Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

írékés megyei hírlap MEGYEIKÖRKÉP 1993. július 14., szerda Már a tanévre gondolnak Az óvoda, az iskola és a napkö­zi otthoni konyha karbantartá­sára, felújítására 400 ezer fo­rintot fordított a lökösházi képviselő-testület. Ezzel lehe­tővé vált, hogy a gyerekek szeptemberben frissen me­szelt — s néhány helyen felújí­tott padozatú — tantermekben kezdjék meg a tanulást. Támogatás Kovásznának Magyarbánhegyes képviselő­testülete — egy a napokban érkezett körlevél felhívására — 10 ezer forint támogatást szavazott meg Kovászna me­gye kórházának. Bár az önkor­mányzat maga is szűkös pénzügyi kereteken belül gaz­dálkodik, azonban mérlegel­ve, hogy a kórház gyógyszer- és kötszerellátása kritikus, úgy döntöttek ez az összeg nélkülözhető. S mint végső érvként mondták: maga az összeg elenyésző ahhoz ké­pest, mint amekkora segítsé­get jelenthet a beteg embertár­sainknak. Pénzjutalom Szarvas város rendőrkapitá­nya 20 ezer forintos pénzjutal­mat ígér annak, aki segít elfog­ni a Gyomaendrőd területén garázdálkodó kerékpártolva­jokat. Gyomaendrőd polgár- mestere az összeget megtol­dotta még 30 ezer forinttal, hogy így is segítse a tolvajok kézrekerítését. Az elkövetők sorozatban lopják el — zárt helyről is — a drága Montain Bike kerékpárokat. Sváb bál Eleken Eldőlt, hogy — a hagyomá­nyoknak megfelelően — ismét lesz nyári sváb bál Eleken. Az augusztus 7-én este 8-kor, az eleki művelődési házban sorra kerülő bálon várhatóan nagy számban vesznek részt a Né­metországból rokonlátogatás­ra, nyaralásra érkező egykori elekiek, illetve hozzátartozó­ik. A zenét Zimmermann Fe­renc sramlizenekara szolgál­tatja. Rendelet a temetőkről A battonyai önkormányzat jú­lius 15-ei hatállyal felmondta a Békés Megyei Temetkezési Vállalattal kötött szerződést. A képviselő-testület döntése értelmében a temetési szolgál­tatások biztosításáról a jövő­ben a települési önkormányzat köteles gondoskodni. A döntés következményeként július 16- ától szükségessé vált egy te­metőgondnok alkalmazása Battonyán. Az úgynevezett te­metőrendelet megalkotására a szeptemberi képviselő-testü­leti ülésen kerül sor. Bronzkori kultúra földbe zárva Íme a szelvény, amelyben már az ottományi kultúra feltárásán dolgoznak a tábor részvevői FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A Sarkad és Sarkadkeresztúr közötti olajos út egyik leága­zásán kukoricatáblák, tanyák és tarlók között kanyarogva lehet eljutni a peckesi dombra, ahol a régészek már 1927-ben is értékes honfoglaláskori le­letanyagot tártak fel. Napjaink régészeit azonban a honfogla­láskori emlékek mellett a bronzkori kultúrák megfejtése érdekli elsősorban, ugyanis a dombon időszámításunk előtt a 15-16. században a gyulavar- sándi kultúrához tartozó népek éltek. Ezt bizonyítja az a gaz­dag leletanyag, amelyet az el­múlt két év során tártak fel a békéscsabai Munkácsy Múze­um és a budapesti Magyar Tu­dományos Akadémia munka­társai. A napokban — most már harmadszorra — ismét megnyitották a szelvényeket a Peckes dombján. Az ásatáso­kat a sarkadi és a sarkadkeresz- túri önkormányzatok támoga­tásával folytathatják. Hogy mik az idei eredmények, arról a feltárást vezető Medgyesi Pál és Jankovits Katalin régé­szek tájékoztattak bennünket: — Tavaly két szelvényből kerültek elő a gyulavarsándi kultúra emlékei: edénytöredé­kek, őrlőkövek, agyagkanalak, nyakban viselt amulettek, szö­vőszéknehezékek, orsógom­bok. Ezekből most kétteremnyi kiállítás látható a sarkadi hely- történeti gyűjtemény épületé­ben. Az idén már ennél mélyeb­ben folyik a kutatás. Eljutottunk a gyulavarsándi