Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

HÁLÓ 1993. junius 24., csütörtök O Munkatár(s) Hotya doktor felfedezése Gyógyszer szervezetünk legfélelmetesebb kórokozói ellen Két éve adtunk hírt arról, hogy Hotya János, a megyei tisztiorvosi szolgálat laboratóriumi osztály­vezetője először az emberi szervezetben (1979-ben), majd a gyulai gyógyvízben (1983-ban) találta meg szervezetünk legfélelmetesebb kórokozóinak gyógy­szerét Hotya doktor közel 40 éve dolgozik kórházi, klinikai és betegségmegelőző intézmények laborató­riumaiban. Az elsők között az amerikai Fridovich és McCorddal még a hatvanas években kezdte el a szabad gyökökkel kapcsolatos kutatását A tudós kutató szerény ember, politizálásra, ön­maga népszerűsítésére sem kedve, sem ideje nem volt soha. Felfedezésének lényegéről faggattuk. Arról, melyek az általa felismert kórokozók és hogyan Dr. Hotya János a szabad gyök ellenes hatnak szervezetünk működésére? anyagot vizsgálja Az alábbiakban közöljük a Bé­kés Megyei Munkaügyi Köz­pont állásajánlatait kirendelt­ségenként: Békéscsaba: COL hegesztő 3, lemezlakatos-hegesztő 10, ofszetgépmester 2, faipari gé­pész 1, asztalos 8, épületaszta­los 1, bútorasztalos 4, ács-áll­ványozó 2, tehergépkocsi-sze­relő 1, kazánfűtő-lakatos 1, kertész 6, kertész (kisgépkeze­lő) 2, virágkötő 2, cukrász 2, szakács 5, felszolgáló 7, élel- miszer-eladó-pénztáros 4, raktáros 1, raktárkezelő-tiszt 1, tehergépkocsi-vezető (Wei­mar, UN) 1, tehergépkocsi-ve­zető (KCR—5000) 1, varrónő (betanított is) 5, kosárfonó (bedolgozó) 10, általános ápo­ló 5, gyors- és gépíró 5, szám­lázó adminisztrátor 2, keres­kedelmi adminisztrátor (ro­mán nyelvismeret) 1, élelmi­szer-ipari főművezető (tejipa­ri) 1, faipari technikus 1, ker­tésztechnikus 1, felsőfokú kül­kereskedelmi ügyintéző 1, fel­sőfokú kereskedelmi ügyinté­ző 2, felsőfokú gazdasági ü- gyintéző 2, felsőfokú számí­tástechnikus 2, gazdasági ve­zető (KÁLÁSZ) 1, mérlegké­pes könyvelő 1, középfokú könyvelő 1, földrajz— történelem szakos tanár 1, bio­lógia—rajz szakos tanár 1, né­met—bármely szakos tanár 1, óvónő 1. Békés: lakatos 17, asztalos 3, ruhaipari művezető 1, ács­állványozó 2, építésvezető 1, textilkonfekcionáló 18, aszta­los 1, kosárfonó (bedolgozás­sal is) 22, bolti eladó 2, felszol­gáló 3, szakács 2, festő 1, tég­lagyári segédmunkás 15, tég­lagyári gázkazánfűtő 1, kőmű­ves 2, autószerelő 1, gépi varró 1, segédmunkás 4. Gyula: síkkötő 1, gépi varró 3, kazánfűtő (magasnyomású) 1, távhőellátó-kezelő 1, hűtő- házkezelő 2, szakács 1, karos­széria lakatos 1, bútor- vagy általános asztalos 2, épületasz­talos 1, felnőtt-szakápoló 1, ideg-pszich. szakápoló 1, la­A szabad kórházválasztással kapcsolatos jogszabály 1993. július elsejétől lép életbe. So­kan úgy ítélik meg, hogy a jogszabályba foglaltak az egészségügy területén bizo­nyos szigorodást jelentenek. — Indokolt ez az aggoda­lom? — kérdeztük dr. Kincses Gyulát, az Egészségügyi Rendszerváltozást Koordiná­ló Bizottság elnökét. — Nem. Sőt: az eddigi rend ésszerűbb, emberi oldására tö­rekszik a szabályozás. De ter­mészetesen az előírásokat szi­gorúan be kell tartani. — Tulajdonképpen miről van szó? — A jogszabály kimondja, hogy megadott kivételektől el­térően a szakellátást csak be­utalóval lehet igénybe venni. Egyébként ez nem új előírás, hiszen eddig is szükség volt a beutalókra, csak az orvosok és a betegek nem vették komo­lyan. A szabad intézményvá­lasztással kapcsolatban a je­lenlegi jogszabály úgy rendel­kezik, hogy a területileg illeté­kes vagy szakmailag megfele­lő, de legközelebbi helyre kell beutalni. Azonban ettől — a beteg kérésére — el lehet térni. —Mi történik a beteggel, ha beutaló nélkül megy a szakren­delőbe? borasszisztens (vérelemző) 1, cukrász 1, üveges 1, sörfőző 1, vendéglátóipari eladó 6, gyors- és gépíró 1, kontírozó könyvelő 1, közgazdász 1, jo­gász 1, élelmezésvezető (dia­betikus) 1, vegyész 1, vízépítő mérnök 1. Orosháza: varrónő 34, fő­könyvelő 1, közegészségügyi felügyelő 1, fordító (középfo­kú angol nyelvvizsgával) 1, vámügyintéző (gyakorlattal) 1, irodalmi muzeológus 1, hű­tőgépszerelő 3, ügynök (gép­kocsival) 15, pék 1, ofszetgép­mester 1, nyomdai fotós 1, au­tóbusz-vezető (Pusztaföldvár, Csanádapáca) 5, horgász-, fegyvercikk-eladó 1, mentőá­poló 1, szerszámszerkesztő 1, állatgondozó (Gádoros) 10, kőműves 2, titkárnő 1, kertész 2, nagykereskedelmi ügyinté­ző 1, vendéglátóipari eladó 2. Szarvas: asztalos 1, bolti eladó 2, esztergályos 1, fel­szolgáló 2, fizika—bármilyen szakos tanár 1, piaci árus (nő, jogosítvánnyal) 1, kárpitos 1, kémia—bármilyen szakos ta­nár 1, kőműves 3, matemati­ka—bármilyen szakos tanár 1, órástanulónak (érettségizett férfi) 1, szabász 2, szakács 1, traktoros 1, üzletkötő 5, ve­gyesbolti eladó 1, víz-gáz - központifűtés-szerelő 1, gép­kocsivezető (ADR-vizsga) 3, gépkocsivezető (E. kát.) 1, hentes (szakács végz.) 1, se­gédmunkás 1, gépkocsivezető (TIR-jogosítvánnyal) 2. Mezőkovácsháza: varró­nő, betanított varrónő 35, fel­szolgáló 2, gyakorlott szakács 2, üzletkötő 3, tehergépkocsi­vezető 2, raktárkezelő 2, mű­vezető 1, igazgatási főelőadó 2, ügynök 35, pék (Kaszaper és környéke) 4, autószerelő (érettségi + gyakorlat) 1, ka­rosszérialakatos (gyakorlat­tal) 1, autófényező (gyakorlat­tal) 1, magyar—könyvtár sza­kos tanár 1, magyar—angol vagy német szakos tanár 1, matematika, testnevelés, rajz, angol szakos tanár 3, matema­Pénzt vagy beutalót! — Természetesen megvizs­gálják, de a biztosításon felüli részért kiegészítő díj fizetésé­re kötelezik a beteget a hely­színen. Mivel a finanszírozási váltás kapcsán az orvosoknál a tb-elszámolás során feltétel a beutaló mellékelése, így bizo­nyára szigorúan meg fogják követelni a beutalókat. — Milyen a szabad kórház­választás a gyakorlatban? — A jogszabály nem úgy szól, hogy július elsejétől „a beteg rendel és oda megy aho­vá akar”. A szakmai felelősség a beutaló orvosé, így továbbra is az orvos dönt. Ez azonban nem mond ellent a beteg által javasolt intézménybe történő beutalás lehetőségének. Sőt, a szabad intézményválasztást serkenteni kell, hiszen csak akkor lesz verseny az intézmé­nyek között. Csak akkor van értelme a teljesítményfinan­szírozásnak, ha ettől jobb lesz a kórházi ellátás minősége. A kórházak alkalmazottai­nak tisztában kell lenniük az­zal, hogy amennyiben szak­mailag, műszerezettség, rend, tisztaság, gondoskodás, étkez­tetés tekintetében a betegek el­várásainak nem tesznek ele­get, akkor azok más kórházba tika—fizika szakos tanár 1, . testnevelés—földrajz vagy testnevelés—biológia szakos tanár 1, történelem—bármely szakos tanár 1, matematika— bármely szakos tanár 1, né­met—bármely szakos tanár 3, kémia—bármely szakos tanár 1, angol—bármely szakos ta­nár 1, földrajz—biológia sza­kos tanár 1, technika— háztartástan szakos tanár 1, testnevelés—biológia szakos tanár 1, német—ének szakos tanár 1, napközis tanár 1, diá­kotthoni nevelőtanár (ma­gyar—bármely vagy matema­tika—bármely szakos tanár) 1, óvónő 2, tanító 1, könyvtáros 1, népművelő 1, pedagógiai munkatárs 1. Gyomaendrőd: fejlesztő gépészmérnök (angol vagy né­met nyelv) 1, oktatási ügyinté­ző (min. tanítói oklevél, ötéves gyakorlat) 1, varrónő (Ecseg- falva) 16, szabász (Kisújszál­lás) 4, vasaló (Kisújszállás) 4, varrónő (Kisújszállás) 130, gázégőfejes szárítógép-kezelő (Dévaványa) 3, segédmunkás (Dévaványa) 7, matematika— bármely szakos tanár (Hunya) 1, fizika—bármely szakos ta­nár (Hunya) 1, kémia— bármely szakos tanár (Hunya) 1, felszolgáló 2, éjjeliőr 6, új­ságszerkesztő (ff. végz.) 1, ügykezelő (érettségizett, gyors- és gépíró sztg. ism.). 1, szaács (Dévaványa) 2. Szeghalom: csőszerelő la­katos 1, autóvillamossági sze­relő 2, gépjárműszerelő 2, tex­tilkonfekcionáló (Vésztő) 1, textilkonfekcionáló (Bihar- nagybajom) 19, felszolgáló 1, szakács 1, laboráns (Füzes­gyarmat) 1, számítástechnikus (Füzesgyarmat) 1, védőnő 1, testnevelés szakos általános iskolai tanár (Bucsa) 1, ma­gyar—idegen nyelv szakos ál­talános iskolai tanár (Bucsa) 1, általános iskolai tanító (Bucsa, Kertészsziget) 2, óvónő (Bu­csa) 1, cukrász (Vésztő) 1, pék (Vésztő) 1, biztosítási üzletkö­tő 5, igazgatásszervező (Okány) 1. Érdeklődni személyesen a kirendeltségeken lehet. kérik majd a beutalásukat. Mindenesetre a legfontosabb szempont, hogy szakmailag megfelelő helyre kerüljön a beteg. — A költségtérítésről mit kell tudniuk a betegeknek? A díjról az orvos dönt — Mivel ugyanazt a műtétet a legközelebbi kórházban és ké­résre egy távoli intézményben is elvégezhetik, a kísérőkkel kapcsolatos költségtérítés in­dokoltságát az orvos dönti el. Amennyiben szakmailag nem indokolt, hogy a távolabbi kór­házban végezzék el a műtétet, akkor nem adhatja ki az úti­költség-papírt az orvos. — A kórházak vizsgálati és kiegészítő díjainak meghatá­rozása kinek a hatáskörébe tartozik? — A jogszabály szerint az intézményvezető határozza meg a vizsgálati és kiegészítő díjakat. Törvényben egységes díjat azért nem lehet megszab­ni, mert nagyon eltérőek a szi­tuációk. Az intézményeknek van mérlegelési lehetőségük és így joguk is a díjak megálla­pítására. Mérő Éva (MTI-Press) Mi is az a szabad gyök? — Még elképzelni is rossz, mi történik, ha egy elektromos szikra az ember szemébe kerül! — mondta Hotya János. — Nincs ez másként az ember bel­ső sejtjeiben sem. Elektromos szikrákhoz hasonló kis villám- csapásokat gerjesztenek sejtje­inkben és maguk is villámként viselkednek a szabad gyökök­nek nevezett, az emberi szerve­zetben újonnan felfedezett kór­okozók. Ezek a főbűnösök a vezető halálokként szereplő legszömyűbb betegségek (in­farktus, rák, reuma, májmegbe­tegedések) kialakulásában. — A szabad gyök — a vil­lámhoz hasonlóan -— keletke­zése pillanatában nem kímél semmit, ami a közelében van. Égeti, roncsolja, károsítja a sejt alkotóit. A sejtek erőműveinek tekinthető mitokondriumokban keletkezik a szabad gyök a nor­mál anyagcsere melléktermé­keként. A táplálék oxidációja során a belélegzett és víz által megkötött oxigén 10 százaléka olyan hidrogénatomokkal és elektronokkal lép reakcióba, melyek elszöknek az enzim sza­bályozta folyamatból és így képződnek a szabad gyökök. — Milyen sejtkárosodást, il­letve megbetegedést okoznak? — Az attól függ, hol helyez­kednek el a mitokondriumok a szabadgyök—villámcsapás pillanatában. A sejtmag közelé­ben lévő mitokondriumban ger­jesztődő csapás a sejtmag kro­moszóma legfontosabb anya­gát, a DNS-t (dezoxiribonukle- insavat) károsítja, úgynevezett mutációt okozva. Ez a rákos daganatok kialakulásának első lépése, lehet, hogy a rákos sej­tek elfajulása, a rosszindulatú daganat csak 10-30 év múlva fejlődik ki. A sejtfalközeli mito­kondriumban gerjesztődve a sejtfal rugalmasságát biztosító telítetlen zsírsavláncokat káro­sítja. Ezekből láncreakciósze- rűen lipidperoxid-szabad gyö­köket képez, több sejtet érintve valóságos tűzijáték megy végbe a szövetekben. Ez a lipidperoxi- dáció. A sejtfal elveszti rugal­masságát, hideggé, törékennyé válik, széttöredezik és szétesik. Mivel ez több sejtre kiterjedő folyamat, nagy kiterjedésű ron­csolódásokat okoz a szövetek­ben. Következménye lehet az érelmeszesedés, az infarktus, a rák, a reumás, a májmegbetege­dések, az izomsorvadások, a különböző idegmegbetegedé­sek és a szürke hályog kialaku­lása. Az utóbbi öt év kísérleti eredményei megerősítették a szabad gyök kórokozó szerepét a cukorbaj, a hasnyálmirigy és fekélybetegségek jelentkezésé­ben. Bizonyították, hogy az oly sokat vizsgált és emlegetett ko­leszterinnek csak az a része vesz részt az érelmeszesedés képzé­sében, amelynek a szerkezetét a szabadgyök károsította. Tehát nem az összkoleszterin mennyi­sége a döntő. Sok esetben nor­mál koleszterinszintű emberek­nél is kialakul érelmeszesedés és infarktus, ha fokozott a sza- badgyökképződés. Tízezer villámcsapás egy sejtben — Átlagban ennyi villámcsa­pás éri egy egészséges, 35 év körüli ember egyetlen sejtjét na­ponta. Ezt a számot életviteli szokásaink, a táplálkozás minő­sége, öröklött tulajdonságaink, környezeti adottságaink növel­hetik vagy csökkenthetik. A ká­ros hatásokat növeli a dohány­zás, az alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, a fertőzé­sek, lázas folyamatok, hőhatá­sok, fizikai traumák (zúzódás, ütés, vágás, sebek), a nehéz fizi­kai munka, illetve a túlfeszített sporttevékenység, stresszhatá­sok, levegő-, víz-, élelmiszer­szennyezések, mérgező anya­gok, a szerveink csökkent oxi­génellátottsága, ultraibolya- és atomsugárzás. Az emberi anyagcsere során ugyanaz a szabad gyök keletkezhet, amelynek következményeit Hi­rosima és Csernobil kapcsán már megismerhettünk. Az ózonlyuk ultraibolyasugárzásá­nak növekedésével (ez is fokoz­za a szabadgyökhatást) ötszörö­sére emelkedett a bőrrák- és a szürkehályog-megbetegedések gyakorisága a veszélyeztetett területeken. Erősítsük szervezetünk védőrendszerét Testünknek jól kiépített rend­szere van a szabadgyökhatások kivédésére, bár ez gyakran egészségtelen életmódunk ká­rosító tényezőinek távoltartásá­hoz sem elegendő. A szabad gyök „villámcsapásokat" ma­gukhoz vonzzák (mintegy vil­lámhárítóként), sejtkárosító ha­tásukat megakadályozzák azE-, azA-, a C-vitaminok, valamint a B-karotin. A szabadgyökképző- dés előanyagait elbontják (ők a szervezet tűzszerészei) a kataláz és glutationperoxid enzimek. Az előbbi két tulajdonságot egyesíti az a H—3399 jelzésű anyag, amelyet Hotya doktor 1979-ben elsőként mutatott ki