Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-05-06 / 129. szám
1993. június 5-6., szombat-vasárnap Q A «IbMés mrgyrt hírlap hétvégi magazinja Mondták... A diktatúra idején egy pamflet, egy karcolat milyen óriási hatással tudott lenni, beszélték a kávéházakban. Egy negyedrangú íróra is fölfigyeltek az emberek, ha ellenzéki volt. Egy remek novella vagy versciklus pedig eseménye volt a városnak, az átlagember is beszélt róla, mert úgy érezték, egy írói alkotás kilazítja egy tégláját annak a masszív falnak, ami a diktatúra volt A forradalommal a szellem kiszabadult, nincs meg a feszítőereje, a lektűr ellep mindent; megnyíltak a határok, és be tud tömi a nyugati irodalom. Költő vagy író legyen a talpán az, aki ebben a szóáradatban olyat tud mondani, amire fölfigyelnek az emberek. Az mestermű kell legyen. (Bálint Tibor író) Csakugyan megnyugtató a lakosság számára, hogy ma már senki sem élvezhet kiváltságokat semmiféle közterületen, hogy úgy mondjam, az úton egyformák vagyunk. Legutóbb megírták az újságok Boross belügyminiszter relatív gyorshajtását is egy S-kanyarban (ami azért nem akkora bűn, mintha valaki abszolúte repeszt egy hajtűkanyarban, szemben a forgalommal), de ugyanígy tudni Andrásfalvy kultuszminiszter nevezetes kihágásáról is, aki megállás nélkül robogott át a hegyeshalmi határon (egyedüliként az országban ő nézte vasúti sorompónak azt a háromszínű rudat a bódé mellett, vonat meg nem jött, nem is jöhetett, mert sín se volt lerakva, de még egy iparvágány se, csak ilyen izé, ilyen furcsa koronás címeres tábla a bódén, akkor meg hát miért álljon meg), egyszóval ő sem úszta meg. (Megy esi Gusztáv újságíró) Békési tallózó A híres-hirhedt taxisblokád óta úgy látszik, divatba jött az utak eltorlaszolása. Legutóbb Lö- kösházán alkalmazták ezt a tartozásbehajtási eszközt, mégpedig azért, mert a tejfelvásárlók nem akartak fizetni a tehenes gazdáknak. Zsarolásra kényszerültek, azaz eltorlaszolták a tejszállító kocsikat. Nem kevés okkal, hiszen azok a gazdálkodók, akik tehéntartásból igyekeznek fenntartani magukat, mindössze 16 forintot kapnak egy liter tejért. (Aki boltba jár, nyilván jól tudja, hogy ott mennyit kémek egy félliteres zacskóért...) (Reform) Fürkésző' Gyulán, a várral szemben szerényen húzódik meg a fák mögött a kastély. Van aki Harruckem- kastélyként ismeri, van aki a Wenckheimek, más pedig az Almásyak tulajdonaként emlegeti. Mindhárom állítás igaz. Az eredeti kastélyt a Harruc- kem család építtette még a 18. század elején. Az épület azonban még ugyanabban az évszázadban, 1795-ben leégett. Három évvel később építették újjá, a megrendelő ekkor már a Wenckheim család, egészen pontosan Wenckheim Józselhé volt. Közel száz évvel később 1888-ban az időközben az Al- másy családhoz került kastélyt Almásy Dénes újíttatta fel. A kopáncspusztai templom kilenc évszada Megyénk egyik legrégebbi műemléke a XI. században épült kopáncspusztai római katolikus templom, a Tótkomlós szomszédságában hajdanvolt Mezőkopáncs falu temploma. A falu pusztulása után az épító'anyag jelentős részét széthordták. 1933-35-ben történt helyreállítása a korai magyar műemlékvédelem egyik jelentős alkotása váradi zoltán felvétele Halló! Beszélgessünk! — Halló, Békéscsaba 323-615? A Békés Megyei Hírlaptól Lovász Sándor vagyok. — Tessék, itt Szabó Tünde. — Nincs kedve beszélgetni néhány perc erejéig? — Nem a legjobbkor hívott, éppen tanulok, de ha már le kellett tennem a könyvet, akkor üsse kő. —Mit tanul? —- Történelmet és matekot, mert holnap dolgozatot írunk. —Hova jár iskolába? — Csabára a közgébe, második osztályos vagyok. — Néhány nap és vége a sulinak, a nyári programja összeállt már? — Még minden nyitott, de nagy utazásra nem készülök. Valószínű, hogy sátorral néhány napra kimegyünk a Sza- nazugba a barátaimmal. —-Hányán lesznek? — Gondolom vagy 15-en. — Sa szülei mit szólnak hozzá? — Megbíznak bennem, ismerik a társaságomat. — S mit csinál a szanazugi kiruccanás után? —Tényleg nem tudom, utazásra nincs pénzem, munkát pedig szinte lehetetlen találni a diákoknak. Valószínű, hogy sok időt fogok eltölteni a kertünkben, ahol egy nyaralót épít a családunk. —-A házépítés kemény, férfias munka. Egy 16 éves lány miben tud segíteni? — Sok mindenben, például a betonozásban. Anyu és az öcsém a sódert összekeveri, én locsolom vízzel, apu meg elvégzi a betonozást. így áll össze a családi brigád. —Meddig jutottak el a munkában? — Hamarosan felteszik a tetőgerendákat az épületre, és aztán kezdődhet a cserepe- zés. — Kirándulás vagy a nehéz fizikai munka után a hosszú nyári estéken jut-e idő tanulásra, olvasásra? — Természetesen igen, angolt fogok tanulni, mert harmadik év végén szeretném letenni a középfokú nyelvvizsgát. Persze mindezek mellett a nyári szünetben leginkább pihenni szeretnék. —Köszönöm a beszélgetést. „Igazán örülök, hogy itt lehettem és hogy ilyen sokan megtisztelték estünket! Barátsággal! LukácsSándor” Ezeket a sorokat Lukács Sándor Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Vígszín ház tagja írta olvasóink emlékkönyvébe Négyszáz éve született I. Rákóczi György A „bibliás őrálló” erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György négyszáz esztendeje, 1593 június 8-án Szerencsen született, és 1648 október 11-én Gyulafehérváron halt meg. Felső-Magyarország leggazdagabb protestáns főura volt, 1630-tól 1648-ig erdélyi fejedelem. Uralma alatt Erdély békében fejlődött Feleségével, Lorántffy Zsuzsannával a református egyház és az iskoláztatás ügyéért különösen sokat fáradozott Nagy László: „A bibliás őrálló” fejedelem című könyvéből való az alábbi részlet: ...Marcus Aurelius császárnak a műben szereplő atyai intelmei minden bizonnyal mintaként szolgáltak Rákóczinak annak a Féjedelmi Paraineisis-nek az elkészítéséhez, amelyben fia számára foglalta össze a fejedelmi magatartási normatívákat. Ez az írás egyúttal hű képet ad arról is, hogy I. Rákóczi György miket tartott követendőnek a maga számára. így például mindenekelőtt az Isten félelmét, a valláshoz való ragaszkodást, a szegények segítését és támogatását, az iskolák pártfogását, a szülők tiszteletét, az alattvalókhoz való méltányos magatartás, a hit védelme- zésében tanúsított bátorságot, a megfontoltságot minden cselekedetben, a jó tanácsok megbecsülését, az állhatatos beszédet és a titoktartást, a tunyaság kerülését, a biblia szorgalmas forgatását, a szolgákkal való méltó bánásmódot, az egyházi rendnek mindenekfeletti táplálását, az emberség és a tisztesség holtig való megőrzését. Ezek betartásával válhat valaki „Istennek dicséretére, anyaszentegyházának épületére, nevelésére, az én édes nemzetemnek és hazámnak hűséges szolgálatára, javára”. Betartotta-e Rákóczi György mindazokat az intelmeket, amelyeket fiának előírt? Hívei azt bizonygatták, hogy igen, míg ellenfelei elvitattak tőle minden dicséretre méltót és nemest. Kemény János ábrázolásában egy gátlástalan, szélsőségesen machiavellista fejedelem alakja tűnik elénk. A machiavellista elvek és gyakorlatok alkalmazásától minden bizonnyal Rákóczi ugyanúgy nem volt mentes, mint bármelyik erdélyi vagy külor- szági uralkodó ebben a korban... ...Rákóczi esetében elmondható, hogy az államérdek nála szorosan összefonódott a protestantizmus, pontosabban a kálvi- nizmus érdekeivel, annak szolgálatával. Szilágyi Sándor megfogalmazása szerint „a török földön megizmosodott” Bethlen Gábornál az egyház a politika szogálatában állott. Ezzel szemben Rákóczi Györgynél — akinek mostohaanyja és öccse katolikus volt, s aki éjvezettel olvasta Pázmány prédikációit — megfordítva volt. O még mint egyházának, a kálvini egyháznak a feje is „vallása szolgájának tekintette magát”... FIGYELEM! A Tótkomlósi ÁFÉSZ július 1-jétől bérleti üzemeltetésre kedvező feltételekkel kiadja a Komló éttermet. Eladásra kínálja az alábbi ingatlanokat: — Vasúti vendéglő, berendezéssel együtt 15 millió Ft + áfa. — Szeszfőzde, berendezéssel együtt 4 millió Ft + áfa. — Tótkomlós-Nagykopáncs bolt-kocsma, lakással 2 millió Ft + áfa. Tótkomlós, Széchenyi u. 2. sz. fehéren j Búcsú Váradtól „Még mély hó települ a téli földre, / Erdő, mely csak a zöld levélre büszke, / Szürke súly a ködös fagy zúzmarája, IS el kell hagyni a szép Körös vidékét.” Már nem települ mély hó a földekre, nem nehezedik a ködös fagy zúzmarája szürke súlyként a világra, s az erdők is kizöldültek, mégis, lassan már egy hete mormolom magamban Janus Pannonius Búcsú Váradtól című versének csodálatos sorait. Az Apostoli Nunciatura hétfői közleménye juttatta eszembe a verset. Mert — a közleményt olvasva — nekünk is búcsúznunk kell Váradtól. Lehet, hogy nemigen értik, miről is értekezek itt. Nem csodálom, mert a vatikáni követség tájékoztatását az MDF-bomba úgy röpítette a hírek harmadik vonalába, hogy fájdalom volt nézni. Pedig nem akármilyen tájékoztatót hoztak nyilvánosságra II. János Pál pápa környezetéből. A Szentatya a magyarországi egyházmegyéket érintő kérdésben döntött. Új egyházmegyéket hozott létre, illetve az eddigiek határait átigazította. Időszerű volt a döntés, hiszen olyan furcsaságok voltak, hogy például a Szeged határában fekvő Kiskundorozsma nem a szeged-csanádi, hanem a váci püspökhöz tartozott. Ezt a helyzetet a trianoni döntés idézte elő. Akkor határon kívülre kerültek egyes püspökségek, illetve területeik egy része itt maradt. A békediktátum óta eltelt több, mint 70 esztendő alatt e szétszabdalt egyházmegyék sorsát rendezték. Kivéve a váradit! Annak magyarországi — zömében Békés megye területére eső — része, trianoni határ ide vagy oda, hivatalosan továbbra is Nagyváradhoz tartozott. Hogy miért hagyták Váradnál több mint 70 éven át? Hajlamos vagyok azt hinni, hogy mementóul és figyelmeztetésül: Trianon a Vatikán ízlése elleni döntés volt. Hétfő óta ez már a múlté. Az említett területet — az Apostoli Nunciatura közleménye szerint — a szeged-csanádi egyházmegyéhez csatolták. A Szentatya tehát feladta. Bevégeztetett! A trianoni békeszerződést — amelynek, ha formálisan is, de mindmáig ellenált a Szentszék — 73 év után „sikerült” végrehajtani. Búcsú Váradtól, búcsú az illúzióktól... Árpási Zoltán e