kultúrát meg­előző bronzkori kultúrához. Ez az úgynevezett ottományi kul­túra, amelynek népei időszámí­tásunk előtt a 17-18. században éltek. Egyelőre egy lakóház padlózatát találtuk meg, ahol jelenleg milliméterről millimé­terre folyik a feltárási munka. Összesen kilencen dolgozunk a táborban. Vannak közöttünk fő­iskolások és régész szakos egyetemisták is. A végső célunk az lenne, hogy egy olyan szintig eljussunk, ahol már nincs mit feltárnunk. így pontos képet kaphatnánk arról, hogy hány kultúra is telepedett egymásra az évszázadok során. — Számításaim szerint — tette hozzá az elmondottakhoz Medgyesi Pál — ezen a dom­bon még legalább 20 évig len­ne munkájuk a régészeknek, csak finanszírozó akadjon! Magyar Mária Kétkamarás parlamentet A Magyar Néppárt—Nemzeti Parasztpárt Péter-Pálkor tartot­ta meg hagyományos országos gyűlését. Ennek fő témája a párt programtervezetének megtár­gyalása, és az 1994. évi válasz­tásokra történő felkészülés volt. Három fő témakörben, a műve­lődésügyben, az önkormány­zat- és településpolitika, vala­mint az agrárkérdések témakö­rében lehet csoportosítani a fel­vetődő témákat. Békés megyét Ballai Pál képviselte az orszá­gos gyűlésen: — A párt híven őrzi a népi írók szellemi örökségét, a népi nemzeti szolgálatot. Ugyan­úgy, mint az 1945-ös évek előtt és utána is tette. Jogutód­ja, az 1956-ban alakult Petőfi Pártnak, amely a nemzeti pa­rasztpártból alakult. Eszme­rendszere most is a harmadik­utas politikával jellemezhető. Többek között olyan alapérté-'- keket valósít meg, mint a hu­manizmus és a liberalizmus. Felvállalja a nemzeti értéke­ket és érdekeket — mondta Ballai Pál. Az országos gyűlés a gazda­ságpolitika alapjának a tulaj­donosok alanyi jogaként fel­fogható szabad elöntést tartja, amely egyaránt teret ad a ma­gángazdálkodásnak vagy a társas vállalkozásoknak. Az oktatást, közművelődést és a tudományt úgy kezeli, mint stratégiai beruházást, és nem úgy, mint a mostani kormány­zat maradvány elv alapján. A politikai rendszerről az a véle­ményük, hogy kétkamarás parlamentet kell létrehozni, aminek az együttes létszáma is kevesebb a jelenleginél. — A második kamarában foglalnak helyet az etnikai ki­sebbség, az egyházak, feleke­zetek, a társadalmi érdekek képviselői, tudományos, kul­turális területek szakemberei. A két kamara együttes ülésén választanak köztársasági elnö­köt, akit ezután népszavazás erősítene meg. Megítélésünk szerint az önkormányzatokat a központi hatalomról teljesen le kell választani. Kis létszámú szakigazgatással kell, hogy mű­ködjenek. És természetesen na­gyobb vagyont kell juttatni a részükre, melynek hozadékából talán képesek lesznek fedezni kiadásaikat — tájékoztatott bennünket Ballai Pál a párt or­szágos gyűléséről. P. J. Tábor a Tanyamúzeumnál Ipefegyhaza es Gyulankozmti TanyamüwHHBkA' Äuszonegy kisgyerek közül sokan kerrTináetiöj vállalkoztak az útra. Képünkön az utolsó ntM| indulás előtt a gyerekek irigykedve nézik valódi csikós ruhába öltözött társukat fotó: kovács Erzsébet Az ezredforduló után csökkenhet az ózonveszély Július 1-je után már Magyarországon sem használható freon hajtógázként A meglévő freonnal működő hűtőgépek 1995 után is hasz­nálhatók, csak az ózonkárosító anyagok gyártása, illetve az új freonféleségek felhasználása szűnik meg az évtized köze­pén. Mint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­riumban elmondták, Magyar- országon is jól halad az ózon­károsító anyagok korlátozását előíró montreáli egyezmény­ben vállaltak teljesítése. Eddig gyakorlatilag kormányzati tá­mogatás nélkül oldották meg a gyártók a kozmetikai és ház­tartási szórópalackoknál a fre­on helyettesítését szagtalaní­tott, tisztított propán-bután gázzal vagy sűrített levegővel. Július 1-je után már Magyaror­szágon sem használható — egyes speciális orvosi szóró­palackokat kivéve — freon hajtógázként. Ugyancsak júli­us 1-jétől már bizonyos mű­anyag haboknál is más habosí- tó anyagot használnak a gyár­tók. Év végéig valamennyi műanyag habnál, tűzoltó készüléknél, illetve az új hűtő­gépek hűtőközegénél át kell térni a magaslégköri ózont kí­mélő anyagok használatára. Mivel a Földet az ultraibo­lya sugárzástól védő magas­légköri ózonréteg a számított­nál jóval erőteljesebben ritkul, múlt év végén a montreáli egyezmény aláírói az előre el- határozottnál jóval szigorúbb határidőket írtak elő. így az ezredforduló helyett már 1995 végére meg kell szüntetni az ózonkárosító freonféleségek gyártását, az új freon anyagok használatát. A tűzoltó készülé­kek töltésére használt halon- nál már 1993 vége ez a határ­idő. Az 1993 és 1995 közötti időszakban is csak a speciális gyógyászati szórópalackok­nál, elektronikai alkatrészek tisztításánál, bizonyos textil- tisztításnál, valamint a hűtő­gépek szervizelésénél hasz­nálható a freon. A számítások szerint az ezredforduló után csökkenhet a magaslégköri ózon veszélyeztetése és 2060 körül érhető el javulás. Komoly felkészülést igé­nyel Magyarországon is a hű­tőgépek freon tartalmú hűtő­közegének visszanyerése, re­generálása, az esetleges újbóli felhasználása. Ehhez külön berendezéseket szükséges be­szerezni, szakembereket kiké­pezni. „Família Kft.” Kötegyánban A Széplaki család ötletének eredménye: a húsbolt FOTÓ: UNGVÁRI MIHÁLY A kötegyáni Szép(laki) famí­lia döntött: húsboltot fognak nyitni. Hogy miért épp húsbol­tot? Mert ezzel mindenki jól jár. Jól járnak a termelők, mert Szép(laki) Károly felvásárolja a sertéseiket, és sok más felvá­sárlóval szemben azonnal fi­zet. Jól járnak a helybéliek, mert a bolt megnyitásával ja­vul a község húsellátása. Igény szerint lesz hurka, kolbász, zsír, töpörtő, fej, köröm, bel­sőségek. És mindez elérhető áron. És mindemellett — re­mélhetőleg — jól jár a család is, hiszen a vállalkozás mind­egyik családtagnak kenyérke» reseti lehetőséget biztosít. A munkamegosztást is kitalál­ták. Széplaki Károly foglalko­zik a felvásárlással és a vágás­sal, Marika, a feleség értékesí­ti az árut, a gyerekek (Mariann és János) pedig az édesanyjuk mellett segédkeznek. Igazi Fa­mília Kft., csak ezúttal nem a tévéképernyőn, hanem Köte­gyánban. A Szép(laki) gondo­latból a közelmúltban valóság lett, s a bolt áruválasztéka a községbeliek örömére július közepétől tovább bővül.----RIA C ipőben „utazva” Feltűnően sokan megfordul­tak a múlt hét egyik munka­napján a lökösházi művelődési házban. A betérők nyomába szegődve megtudtuk, hogy nagyszabású cipővásár von­zotta oda a falu lakóit. — Ilyenkor sokan üdülni mennek, általában visszafo­gottabb a forgalom — igazít el a cipővásárok rejtelmeiben Csornai Norbert, a debreceni székhefyű Élker Gmk. vasúti gépészből lett cipőkereskedő­je. — Itt viszont meglepően sokan jönnek. Három IFA-val járjuk az országot, egy negye­dik kizárólag a nagyvárosokat keresi fel. Több cipőgyár ter­mékeit árusítjuk, férfi- és női cipőket, papucsokat, sportci­pőket egyaránt. Már végigjár­tuk a megyét, egyelőre el­megyünk Békésből. Bár erősen firtattuk, hogy az árusítás addigi három órája alatt hány pár, esetleg milyen értékű cipőt adtak el, az erre vonatkozó adatok szakmai ti­tokként az elárusítók pénztár­gépében maradtak. Minden­esetre — ahogy láttuk — jó vásár lehetett. K.A.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom