Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-17-18 / 165. szám
/ Rokonlátogatóban Göncz Árpáddal a finnugor köztársaságokban, 6. rész (2. oldal) 1993. JÚLIUS 17-18., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 165. SZÁM EMÍN - KÉP A gműiffld hétvégi magazinja 5-12. oldal Japánba utazik a Balassi Nagy útra indul hétfőn reggel a Balassi Táncegyütes és a kísérőzenekara, a Békés Banda. A Malév Párizsig viszi őket, ahonnan az Air France közvetlen tokiói járatára száll a 30 táncos és zenész. Az úticél Ha- maoka városa... (3.oldal) Az idő fogaskerekében A kommunista rezsim bukása óta Budapest az idegenforgalomban az egyik legkeresettebb úticélnak számít. Ugyanakkor a régi belvárosi kerületek lakóit az infláció és a munkanélküliség taszítja nyomorba. (4. oldal) Nélkülözhetetlen a külföldi befektető' A magyarországi privatizációs folyamat nem nélkülözheti a külföldi tőkét, mely ez idáig 15- 20 százaléknyi tulajdonost szerzett a volt állami szektorban. A tapasztalatok alapján elenyésző azoknak a befektetőknek a száma, akik a termelést leépítették, hiszen főleg a stabil, jól működő vállalatoknál lépett be a külföldi tőke, és hajtott végre komoly beruházásokat. Bizonyos értelemben viszont hátrányos, hogy hazánkban a szakmai befektetők dominálnak, ellentétben más országokkal, ahol a pénzügyi befektetések vannak többségben. A nyílt és nagy tőkepiacot ugyanis ez a forma biztosítaná — hangzott el a Privatizáció és a külföldi tőke címmel pénteken Budapesten megrendezett konferencián. Dr. Hardy Ilona tőkepiaci tanácsadó elmondta: a külföldi tőkeáramlás az utóbbi nyolc hónapban lelassult. A volt KGST-országok közül azonban Magyarország még így is 50 százaléknál nagyobb mértékben részesedik a térségbe jutó külföldi tőkéből. Örök török invázió? Tegnap délutánra ismét végeláthatatlan sorok alakultak ki a gyulai határátkelőhely előtt. Ladányi Zoltán határőr századostól, a gyulai határforgalmi kirendeltség vezetőjétől megtudtuk, péntek éjjel derül ki a keleti irányba haladók tömegének nagysága. Tegnap máris duplája volt az országba lépők száma a hét végén megszokottnak. Elmondta, hogy egyelőre nem tudják, hogy Battonyánál és Méhkeréknél megnyitják-e az átkelőhelyeket. — Mi mindenesetre készenlétben állunk, nekünk kellene ellátni a méhkeréki szolgálatot is. — Vannak elegen erre a feladatra? — Vagyunk, fogalmazzunk így— Mi okozza vajon a lassú haladást? — A közhiedelemmel ellentétben nem a törökök, hanem elsősorban a vízum nélkül útra kelő, Romániába csak vízummal belépni tudó nyugateurópaiak, illetve a vámkezelést igénylő, külföldön vásárolt autók román tulajdonosai. A parancsnok elmondta, hogy bizonyos időszakokban a román féllel egyszerűsített ügyintézést valósítanak meg. A határ előtti útszakaszt a problémamentes utasok számára zöld folyosóként működtetik. Az invázió tetőzését vasárnapra várják, s az átkelésre várók rohama eltarthat akár csütörtökig is. K.A.J. Nem hitelkérelmeket várnak Vállalkozásalapításba, tőkeellátásba társulnak A békéscsabai székhelyű Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Kft.-t május végén alapították meg 440 millió forintos törzstőkével. Két alapító, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., valamint az Állami Vagyonügynökség 360 millió forinttal lépett be, ezenkívül még csatlakoztak önkormányzatok — Békés megyéből 18 ^— és vállalkozók is. Az országban első- ként ebben a régióban működő' társaság tevékenységét Bács- Kiskun, Békés, Csongrád megye egészében, Jász-Nagykun- Szolnok és Hajdú-Bihar megye egy részében fejti ki. A kft. kizárólag kis- és közepes (legfeljebb 300 főt foglalkoztató) vállalkozások alapításába, illetve tőkeellátásába