Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-16 / 164. szám

fcRF.KF.S MF.fíYF.I HlRI.AP­MEGYEIKÖRKÉP 1993. julius 16., pentek o Újabb közelharc közelít? Engedély-tortúra Egy nyár eleji pillanatkép: kávé kiló- szám / Ermelléki vízmű Befejezés előtt a bővítési munkák Gazdabolt nyílik Lökösházán? A lökösházi képviselő-testület legutóbbi ülésén hangzott el, hogy a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ gazdaboltot kíván nyitni a köz­ségben. Sőt arra is lehet számí­tani, hogy az éppen nem kapha­tó termékeket a megrendelők- .nek 24 órán belül leszállítják majd a gyulai boltjukból. Adóhíradó Orosházán 1992-ben a helyi adók megállapításánál az ön- kormányzat nem kívánta to­vább növelni a lakosság terhe­it, így az építményadóból a helyi költségvetésbe befolyt összeg 12 millió 326 ezer fo­rint. A vállalkozók kommuná­lis adójának bevétele: 23 mil­lió 068 ezer forint. Még el sem csitultak a nyugta­adási kötelezettség keltette or­szágos háborgás hullámai, újabb kereskedelmi közelharc képe rajzolódik ki árusok és illetékesek között. A jövedéki termékek (cigaretta, szesz, ká­vé, kőolajtermékek és -szár­mazékok) előállítóinak és for­galmazóinak a július elsején hatályba lépett jogszabály alapján augusztus végéig en­gedélyt kell kérniük. A köz­területi árusítás, lehetősége megszűnt, a piaci, utcai árusok július 31 -ig kaptak lehetőséget arra, hogy készleteiken túlad­janak. Az engedély beszerzé­sének módjáról Nagy Mihályt, a Gyulai Ipartestület titkárát kérdeztük. — A kérőlapok 80 forintért a vám- és pénzügyőrségen sze­rezhetők be, itt Gyulán nálunk, az ipartestületben is — mond­ta. — A kérelemre 300 forint értékű illetékbélyeget kell fel­ragasztani. Az augusztus végi határidő ellenére ideje hozzá­látni az engedély iránti kére­lem benyújtásához, mert igen sok igazolást kell mellékelni. Ezek beszerzése sem egyszerű fel­adat. Mellékelni kell például a társa­sági szerződés vagy a vállalkozói igazolvány hitele­sített másolatát —, kiskereskedelmi tevékenység ese­tén — az üzlet tu­lajdoni lapját vagy a bérleti szerző­dést, egy 30 napnál nem régebbi erköl­csi bizonyítványt. A területi vámhi­vatallal igazoltatni kell, hogy a kérelmező két éven belül nem követett el de­viza- vagy vámbűntettet, illet­ve a Vám- és Pénzügyőrség Ügyvitelszervezési és Számí­tástechnikai Központjától kér­ni kell egy igazolást arról, hogy az érintettnek nincs vám- és devizatartozása. Az APEH- tól arról kell igazolás, hogy a kérelmezőnek nincs adótarto­zása. — S ha e mellékletek mind megvannak? — Amennyiben a kérelme­ző nem nagykereskedelmi te­vékenységet akar folytatni, nem állít elő jövedéki termé­ket, ilyet se nem exportál, se nem importál: kérelmét a te­lephelye szerinti polgármeste­ri hivatal jegyzőjéhez kell be­nyújtania. Ha viszont a felso­roltak bármelyike is érinti: a területileg illetékes vám- és pénzügyőrséghez kell fordul­nia. K.A.J. A dél-alföldi települések egészséges ivóvízellátásának érdekében a Minisztertanács határozatot hozott a vízminő­ség-javító programról. A prog­ram megvalósítására készült terv szerint Szeghalom körze­tében egy kistérségi vízmű­rendszer épül, ugyanis a prog­ram beindítása előtt Szegha­lom és Füzesgyarmat térségé­ben a vízben mért arzén a ha­tárérték háromszorosa volt. A vízműrendszer megvaló­sításán belül a két település távvezetékkel történő össze­kötését, a távlati vízigény ki­elégítését biztosító vízbázis kiépítését, valamint a szolgál­tatásra kerülő víz komplex tisztítását (metán-, vas-, man­gán-, arzénmentesítés) tűzték ki feladatul. A vízkezelés már eddig bevált technológiáján túl térségünkben először pró­bálják ki az ammónia-mente­sítés aktív szenes technológiá­ját. A vízkezelés és egyben a kistérségi vízműrendszer köz­ponti telephelyének kialakítá­sa az Érmelléki Vízműtelepen történik. Az ivóvízminőség­javító program felgyorsítása lehetőséget adott a mielőbbi megvalósításra. Áz Érmelléki Vízműtelep- bővítés kiviteli munkára a Kö­rös-vidéki Vízügyi Igazgatóság kapott megbízást, mint generál- kivitelező, több alvállalkozó bevonásával. A munkaterületet 1992. július 20-án adták át, a befejezési határidő 1993. július 31. Ézután három hónapos pró­baüzem következik. A beruházás során — mely­ből a Kövizig munkarésze 200 millió forint — végig figye­lemmel kellett lenni a meglé­vő üzemelő vízműtelepre és az alvállalkozók munkájának szervezésére. Az igazgatóság szakembergárdája az új tech­nológiával kapcsolatos speci­ális munkák során nehéz fel­adatot oldott meg, jó színvona­lon. A legnépesebb csoport a szerbeké. Oktatójuk Vuicsin Lyubomir Kis-Jugoszláviából, Verbácról, és Brcán Krisztifor Deszkről. A képen a tresnyarka (cseresznyécske) című táncot tanítják Anyanyelv, tánc, ének, zene A héten megtartott IV. Dél-Alföldi Nemzetiségi Táborba több mint 200 gyermek érkezett Battonyára. Fazekas Ferenc fotós kollégámmal szerdán a próbák kellős közepé­be csöppentünk. A József Attila Művelődési Központban a szerb és a román, a gimnázium tornatermében pedig a szlovák táncosok gyakoroltak. A város két nemzetiségi iskolájában tevékenykedtek az anyanyelvi szekciók, a zenészeknek-énekeseknek a zeneiskola adott otthont. A művelődési központ irodahelyiségében is nagy volt a jövés-menés: rádiósok, televíziósok, újságírók adták egy­másnak a kilincset. — A végén még megtanulok nyilatkozni! — fogad nevetve Takács Dezsó'né igazgató, a tábor szervezője. — Mindenekelőtt annak örülök, hogy a terveknek megfelelő­en folyik a munka; az oktatók és a gyermekek egyaránt remekül érzik magukat. Mindez nem jöhetett volna létre a helyi önkormányzat, a három nemzetiségi szövetség, a Szerencsejáték Álap, a Művészeti és Szabadművelődési, valamint a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gekért Alapítvány önzetlen támogatása nélkül. —Az előbb a sajtóra is célzott. — Higgye el, ez a nagy „sajtójárás” bennünket is meglepett — veszi át a szót Szutor Lászlóné, a tábor szakmai vezetője. — Egymás után jönnek a tévések, rádiósok, újságírók... — Végül is évek óta belső meggyőződésből, abban a hitben szervezzük ezt a tábort, hogy jó ügyet szolgálunk — mondja elgondolkozva Takács Dezsőné. — Ha az elektro­nikus sajtó révén eljut a hírünk déli és keleti szomszéda­inkhoz, ennek külön örülünk. Ménesi György A szerb zenei szekcióban a pengetősök Lovász Mihály, a harmonikások Halász László, a furulyások (képünkön) pedig Mandity Sztanko irányításával gyakorolnak A szlovák gyerekeknek egy békéscsabai kislány, Pintér Zita húzza a talpalávalót Román táncot tanulnak a lá­nyok, Fiúk. Aki tanítja őket: Gál László

Next

/
Oldalképek
Tartalom