Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-15 / 163. szám
Mindenekelőtt tisztázni kell a cigarettázáshoz fűződő viszonyunkat. Ne legyenek illúzióink, értsük meg, hogy a cigarettázó úgy megszokta a dohányt, mint az iszákos a szeszes italt, mint a narkós a kábítószert. A dohányzó szervezete beiktatja a nikotint és a dohány más összetevőit az anyagcserébe. Ezért a dohányzás abbahagyása után bizonyos idő múlva nikotinéhség lép fel, amely rossz hangulatot, ingerültséget, rossz koncentrálóképességet, a munkában csökkenő produktivitást okoz. A dohány abban különbözik a többi kábítószertől, hogy nem okoz személyiségzavarokat. Ez azt jelenti, hogy az erős dohányzás nemcsak rossz szokás, amelyről az ember akaraterő hiányában nem tud leszokni, hanem olyan szenvedély, amely megzavarja az ember testében végbemenő biológiai folyamatokat. Ezért gyakran nem is olyan egyszerű dolog leszokni a cigarettáról. A dohányzásra való hajlam elárul bizonyos jellembeli tulajdonságokat is. íme néhány dohányzó típus: A szangvinikus (érzelmekben gyorsan változó) ember a dohány illatát kedveli és élvezi a cigarettázást. Gyakran fényképezted magát cigarettázás közben és ha abbahagyja is a füstölést, továbbra is cigarettát hord magánál, hogy legalább néha eljátsszon vele. A szégyenlős ember gyakran azért szokik rá a dohányzásra, hogy társaságban legyen valami elfoglaltsága, hogy elrejtőzhessen a füstfelhőben. A harmadik típust nevezzük pózolónak. Őt az érdekli, hogyan tartsa a cigarettát, a szájában. Töpreng, illik-e a hajához, Hogyan szokjunk le a dohányzásról? a körméhez, hogyan a leghatásosabb a füst eregeté- se. Aztán itt van még a munkába temetkező ember, akinek a cigarettázás segít elterelni a figyelmét a körülötte zajló eseményekről, beszélgetésekről. Az ilyen embert nem érdekli a póz, munkájába mélyedve gépiesen fújja a füstöt. Azért soroltuk fel mindezt, mert ha az ember le akar szokni a cigarettáról, legelőször is tudnia kell, miért ragaszkodik a dohányzáshoz. Sajnos, a ciga^ rettának az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásáról ismert tudományos megállapítások nemigen hatnak a dohányosokra. Annyira „összenőttek” a cigarettával, hogy nem reagálnak arra a figyelmeztetésre sem, hogy a dohányzás megrövidíti életüket. „Ugyan már — mondogatják — az ősember is beszívta az elégetett növények füstjét, az indiánok békepipát szívtak, a nyolcvanéves Simenon pedig napjában többször is megtömte a pipáját. Aki nem füstöl, az iszik... Az alábbi tanácsok csakis azoknak szólnak, akik valóban le akarnak szokni a dohányzásról. Ha szilárd az elhatározása, hogy abbahagyja a dohányzást, akkor felsorolunk néhány auto- szuggesztiós példát, amelyek hozzásegíthetik célba éréséhez. 1. Elhatároztam, hogy végérvényesen leszokom a dohányzásról, hogy ne veszélyeztessem egészségemet, életemet. Teljes szívemből utálom ezt a káros szövetséget a dohánnyal. Tartok attól, hogy megkárosítom egészségemet, nem akarok hozzátartozóimnak és a társadalomnak gondot okozni. Esztelenségnek tartom, hogy saját hibámból bajt okozzak magamnak. Minél hamarabb abbahagyom, annál kisebb a megbetegedés valószínűsége. 2. Utálom a dohányt azért is, mert korlátozza szabad akaratomat, mert akadályozza, hogy úgy gondolkozzam, ahogy akarok, vagyis azt, hogy független ember módjára éljek. A cigarettától megfájdul a fejem és eltompul az agyam. A köny- nyebb leszokás érdekében nagyobb érdeklődést kell tanúsítanom munkám iránt. Csak az alkotó tevékenységben talál rá az ember újra önmagára. Mindennapos alkotómunkával fogom védelmezni személyiségemet, elménet és testemet a dohányfüsttől. Azért, hogy ez a két alapelv a tudatunkba vésődjön, le kell írni egy darab papirosra és naponta akár többször is el kell olvasni. Egy hét múltával aztán abba kell hagyni a dohányzást. (Egyszerre vagy fokozatosan néhány nap alatt.) Az alapelvet tovább kell ismételgetni és átgondolni a benne foglaltakat. Ne mosolyogjuk meg ezt a két alapelvet! A pszichoterápia hosszú távú eredményei kielégítők lesznek. Oltsa el a cigarettát! Azok, akiknek nincs annyi akaraterejük, hogy leszokjanak a dohányzásról, olvassák el figyelmesen az alábbi tényeket. Ezek a világ különféle tudományos intézkedéseinek, laboratóriumainak és klinikáinak kutatási eredményei: * A dohányzó köhögése összefügghet a derékfájással, ugyanis a füst károsíthatja a kötőszövetek elasztikusságát. * A tüdőrák jelentős részét az alfa-sugarak okozzák. Ezek a radioaktív radon felbomlásakor keletkeznek, amely a cigaretta füstjében is megtalálható. * Cigarettázáskor növekszik a vérplazma adrenalintartalma, amely vémyomásnövekedést okoz. * A dohányzás elősegíti az emésztőszervek rákos megbetegedését. Ezzel közvetlenül összefügg a hasnyálmirigyrák. * Angliában évente minden harmadik rákbetegség kiváltó oka a dohányzás. * Ha nem dohányzó személyek dohányosok helyiségében tartózkodnak, ugyanolyan veszélynek teszik ki magukat, mint a dohányosok, akik naponta elszívnak egy doboz cigarettát. * Ha valakinek dohányzó partnere van, háromszor könnyebben megkapja a rákot, mintha partnere nem cigarettázna. A dohányzás abbahagyása hirtelen növeli a vérben a li- poproteint, amely védelmet nyújt a szív- és érbetegségekkel szemben.