társul. Előnyben részesíti a hazai magán- és vegyes vállalkozásokat — mondta a tegnapi békéscsabai sajtótájékoztatón Kiss Sándor ügyvezető igazgató. A továbbiakban a vállalkozók számára legizgalmasabb tevékenységükről, a kockázati tőke- befektetésről szólt. Kifejtette, hogy a társaság nem a hitelfolyósítás szokásos módján vesz részt a vállalkozók üzleti, fejlesztési tervének megvalósításában, hanem mint részesedést biztosító befektető, résztvevő tőkeként működik. A vállalkozóktól tehát nem hitelkérelmi megkereséseket várnak. Tőkebefektetési tevékenységük során kihelyezéseiket szigorúan üzleti alapon eszközük. A létrehozandó közös társaságokban viszont nem végleges befektetőként kívánnak részt venni, hanem nyitottak az üzletrészük értékesítését illetően. — Azt szeretnénk, ha minél előbb, de jellemzően három-öt év alatt megteremtődne a vállalkozás működéséből a közös társaság természetes tagja, tagjai vonatkozásában az üzletrészünk kivásárlásának pénzügyi fedezete — folytatta. — Ezt követően, mint tisztán magántulajdonú vállalkozás folytatná gazdasági tevékenységét, mi pedig a kivont (Folytatás a 3. oldalon) Szabadnak lenni annyi, mint félelem nélkül élni — e fogalommeghatározás igazát aligha vonhatja kétségbe bárki. Gyulán az árusok tegnap féltek, de élni akartak — állampolgári jogaikkal. Egyetlen árus sem adta nevét nyilatkozatához: mint mondták, okét fűként ellenó'rzik. A gyulai árusok a nyugtaadási kötelezettség ellén léptek fel eló're meghirdetett módon, mégpedig úgy, hogy portékáikat kora reggeltől délutánig letakarva tartották. S ha vevő'jött? Udvariasan eltanácsolták. Az őstermelők persze árultak — érdekeik szerint —: nekik nagy vásár volt a tegnapi. Valaki, aki pedig boldog lehetne: tőle a kutya sem kért nyugtát... FOTÓ: FAZEKAS FERENC Megnyugtató: a gyulai vécés nénik utólag állítják ki a számlát Nyugtatod# a piacon — A vásárlók 99 százaléka egyetért velünk, mondják is — így az egyik ruhakereskedő, aki éppen visszarakni igyekszik áruját a kocsijába. — Néhány piacon azt láttuk, hogy még a vécés néni is nyugtát állít ki. Egy nyugtaadás 1 forint 10 fillérbe kerül. Gondolja, hogy a zöldségkereskedők nem találják meg a kiskaput? Tíz öreg mama árul majd nekik őstermelőként és nyugta nélkül. Mi nem csupán a nyugtaadás ellen tiltakozunk, hanem az APEH ellenőrzési módszereit is vitatjuk. — Rendszeresen ellenőrzik önöket? — Majdnem minden piacon kint vannak. Előfordul, hogy kisgyerekeket küldenek vásárolni, s lesik, hogy adunk-e nyugtát. De előfordul, hogy ők vásárolnak, s azt mondják, hogy nem kémek nyugtát. Aztán büntetnek. Ugyanakkor megtűrik, hogy a románok vámot, adót megkerülő árukkal és árakkal jöjjenek a piacra. Miért nem vizsgálják a határon, hogy kereskedelmi mennyiséget hoznak-e be egyegy áruféleségből? Befizettem egy pénztárgépre. Két hete itt kellene lennie. Adnak rá kamatot vagy kötbért? Azt olvastam, hogy a kormány kijelöl majd piacqkat, ahol nem kell nyugtát adni. MDF-piaco- kat? Egy még mérgesebb úr felteszi, hogy úgysem írjuk meg, amit mondanak. Mi tagadás, a fogalmazáson illendőnek tartottuk a finomítást. — Ha jön a választás, majd tolonganak kegyeinkért a pártok — mondja nekitüzesedve. — Borzalom, amit ezek csinálnak. Mi a francért kell most kormányfői palotát építeni?! Ha lesz rá keret, majd megcsinálhatjuk. Ebben az országban minden dilettáns módon megy. Egy hölgy, aki Budapestről 10 éve jár Gyulára eladni végekben kitett méteráruját, reggel szerzett tudomást az akcióról. Gondolkodás nélkül fóliát von az asztalra kirakott textíliák fölé. — Kiadtak egy csomó vállalkozói engedélyt, most meg megfojtják a vállalkozókat — panaszolja. — Adjunk nyugtát, de akkor adjanak a Gyulán és máshol áruló románok, oroszok, ukránok, lengyelek, kínaiak meg egyebek is. A fiam 18 éves, azzal kezdte, hogy munkanélküli lett. Én etetem, öltöztetem. Lassan meg kell kérdezni: miből? Ha itt lennének az apehosok, őket is kérdőre vonnám. Csúnyább dolog lesz itt, mint... A külföldiektől miért nem kérnek nyugtát? Vagy a behozott járványokat már nyugtázták? Itt már csak csalni, lopni, hazudni érdemes. Akkor legalább békén hagyják az embert. A gyulai gyerekek itt nőnek fel a padom előtt. Látom, amit látok. A nyugdíjasoknak már egy fél méter szövetre sem futja. A kormány mindenkit belevitt a vállalkozásokba, most meg ezt csinálja velünk. Egy 71 éves békéscsabai árus hölgy nagy szomorúsággal fejtegeti: — Saját készítésű ruháimat árusítom az ’50-es évek eleje óta. De így még nem toltak ki (Folytatás a 3. oldalon) Strike-oltok!? Az akadémiai értelmező szótár ekképpen kezdi a „sztrájk” szónak és a „sztrájk” előtagú összetételeknek a meghatározását: „Tőkés viszonyok között..” Megnézem hát, mit tartalmaznak a ’45 előtt kiadott szófejtő munkák a „sztrájk”-ról. Először is: angol szó, az eredetije „strike”. A századforduló táján már strike-oltak Magyarországon! Merthogy a sztrájk (általában) nem büntetendő cselekmény. Igaz, csak végső eszközként vethető be, elsősorban akkor, ha eredménytelenül végződnek a munkaadók és munkavállalók közötti bértárgyalások. Nos, a rendszerváltást követően először a taxisok nyúltak ehhez a végső eszközhöz, majd a mozdonyvezetők és a Malév-alkalmazottak. Őszre a pedagógusok és más közalkalmazottak terveznek munkabeszüntetést. A gyulai kereskedők viszont már tegnap úgy érezték, hogy betelt a pohár. Pedig az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium világosan megmondta: se vele, se a törvénnyel nem lehet packázni, kötelező nyitva tartás van, és punktum. Különben is: „A közérdekre kiható veszélyességű sztrájkok büntetés alá esnek.” Bocsánat! Ez már a Pesti Hírlap Lexikonjából való. Kiadták: 1936-ban. Ménesi György Korábban sem tapsolt mindenki... Leszavazták Remport jelölését Békés megye 7. számú választókörzetében az MDF egyeztető fórumának legutóbbi, Kaszaperen tartott megbeszélése után hozták nyilvánosságra a hírt, mely szerint a körzet színeiben nem dr. Remport Katalint indítják jelöltként a legközelebbi választáson. Mint azt dr. Soós István, a körzet VEF-vezetője elmondta, elsősorban egy jól felkészült gazdasági vagy pénzügyi szakembert szeretnének indítani, s már a jövő heti mezőkovácsházi ülésen több név is mérlegre kerül. Végleges döntés azonban később várható. A fordulatot jelentő döntés nem egyénieskedésen alapult, hanem demokratikusan történt. Ugyanis a térség nyolc alapszervezetének megkérdezése után egyedül Almáskamarás támogatta a jelenlegi képviselőt. Vélemények egyébként év közben is hangzottak el, így a képviselőnő feltehetően már korábban is értesült arról, hogy „nem mindenki tapsolt az ő jelenléte mellett”. Egyébként egyéni véleményem is az — mondta Soós doktor—, hogy a kezdeti együttgondolkodás után a képviselőnő kapcsolata teljesen megszakadt a választókörzettel, illetve az itt élő emberekkel. Ez a szavazati arány szinte törvényszerű volt, H. M. OPEL ASTRA MEGTALÁLTA MÁR IGAZ BARÁTJÁT? Ha nem, legfőbb ideje, hogy ellátogasson hozzánk. És ismerje meg az Opel Astrát. Ismerje meg kategóriájában egyedülálló biztonsági rendszereit, gazdag motorválasztékát és a kedvező finanszírozási feltételeket, melyekkel szert tehet egy igaz barátra. AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE: RUPESKY KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 6728 SZEGED Fonógyári út 2-6. Tol.: 62/324-070 TelVFax: 62/324-800
