Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
tüte MEGYEI HÍRUPKÖRKÉP 1993. július 2., péntek O Robbant a nyugtabomba A piaci kereskedők árusítás helyett tiltakoztak Megalakult a Magyar Igazság frakció Nyári szünet a megyei könyvtárban Egy hónapon át, pontosabban július 5-étől augusztus 2-áig zárva lesz Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtár. Ez idő alatt a fiókkönyvtárak gondoskodnak a könyvtári ellátásról. Minden nyertes jelentkezett Naponta sok-sok olvasónk érdeklődik, miért nem közöljük a Csaba-Expón megtartott tombolasorsolás eredményét. A vásárigazgatóság tájékoztatása szerint az utolsó napon kisorsolt valamennyi nyertes jelen volt, és át is vette nyereményét. így tehát nem maradt más, mint ezt közölni. Fórum a Bibliáról Békéscsabán, az ifjúsági házban július 3-án, szombaton délelőtt 9 órákor kezdődik a „Fórum a Bibliáról”. A rendezvény vendége: dr. Almási Tibor debreceni egyetemi tanár. A fórumot Bálint József baptista lelkész vezeti. Balogh Ferentz temetése Balogh Ferentz fotóművész, nyugalmazott könyvtáros temetése július 7-én, szerdán 15 órakor lesz Mezőberényben a Református temetőben. Kádár Péter fogadóórája Tegnap délután Kádár Péter országgyűlési képviselő Sarkadon, majd Sarkadkeresztú- ron tartott fogadóórát. Ma 16 órakor Kötegyánban, 17.30 órakor Méhkeréken, 19 órakor pedig Újszalontán találkozik a helybéliekkel. Két kerékpárost ütött el Békéscsabán, a 44-es számú főúton ütötte el tegnap tehergépkocsijával egy bolgár férfi M. J. és K. J.-né békéscsabai lakosokat, akik kerékpárral közlekedtek. M. J. súlyos, K. J.-né pedig könnyű sérüléseket szenvedett. A balesetért a tehergépkocsi vezetője a felelős. Ingyenes ételosztás Szombaton délelőtt Békéscsabán a piacon Krisna követői ingyenes ételosztást rendeznek, ahol a korábbiakhoz hasonlóan az összegyűjtött adományok alapján készült főtt ételből kínálják meg a hozzájuk fordulókat. Vállalkozó orvosok Gyomaendrődön dr. Jánosik Bertalan, dr. Palya József és dr. Veréb Lajos háziorvosok július 1-jétől vállalkozóként látják el gyógyító munkájukat. A város képviselő-testülete ezért legutóbbi testületi ülésén a felsorolt orvosok munkaviszonyát június 30-ával megszüntette. „HOL A NEMTUDÁS ÜDVÖZÍT, OSTOBASÁGOKOSKODNI.” (Gray) (Folytatás az 1. oldalról) meglophat. A vevők a sorbán- állás miatt jogosan türelmetlenkednek majd, de adminisztrátorra kinek telik? Árunként két forintos emelést már az jelent, hogy a számlatömböt és a szigorú számadások összesítőjét meg kell vásárolnunk. Az egyik vállalkozó azt bizonygatja, hogy a többség ezek után elveszíti vásárlóit, becsukhatja a boltot, munka- nélküli járadékot viszont nem kap. — Az jobb lesz, ha ott ücsörgőnk a polgármesteri hivatal előtt szociális segélyért esedezve? — kérdezi. — A kereskedők többsége azután vállalta ezt a munkát, hogy kirúgták a munkahelyéről és nem akart koldulni. Ha ezt a kenyérkeresetet is elveszik tőlünk ilyen felelőtlenül hozott, ki nem dolgozott rendelkezéssel, hova mehetünk? Itt sorsok dőlnek el. Nem akarunk kibújni a bevételelszámolás elől, de tessék mondani, bennünket miért kell háromszorosan ellenőrizni? VállalA hitéletbeli bizonytalanságok feloldására szervezte meg Békéscsabán az evangélikus egyház az Istent kereső fiatalok találkozóját a saját anyagi forrásokon túl az önkormányzattól pályázati úton nyert támogatásból, a gyülekezeti tagok adományaiból, valamint az FKGP megyei szervezete felajánlásából. — Végéhez közeledni látszik az egyházakkal szemben tapasztalt jégkorszak, a tábor iránt telefonon érdeklődők hangjában mégis megjelent a félelem — mondta Ribár János békéscsabai lelkész. — Pedig nem törekedtünk lelki erőszakra, csupán lehetőséget kívántunk teremteni a hitélettel való ismerkedésre. — Kicsit félve jöttem ide, mert nem ismertem senkit, de pár perc után már a legjobb barátok voltunk, hiszen ugyanúgy érzünk és gondolkodunk — mondta egybehangNem véletlen, hogy Mezőbe - rény adott otthont az Eötvös József Cigány—Magyar Pedagógiai Társaság és a Cigány Diplomások Országos Szövetsége által vasárnap kezdődött etnikai és nemzetiségi kisebbségi konferenciának. Mint a tegnap esti zárófórumon a két társaság elnöke, Rácz Gyöngyi említette, 1987-ben Mezőberényben alakult meg a cigányság első szakmai, érdek- képviseleti egyesülete. Az egyhetes rendezvényen a több mint száz résztvevő oktatási, közösségfejlesztési kérdéseket, a határon túli kisebbség helyzetét, a kisebbségi törvényt és a cigányság helyzetét vitatta meg. Ez utóbbi kérdés vizsgálatakor kiderült, hogy Békés megyében van a legjobb helyzetben a cigányság, ami a lakásaik komfortszínvonalát illeti. A fórumon állásfoglalást fogadtak el a résztvevők, amely a többnapos konferenkozásbarát politikát hangoztat a kormány, közben tönkretesz bennünket, a feltételeket nem teremti meg. Egy újabb kereskedő arról beszél, hogy a nyugati országokban az összegyűjtött nyugták alapján legalább a vásárló a pénzének a 8—10 százalékát visszakaphatja, de itt nálunk csak az állam nyer. Megemlíti azt is, hogy a rendelkezés feketén kötött üzletekhez vezethet és a burkolt áremelést célozza. A zöldséges vállalkozók azért panaszkodnak, mert ők egy paprika után is nyugtát kötelesek adni, a piac előtti soron áruló termelők viszont nyugodtan árusíthatnak bármekkora mennyiséget nyugtaadás nélkül. —Remélnek-e valamit a tiltakozástól? — vetem közbe. — Annyit mindenképp, hogy átgondolják ezt az ésszerűtlen rendelkezést, mert másképp aláírják vállalkozások és ezen keresztül a piac halálos ítéletét, ami újra a kispénzű zóan a békéscsabai Szőke Mariann, a gyulai Sál Andris és a mezőberényi Abelovszki Ági. —Szigorú táborra számítottam — vallotta be Szente Éva —, de rengeteget énekeltünk, játszottunk és beszélgettünk. cia tapasztalatainak összegzése is egyben. Ebben szó van arról, hogy a magyarországi cigányság rendelkezik mindazokkal az ismérvekkel, amelyek kiadnak egy népet. Van önálló nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája. Vannak történelmi hagyományai, de nem hozott létre soha államot. Ezért a cigányság önmagát mindig más népek viszonylatában valósította meg, mindig kisebbségben élt. Az állásfoglalásban többek között a kulturális autonómia, a törvényhozásban és döntésekben való részvétel, a cigány önkormányzati képviselő-testületek fokozottabb támogatása iránti igényt fogalmazták meg. A két társaság elnöke, Rácz Gyöngyi fogalmazta meg, hogy Magyarországot a cigányság anyaországának tekinti, amelyben azonos törvények alapján kíván élni. B. Sajti Emese embereket, vásárlókat sújtja majd — mondja egy iparcikkkereskedő. Próbavásárlásaink során az Andrássy úti pavilonokban szigorúan osztogatták a számlát. Két cigiről, mi több, a fagylaltról is kaptunk, egyedül — a hosszú sor miatt — az egyik étkező helyen nem „forszírozták” a számlát. A lán- gossütő olajjal átitatva, de szintén mellékelte a kis papírt. Az egyik dohányárus a következőképpen vélekedett, mikor sietős utam miatt mellőzni akartam a számlát: — Nem akarom a megélhetésem egy számla miatt kockáztatni. Az én érdekemben kérem, várja meg! Megvártam. Az első nap tapasztalataihoz még egy vásárlói véleményt érdemes megemlíteni: — Csak olyan törvényt szabad hozni, amit betartatni és ellenőrizni is lehet. Hogy ez ilyen törvény-e, az majd kiderül... B. Sajti Emese — Nyemcsok László — Itt elmondták nekünk mindazt, amire kíváncsiak voltunk — összegezte az eseményeket Mariann —, s majd mindenki önmaga eldönti, hogy hisz-e Istenben vagy sem. L. M. „A mi autónk” A Magyar Suzuki Rt. 64. autó- kereskedését tegnap nyitották meg Békéscsabán, a Szarvasi úton. Az ünnepségen részt vett Shinzo Nakanishi japán igazgató és Lepsényi István vezér- igazgató is. Kovács Pál, a Suzuki szalont működtető Ankers Kft. ügyvezetője elmondta, hogy 3—5 autót állítanak ki egyszerre és az eladás mellett a szervizelés, az alkatrészellátás sem szorul háttérbe. Egy év múlva pedig a vásárlók között egy Suzuki Sedan típusú személygépkocsit sorsolnak ki. Lepsényi István kérdésünkre válaszolva hozzátette, hogy ez év végéig kiállítótermeik számát százig szeretnék felfejleszteni, és céljuk, hogy fél órán belüli autóút alatt találjanak a vásárlók egy Suzuki kereskedést, szervizt. Megyei érdekességként említette, hogy az autók ablakai orosházi üvegből is készülnek. Ny. L. Az Országgyűlés tegnapi ülésén Szabad György házelnök hivatalosan bejelentette, hogy megalakult a Magyar Igazság képviselőcsoport. Ugyanakkor a Házbizottság egyhangúlag úgy határozott, mindaddig, amíg a új frakció létrejöttének következményeit minden vonatkozásban nem tisztázták, Horváth Lajost, a képviselő- csoport megbízott vezetőjét tanácskozási joggal meghívják a testület üléseire. A villamos energiáról és a gázenergiáról szóló törvények módosításának részletes vitájában Hajdú Istvánné (36-ok) azt indítványozta, hogy az ön- kormányzatok nagyobb részt vállalhassanak a gáztársaságokban: az általuk befizetett összeg mértékének arányában kapjanak részvényt. Ä csődeljárásról szóló törvény általános vitájában a fiatal demokrata Varga Mihály aggályokat fogalmazott meg többek között a kötelező csőd intézményének tervezett sza(Folytatás az 7. oldalról) hiszen, ha a termelő nem tud fizetni, pereskedésre kerül sor, aminek vége-hossza nem lesz. Az üggyel kapcsolatban megkerestük a helyi mezőgazdasági szövetkezetét is. Puskás Lajos, az ellenőrző bizottság elnöke elmondta, hogy több új földtulajdonos kérte szövetkezetüktől, hogy töröljék el a mezei leltárt vagy legbályozásával kapcsolatban, mert az szerinte túlságosan bonyolulttá teszi az eljárást. Kifogásolta az úgynevezett kényszeregyezséget is, mert annak szerinte a kishitelezők lennének a kárvallottai. A Fi- deszes politikus mindazonáltal elfogadhatónak tartja a javaslatot. A kormány módosítást terjesztett elő az illetékekről szóló 1990-es törvényhez. Azon belül a bírósági eljárások illetékét kívánja megemelni. Ezt az indokolja, hogy a bírósági eljárási illetékek ma már csak töredékét fedezik a ráfordításoknak, így a bíróság költségeit elsősorban nem az viseli, aki az eljárást igénybe veszi, illetve arra okot ad, hanem a társadalom egésze. A vitában az MDF vezérszónoka Remport Katalin, megyénk képviselője volt. Tolmácsolta frakciójának egyetértését és rámutatott többek között arra, hogy a törvény továbbra is biztosítja a költségmentesség, illeték- mentesség vagy illetékfeljegyzés jogát azoknak, akik számára az illeték megfizetése méltánytalanul nagy terhet jelentene. alábbis mérsékeljék azt. A szövetkezet anyagi helyzete csak ez utóbbira adott lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a fenntartó meszezésre és a szer- vestrágyaszórásra kiadott szövetkezeti költségeknek csak a felét kérik vissza az új gazdáktól, ám a tarlóhántásra, gyű- rűshengerezésre és a szántásra fordított kiadásokból nem tudnak engedni. Magyar Mária Sarokba szárítva / Éjszakai kormány csere Nem könnyű meglepni, most mégis sikerült. Vasárnap jól letolt életem párja, hogy folyton nyitva hagyom sokéves Trabantom ajtaját. FI iába, még mindig bízom az emberekben. Ha nem veszem el a másét, elvárom, az enyémet is hagyják békén. A vasárnap éjjeli kormányváltás viszont bizonyította, mások nem egészen így gondolkodnak. Mint kiderült, véletlenül mégsem hagytam nyitva a kocsi ajtaját, azt a hívatlan ,,mesterek” hagyták úgy látogatásuk után. A trükkös fiúk komoly szerelőmunkát végeztek a lakótelepi parkolóban, mert a kocsim kormánykerekét leszerelték, és nem fogják elhinni, a helyébe egy karambolos, több helyen is eltört, nyomottformájú kormányt tettek. Kimondottan szeretem a tréfát, mint kárvallott is először jót nevettem, csak aztán kezdtem dühöngeni a várható tortúrák miatt. Aztán lecsillapodtam, és cifrázni kezdtem magamban: a sokezres lakótelepen észre se vette senki, hogy kormánycsere történt. Milyen egyszerű is ma kis hazánkban egy éjjeli kormányváltást végrehajtani. Már csak azért is, mert a fene se figyel rá... B S E Ma zárul az Istent kereső fiatalok tábora Békéscsabán Ma már tudjuk, hogy Jézus akkor is velünk volt, amikor még nem éreztük — állapították meg a záróestre készüló'dó' fiatalok FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER „Nekünk a világ Magyarország” Csurka: A pótköltségvetés műharakiri A pótköltségvetés egy politikai fó'próba a ’94-es költségvetés elfogadási eljárásához, vélte Csurka István Békés megyei képviselő tegnap délutáni felszólalásában. Szeptemberre ugyanis már többé-kevésbé tudni kell a kormányoldalon, folytatta, hogy melyik képviselőt indítsák vagy melyiket ne indítsák a választásokon, kinek jusson előkelő hely a listákon, kire lehet még számítani és kire nem. Feltételezése szerint nagy nehézségei lesznek a kormánynak, s rászorul az ellenzék támogatására. Bekövetkezik az a helyzet, amit a paktummal akart elkerülni Antall József, hogy a költségvetés elfogadása esetleg az ellenzék szavazataitól függ majd. Ezt a pótköltségvetést a társadalom minden rétegében heves ellenállás fogadta, emlékeztetett Csurka. A kormányzat pártatlan szakemberei is rámutattak, hogy nincs indoka. A Nemzetközi Valutaalap elvárásai semmiképpen nem indokolják. A képviselő szerint ez egy műharakiri a kormány részéről, amely előre akarja vetíteni a kisebbségi kormányzás rémét és a teljes összeomlást akarja eljátszani egy pénzügyi hadgyakorlaton. Ilyen értelemben kell foglalkozni vele, vagyis nem szabad vele érdemben foglalkozni. Csurka István szerint nem szokatlan, hogy egy kormány a saját bukását készíti elő, különösen egy olyan országban, ahol egy olyan csődtörvény van érvényben, mint idehaza, ahol a csőd a menedzsment túlélésének az egyik eszköze. A helyes álláspont ezzel szemben a dolgozók túlélése, vagyis az egész mindenestől való elutasítása, de ezzel a meghagyással: művész, figyeljük a kezét! §_Á. Csalódtak a sarkadi gazdák