Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
gKtS MEGYEI HÍRLAP GYULAI VÁRSZÍNHÁZ ’93 1993. július 14., szerda Rhédey Claudia grófnő az ujja köré csavarja a férfinépet, életet hoz a halál helyett Partneredben keresd a sikeredet! Gáspár Imola örömmel jött a gyulai vendégszereplésre A Gyulai Várszínházban Sütő András Az ugató madár című darabjában Rhédey Claudia grófnő szerepét a marosvásárhelyi színház művésznője, Gáspár Imola játszotta. A színésznővel még a próbák idején beszélgettünk. — Melyek azok a szerepek, amelyekre eddigi pályája során a legszívesebben visszaemlékezik? — Nehéz válaszolni, hisz jó pár ilyen van. Ami most hirtelen eszembe jut, Az éjjeli menedékhelyben Násztya szerepe, a Gyermekkeresztesekben Bolond Johanna, mellyel idén Bukarestben a Caragiale fesztiválon a legjobb előadás díját nyertem el, a rendező Victor Ion Frunza pedig a legjobb rendező címet kapta meg. Továbbá említhetem a Száz év magányban Pilár szerepét, amelyet tavaly Kisvárdán a legjobb epizódalakításnak tituláltak. De nagyon sok román filmben is szívesen játszottam. —A mostani Sütő-darabban gróf Rhédey Claudia szerepét mennyire érzi közel magához? — Életemnek fontos állomása ez a szerep. Nagyon közel érzem magamhoz, ugyanis közös jegyeink vannak. Koncz Gábor pedig nagyon jó partner. Partneredben keresd a si„Életemnek fontos állomása ez a szerep” keredet! —- tartja a mondás. És ez így igaz, mert a jó partner, az fél siker. —Hogy érzi magát Gyulán ?-— Különösen örülök, hogy meghívtak ide, ahol lelkes, melegszívű, mindenben segítőkész, kiváló színészekkel dolgozhatok. Itt nagyon jó a hangulat, s ez a jó összhang a rendező személyének is köszönhető, akitől színészileg is sokat kaptam. —Játszott-e már máskor is Magyarországon ? — Igen, egy tévéjátékban, mely az Ördögváltozás Csíkban című Tamási Áron-novellából készült, és mintegy két hete mutatta be a Magyar Televízió kettes műsora. A Magyar Rádiónál pedig elég sűrűn dolgozom. A közeljövőben meg valószínűleg a Petelei István egyik novellájából készülő filmben kapok szerepet. —Melyek a közeli tervei? — Lola Blau-Kreisler monomusicaljét szeretném előadni, a marosvásárhelyi színházzal pedig a Marad Sade darabban Korday Sarolta szerepére készülök. — Vannak-e eddig meg nem valósult szerepálmai? — Számomra mindig az az álom, amit éppen játszok, az érdekel, amin éppen dolgozom. —Szabadidejét mivel tölti? — Nyelvtanulással, sportolással, hangképzéssel és mindazzal, ami segít a színésznek szellemi és testi frissességének megőrzésében. — A hazai vagy az erdélyi magyar színészi élet a nehezebb? — Talán az erdélyi, hisz ott nagyobb a magyar színész küldetéstudata, az anyanyelv megőrzésének segítésében is jelentős szerepet kap. S az erdélyi emberek nagyon igénylik a színházat. Magyari Barna Cigánybáró próba a Tószínpadon Az idei évad igazi csemegéjének számít Johann Strauss Cigánybáró című operettje, melyről elmondható, hogy a János vitéz megjelenéséig magyar daljátéknak számították magyar vonatkozásai miatt. Barinkay Sándor (Berkes János és Leblanc Győző játsszák kettős szereposztásban) hosszú távoliét után érkezik vissza, hogy átvegye ősei elhagyott jószágait. A szomszéd odaígéri lányát, Arzenát (Vajda Júlia), ha netán megtetszene Barinkaynak. Igen ám, de a Vámossy Éva (Saffi) és Berkes János (Barinkay) lány Ottokárba (Pataki Antal) szerelmés, így kihívó válaszával tudatja, akkor lesz a felesége, ha Barinkay bárói címre tesz szert. A visszautasított férfi Saffinál (Vámossy Éva), a cigánylánynál keres és talál örömet, akiről a későbbiekben kiderül, hogy fejedelmi vér, az utolsó temesi basa lánya. Amikor ezt Barinkay megtudja, lemond Saffiról és a huszárokhoz áll. S hogy egy operett is akkor jó, ha a vége jó — a szerelmes párok végül egymásra találnak, Barinkay jutalmul megkapja Saffit, Ottokár pedig Arzénát. Számadó Gabriella (Mirabel- la), Berkes János (Barinkay) és Vámossy Éva (Saffi) próba közben Mozgás i-s kőnispröha a MÊÊ ‘ színészhallgatók, I alaminÄÜp Ili ( sokonai Színházénckkaráiuikktw"'i _ Színinövendékek bemutatója A Gyulai Várszínház szervezésében az elmúlt héten zajlott a hazai és a határon túli magyar anyanyelvű színészhallgatók találkozója. Az együttesek délutáni utcaszínházi produkciókat, valamint éjszakai előadásokat tartottak a gyulai 48-as klubban. A fesztivált szombaton a vendéglátó békéscsabai hallgatók zárták. Ötletes megoldással, árnyjáték formájában dolgozták fel az egyik legszebb magyar népballadát, a Kádár Katát A Nemzeti Színház Színiakadémiájának Nagy Zoltán osztálya Madách Imre Az ember tragédiájával mutatkozott be. Képünkön a Londoni szín egy jelenete Igen nagy sikere volt az Újvidéki Főiskola Magyar Tagozata előadásában bemutatott Ingmar Bergman Rítus cí- é— mű darabjának. Az időnként bizarr jelenetek — hála Soltis Lajos osztályvezető tanár józan rendezésének — nem kerültek a jó ízlés határán túlra A Gyulai Várszínház ’93 oldalt Niedzielsky Katalin szerkesztette, a fotókat Kovács Erzsébet készítette.
