Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

KFKFS MFOVF.I HÍRIAP­' KÖRKÉP 1993. június 28., hétfő o Gazdaköri taggyűlés A Békési Kisgazda Kör július 1 -jén, csütörtökön este hét óra­kor a helyi Tulipán presszóban tartja taggyűlését. Az est ven­dége lesz dr. Pásztor Gyula országgyűlési képviselő, aki az aszálykárokkal kapcsolatos igénybevehető kedvezmé­nyekről, dr. Koltay Zsolt ag­rármérnök a tejfelvásárlásról tart előadást. Dr. Tóth Attila alpolgármester a gyergyó- szentmiklósi látogatásáról számol majd be. Fogadóóra Pelcsinszky Boleszláv ország- gyűlési képviselő június 30-án 17 órakor fogadóórát tart Szeghalmon a polgármesteri hivatalban. A közterület­használatról Hunyán ma tartja a képviselő- testület soros ülését 13 órakor a polgármesteri hivatalban. Ekkor rendeletet alkotnak a pi­ac- és a közterület-használat­ról, majd a szociális törvény­ből adódó feladatok végrehaj­tásának szabályozását vitatják meg. Irodalmi est Orosházába Petőfi Művelődé­si Központ földszinti zárt ud­varában ma este 6 órai kezdet­tel „Zsákon ülve” címmel ren­dezi meg a Davas József Tár­saság soron következő estjét. Az irodalmi est vendége Győri László Jószef Attila-díjas köl­tő. Minden érdeklődőt várnak a rendezők. Két halálos baleset Aggasztó az elmúlt hétvége közúti baleseti statisztikája: két halálos, két súlyos és két könnyű sérüléssel járó karam­bol történt a megye útjain. Jú­nius 26-án hajnali három óra körül a 47-es számú főút Bé­kés—Mezőberény közötti szakaszán Berta Gábor 19 éves szegedi lakos személygépko­csival elütötte a vele azonos irányban haladó, kerékpárját toló Burai József 22 éves béké­si lakost, aki a helyszínen meg­halt. Az Orosháza—Mezőtúr kö­zött közlekedő személyvonat június 27-én 12.46-kor Nagy­szénáson, a Károlyi Mihály ut­cai közút-vasúti, jelzőtáblával ellátott kereszteződésben összeütközött a nagyszénási Jónás Imre által vezetett Tra­banttal. Jónás Imre a helyszí­nen meghalt. „...BIZONYOS DOL­GOKAT LEHETET­LEN TÖRVÉNNYEL SZABÁLYOZNI...” (Arisztotelész) Ausztria lottó A Lotto Unió Kft. tájékoztatá­sa szerint a 25/93. játékhéten az Ausztria lottó nyerőszámai a következők: 13,16,26,34,41,44. Pótszám: 35. Joker nyerőszám: 991565. Méltóságot adni a halottaknak Mellettem két kislány csöndes beletörődéssel már telesírt egy pár papírzsebkendőt. Nem le­hetnek idősebbek 15-16 esz­tendősnél. Vajon milyen érzé­sek szakadnak fel leikül mé­lyéből? A Magyar Vöröskereszt Bé­kés Megyei Szervezetének meghívója idézettel kezdődik: „Aki a múltat nem ismeri, arra ítéltetik, hogy újra élje azt...” A meghívó kegyeleti megem­lékezésre szólít június 27-én, vasárnap 10 órára a békéscsa­bai ligeti zsidó temetőbe. Az emlékezés megkezdése előtt két idős férfi örül egy­másnak. Weitzner Sámuel, aki Békéscsabáról került ki Izrael­be 44 esztendeje már. S aki megöleli, Kövalcsik Mi­hály. Valamikor együtt spor­toltak... * A megemlékező gyászmisét Klein Márton főkántor kezdi. Őt Dr. König János, a Vörös- kereszt megyei titkára követi: — A Vöröskereszt jelszava az volt, hogy „Méltóságot mindenkinek” ezt most kibő­vítettük, s a jelszó így folytató­dik: „Méltóságot a halottak­nak.” Több mint háromezer zsidót hurcoltak el ezelőtt 49 esztendővel. Reájuk emlé­kezünk. Köszönetét mondunk a 611 -es szakmunkásképző in­tézet tanárainak, tanulóinak azért, mert rendbe hozták a temető sírjait... Táborszky László evangé­likus püspökhelyettes folytat­ta az eltávozottakra, elhurcol- takra való emlékezést: „Emlé­kezünk, mert emlékeznünk kell! Együtt zsidók és nemzsi­dók, keresztények és felekezet nélküliek, hiszen egy atyának vagyunk gyermekei...” A megható szertartást Mar- kovics Zsolt rabbi zárta: — Fáj a szívünk nagyon- nagyon, kiket látni nem tu­dunk, reánk tekintenek... A ha­lottak megidézése szolgál ta­nulságul és emlékezésül. B.V. Öt napon át bábfesztivál Szombaton délután három órakor Békéscsabán, a Jókai Színházban Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója ünnepélyesen meg­nyitotta a X. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált, s ezzel elindult az öt napon át tartó bemutatósorozat, amely gazdag programot kínál a vá­ros és a környék gyermekei­nek, a résztvevőknek pedig komoly megmérettetési lehe­tőség a "nemzetközi szakmai értékelő bizottság előtt. Az ünnepélyes megnyitót megelőzően délelőtt a Békés Megyei Művelődési Központ­ban a vendégegyüttesek és a nemzetközi zsűri részvételé­vel a fesztiválrendező szervek sajtófogadást tartottak. Dr. Pap István, a Békés Megyei Művelődési Központ igazga­tója üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Simon Imre, a megyei önkormányzat elnöke adott tá­jékoztatót az önkormányzat kultúrát támogató tevékenysé­géről. Elmondta, hogy Békés megye gazdasági szempont­ból az országos átlagnál is ne­hezebb helyzetben van, mégis mindent megtett a fesztivál megrendezéséért, amely — az említett okok miatt — szeré­nyebb, mint a korábbi években volt. Lenkefi Konrád fesztiváltit­kár, a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes művészeti veze­tője felidézte a jubileumi fesz­tivál kapcsán a kezdeteket. El­mondta, hogy Békéscsabán már az ötvenes évek elején voltak szakmai tájkonferenci­ák, bábjátékos napok, az I. Bé­késcsabai Nemzetközi Báb- fesztivált 1968-ban szervezték meg. Azóta két-három éven­ként követték egymást a fesz­tiválok, s az országban Pécs mellett — amely a felnőtt báb­játszás fesztiválvárosa volt — Békéscsaba vált a gyermekek­nek készült bábműsorok szemléjévé. A rendszerválto­zás óta megszaporodtak ha­zánkban a bábfesztiválok, ezért a korábbi tömeges rész­vétel mellett a jelenlegi feszti­válon mindössze hét külföldi és hat magyar bábszínház lép fel. A vendégegyüttesek bemu­tatkozása után a rendezőszer­vek képviselői az újságírók kérdéseire válaszoltak. Dr. Pap István többek között meg­jegyezte, hogy a magas művé­szi színvonalon dolgozó bé­késcsabai Napsugár Báb­együttes fenntartását az olda­ná meg, ha sikerülne önálló színházként elismertetni a csoportot, s ezáltal jogosultsá­got nyernének állami támoga­tásra. L. M. Centenáriumi megemlékezés Bensőséges hangulatú meg­emlékezéssel kezdődött az a centenáriumi ünnepség, me­lyet tegnap tartott a Mezőberé- nyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A kései utódok tisztelegtek az alapítók emlé­kének s azokra emlékeztek, akik 1893. június 25-én meg­alakították a helyi önkéntes tűzoltóegyletet. A település lakói részéről mindig is megkülönböztett tisztelet övezte azokat, akik felvették a küzdelmet a vörös kakassal. Cservenák Pál Miklós polgár- mester ünnepi beszédében egyebek között kiemelte: a mai önkéntesek méltó követői elődeiknek, a 29 tagú testület megfelelő feltételek mellett, jó technikai felszereléssel küzdhet a pusztító elem ellen. Tavaly 37 esetben riasztották őket: 29 tűzesethez, egy közúti kölekedési balesethez s egyéb eseményekhez vonultak ki. —sz— Munkában a tűzoltók FOTÓ: FAZEKAS FERENC Puccs a Vöröskeresztnél? (Folytatás az 1. oldalról) felmondtam, azt mondta, hogy nincs rám szükség, mert az emberi magatartásom csapni­való, nem tudok kapcsolatot teremteni. Nem csodálkoztam ezen a véleményén, mert az első napokban, amikor mun­kába léptem, az elődömről ugyanezeket mondta. Mások azt kifogásolták, hogy nem jártam vidékre. Igaz. De azért, mert dolgoztam, egyszerűen idő nem volt rá. Kifogásolták, hogy nem jól bánok a pénzzel, mert 400 videokazettát készít­tettem, amit Európa minden országába elküldtünk, mint­egy segélykiáltásként... Ezt egyébként nem a Vöröskereszt pénzéből, hanem az adomá­nyokból készíttettük. Azt mondták, hogy a világnap, aminek szerte Európában na­gyon jó visszhangja volt, fel- lengzősségre vall. A főtitkár szerint is nagyon jó politikai visszhangja volt. Azt is mond­ták, hogy minősíthetetlen hangnem uralkodik itt. A me­gyei Vöröskereszt utolsók kö­zött volt országosan, s most a fél év alatt sikerült az elsők között lennünk eredményein­ket figyelembe véve... Lényeg a végeredmény: amikor arra került sor, hogy titkosan sza­vazzanak a meghosszabbítá­som ügyében, akkor 10 nem­mel, 4 igennel szavaztak és egy érvénytelen volt. Kezemben levelek tucatja: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Megyei Intézetétől, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól, Békés Megye Képviselő- testületének elnökétől, a bé­késcsabai Réthy Pál kórház or­vos-igazgatójától, az Orszá­gos Mentőszolgálat Békés me­gyei mentőszervezetének fő­orvosától. Mind-mind méltat­ja a megyei titkár érdemeit, amit a rövid idő alatt sikerült elérnie. Kerestem Őz Feren­cet, dr. Rácz Lászlót, Beracz- ka Istvánt és Pethő Katalint, hogy véleményüket kérjem. Az utóbbi kettőt sikerült tele­fonvégre kapnom. Beraczka István visszauta­sítja, hogy bosszúból szava­zott volna a titkár kinevezése ellen. — Nézze, összetett dolog, hogy miért nem nevezték ki König doktort. Közrejátszott itt emberi magatartása, veze­tői stílusa, munkafelfogása. Nyilván ezzel a többiek is egyetértettek, ha már 10-en ar: ra szavaztak, hogy ne nevez­zék ki. Azt hiszem, hogy nem csak nagy akciókkal kell kiug- rani, hanem egyediekkel, fo­lyamatos vöröskeresztes mun­kával, egészségneveléssel. Véleményem szerint a főorvos úr öncélú esetekkel önnön di­cséretére pályázott. Mindeze­ket természetesen a vezetősé­gin is elmondtam, érdekes mó­don senki sem cáfolta meg. Bevallom, nem érzek elégté­telt, sem örömet, hogy ez tör­tént, hiszen nekem ebből sem­mi hasznom nem származik, sőt a Vöröskeresztnek hátrá­nyos, hiszen újabb pályázatot kell kiírni, és kezdődik minden elölről. — Borzasztóan meglepőd­tem azon, ami péntek este tör­tént— kezdi Pethő Katalin. — König úr tele van jó ötletekkel, s ami nem elhanyagolható, fe­lettébb jóindulatú. Vitatni sem lehet, hogy mennyi jót sikerült tennie a fél év alatt, ami egyéb­ként rövid idő a bizonyításra. —Igaz-e, hogy a modora— hogy finom legyek — kifogá­solható volt? — Lehet, hogy nem mindig viselkedett Grál-lovagként. De hogy a munkájában sokat elért és mindenkin segített, aki hozzá fordult, ez tény. Egyéb­ként minden hónap elején el­mondhatta mindenki, mi a ki­fogása ellene. —Megtették? —Az a szomorú, hogy nem. Sőt még nekem sem jelezték, aki a helyettese voltam, hogy bármiféle probléma lenne a modorával. Márpedig úgy lett volna a sportszerű, ha először neki szólnak. Mellesleg takti­kai hiba volt, hogy a megyei vezetőséget nem választottuk újra, bár erre rövid volt a fél év; mert nem volt egészséges, hogy például Beraczka István, akivel afférje volt a titkár úr­nak s akit menesztett, a vezető­ségi tagok között volt. Olyan ember ő, aki még arra sem méltatott bennünket, hogy kö­szönjön, amikor bejött. Ha ő nincs, talán kiküszöbölhető lett volna ez a támadás. König úrnak jók voltak a kapcsolatai, s ismétlem nagyon szép ered­ményeket ért el a rövid idő alatt. El kell hát dönteni, hogy mi a fontos: az, hogy néha kia­bált, vagy az eredmények, amik önmagukért beszélnek... Béla Vali Sarokba szorítva Jógatábor Hálás vagyok a sorsomnak. Hét csodálatos napot töltöt­tem Szarvason egy jógatáborban. Hogy miért vagyok hálás? Azért, mert annyi szeretetet soha életemben nem kaptam, mint ott. Nem volt politika, veszekedés, széthú­zás, irigység. Csak szeretet volt, egymás megbecsülése, csönd, nyugalom, jó levegő és jóga. Háromszor naponta. A táborvezető neve idekívánkozik, legszívesebben csupa nagybetűvel írnám: Hera László jógamester Budapestről érkezett, s nem csak ahhoz értett, hogyan mozgassa meg elfáradt, eltunyult testünket, hanem szinte órák alatt férkőzött a lelkűnkhöz is. Lehet veleszületett képesség, hogy mind a huszonnégyünk nyelvén értett? Úgy sikerült összehoznia bennünket az esti foglalkozásokon, mintha mindannyiunkat egy anya hozott volna a világra. Talán megérti az én örömömet az, aki nap mint nap kénytelen az övön aluli ütéseket kivédeni, aki szélmalomharcot folytat azért, hogy nyugalma legyen, aki látja a megnyomorítot­takat, megszomorítottakat, s látja, nem segíthet, mert nem tud segíteni. Szeretném mindenkinek ajánlani, aki egy kis lelki békére, nyugalomra, szeretetre vágyik; találjon egy jóga- közösséget. Hiszem, hogy átformálódik köztük önmaga megelégedésére. Béla Vali „Aki a múltat nem ismeri, arra ítéltetik, hogy újra élje azt...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom