Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-10-11 / 159. szám

1993. július 10-11., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM Szorító Kilátás végvári tájakra Igazad lenne, Balassi Bálint, hogy „ez széles föld felett” nincs „szebb dolog az végek­nél”? Szathmári Ágnes festmé­nyei tükrében, itt, a gyulai Püs- ki Könyvesházban legalábbis úgy tűnik: igaz. Pedig ama má­sik téglavár, a szatmári közel sem maradt meg olyan épen, mint a gyulai, hiszen már a .Rákóczi-szabadságharc s az azt lezáró szatmári béke nyo­mán lebontatott, s helyén, a várdombon csupán a Kálvária templom jelzi régi dicső­ségünk emlékét: kisdiák ko­romban, a szomszédos Páz­mány Péter főgimnázium ud­varából sokszor merész1 kedtünk át, borzongva a vár­domb oldalában tátongó ala­gút száján: hátha szembetalál­juk magunkat a felszabadító, bűjdosó kurucokkal... Szatmárnémetiben akkor, az 1948-as hírhedt tanügyi re­formig 10 magyar tannyelvű középiskola működött; Szath­mári Ágnes nem hozzánk, a „Kati”-ba (Katolikus Fiúgim­názium), hanem az egyik „Re- fi”-be (Református Leány- gimnázium) járt, de az érettsé­gi tablón, 1950-ben már az Ál­lami Magyar Leánygimnázi­um elnevezés virított (akkor persze még fogalmunk sem le­hetett arról, hogy e kezdeti, szelíd egyesítgetésekből mára oda jutunk, hogy Erdély egyik legjelentősebb iskolavárosá­ban egyetlen egy magyar kö­zépiskola vegetáljon); de az a szenzáció, amelyet ez a tabló kiváltott, felért a beszakadt alagút gyermekkori izgalmá­val: a maturanda leányok és Gergő tanáraik nem fényképfelvétel­ről mosolyogtak reánk, hanem a Szathmári Ágnes nevű osz­tálytársnőjük által festett mi­niatűr arcképekről. Ez volt az ő első kiállítása. És mindenki tüneményes pá­lyát jósolt a megszólaló hason- lóságú portrék készítőjének. Aztán a kolozsvári képző- művészeti főiskolán, az utolsó Rudnay-növendék, Miklóssy Gábor érdemes művész osztá­lyában el is végezte kitűnően a festészeti szakot, de amikor hazatért, éppen díszletterve­zőre volt szüksége a néhai, ak­kor még kezdő rendező, Harag György vezényletével Szat- márra telepedett ifjú társulat­nak. S egy színházban nyilván nem a díszlet- és jelmezterve­ző művész az első ember... Bár olyan feladattal nem bízhatták meg, amelyet visszautasított vagy nem oldott volna meg jól. így vált a festés másodrangú foglalatosságává, s csak akkor kapták fel a fejüket a kollégák (és persze a város), amikor egy-egy, a próbák és előadá­sok alatt vagy között meglesett színészarc, művészjellem re­mekmívű portrékompozíció­jával, lélekig tárt festői tanul­mányával jelentkezett a cso­portos vagy egyéni tárlatokon. Most már évek óta csak a festészetnek élhet. S a másik, a gyulai végvárban bemutatott, kiérlelt, nemes harmóniákban zengő képeiben a végvári drá­mát, a régi (tegnapi) Szatmár elestét megörökítő, nagy tra­gikus művek, s azt megtestesí­tő sorsok és pályák (például Páskándi Géza, Kocsis István, Szilágyi Domokos, Bretter György és a többiek) súlyos függönyét rpeglebbentve a tör­ténelmi színpadkép visszájára mutat: „Holott kikeletkor / Az sok szép madár szól, / Kivel ember ugyan él: / Mező jó illa­tot, / Az ég szép harmatot/Ád, ki kedves mindennél.” Imp­resszionista szövésű, fényér­zékeny filmként viselkedő képfelületei azt a másik vég­vári hivatást szándékszanak betölteni, amelynek ugyan­csak van irodalmi elődje, pél­dája: Dsida Jenő költészeté­ben, aki életszeretetének táp­talajául a szülőföldközeli csendet választotta, mint Szathmári Ágnes. Az immár több mint hét év­tizedes aszály repedéseit elfö­dik, betakarják a festő pipa­csai, napraforgói, tavaszi napsütései, őszi és téli nosztal­giái, a kivirágzott és derűbe hajló, emésztő várakozások élménye, hiszen éppen éz: a szépség álma, a megálmodott szépség a túlélés egyetlen esé­lye. Banner Zoltán Egy kis csend, nyugalom, biztonság Koszta Rozália budapesti kiállításán Ballagtam éppen a Duna felé — no, csak semmi plágium, hiszen nekem nem is „égtek lelkemben kis rőzse-dalok”. S aki ma egy budapesti utcán igyekszik a Duna felé jobb, ha szedi a lábát, olyan fojtogató a járművekből kiömlő gáz. Nem tréfás falevelek üzennek arról, hogy meghalunk, de minden szippantásnyi méreg az elmúlás felé ker­get. Most is, félve-fuldokolva mentem az úton, s egy-egy kapualj hűsében gyűjtöttem erőt a továb­bi araszoláshoz. És akkor, hopp, egy Kossuth Lajos utcai ház bejáratánál ismerős név bukkant elém: a Műgyűjtők Galériájában Koszta Rozália festőművész kiállítása látható. Micsoda meglepe­tés! Nosza, fel a félemeletre, egy kis lelki fel­frissülésre. Ha szikrázó kánikulában ital yízhez jutok, nem eshetne jobban, mint amikor a nagyváros tüleke­dése után egyszer csak Koszta Rozóka képei vesznek körül. Egy kis csend, nyugalom, bizton­ság. És derű, amely arra figyelmeztet, vegyem észre, mi a fontos az életben, és mi csupán múló rossz álom. Jó újra látni Apókát, idézni Ájtósfalva hangulatait, gyönyörködni a mindig meglepeté­seket ígérő portrékban. Bárhol találkozom Koszta Rozália képeivel, mindig otthon érzem magam, a Körösök mellett, s örülök, ha másoknak is gyö­nyörűséget okoznak a művek. Most is, hétköznap délután, sok látogató bóklászik a festmények előtt. Mivel ebben a galériában árusítják is a kiállított képeket, megkérdem a teremőrt, milyen keletje van a festményeknek? A kedves hölgy szomorúan tárja szét a karját, s mondja, bizony gyér a bevétel, nagy a pénztelenség. Elszorul a torkom, s arra gondolok, megkérdi néha valaki Koszta Rozáliát, hogyan tud megél­ni? Büszkék vagyunk rá, a hűség emberére, aki felmutatja számunkra a világ szebbik arcát, de érdekel valakit, hogy közben a művésznek nin- csenek-e filléres gondjai? Alig vártam, hogy a gyulai otthonában ilyen földhözragadt dologról kérdezzem Rozókát. — O, nincsenek nekem nagy igényeim — válaszolt a művésznő. —Kapok nyugdíjat a mú­Édesanyám zeumtól és a Művészeti Alaptól is. Lakásra nem kell költenem, bútorom is van. Ruhát már nem veszek magamnak, legfeljebb ha olyan alkalom adódik, mint most, amikor 500 forintból két nad­rágot is vásároltam. Csak ennivalóra és festékre költők, s annyi mindig kerül. És már terelte is a szót, szemérmesen, más témákra. Hogy mennyire megviselték a kiállítása körüli izgalmak, de már megnyugodott, erősödik, fest. Zöld mázas köcsögbe tett három szál naprafor­góvirágot, s elgyönyörködött bennük. Holnap megfestem őket—mondta. Andódy Tibor PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Az Adó- és Pénzügyi Ellenó'rzési Hivatal Békés Megyei Igazgatósága pályázatot hirdet —-adóeljárási osztályára és — jogi önálló osztályára jogászi munkakör A PÁLYÁZAT BENYÚITÁSÁNAK FELTÉTELEI: — állam- és jogtudományi egyetemi végzettség vagy államigazgatási főiskola — büntetlen előélet. A PÁLYÁZATHOZ CSATOLNI KELL: — részletes szakmai tevékenységet tartalmazó önéletrajzot — iskolai végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát — három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Munkabér megegyezés szerint. A pályázatot levélben vagy személyesen az APEH személyzeti osztályára kell benyújtani. Cím: 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. Ipl. I 3. Telefon: 444-144/189-es mellék. Használt Seat Toledo eladó, kamatmentes részletre is. SMA Kft. Békéscsaba, Gyóni Géza u. 14—16. Telefon: 442-556. A PRODIMA ORSZÁGOS DIREKTMARKETING KFT. megyei vezérképviselőt keres pályázat útján. Feltétel: felsőfokú végzettség, üzletkötői és/vagy direktértékesítési gyakorlat, széles körű üzleti kapcsolat. I Ön kiváló szervező? Jó emberismerő? | Részese kíván lenni egyedülálló országos vállalkozásnak? Várjuk érdeklődését: (1) 201-5198. r . <4 1- . ' Mezőgazdasági termelők figyelem! A kondorost TAKEV Rt. a legmagasab napi áron vásárol búzát, árpát, rozsot, zabot. Fizetés készpénzben. 200 tonna feletti mennyiség esetén 8 napon belül banki átutalás. Érdeklődni KRISKÓ JÁNOS kereskedelmi osztályvezetőnél. Telefon: (67) 388-944. _________ P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Békés Megyei Igazgatósága pályázatot hirdet ügyfélszolgálati osztályára előadói munkakör betöltésére. A PÁLYÁZAT BENYÚITÁSÁNAK FELTÉTELEI: — PSZF vagy közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség — társasvállalkozás adóztatása és számvitel területén több éves gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek — büntetlen előélet. A PÁLYÁZATHOZ CSATOLNI KELL: — részletes szakmai tevékenységet tartálmazó önéletrajzot — iskolai végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát — három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Munkabér megegyezés szerint. A pályázatot levélben vagy személyesen az APEH személyzeti osztályára kell benyújtani. Cím: 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 1., pf. 13. Telefon: 444-144/189-es mellék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom