Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
1993. JÚLIUS 2., PÉNTEK ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 152. SZÁM A zöldségesek sem dicsérték nyugtával a napot fotó: lehoczky péter Robbant a nyugtabomba A piaci kereskedők árusítás helyett tiltakoztak / Uj igazgató a zeneiskolában Ordasi Péter december óta igazgatója a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zene- művészeti Szakközépiskolának. Szegedről pályázta meg ezt az állást. (5. oldal) A gyerekeket nem tanítani... À napokban három alkalommal Baba-mama napokat tartottak Békéscsabán, a Lencsé- si Közösségi Házban. A gazdag programsorozat egyik legkedvesebb vendége Szabó Éva volt. (8. oldal) Kürtkurzus Tegnap megkezdődött a XVII. Békés-Tarhosi Zenei Napok keretében szervezett tíznapos kürtkurzus, amelyen félszáz 8- 20 év közötti ifjú muzsikusjelölt vesz részt. A békési művelődési központban művésztanárok vezetésével tanulják az ifjú kürtösök a klasszikus és a romantikus előadásmódot, esténként pedig hangversenyeket tartanak. Torlódnak a személyautók is Tegnap délután a gyulai határ- átkelőhelynél a tehergépjárművek 50 órát, a személy autók pedig 8 órát várakoztak. A határőrség tájékoztatása alapján a magyar—román határon Artándnál kell a legkevesebbet várakozniuk a kilépő személy- és tehergépkocsiknak, 2, illetve 30 órát. Mintegy 150 kereskedő ki sem pakolta áruit tegnap Békéscsabán, a vásárcsarnokban és a piacon. így tiltakoztak a július 1 -jén életbe léptetett általános nyugtaadási kötelezettség ellen. Bár transzparensüket, állítólag arra való hivatkozással, hogy nincs aláírva, levetették, de szóban annál hangosabban érveltek. — A külföldiek — románok, ukránok, oroszok, lengyelek — érvényes munkavállalási engedély nélkül árulnak, senki nem szól rájuk. Szemet hunynak afölött is, hogy kereskedelmi mennyiséggel kofás- kodnak — köztük sok esetben tiltott termékekkel, élelmiszerekkel, szeszes italokkal — pedig a kiírás szerint itt egyáltalán nem árulhatnának. Nekik nyugtát mégsem kell adniuk, majd megissza az egésznek a levét a hazai kereskedő. Arról nem is szólva, hogy ők termelői áron kínálhatnak, hiszen az árukért kapott forintot és az ezért vásárolt termékeket otthon megforgatva busás haszonhoz jutnak. Nem adóznak Magyarországon, nincs tb- jük, övék a világ. Minden ország védi a saját kereskedelmét, kereskedőjét, de nálunk fordítva van — mondja egyikük. — A nyugtaadásnak soksok gerjesztő hatása is lesz, ami miatt árat kell emelni, de ezek után ki vásárol tőlünk a piacon? — egészíti ki egy társa. — Arról nem is beszélve, hogy amíg töltögetem a nyugtát két paradicsomról a négyméteres standon addig bárki (Folytatás a 3. oldalon) Októbertói igényelhető Októbertől igényelhető a 103 millió dolláros EBRD-hitel. A 10 éves futamidejű, elsősorban a mezőgazdasági alaptevékenységre igényelhető hitelt a kereskedelmi bankok a mindenkori londoni bankközi kamatlábon (LIBOR) felül plusz egy százalékért vehetik fel. A hitelhez a kormány 50 és 70 százalékos kamattámogatást biztosít. így a kamatok a termelők számára várhatóan 10 százalék körül alakulnak majd, és a kölcsönhöz szükséges saját erő is legfeljebb 25—30 százalékos lesz. A hiteleket a Kereskedelmi Bank Rt.-től, az OTP-től és a Magyar Hitel Banktól igényelhetik a termelők. Aki szegény, az... Számlát adni tegnaptól kötelező — a virágárusnak, a zöldségesnéninek, a fagyisnak, a hentesnek, a trafikosnak, mindenkinek. A papír azért kell — minden egyes portékáról, szál rózsáról, répáról, cigiről, hogy fény derüljön az adóhivatalok elől eltitkolt pénzekre, a láthatatlan jövedel- mekre. Legalábbis ezt remélik, ezzel indokolják a furcsa rendelkezést a költségvetés gazdái. A piaci kofák, az utcai árusok persze másképp látják. Méltatlannak érzik a még gyakoribb ellenőrzéssel és magasabb bírsággal való fenyegetőzést, a kirótt adminisztrációs kötelezettséget. Nem csodálkoznék, ha sok nénike és bácsika megriadva a nyugtaírogatástól, inkább otthon kidobná a portékáját, ha a sorban álló vásárlók türelmüket vesztve sarkonfordulnának, az engedély nélkül és gyakran silány (sőt, tiltott!) terméket kínáló külföldi árusoknak viszont fellendülne az üzlet. Nem tudom, az ötlet atyjai milyen sűrűn járnak vásárolni. De félő, hogy ez a nehezen megvalósítható intézkedés megint a kisembert, azaz a kisárust sújtja. Aki szegény, az (lesz) a legszegényebb, miközben nagyban zavartalanul folytatódhat a vagyonszerzés, a gátlástalan meggazdagodás. Niedzielsky Katalin „A mi autónk” Békéscsabán Pezsgővel ünnepelték a Suzuki békéscsabai „megjelenését”. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: lehoczky péter Garancia az E-hitel enyhítésére Tulajdonhoz jutni könnyebb, de... Az alacsony kamatozású Egzisztencia-hitelt igénybe vevők számára kedvezményes hitelkonstrukciót kellene kidolgozni, hogy az induló vállalkozásaikat már a működés során is finanszírozni tudják. A Hitelgarancia Rt. tapasztalatai szerint ugyanis a kezdő vállalkozások számára rendkívül nagy akadályt jelent a fejlesztési-, illetve forgóeszközhitelek kamatainak előteremtése, kitermelése. A Hitelgarancia Rt. arra alakult, hogy a jó üzleti tervvel rendelkező vállalkozók számára átvállalja a banki hitel- felvételnél követelt fedezet egy részét. A cég által elbírált garanciakérelmek túlnyomó része az E-hitelek ügyében érkezik. A részvénytársaság számításai alapján az E-hitelt felvevő vállalkozásoknak 40 százalékos jövedelmezőséget kellene elérniük az életben maradáshoz, ha a megvásárolt vagyon működtetéséhez hitelt kell igénybe venniük. Ezért jelentős részüknél nagy lesz a bukás veszélye. Az E-hitel csupán a tulajdonhoz jutást könnyíti meg, forgótőkéhez csak piaci kamatozású hitelek révén juthatnak az új vállalkozók. Ezek visszafizetése pedig még a gyakorlott üzletemberek számára is nehéz. Az induláshoz szükséges forgóeszközt ezért kedvezményes hitelekkel kellene biztosítani a kezdők számára. A Hitelgarancia Rt. a kezesség nyújtása mellett tanácsadással is segíteni kívánja ügyfeleit. Csalódtak a sarkadi gazdák Postán érkezett a rossz hír A közelmúltban a sarkadi „újgazdák” levelet kaptak a helyi szövetkezettől, amelyben a „mezei leltár” megfizetésére kérik őket. A földeken ugyanis, amelyek korábban a termelőszövetkezet tulajdonát képezték, a tsz különböző talajmunkákat végzett. Ezek a munkálatok pénzbe kerültek, és most a befektetett összegeket a szövetkezet visszakéri a földek új tulajdonosaitól. — A gondunk csak az — mondta Dobi Imre, a sarkadi gazdakör alelnöke, a helyi földrendező bizottság tagja, hogy jó néhány gazdálkodónál ez 50—60 ezer forintos kiadást jelent rövid határidővel, hiszen július 10-éig kell fizetni. Közismert, hogy amilyen alacsonyak a jelenlegi felvásárlási árak, tudjuk, mennyi kárt okozott a mezőgazdaságban az aszály, hogy sok földművesnek nem telik még gépekre sem, nem beszélve arról, hogy a licitáláskor csak a melioráció visszafizetéséről volt szó. Többen is mondogatják, ha akkor tudták volna, hogy még a mezei leltárt is meg kell fizetniük, és az ilyen sokba kerül, ki sem kérik a földjüket. Most mindenki úgy érzi, becsapták a parasztot ezzel a rendszerváltással. Akkoriban ugyanis, amikor az ő bevetett földjüket vették el, senkinek sem jutott eszébe kártérítést fizetni az általuk végzett talajmunkákért. A szövetkezetek pedig hosszú időn keresztül állami támogatást kaptak a talajmunkák elvégzéséhez. Dobi Imre úgy vélte, ezzel végképp elvették a parasztok gazdáíkodási kedvét, hiszen némely esetben több pénzt kémek a mezei leltárra, mint amennyi magának a földnek az értéke. Vagyis a gazdálkodónak adott esetben újra meg kell vásárolnia a saját földjét. Az alelnök szerint legjobban az ügyvédek járnak majd, (Folytatás a 3. oldalon) A HARGITA PLUSZ KFT. AJÁNLATA — Ingatlanközvetítés — Ingatlan-értékbecslés — Magas- és mélyépítés — Tervezés — Kivitelezés szervezés — Műszaki ellenőrzés Érdeklődni: Hargita plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 327-971. i
