Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

• KI Kb MEfiYEI HIRIAP­MEGYEIKÖRKÉP 1993. július 12., hétfő © Ipar, közlekedés, tüzeles... Légszennyeződés porral, ólommal A levegő szennyezettsége leginkább a csecsemőket és a gyerekeket veszélyezteti FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A bevétel elmaradt Orosházán — a Belügymi­nisztérium által előrejelzett — a gépjárműadóból a várost megillető bevétel elmaradt 1992-ben. A 12 millió 459 ezer forint helyett a teljesítés mind­össze 8 millió 978 ezer lett. Az állami költségvetés és az ön- kormányzat közötti 50 száza­lékos részesedést nem tartják elfogadhatónak az orosháziak, mert az önkormányzatnak a felmerült költségei így nem térülnek meg. (A fenti bevétel elérése érdekében mintegy 10 ezer határozat kiadására került sor.) Nagy az évközi változá­sok száma is, ami az admi­nisztrációs munkát növeli. A gépjárműadóval kapcsolatban felmerült költség 1 millió 846 ezer forint lett. A jobb ivóvízért A vízminőség-javító program keretében egy új, 120 méteres kutat furat a bättonyai önkor­mányzat. A beruházás áfa nélküli költsége 1,9 millió fo­rint. Az új kút vize várhatóan kevésbé lesz gázos, mint a je­lenleg működő mélyfúrású ku- také. (Mint ismeretes, az ivó­víz minőségromlása leggyak­rabban a gáztalanítási eljárás során következik be.) Csődbe jutott Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégről tudtuk meg, hogy felszámolási eljárás folyik ellene. Felszámolási eljárás Zöldker Kft., Gyula. Piac épült Régi vágyuk teljesült a napok­ban a kis falu, Kertészsziget la­kóinak. Az önkormányzat köz­reműködésével elkészült a pi­actér, ahol ezentúl minden ked­di és pénteki napon a helyi és máshonnan érkező árusok és vevők kulturált körülmények között köthetnek üzleteket. Mikor először hallottam, hogy a csabaiak nem is tudják, mi­lyen jó vizet isznak, s milyen jó a levegőjük, talán kissé cini­kusan arra gondoltam: milyen akkor a másoké? Mert ha oly­kor nem a pohár, hanem a víz homályos, vagy valaki éppen a belvárosi sűrű forgalomból kapja az áldást, közte a nem kevés elhanyagolt gépjármű extra mennyiségű égéstermé­két...? Akkor bizony semmi jó nem jut az eszébe, csak a különféle ártalmak. Persze ez lehet szubjektív érzés, a tények viszont objek­tív dolgok, azért ezekre kíván­csian beszélgettem Szabó Má­ria vegyésszel, a megyei ANTSZ levegőhigiénés labo­ratóriumának vezetőjével. — A levegőt szennyező anyagok forrása — mondja elöljáróban — részben termé­szetes, mint a kozmikus porok, gázok, talajpor stb., részben mesterséges eredetű. S előfor­dulnak és a levegőbe kerülnek például a közlekedés, az ipari működés és a tüzelés során különböző mennyiségben káros anyagok. Az ipar lecsökkent te­vékenysége folytán mint forrás hátrább került, a közlekedés vi­szont legelőire, mivel óriásit nőtt a maga nitrogéndioxid-, kéndioxid-, szénmonoxid- és ólomkibocsátásával. A tüzelés­ből eredő szennyezés akár az ipari, csökkent az olaj és a gáz térhódításával. A mi méréseink is ezt igazolják. — Hol, mióta és milyen mé­réseket végeznek? — Rendszeres levegővizs­gálat a megyében 1976 óta fo­lyik, az országos mérésbe kap­csoltan. Ekkor mindjárt Bé­késcsabával kezdődött, majd 78-ban Gyula, 84-ben Oroshá­za, és 87-ben Békés került sor­ra. A mérés mind a négy város­ban három helyen történik, mégpedig a belvárosban, egy lakótelepen és lehetőleg az ipartelep közelében. A 24 órás mintavételre alkalmas készü­lékkel egyik nap a kéndioxid, másik nap a nitrogéndioxid koncentrációját mérve. Határ­érték-túllépés éves viszony­latban nem tapasztalható egyik városban sem. Követke­zésképpen a többi településre is vonatkozik ez, mert ha a négy legnagyobb, legforgal­masabb helyen ilyen a levegő, akkor a többin sem lehet más. Ha csak különleges szennye­zőforrás nincs valahol. —Attól tartok, hogy az em­lített 24 órás mérés bár pontos és valósághű, a lényeg tekinte­tében félrevezető', mert napi átlag. A nappali jóval maga­sabb érték vegyül benne a jó­val kisebb éjszakaival. —Amit Ön mond, az a köz­vetlen szennyezőforrás köze­lében tapasztalt és mért érté­kekre vonatkozhatna. Mi nem ezt mérjük, hanem annak egy utólagos következményét, mi­után a szennyezettség már a különböző hatásokra változá­son ment keresztül. Ez a mi méréssorozatunk egyébként az Országos Immissziómérő Hálózat része, az pedig az Egészségügyi Világszervezet hasonló méréseihez kapcsoló­dik, tehát a nemzetközi ajánlás alapján működik. — Az alföldi tájra oly jel­lemzőport is mérik? — Szállópormérést, amiből az ólomkoncentráció is meg­állapítható, 1986 óta mérünk Békéscsabán. Természetesen a légzési zóna magasságában és hetente egyszer a legforgal­masabb ponton 8—14 óráig. S ez már bizony felül van a ha­tárértéken, mivel a mérés csú­csidőben történik. Az ülepedő port is mérjük, s ebben is némi túllépés tapasztalható. — Összevetve hát a külön­böző méréseket, milyen példá­ul a megyeszékhely levegője? így is jó? — így is jó, de azért ajánla­tos lenne többet öntözni a vá­ros utcáit, hogy a pormennyi­ség csökkenjen. Vass Márta Történt tavaly, hogy a fiatal magánfuvarozó ebédelni ment anyósához. Az ifjú pár, nem lévén lakása, néha ott is aludt a Kulich, akarom mondani Ka­zinczy lakótelepi lakásban. Ilyenkor teherautójával a kö­zeli parkolóba állt, amelynek kialakításában társadalmi munkában még az apósa is részt vett. Rendnek pedig lenni kell. Októberben a városháza köz­terület-felügyelői lefotózták a személygépkocsik között pöf- feszkedő teherautót. Az irodá­ban figyelmeztették a tulajdo­nost, a megyeszékhelyen hat kijelölt parkolója is van a te­hergépkocsiknak, más köz­területet nem használhatnak. Czinege úr ki is próbálta az egyiket. Mikor kilopták több mint tízezer forintos akkumu­látorát, keresett fizető parko­lót. Kapott is volna, persze ha­vi több mint húszezerért. Már­pedig az építkezések leálltával alig akadt munkája, tehát ezt a luxust nem engedhette meg magának. A büntetése eleinte visszamenőleg tízezer forint­ról szólt, majd megesett a köz­terület-felügyelők szíve rajta, és összesen 1800 forintra mér­sékelték a büntetést. De ezt aztán ám be kell fizetni, külön­ben nagy baj lesz! — figyel­meztették. Czinege urat nem olyan fá­ból faragták, hogy megvárja éppen elég baja mellé a leg­újabbat, elballagott hát biza­lommal teli szívvel a Magyar Posta egyik békéscsabai hiva­talába, és befizette a pénzt. Mindezt tette június 4-én. Ugyanaz a posta aztán kéz­besített neki egy levelet, amely a békéscsabai polgár- mesteri hivatal határozatát tar­talmazta, miszerint szabály­sértési ügyében — közterület engedély nélküli használata — áz 1800 forint immár átvál­tozott 9 napi elzárásra. A börtönt csak filmekből is­merő fiatalember éktelenül el­képedt. A levélben ugyanis az állt, hogy azért kellett elren­delni az elzárást, mert a hatá­rozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül nem fizetett. A levél keltezése júni­us 24. A megszólított akárhogyan is számolt, bőven 15 napon belül rendezte adósságát az önkormányzat felé. Csak azon morfondírozott, hogy hol a fe­nében keringett addig az ő jú­nius 4-én, a postán befizetett pénze. Beballagott hát az iga­zoló szelvénnyel az önkor­mányzathoz, ahol azt rendben- lévőnek találták, így Czinege úr kicsomagolhatta kis motyó- ját, benne a fogkeféjét és a tisztálkodószereket, majd nyugodtan lehajtotta fejét apó- sáék lakásában, mert mint mondtuk már, lakása az nincs. Apósa nem hagyta annyi­ban a dolgot, s a jelenlegi tár­sadalmi rendre nyomdafesté­ket nem tűrő, tehát az olvasók elé sem tárható közgazdasági, erkölcsi és egyéb fejtegetése­ket tartalmazó mondandójá­ból csak annyit írunk le, hogy: Hol a fenében kódorgott a pénz több mint három héten át? (A történet közreadója sejti, de talán a Magyar Posta majd pontosabb megfejtésben ré­szesíti olvasóinkat.) Az a pénz, ami miatt az ön- kormányzat illetékes irodáján egy rakás felesleges munkát végeztek, az a pénz, amivel egy emberre, aki büntetlen előéletű, tisztes állampolgár, ráhozták a frászt, s ami miatt egy arra kiérdemesült bűnöző­nek esetleg nem jutott volna hely a gyulai börtönben. A do­log pikantériája, hogy az illető postahivatal és az önkormány­zat között légvonalban 150 méter sincs. És most mondják, csoda, hogy a Czinege nem szereti a hollót? B. Sajti Emese Czinege esete a posta hollójával Hétszeres túljelentkezés a külkerszakon A kor követelményeinek meg­felelően óriási érdeklődés nyilvánult meg a békéscsabai Széchenyi István Közgazda- sági és Külkereskedelmi Szak- középiskola külkereskedelmi szakja iránt, amit a hétszeres túljelentkezés is bizonyít. Minden szakot beleszámítva az iskolában kétszeres volt a túljelentkezés. így történhe­tett, hogy csak 4,5-en felüli eredménnyel fogadta tanulói sorába a jelentkezőket — tájé­koztatta lapunkat Piller Sán­dor igazgató. Szeptembertől az első évfo­lyamon 190 diák tanul hat osz­tályban. A külker szak nulla lépcsős osztályában 15 órában tanulnak idegen nyelvet a diá­kok. A tavalyi németeseknél 13-ból 12 tett középfokú álla­mi nyelvvizsgát, az angolosok eredménye még nem érkezett meg. A számítástechnikai ága­zat iránt is nagy volt az érdek­lődés, és emellett három világ­banki programmal működő osztálya is van az iskolának, ahol új tantervi anyaggal ta­nulják a közgazdasági ismere­teket az emeltszintű nyelvi képzés mellett. Tájékozódásul néhány adat: az elmúlt évben a 220 végzős­ből 157-en jelentkeztek felső­fokú tanintézetekbe, s ebből 117-en nyertek felvételt. Idén egy osztállyal kevesebb vég­zős volt, de így is 135-en je­lentkeztek továbbtanulásra. Ugyanakkor ez évben 88-an tettek középfokú nyelvvizsgát az iskola tanulói közül. Az is­kola átlag tanulmányi eredmé­nye 4,37 százalék, a nulla lép­csős külkereskedelmi osztályé pedig 4,82. Az iskolában három éve az ötödik évfolyamon speciális biztosítási ügyintéző és ügy­nökképzés folyt, sajnos a ban­kok elmaradt támogatása mi­att ez a képzés szünetel. A budapesti Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szálloda Alapítvány iskolájának kihe­lyezett tagozataként négy me­gyére kiterjedő idegenforgal­mi képzés is folyik. A szeptembertől 831 hall­gatót képző levelező tagozat vezetője, Tálás Valéria azokat a képzési formákat sorolja, amelyekre általános iskolát, szakmunkásképzőt végzette­ket és éretségizetteket várnak. A nyolc osztályt végzettek jár­hatnak négyéves gimnáziumi vagy közgazdasági szakközé­piskolai osztályokba. A szak­munkások hároméves kép­zést követően érettségizhet­nek le. Megfelelő számú jelentke­ző esetén heti háromnapos ok­tatás keretében érettségit adó képzést indítanak, de oktatnak pluszként idegen nyelvet és számítástechnikát is. Itt a je­lentkezőknek bizonyos mérté­kű térítéssel is számolni kell. Jelentkezni augusztus 19-ig lehet. Az érettségizetteknek kétéves közgazdasági kiegé­szítő osztályokat indítanak. B.S.E. Ezúttal döntésképes volt A napokban tartotta meg az ere­detileg június 24-ére összehí­vott, ám akkor határozatképte­lenség miatt elnapolt ülését Okány képviselő-testülete. Ezúttal kilencen jelentek meg, így nem volt akadálya, hogy a tervezett napirendi pontokat megtárgyalják. El sóként Kónya Mária polgármester számolt be lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd két intéz­mény, az iskola és az óvoda működéséről szóló beszámolót vitatta meg a testület. Mester Mihály, az általános iskola igazgatója szóbeli kiegészítése után a legnagyobb vihart az ka­varta, hogy az intézmény jelen­leg is folyó szakmai vizsgálata, melyet a testület februári dönté­se alapján a szegedi Regionális Oktatási Központ végez, átvilá- gítás-e vagy sem. Többen nem tartották szerencsésnek az „át­világítás” kifejezést, Holecska Gyula az egész vizsgálat he­lyességét is vitatta. Végül a kép­viselők a két beszámolót elfo­gadták. Ezután a község fejlesz­tési koncepciójáról, illetve an­nak megújításáról folyt a vita, majd bejelentésekkel ért véget az ülés. A kukorica meg csak furulyázik Én lassan azt hiszem, hogy az Isten kommunista volt. Merthogy a mi Zsíros Gézánk, meg a mi Antall Józsefünk, Jeszenszkyről nem beszélve, mit kapott az elmúlt három évben, ez rosszabb, mint az egyiptomiaknál a hét szűk esztendő. Ugye volt egy száznapos ígéret, hogy megváltjuk a világot. Nem jött be. Volt egy ígéret, hogy rendezzük a kapcsolatainkat a szomszédos országokkal, nem jött be. Az osztrákok is már csak lassan magázódva állnak szóba velünk. Jeszenszky Géza meg ha meglát egy repülőgépet, azonnal felszáll rá, és meg nem támadási szerződést köt, ha rákényszerül, akár a Fülöp-szigetekkel is. Furulyázó kukoricát írtam a címben. Van olyan aszá­lyunk, amelyet én az 51 évemmel még nem tapasztaltam. Az, hogy a szarvasi Dózsa Tsz-ben a korábbi hektáronkén­ti 60 mázsás termés helyett jó ha a felét megzsákolják, már öröm. Valahol leírtam, várhatóan 70 forintba kerül majd egy kiló kenyér augusztusban. Most július elejét írjuk, s már 52, de ha barnát akar az ember venni, akár 78-at is fizethet érte. Azt állította a tárca, Zsírossal az élen, hogy a kenyér ára nem emelkedik. Nem is a 78 forinttal van nekem a bajom, hanem hogy hol van még augusztus. Az Istenre visszatérve: kaptunk egy sáskajárást, mi tagadás csak ez hiányzott, kaptunk olyan jégverést Sze- ’ ged, Csanádpalota, Csanádapáca magasságában, hogy emberemlékezet óta ekkora nem volt, és a vigyori kor­mány meg ígéri, minden a legnagyobb rendben van. Olvasom a lapokban, hogy a mosonmagyaróvári kasza­gyár háromszorosára növelte portékájának termelését. Én meg csak molyolok, aggódva amiatt, hogy a kasza nehogy kiegyenesedjék. Szabó Pál Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom