Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-10-11 / 159. szám
Nyugat-Európa aggódik a földrész keleti fele miatt — Kérdőjelek (2. oldal) 1993. JÚLIUS 10-11., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 159. SZÁM a- MifflsMFGYFI hKáp hétvégi magazinja 5-12. oldal Szupernagyik kerestetnek! Ismét játékra buzdítjuk olvasóinkat: ezúttal „szupemagyik” kerestetnek! Várjuk tehát az arcképeket a nagymamákról. Már ma postára adhatják a fqtót — a képeket folyamatosan közreadjuk lapunkban, bővebben a 3. oldalon. Fedélzeten a lila-fehérek Pénteken délelőtt háromheti szünet után újra benépesült Békéscsabán a Kórház utcai pálya. Az Előre FC labdarúgói megkezdték felkészülésüket (16. oldal) „Engedjék meg, hogy szeressük őket!” A címbeli gondolatot Göncz Árpád köztársasági elnök fogalmazta meg legutóbbi, kéthetes külföldi látogatásának első napján, amikor Moszkvában nemzetközi sajtótájékoztatón beszélt az Ural környékén élő rokonainkról, egykori őshazánkról. A minden pillanatában rendkívüli látogatásba lapunk munkatársa, László Erzsébet is betekintett. Láthatta, hogyan fogadják Göncz Árpádot a finnugor köztársaságok fővárosaiban, vagy vidéken, apró falvacskákban. Az elnök találkozott egykori le- ningrádi diákokkal, akik kiálltak az ’56-os forradalomért. Elkísérték árva gyerekekhez, pogány imahelyre, s még a kezét is megkérték. Az elnök útjáról, emberközeli pillanatairól hétfőtől kezdődő sorozatunkban számolunk be a 2. oldalon. Zöldségszárító épül Kaszaperen Négyszázmillió forintba kerül, s háromszáz helybélinek ad munkát az a zöldségszárító üzem, amelynek alapkövét ünnepélyes körülmények közt teszik le ma Kaszaperen. A beruházó a kaszaperi Viharsarok Zöldségtermelő és Feldolgozó Rt., a cég többségi tulajdonosa egy németországi zöldségnagykereskedő, s a társaság másfél száz részvényese közt fél Békés megye kis- és nagytermelői szerepelnek. A gépek már megérkeztek, s a tervek szerint az év végére elkészül az új üzem. Negyvenféle zöldségbűi és gyümölcsből napi 7-800 mázsa zöld nyersanyagból készít majd szárítmányokat. A T. Ház programja Az Országgyűlés a jövő héten határoz a közoktatási, a szakképzési és a felsőoktatási törvényjavaslatról — közölte Szabad György, az Országgyűlés elnöke sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az akadémiai törvényjavaslat még az általános vitánál tart, ezért döntésre csak a nyári szünetet követően kerülhet sor. Mindennapi kenyerünk Az idei búzaeladás megkezdése óta, mintegy két hete folyamatosan fogadja az új búzát az Agrimill Rt. (korábban Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat). Az őrlés is azóta folyik, keverve a korábban vásárolt, jó minőségű régi búzával, így a pékségeknek egyenletes minőséget biztosítanak — mondta kérdésünkre Fiáth Miklós, az rt. termelési és keŐrlikazújbúzát Az Áfészek Békés Megyei Szövetsége a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Békéscsabán tartotta megyei ünnepségét, amelyen dr. Trenyik Pál, a megyei szövetség tanácsának elnöke mondott köszöntőt. A rendezvény központi kérdése volt a magyar reskedelmi vezérigazgató-helyettese. Naponta 400-500 tonna új búza érkezik négy működő malmukba: Békéscsabára, Szarvasra, Szeghalomba, Gyulára. Még ugyanennyi a békéscsabai, mezőkovácsházi, orosházi, szeghalmi, sarkadi, füzesgyarmati nagytárolókhoz és a malmok melletti tárolókhoz. A búza minősége változó, az aszály miatt FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET szövetkezeti mozgalmat kísérő jogbizonytalanság, a szövetkezetek válságos gazdasági helyzete, valamint a kormányhoz, a parlamenthez eljuttatott szövetkezeti indítványok. Bődi Jánosné, a Szarvas és Vidéke Áfész elnökasszonya ismertette Göncz Árpád köztársasámegszorultak a szemek, azaz apróbbak. Béltartalmukat viszont jónak ítélik. Korábban 100 kilogramm búzából 70-72 kilogramm lisztet állítottak elő, most az arány kedvezőtlenebbül alakul. Sokkal több lesz az őrleményben a korpa. A búza minősége azonban jó kenyeret biztosít. Az Agrimill Rt. jelenleg 80 termelővel áll szállítási kapcsolatban: szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, belőlük kivált csoportokkal, magán- termelőkkel. Annyi búzát vásárolnak fel, amennyi a malmok és keverőüzemek évi, folyamatos működéséhez szükséges. Az árról Fiáth Miklós elmöndta: megyénkben drágán adják a búzát, ezért gondolkodnak azon, hogy más, jótermő vidékekről, Baranyából, Tolnából vásárolnak nagyobb mennyiséget. Úgy tűnik, a szállítási költségekkel együtt is megéri. Bárki felajánlhat nekik búzát, mindenkivel tárgyalnak. Az áralkut a minőség alapján folytatják. Sz.M. gi elnök üzenetét a szövetkezetekhez. Az ünnepségen ez után Simon Györgyné, a megyei szövetség elnöke a szövetkezeti mozgalomban végzett eredményes munkájáért 17 szövetkezeti tagnak, dolgozónak, illetve tisztségviselőnek az Elismerő Érme ezüst, 15 személynek az Elismerő Érme bronz fokozata kitüntetést adta át. Szövetkezetiek elismerése Sütő András Az ugató madár gyulai ősbemutatóján Bodor Péter és Gróf Rhédey Claudia (Koncz Gábor és Gáspár Imola a darab két főszerepében.) Színházi kritikánk és a szerzővel készített interjúnk a 7. oldalon FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Találkozás az első szerelemmel Beszélgetés dr. Domokos Péterrel, az ELTE finnugor tanszékének vezetőjével Hanti Manszijszkban Alig hihető, de igaz: dr. Domokos Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem finnugor tanszékének vezetője évtizedek óta kutat, tanít, publikál, de még soha nem volt alkalma, lehetősége, hogy eljusson az őshazába. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy most, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök ellátogatott az Ural-kömyéki finnugor népekhez, és útjára elkísérhette Domokos Péter, a professzor úr életének egyik legjelentősebb állomásához érkezett. Az expedíció vége felé, a nyugat-szibériai Hanti- Manysi Autonóm Körzet fővárosában, Hanti-Manszijszkban, egy, a finnek által épített, vadonatúj, impozáns szállodában beszélgettünk. (Folytatás a 4. oldalon) Visszasírják a diktatúrát? Az osztrák Fessel+Gfk. tíz volt szocialista országra, illetve utódállamokra kiterjedő közvélemény-kutatása elgondolkoztató képet mutat. Magyarországon 25 százalékkal jobbnak tartották az 1989 előtti politikai, kormányzati rendszert, mint a jelenlegit. Belorussziában és Ukrajnában is hasonló a helyzet, illetve náluk annyival rosszabb, hogy ők még a jövőt illetően is pesszimisták, mi legalább abban bizakodunk, hogy öt év múlva jobb körülmények között élhetünk. A többi vizsgált országban (Bulgária, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Horvátország) valamivel jobbnak érzik az új rendszert, de az életszínvonal-csökkenést egyöntetűen érzékeli a térség minden állama. Külön érdekességként emeli ki a kutatás összegzése, hogy éppen a demokratikus átmenetben vezető szerepet játszott Magyarországon látnak leginkább a megkérdezettek a kommunista rezsimben pozitív vonásokat, s hazánkban tartják legfontosabbnak a jövedelemegyenlőséggel, a szociális biztonsággal és a kalkulálható jövővel kapcsolatos értékeket. Ki tud itt a vágyakon eligazodni? Amikor viszonylagos egyenlőség volt, a piacgazdaságról álmodoztunk, bekövetkezvén a szabadverseny, ismét megnyugtató lenne a kiszámítható jövő? Lenthár Márta FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Romafórum Sarkadon Tegnap este a sarkadi önkormányzat vezetői, a szociális és a műszaki kérdésekkel foglalkozó munkatársai, valamint a város rendőrkapitánya fórumot tartott a helyi cigányklubban. A találkozó célja többek között az volt, hogy a jobb együttműködés érdekében mind a város, mind a cigányság megismerje a másik oldal gondjait, problémáit is. A város képviselői elsősorban a korlátok közé szorított költségvetésről beszéltek, majd pedig arról az 1000 hektárnyi földterületről, amely jövőre várhatóan a város tulajdonába kerül, és amelynek megművel- tetésével jó néhány munka- nélkülit is foglalkoztatni tudnak majd. A fórumon részt vett a Békés Megyei Önkormányzat etnikai Kérdésekkel foglalkozó munkatársa is.
