forintot, a tehergépkocsikért pedig 1200- at kémének. 1995-ben termé- szetesen(?) ennél magasabb lesz a tarifa, az időközbeni inf­lációval arányosan megemelt. Hogy érzékeltessük az összeg nagyságát, utánaszá­moltunk: ha Békéscsaba és Bu­dapest között lenne autópálya, akkor egy útra—oda vagy vissza — 1200 forint körüli összeget kellene a személyautók után fi­zetni. A veszély, hogy zsebünk­be kell nyúlni egy pesti útért, egyelőre nem fenyeget bennün­ket. Hogy szerencsére vagy sem, azt döntse el ki-ki maga. Á.Z. Közalkalmazotti bérfejlesztés Vésztőn Július 19-én tartotta testületi ülését Vésztő önkormányzata. Elsőként a közalkalmazottak és a köztisztviselők bérhelyzetét vizsgálták meg. Az ügy előzmé­nyéhez tartozik, hogy az önkor­mányzathoz tartozó intézmé­nyek dolgozóinak érdekképvi­selete az előző testületi üléshez fordult kérelemmel, munka­bérük felülvizsgálata ügyében. A képviselők jogosnak ítélték meg a kérést és úgy határoztak, hogy 1993. május elsejétől a közalkalmazotti törvény által meghatározott bérszínvonal­hoz képest hetven, szeptember elsejétől pedig nyolcvan száza­lékos beállási szintet biztosíta­nak. Ennek az idei évet érintő anyagi vonzata mintegy 5,7 millió forint. Kaszai János pol­gármester beszámolt arról, hogy a falu a Népjóléti Minisz­térium Válságkezelő Program- irodájától három jogcímen két­millió forintos támogatást ka­pott. Ezek közül fontos a lerom­lott lakások helyreállítására for­dítható hétszázezer forint,' melyre július 26-ig kell jelent­kezni a jegyzőhelyettesnél. G [LA A munkásőrség épületéből egészségügyi intézmény Békésen a város tulajdonába került a négy éve kihasználat­lanul, üresen álló egykori munkásőrség épülete. Hasz­nosításáról több elképzelés is született, de ebben a helyi ön- kormányzat tagjai nem tudtak megegyezni. Eredetileg kollé­giumnak szánták az épületet, később viszont kiderült, hogy erre a célra kicsi. Aztán fel­ajánlották a rendőrségnek, de nem felelt meg részükre. Az­tán mégis csak zöldágra ver­gődtek a városatyák: az épület a jövőben az egészségügyet szolgálja, itt kap helyet a teljes gyermek-egyészségügyi blokk. Az épület átalakításra kerül, a földszint rendbehoza­talára 3 millió forint adott, az emelet kialakítása a pénzügyi lehetőségek függvénye. A nevét ne feledjék feltüntetni! Szupernagyik kerestetnek Szólítják maminak, nagymamának, nagyanyónak, avagy Klári mamának, Zsuzsi anyónak, nagyinak és kedves mamának—egy a lényeg: az ezerkezű, áldott türelmű, fáradhatatlan, családössze­tartó, béketeremtő és bölcs tanácsokat adó nagymama valóságos áldás. Szerencsés az a család, amelyben ott nyüzsög két „drága nagymami”. Nos, őket szeretnénk a következő hetekben bemutat­ni lapunk hasábjain. Várjuk tehát az arcképeket a nagymamákról, természetesen névvel és lakcímmel, pár soros „indoklással” — elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, mi az, amiben ő a legszuperebb, amit egyedül ő tud. Már ma postára adhatják a fotót—a képeket folyamatosan, a beérkezés sorrendjében közöljük és alkalmanként idézünk a kísérő sorokból is. (Csak jó minőségű fekete-fehér arcképeket áll módunkban elfogadni, és visszaküldeni nem tudjuk.) Kérjük, feltétlenül tüntessék fel a fényképet beküldő nevét és pontos címét is — közöttük ugyanis értékes nyereményeket sorsolunk majd ki. A fotók végső beküldési határideje: augusztus 10. S hogy ki lesz „szupernagyi?’ Ezt olvasóink döntik el. A megje­lent képekkel szavazhatnak, a következő módon: a lapunkból kivágott fotót az alatta szereplő sorszámmal, névvel borítékban küldjék be a következő címre: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Pf. 111. A borítékra feltétlenül írják rá: „Szupernagyi”. Folyama- tosan lehet szavazni, a végső határidő az utolsó fotók megjelenését követő egy hét. Lapunkban mindig előre jelezzük, mikor adunk közre „szupernagy is” fotókat. A beküldött szavazatok alapján díjazzuk értékes jutalommal az első tíz pályázót, s hozzá tízet kisorsolunk azok közül, akikre beérkezik akár egyetlen szavazat is. A napokban egyébként már megkaptuk az első fényképeket, s bizony akad közöttük, amelyen nem találtuk a nagymama nevét, címét, sőt, a kísérősorokból sem derül ez ki. Ezért külön is kérjük: feltétlenül egyértelműen tüntessék fel a fotó hátoldalán, hogy kit ábrázol a fotó! Negyedszázad a mezőgazdaság szolgálatában A Kettős-Körösön 1967 júniu­sában kezdték építeni a békési duzzasztót, melyet a következő esztendő második felében, ép­pen huszonöt éve fejeztek be, s adtak át rendeltetésének. A két tizennyolc méteres kapuval készült vasbeton létesítmény öt-hat méteres duzzasztást tesz lehetővé, s átadása óta alapvető­en a Kettős-, a Fehér- és a Feke­te-Körös mentén az öntözési és ipari vízellátást szolgálja. A duzzasztó kapujainak tel­jes lezárásával maximálisan 6,7 millió köbméter víz tárolására képes, erre viszont üzembe he­lyezése óta még nem került sor. Ézekben a hetekben, a száraz­ság miatt a folyók vízhozama rendkívül alacsony, tegnap a duzzasztón másodpercenként alig 4,5 köbméter víz bukott át. —sz— A Kettős-Körös békési duzzasztóján másodpercenként alig 4,5 köbméter víz bukik át FOTÓ: FAZEKAS FERENC Ki a szegény? Surján László előadása (Folytatás az 1. oldalról) Végezetül saját kérdésére, hogy: ki a szegény? — a mi­niszter úr megadta a választ is. — Valaha úgy fogalmaztak erre a kérdésre, hogy az, akiről megkérdezése nélkül dönte­nek. Az aki éhezik, fázik, szin­tén szegény. De véleményem szerint az is a szegénység kate­góriájába tartozik, akitől el­zárják az anyanyelve gyakor­lását és saját kultúráját... A délutáni előadás önisme­reti és személyiségfejlesztő tréninggel folytatódott, majd az esti programban „Különle­ges találkozások” címmel Be- recz András népdalénekessel találkozhattak a nyári egyetem résztvevői. g y. Nálunk a dolgozók nem fize­tést, hanem zsebpénzt kapnak „...ERVELES NÉLKÜL NEM SZABAD EL­FOGADNI EGYETLEN OLYAN TÉTELT SEM, AMELYNEK MÉG AZ ÉRVELÉS HATÁSÁRA SEM KÖNNYŰ HITELT ADNI.” (ARISZTOTELÉSZ) Kamionstop a hétvégeken? (Folytatás az 1. oldalról) Egy éve tervezzük ezt a lépést. Szlovákia ezirányú döntése felgyorsította a folyamatot. A főigazgató elismeréssel szólt a román hatóságok e hét végén érzékelhetővé vált in­tézkedéseiről, melyek nagy­ban hozzájárultak a határfor­galom felgyorsulásához. Ni- culae Nitu a román rendőrség nehézségeiről, ugyanakkor eredményes, az állampolgá­rok által egyre elismertebb te­vékenységéről beszélt. Hang­súlyozta: a román rendőrség nem politizál, s nyitottak min­denféle vizsgálódás előtt. A forradalmat megelőzően kompromittálódottakat eltá­volították, sok felkészült em­ber viszont azóta lépett be hoz­zájuk. — Elégedett vagyok a mai megbeszéléssel — mondta. — Először vagyok Magyarorszá­gon, de már régen szerettem volna ide látogatni. Reméljük, hogy a magyar sajtó támogató- an adja majd hírül a mai ta­nácskozás eredményeit. A budapesti főkapitány el­mondta, hogy azért van jelen, mert szorosabb együttműkö­dést szeretnének kialakítani a bukarestiekkel. Ennek elfoga­dásaként értékelhető, hogy ro­mán kollégája meghívta őt Bu­karestbe. Egy kérdésre válaszolva dr. Túrós András elismerte, hogy Csongrád, Békés és Hajdú-Bi- har megye rendőrségeinek több 10 milliós különkiadást jelent az áldatlan határátkelés gondja. Úgy találta, hogy a Békés megyei rendőrök keve­set panaszkodnak, s igyekez­nek önerőből megoldani e fel­adatokat. Ősszel — a törökök visszautazása után — viszont elképzelhetőnek tartja, hogy mérleget vonnak: melyik me­gyének mibe kerültek a több­letterhek. A pótlásra viszont határozott ígéret nem hangzott el. Megtudtuk, míg 1990-ben 10 millió román jött Magyar- országra, tavaly már csak hét, az idei első félévben pedig mindössze 2,8 millió. A kül­földiek által hazánkban elkö­vetett évi 4000 körüli bűncse­lekmény közül a románok 1990-ben 24, 1992-ben vi­szont már 34 százalékkal ré­szesedtek. K.A.J. Sarokba szorítva A miniszter szürkére sikeredett előadása Hallgatom a népjóléti minisztert és nem értem. Egyórás előadása szürke, semmit mondó. Azt mondják, ez is művé­szet. Hatvan percig úgy beszélni folyamatosan, hogy a mondandóból semmi nem ragad meg a hallgatóban. Figyelni kezdem a környezetemben lévőket. Előttem egy szemüveges hölgy keresztrejtvényt fejt. Mögöttem ketten egy már elhangzott előadást tárgyalnak „ki”. Két sorral arrébb újságot ölvas egy fiatal nő. Ezek szerint a hiba nem az ,,én készülékemben" van. Végre vége az előadásnak és kérdéseket továbbítanak a miniszternek. Amikor a második kérdező sem kap egyértelmű választ, összecsapom a jegyzetfüzetemet. Már éppen kérném a mellettem ülő szemüveges férfit, engedjen ki. Nem kerül rá sor. O is feláll és ekkor, ebben a percben heten hagyjuk ott a miniszter úr előadását. Nem valami hízelgő reá nézve. A szociális ügyekkel foglalkozó hölgy végig háborogja a második emeletről lefelé vezető utat: — Hagyján, hogy gyenge az előadása, de a témához sem ért. Márpedig ha így van, nem kellett volna elvállalni az előadást. Egyet­értÜnk~ Béla Val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom