Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

O 1993. Julius 14., szerda NAGYVILÁG Q SÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Mihnea Berindei: Fennáll a magyar katonai veszély A Libération a kelet-európai nacionalizmusról Irak dacol a BT döntéseivel HÍRfPLÜSZ Egyszer nők is bemehetnek A konzervatív londoni White’s Klub fennállásá­nak 300. évfordulóját ün­nepli. Ebből az alkalomból a Pall Mall-on lévő klubban kivételesen hölgyek is megjelenhetnek az ünnepi vacsorán. Az alapszabály szerint— amelyet az 1693- ban alakított y ub nem haj­landó megváltoztatni — ugyanis hölgyeket csak ko­ronázási ünnepségek alkal­mával engednek be az étte­rembe. Erre legutóbb 1953- ban II. Erzsébet megkoro­názásánál került sor. A White’s a férfiak me­nedéke marad, ahol zavar­talanul foglalkozhatnak az­zal, ami régi gentlemanek­hez illik: találkoznak, be­szélgetnek, esznek és isz­nak és néha társasjátékkal töltik idejüket. A „külső vi­lágnak” semmi köze ah­hoz, hogy mivel foglalkoz­nak az uraságok. *** Valami hasonlót el tud­nák képzelni szűkebb pát­riánkban is. T udom, hogy a feministák most fel­hördülnek, de előre köz­löm velük, nem vagyok ellene, ha a nők is megala­kítják a maguk klubjait. Természetesen nem záratnám be azokat a mű­intézeteket sem, ahová a hölgyek kedvéért jár a férfinép. Meg kell találni az egészséges egyensúlyt. K. I. A kommunista és a nacionalis­ta ideológia közeledése nem új história Kelet-Európábán — írja keddi elemzésében a Libé­ration című francia lap szakér­tője, Véronique Soulé. A cikk azt elemzi, hogy bár a térség országainak nagy részében a cél a nyugati típusú demokrá­cia megteremtése, a naciona­lizmus sok helyen előretör, ahogy azt a legjobban a szerb elnök, Szlobodan Milosevic példája mutatja. A volt kom­munista pártokból létrejött szocialista pártok nagy része azonban nem akar szövetkezni a nacionalistákkal és továbbra is elsődlegesnek tekinti a „visszatérést Európába”. „Egyetlen ország van, ahol de facto a nacionalista-kom­munista erők támogatása tartja hatalmon a hivatalban lévő­ket: Románia. A kisebbségi nemzeti frontot három kis par­lamenti párt támogatja, s ebből kettő nyíltan nacionalista— bolsevik” — állapítja meg a lap cikke. — A Romania Mare párt, amelynek vezetője egy volt „udvari költő”, Corneliu Vadim Tudor, az erőszakosan fajgyűlölő, magyarellenes és antiszemita jelszavakat vegyí­ti össze a „ceuasescu-izmuS” védelmében. A második, a Szocialista Munkáspárt, ame­lyet ugyancsak a Conducator egy volt történetírója, Adrian Panescu vezet. A lap megszólaltatja a Pá­rizsban kutatóként dolgozó egykori román „disszidenst”, Mihnea Berindeit, aki sajátos érveléssel igazolja nyilatkoza­tában azt, hogy Romániában ugyan megvan a szélsőjobbol­dal előretörésének veszélye, de nem következhet be „Milo- sevic-féle” helyzet. Szerinte ugyanis ennek egyik akadálya az, hogy fennáll „a magyar katonai veszély”. A cikk röviden utal a szlová­kiai helyzetre is. Elemzése szerint „Vladimír Meciar párt­ja, amely kisebb mértékben áll a volt kommunistákból, fel­használta a nacionalista frusztrációt, de a függetlenség létrejötte óta „ezek a szenve­délyek jelentősen lecsillapod­tak”. Mégis lesz Meciar— Klaus-találkozó Budapesten Josef Zieleniec cseh külügy­miniszter, keddi prágai sajtó- értekezletén, úgy vélekedett, hogy a hétvégén Budapesten — minden ellentmondó nyi­latkozat ellenére — létrejön Václav Klaus cseh és Vladimír Meciar szlovák kormányfő kétoldalú találkozója. A két miniszterelnök a Közép-euró­pai Kezdeményezés pénteken és szombaton zajló konferen­ciájára utazik a magyar fővá­rosba. Szlovák munkanélküliség Szlovákiában júniusban egyetlen hónap alatt fél száza­lékkal nőtt a munkanélküliség — jelentette a CTK hírügy­nökség. Májusban 304 582 fő és 11,95 százalékos volt a munkanélküliek aránya az egyik legifjabb európai köz­társaságban. Júniusban ez 12,5 százalékra, azaz 318 ezer főre nőtt. Ezek közül 106 ezer ré­szesült munkanélküli-segély­ben. A munkanélküliség ará­nya a kelet-szlovákiai körze­tekben a legnagyobb: a 20 szá­zalékot is eléri. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jelezte: nem tűri el, hogy Irak megkerülje fegyverkezésének nemzetközi ellenőrzését. Rolf Ekeus, az ENSZ illetékes fő­megbízottja már Bagdadba repült, hogy legfelső szinten tárgyaljon a helyzetről. Külde­tése mindenesetre azt is jelen­ti, hogy a tárgyalások befejez- téig nem kerül sor a Washing­ton által kilátásba helyezett újabb katonai csapásokra. Az Öböl-háború után ho­zott ENSZ-határozatok hadi­iparának nemzetközi ellenőr­zésére kötelezik Irakot, ám az ország katonai hatóságai az elmúlt hét végén ismét meg­akadályozták az ENSZ meg- bízottainak munkáját: azok ellenőrzés alá kívánták he­lyezni az ország két, Bagdad közelében lévő rakétakísérleti telepét, ahol a gyanú szerint közepes és nagy hatótávolsá­gú rakétákat kívánnak kipró­bálni. Az irakiak először azzal érveltek, hogy a berendezése­ket — amerikai támadásoktól tartva — amúgy is leszerelték, majd közölték: miután eleget tettek az ENSZ határozatai­nak, elvárják a gazdasági tila­lom feloldását. A BT ülésén a nagyhatal­mak, elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kifejezésre juttatták, hogy szó sem lehet az iraki magatartás elfogadásáról. Rolf Ekeus, a kérdésben illetékes vezető ENSZ-diplomata egyhetes tárgyalásokra Bagdadba repült. Amennyiben a tárgya­lások nem hoznak eredményt, ismét napirendre kerülhetnek katonai intézkedések. Irak képviselői ezzel egy­idejűleg arról tárgyalnak az ENSZ-ben, hogy engedélyt kapjanak 1,6 milliárd dollár értékű olaj eladására. Az ENSZ-embargó az ország fő bevételi forrását jelentő olaj értékesítését is ENSZ-enge- délyhez köti azzal, hogy a be­vételt csak élelmiszer és gyógyszer vásárlására fordít­hatják. Ajándék Iránnak Lehetséges, hogy Iránon át közelítették meg célpontjukat az iraki felderítés bagdadi központjára a közelmúltban csapást mérő amerikai Tomahawk robotrepülőgépek. Az is elképzelhető, hogy az egyik, rejtélyes módon eltűnt manőverező robotrepülő­gép Irán kezébe jutott. A Newsweek feltételezése szerint a robotrepülőgépek iráni területek érintésével, a Zagrosz-hegysé- gen átrepülve jutottak Irakba. Mivel a Pentagon nem jelentette egy—a Zagrosz-hegységben eltűnt — robotrepülőgép felrobba­nását, nem kizárt, hogy Irán „ajándékba kapott” egyet a világ legkorszerűbb robotrepülőgépei közül — írta a lap. Mindennap feladhatja *0*441-311 hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Rendkívüli akciós árengedmény Békéscsabán a buszpályaudvar mel­letti autótelepen! Érdeklődni a 321-155/45-ös telefonszámon. —?------:--;------------—-------------------------------------------—----------:--------­É rvényes műszakival rendelkező jó állapotban lévő, üzemképes Sko­da MTS 24 típusú, 8,3 tonnás tehergépkocsi, 12 tonnás pótkocsival, oldalmagasítóval ellátva eladó. Érdeklődni: Szeghalom, Árpád u. 9/1. vagy a (66) 371 -973-as telefonon. Kezdő műszaki eladói végzettségű hölgyet keresünk informátori és egyéb feladatok ellátására. Jelentkezés: Békéscsaba, Szarvasi üt 44. ELEKTROLUX Bemutatóterem július 15-én 14—16 óra között. delmezőjét” hogyan szólítsuk. Szerény, csontig aszott, gör­nyedt asszony, akinek valami különös fény csillan a szemé­ben, ahogyan Göncz Árpádot köszönti. Messzire vezet bennünket. A csapatnak látha­tóan nem erőssége a hosszas hegymászás, ráadásul csúszós és helyenként meglehetősen meredek a keskeny ösvény. A helyszínre érve pedig először érezzük az e vidéken nagyra termett, „harapós” szúnyogo­kat. / Rokonlátogatóban Göncz Árpáddal a finnugor köztársaságokban „Engedjék meg, hogy szeressük okét!” 3. rész: Joskar-01a jelképe, a pogány asszony Évszázadok, évezredek ^kövültek meg” az imahelyen, íme, itt egy csöpp, érintetlen kultúra, az ősi szokásokkal, ha­gyományokkal, szertartások­kal. A pogány asszony úgy ve­zeti körbe a magyar elnököt, mintha a világ legnagyobb, leg­drágább, legféltettebb kincsét tárná elé. Számára bizonyosan így is van. Mielőtt visszaindu­lunk, egy ablak nélküli, pici építménybe fémpénzt dob Göncz Árpád, mint mindenki, aki megfordul e szent helyen. A jó másfél órás, kimerítő barangolás után lihegve térünk vissza az autókhoz, buszokhoz. Az idős, gyönge teremtés még ellátja néhány jótanáccsal, is­merettel a váratlan kitérőt tett idegent. Az a különös fény a szemében egyre inkább meg­győz bennünket, hogy a legna­gyobb erő éppen a joskar-ola-i pogány asszony birtokában van. Talán ezért választotta jelképül őt Göncz Árpád. Komiföldön is többször hal­lottuk, hogy arrafelé nemhogy magyar államfő, de egyetlen or­szág vezetője sem járt. A marik­nál is érezzük ezt minden pilla­natban, hiszen ahogyan Csavaj- nur faluhoz közeledünk, az em­berek arcáról, tekintetéből lát­juk, az első idegen „felfedezők” vagyunk itt, az Isten háta mö­gött. Amikor azután a vendég­váró falut elérjük, elemi erővel hat ránk a csodálkozás, a döbbe­net, a látvány. Lehet, hogy csak álmodunk? Sorozatunk követ­kező részében megtudhatják ol­vasóink, milyen meglepetést tartogatott számunkra Csavaj- nur. László Erzsébet (Folytatjuk) Amiből az elnöknek volt része bó'ven a rokonlátogatás során, a szíves vendéglátás sebbsége, a marik nyelvét. An­nak idején tilos, sőt, szégyen volt megszólalni ezen a nyel­ven, kiölték belőlük még a vá­gyat is, hogy megismerjék, ho­gyan beszéltek őseik. A Mari El Köztársaság mind­össze 23,2 ezer négyzetkilomé­ter, és 750 ezren lakják. A finn­ugor mari őslakossághoz 342 ezren tartoznak, de összlétszá­múk a köztársaságon kívül te- lepültekkel mintegy 700 ezer. Rajtuk már határozottan felis­merjük az erős mongoloid beütésről tanúskodó vonásokat. Ez lett az eredménye a hosszú ideig tartó török—tatár szom­szédságnak. Jó néhány kilométerre Joskar Ólától, a „Vörös Várostól”, egy hatalmas fenyőerdő közepén, festői környezetben, egy gyö­nyörű tó partján találjuk szállo­dánkat, gyógyvízzel, szauná­val. No, gondoljuk magunkban, olyan helyen járhatunk most, amit a helybéliek közül is keve­sen fedezhettek fel, legfeljebb, akiknek szép, nagy, fekete, megkülönböztetett jelzésű jár­művek dukáltak. Váratíanul eltérünk a meg­adott programtól. A szervezők megkérdezik Göncz Árpádot, van-e kedve meglátogatni egy pogány imahelyet. Természete­sen „igen” a válasz, de nyom­ban azt is elárulják, bizony nem lesz könnyű a kirándulás a me­redek hegyoldalban. „Én benne vagyok” — mondja az elnök úr —, engem minden érdekel, mindent látni szeretnék! Azt már nem tudjuk meg so­ha, hogy Joskar-Olától nem messze, egy hegyoldalban „el­rejtett” pogány imahely „vé­Marina, akit tréfásan mari Marinak nevezünk, készséggel csatlakozik a delegációhoz Joskar-Olá- ban, Mari El Köztársaság fővárosában. Mindjárt meg is kérdezzük, mit jelent az „El” kifejezés az ország nevében. Nos, ez a szócska nem más, mint „föld”. Tovább faggatózunk: hogyan lehetséges, hogy e távoli vidék szülöttje ilyen csodálatosan beszél magyarul? Marina hat évvel ezelőtt telepe­dett Magyarországra, feleségül vette egy dunántúli legény. Az­óta itt él, angoltanár egy főisko­lán, és szerencsésen megismer­kedett a számítástechnikával. Néhány héttel ezelőtt még Eu­rópa nyugati csücskében, Skó­ciában járt, és szinte egyenesen utazott Mariföldre, a szüleihez. Vacsora közben a döbbenettől majd’ leesünk a székről: Mari­na, e világot látott, művelt fia­talasszony nem beszéli saját ki­Akik még sohasem láttak idegent Mariföld eldugott helyein

Next

/
Oldalképek
Tartalom