Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-20 / 167. szám
1993. július 20., kedd HAZAI TÜKÖR / SOROZA T Szervezeti változás Békéscsaba megyei jogú város közgyűlésének döntése szerint 1993. július 1-jétől a polgár- mesteri hivatal közművelődési irodája, sport irodája és oktatási irodája egy szervezeti egységként oktatási, közművelődési és sportiroda néven működik tovább, vezetője: Tuskáné Papp Erzsébet. A három rész szakmailag önálló csoportokat alkot: a közművelődési csoport vezetője Szegediné Kozák Mária; a sportcsoport vezetője Domokos Gabriella; az oktatási csoportot — ideiglenesen — Tuskáné Papp Erzsébet irányítja. Városi szervezet is lesz Az Eötvös József Cigány— Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozata április közepén megalakította Gyulán az Erdős Kamill szervezetet. A társaság hamarosan gyulai városi szervezetet is alakít. Eddig Békés megyéből 12 tagja van a pedagógiai társaságnak, amelynek alapítótagja az a testvérpár — Kállai János és Mária —, akiknek szülei a neves cigányságkutatót, Erdős Kamiik a bojás nyelvjárásra tanították. Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás folyik ellenük. Csődeljárás Uni verzál Ipari Kisszövetkezet, Füzesgyarmat. Felszámolási eljárás Autóközlekedési és Szállítási Kft., Mezőkovácsháza; Char- ta-Press Könyvkötő és Papírfeldolgozó Gmk., Dévaványa; Kiadó Gépgyártó Rt., Békéscsaba; Szivárvány Vendéglátó Kft., Orosháza. Végelszámolás Egyesült Mezőgazdasági Szövetkezet, Kondoros; Fodrász- kellék Kereskedelmi Gmk., Békéscsaba; Kárpátinvest Iparművészeti, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Békéscsaba. Devizaszámlák stagnálás Az első félévben — dollárban számolva — nem növekedtek a lakossági devizaszámlák. Az értékük, akárcsak az elmúlt év végén, jelenleg is mintegy 1,8 milliárd dollár. A Magyar Nemzeti Bankban hétfőn elmondták, hogy az idén — forintban számolva — 20 milli- árddal émelkedett a számlák értéke, e változás azonban elsősorban a leértékelésekből, az időarányos kamatokból és dollár drágulásából származik. Június végén 171,8 milliárd forintot kezeltek a lakossági devizaszámlákon, míg 1992 decemberének végén 151,8 milliárdot. Lakossági deviza- számlát már 19 pénzintézetnél vezetnek, ebből együttesen több mint 140 milliárd forintnyit az OTP-nél, az Ibusznál, a Magyar Hitel Banknál és a Külkereskedelmi Banknál. Szakdolgozat a világkiállításra Vállalkozásra kész közösség vizsga közben A Budapesti Műszaki Egyetem és a TIT Körösök Vidéke Egyesülete vállalkozás menedzsment továbbképzést szervezett, amelyen 1200 órában készítették fel a többnyire diplomás hallgatókat a vállalkozói életre. A tanfolyamot a Munkaügyi Minisztérium finanszírozta. A vizsga napján sikerült találkoznunk a képzési program kidolgozóival és egyben a vizsga- bizottság tagjaival, így dr. Bo- ross Zoltán professzorral, a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék vezetőjével, dr. Kocsis József műszaki egyetemi docenssel, dr. Papp Ottó egyetemi adjunktussal és Seregi Ferenc kandidátussal. Használható ismeretek A képzés lényegét Kocsis József a következőkben foglalta össze: — Mivel munkanélküli diplomásokról és pályakezdőkről van szó, a képzés során lényeges szempont volt, hogy hasznosan töltsék a munka- nélküli időt és olyan ismereteket kapjanak, amelyek mindenütt használhatók. Ugyanakkor felkészítettük hallgatóinkat az önálló vállalkozások indítására, vagy gazdasági társaságokban a szakmenedzselési feladatok ellátására. Képzésünk mottója: „ Aki valamit akar csinálni, az módszert keres, aki nem, az kifogást.” Mi az előbbire biztattuk a tanfolyam 26 hallgatóját. A képzés mellett szakdolgozati feladatként az öt-hat fős csoportok olyan üzleti tervet készítettek, amely a Világkiállításhoz kapcsolódó vállalkozást takar. Ez mind önálló csoport- munka eredménye, s a mai vizsganapon védik meg a hallgatók. A kemény képzés keretében vállalkozás menedzsmentet, vállalkozás-gazdaságtant és többek között közgazdasági, jogi, számviteli, valamint bankismereteket tanultak. Menet közben a hallgatók részvizsgát tettek számítás- technikából, számvitelből, angol nyelvből és a két alaptárgykörből. Végzés után az oklevél menedzseri tevékenység ellátására jogosít. Vizsga két felvonásban A bevezető után „élesben” kísérhettük végig a csoport munkáját. Előtte az összekovácso- lódott közösség bizalmija, Pettíkné Beke Erika kedveskedett mindenkinek egy általa készített ballagótarisznyával, amelyben a végzősök névsora —jól jöhet ez majd valamikor —, egy manager tabletta, és egy forint kezdőtőke emlékeztette a vállalkozópalántákat a nyolc hónapon át tartó, napi nyolcórás kemény tanulásra. Sőt, Balogh László teamvezetőnek egy születésnapi torta is jutott. A kétnapos vizsga első csoportjában vizsgázott ő is, ahogyan Gondáné Raduska Ilona, Hegedűs Irén, Rágyanszki Katalin, Nyilas Attila és Vakulya József is. Először „Tanyabuli” című közös dolgozatát elemezte a társaság az ötlettől a megvalósításig. Külön szóltak a célról, a megvalósításról és kivitelezésről, a társasági forma kiválasztásáról, az arculattervről, a hitelfelvételi lehetőségekről, a good-willről, marketingtervről és humánmenedzsmentről. Bölcsen hallgatni Mivel igen izgalmas és konkrét ötletről van szó, a mai világban nem túl okos a megvalósulás előtt nyilvánosság elé tárni, ezért bölcsen hallgatunk róla. E sorok írójától bizton nem szivárog ki. A dolgozat és annak csoportos megvédése tetszett a vizsga- bizottságnak. Papp Ottó szavaival élve „várakozáson felüli diplomamunkát köszönthetünk, amely egyben bizonyítja, hogy a gazdaságban a magányos farkasok ideje lejárt. Ebben a csoportban tehetséges társak találtak egymásra.” A szünetben a vizsgázók meg is fogalmazták, hogy ötletüket továbbfejlesztik, s nem lehetetlen, hogy sikeres vizsga esetén belevágnak. Ugyan a 26 végzősből már tíznek van ál-lása- jánlata, de a diplomamunkában kidolgozott ötletek megvalósításáról aligha mondanak le. B. Sajti Emese A kötegyániak nem isznak Kőbányait A kötegyáni emberek június eleje óta nem isszák a Kőbányai sört —- hallottam a hírt nem régen, amikor a községben jártam. Nem egyéb történt, mint az, hogy a kis határmenti településen egy merész kft. sörgyárat nyitott. A gyárban pedig olyan finom sört készítenek, hogy a falusiak rögtön felhagytak az eddigi márkákkal, és áttértek a helyben főzött nedűre. A vállalkozásról a következőket tudtuk meg Oláh Pétertől, a Köte-Bier Kft. ügyvezető igazgatójától: — A kft. megvásárolta a Jager cégtől a technológiát, majd januárban a helyi szövetkezettől a régi magtárépületet. Ez utóbbit néhány hónap alatt átalakították, így hamarosan megkezdődhetett a házi főzésű sörkülönlegesség, a Jager kötegyáni „pályafutása”. Közben, minthogy tagja voltam a kft.-nek, de éppen munkanélküliként éltem, megkértek, legyek a gyár ügyvezetője. Kezdetben kicsit féltem a felelősségtől. Folyton arra gondoltam, mi lesz, ha nem sikerül piacot találnunk? De az első próbafőzés után rendezett ingyenes sörkimérés sikere, valamint a német szakemberek elismerése bátorított. A szigorúan betartott technológiával plusz a kötegyáni jó vízminőséggel csúcsot értünk el a Jager kategóriában. A próbaüzem után csak két-három kocsmát kerestem fel, a többiek már házhoz jöttek a megrendeléssel. Most ott tartunk, hogy napi 850 litert tudunk eladni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 1000 literes a A technológia minden egyes pontját szigorúan be kell tartani ahhoz, hogy jó sör készüljön — mutatja képünkön Oláh Péter FOTÓ: UNGVÁRI MIHÁLY kapacitásunk, akkor jól látható, hogy ez nem is olyan rossz arány. Mint megtudtuk, a kft. további terve az, hogy még a nyár folyamán egy 100 négyzetméteres kerthelyiséggel egybekötött saját sörözőt nyisson, ahol a helybéliek első kézből kóstolhatják meg a Köte- gyánban készített „folyékony kenyeret”. Oláh Péter azt is elmondta, hogy bár a söröző árai szerények lesznek, ám a helyiség nívóját annál magasabbra szeretnék helyezni. — A legutolsó zsáktelepülésnek is szüksége van az elegánsabb helyekre, ahová az értelmiségiek is szégyenkezés nélkül merik meghívni vendégeiket — mondta végül az ügyvezető igazgató. M.M. Szerelem és halál 2. Erdei háromszög A látható és a láthatatlan tisztaság A közegészségügy és a táplálkozás — Akkor már negyedik napja nem láttam az öreg erdészt, pedig mindennap szoktam találkozni vele. Vasárnap aztán úgy gondoltam, kimegyek a kutyával az erdőbe, felhajtok egy nyulat. A kutya előreszaladt, s egyszer csak hallom, hogy nagyon nyüszít, ugat. Odamegyek, hát látom, hogy a földből egy kézfej, kabátujj látszik ki. Kegyetlenül megijedtem — vallotta a megyei bíróság előtt a 48 éves vadőr. Mögötte, a vádlottak padján egy fiatal, mindössze 31 éves, barna asszony ül, mellette 25 éves társa, a magas, nyúlánk férfi. Ok a tettesek, az öreg erdész gyilkosai. Az asszony a felesége volt az erdésznek, a fiatalembernek pedig a szeretője. Innen már sejthető, hogy mi történt, de az, hogy hogyan történt, csakis a nyomozás és a tárgyalás során derült ki. A nem éppen szép lány öt évvel ezelőtt, 1966-ban úgy döntött, hogy hozzámegy az évekkel korábban megözvegyült erdészhez, aki akkor 63 éves volt. A nő saját otthonra vágyott, s úgy gondolta, hogy az áhított szerelem kimarad az életéből, viszont helyette azonnal anyagi biztonságot kap. Nem rossz ember az erdész és bár öregecske, azért meglesznek valahogy. Négy év le is pergett csendesen, békességben. És akkor jött ez a fiatalember. A piacon találkozott vele, malacokat vett tőle, s kérte, vigye ki a kocsival őt is, a malacokat is az erdészlakba. A néhány kilométeres úton az asszonyban megfordult a világ. Maga sem értette, miért, elpanaszolta sanyarú sorsát a férfinak. A panasz lényege az volt: öreg a férj. A fiatalember értett a szóból. Hamarosan szerelmi kapcsolat alakult ki közöttük. Hetenként egyszer- kétszer találkoztak, a piaci napokon, de szerettek volna állandóan együtt lenni. Az öreg férj falubeli sörözgetései alkalmával hallott ezt-azt a „jóakaróktól”, de elhessegette a gyanút. — Az eset napján, 1971. április 17-én szóltam a férjemnek, hogy megyek gombát szedni, s kértem, jöjjön velem. Az első szóra fogta a kosarat és jött. Én arra vezettem, ahol Jóska egy ásóval megbújva várt bennünket a bozótosban -— hangzott az asszony vallomása. Aztán elmondta, hogy amikor a bokorhoz értek, a fiatal férfi kiugrott onnan és az ásóval szabályosan agyonverte áldozatát és riválisát a szerelemben. Aztán megásták a gödröt, beletették a halottat és rádobálták a földet. — Az egészet az Ica találta ki. Mármint az öreg eltevésé- nek a módját — hangoztatta érveit a fiatalember, bár nem tagadta, hogy az öreget valóban ő ütötte agyon. — O mondogatta nekem mindig, hogy milyen jó lenne, ha c3ak ketten lennénk, éldegélnénk az erdei házban és ennek csakis az öreg az akadálya, a Jani bácsi. Mert én amúgy ismertem az öreget. — Engem a Jóska azzal hitegetett, hogy feleségül vesz, ha az öreg meghal és csakis engem szeret, más nőre nem is akar ránézni. Hittem neki, jólestek a szavai, de tudtam, hogy a férjem egészséges. Még húsz évig is élhetett volna. Türelmetlen voltam. Egyszer megemlítettem a Jóskának, hogy az öreget valahogy ki kellene iktatni. A gyilkosság, az erdőben történt elföldelés után négy napig éltek kettesben az erdészházban. Nem szerelemben, hanem rettegésben, de reményben is. Rettegtek, hogy -kiderül, s reménykedtek, hogy mégis homályban marad a szörnyű bűncselekmény. — Én április 19-én jártam az erdészéknél, de csak a felesége jött ki nagysokára. Szokatlanul ideges volt, s amikor azt kérdeztem, hogy hát az öreg merre csámborog, határozatlan válaszokat adott. Arra gondoltam, hogy valami fiatalember van nála. Beszélték ugyanis, hogy a Jóska forgolódik körülötte és én ezt, tisztelt bíróság, meg is értettem — sorolta az egyik tanú. Az asszony elájult, amikor meghallotta az ítéletet: a férfit halálra ítélték. Azt, hogy ő mit kapott, csak azután tudhatta meg, hogy a jelenlévő orvos segítségével magához térítették: 15 év börtön. Gál Sándor (Folytatjuk) Az ételtől, italtól fellépő megbetegedések megelőzése mindig a közegészségügyi hatóság feladatköréhez tartozott. Jelenleg az ÁNTSZ három megyei közegészségügyi felügyelője és a Jiét város felügyelői foglalkoznak vele. Közülük Bártfai Zoltánné megyei közegészségügyi felügyelővel beszélgetünk. — Az ételeredetű megbetegedéseket okozhatják baktériumok, vírusok, gombák vagy vegyi mérgező anyagok. Ez utóbbiak a növényvédő szerek, továbbá olyan gyomnövénymagok, amelyek olykor bekerülnek a termésbe, például a lencsébe, borsóba. És ide tartoznak még a vadon termő mérgező gombák. Majd az ellenőrzéssel folytatja, aminek a beszerzéstől egészen a fogyasztásig kell terjedni, tehát az ételek, italok útját figyelemmel kísérni a különböző lépcsőfokokon. A kezdetnél, az alapanyag vásárlásakor az a fontos, hogy csak megfelelő minőségű, érzék- szervileg kifogástalan, vagyis a látás, szaglás, tapintás, ízlelés által jónak talált élelmiszerekből készüljön majd az étel akár a háztartások, akár a vendéglátás vagy a közétkeztetés részére. Ám az érzékszervileg észlelhető, észrevehető dolgokon kívül jelen lehet a nyersanyagokban például valamilyen baktérium vagy méreg, amit már csak a szakellenőrzés deríthet ki. Az egészség károsodását megelőzendő, őstermelői és kereskedelmi forgalomban zöldség és gyümölcs csak akkor adható el, ha az élelmezésegészségügyi permetezési várakozási időt betartották. Ezt a termelő által vezetett permetezési napló mutatja ki, amit nemcsak a felügyelők ellenőriznek, de a kereskedelmi felvásárlók is, sőt bármely vevő kérheti, megtekintheti. Igaz, ebbe hamis adatot is be lehet írni, ám ha ez kiderül, büntetést von maga után. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint az emberek többsége becsületes, azaz betartja az előírást. Aki meg nem, az ráfizet a csalásra. Húsok, húskészítmények csak hatósági állatorvos engedélyével hozhatók forgalomba. Ezt nem minden esetben szerzik be, sőt még az is előfordul, hogy az ellenőrzött személy nem érti meg, hogy ennek a hiánya milyen közegészségügyi veszélyt jelent. Valamennyi élelmiszerre vonatkozik viszont, hogy csak akkor kerülhet forgalomba és közfogyasztásra, ha az élelmiszerelőállító hatósági engedéllyel rendelkezik. Ami nem egyenlő a vállalkozási engedéllyel, mint egyesek hiszik. Az ételkészítés ellenőrzésénél a tisztaság a fő szempont, ami nem csak a helyiségekre, berendezésekre és az alapanyagok kezelésére vonatkozik, hanem arra is, hogy a nyersanyag ne szennyezhesse a fogyasztásra kész ételt. Vagyis nemcsak a látható tisztaság a fontos, hanem a láthatatlan is, ami olyasmit jelent például, hogy a nyers hús előkészítésénél használt eszközökkel ne dolgozzanak a már megsült vagy megfőtt ételek tálalásakor. Vass Márta