az emberi szervezetben, 1983- ban pedig a gyulai gyógyvízben. Eljárást fejlesztett ki az anyag kinyerésére és gyógyszerként való alkalmazására. A védő- rendszer részei még a reparáló enzimek, amelyek ugyan időn­ként sikertelenül, de kijavítani igyekeznek a sejt meghibásodá­sait. Segíteni a védőanyagszint vizsgálati meghatározásával, az anyagok pótlásával lehet. Várható élettartam és a valódi biokémiai életkor — Ahogyan szállnak felettünk az évek, még változatlan életvi­tel és környezeti tényezők mel­lett is, állandóan nő szerve­zetünk szabadgyök-kóroko- zóinak száma, csökken a véde­kezőképességünk. Lassúbbá, lustábbá válnak a tűzszerész és villámhárító anyagok. A károsí­tó hatásokat a negyvenesek leg­először a bőrfelületen veszik észre. Félrevezető megállapí­táshoz vezethet, ha csak egy szerv állapotára figyelünk. Megeshet, hogy a szív vagy a máj sejtjeinek védőanyagszint­je a nullához közeledik, a sejtek nagy része szétesett és a bőr­felületet még nem érte komo­lyabb károsodás. Hotya János több száz idős és fiatal, egészséges és beteg vizs­gálatainak tapasztalata alapján a védőanyagszint és a szabad gyök sejtkárosító hatásának arányaiból meg tudja állapítani valódi biokémiai életkorunkat. Szerepet játszanak ebben az öröklött tényezők, a leélt évek alatt elszenvedett traumák, az életviteli szokások. Ezek sze­rint 80 éves embernek a valódi biokémiai életkora lehet 60 év, de előfordulhat, hogy egy 35 évesnek a kedvezőtlen körül­mények, a hajszolt élettempó miatt 60—70 év a biokémiai életkora. Érdekesség, hogy gyakran a csökkent alapanyag- cseréjű nők köréből kerül ki a meglepően nagy védőanyag­szinttel és a ténylegesnél 20— 25 évvel kevesebb valódi bioló­giai életkorral rendelkező em­ber. Fiatalítás és gyógyítás —A szabad gyök kórokozó ká­rosító hatásai (súlyos betegsé­gek, infarktus, rák, májbajok) az öregedés folyamatának gyor­sítása miatt az ellene alkalmaz­ható gyógyszerek előállítása er­kölcsi és anyagi haszonnal egyaránt kecsegtet. A világ leg­tekintélyesebb gyógyszergyá­raiban dollármilliókat fordíta­nak a szabadgyökellenes gyógyszerek szintetizálására, óriási a verseny. Néhány vil­lámhárító (gyökfogó) anyagot már előállítottak, de ezek még mindig nem az igaziak, elsősor­ban a megelőzést szolgálják. A gyógyítást, fiatalítást azok az anyagok segítenék igazán, amelyek a szabadgyök- villámcsapások számát is csök­kentenék. A természet megtré­fálta a gyógyszergyári kutató­kat, mert a keresett anyagot „el­bújtatta” például a gyulai (és még néhány Békés megyei) gyógyvízben. Ez a H—3399 jelzésű anyag megfelel a kettős követelményeknek, azaz a vil­lámhárító és tűzszerész szerep­nek. Májvédő és reuma elleni hatása már bizonyított, valószí­nű, hogy a többi megbetegedés­re is hatásos. A felismerés tíz esztendővel ezelőtt történt. Ki­nyerése egyszerű, energiát és vegyszereket nem igényel. 1983-ban még 10 éves előnyünk volt a nyugati gyógy­szergyárakkal szemben, ma plé­dig már a kutatásokat összeha­sonlítva mintegy 2 év csupán. Most a magyar gyógyszer- gyárakon és gyógyszergyártó vállalkozókon a sor, hogy be­bizonyítsák, élni tudnak ezzel a világviszonylatban is egye­dülálló lehetőséggel. Az illetékes önkormányza­tok (Gyula, Békés, Gyoma­endrőd, Nagyszénás, ahol ilyen vizek találhatók) min­den segítséget és információt megadnak, hogy ezt a lehető­séget — másokat megelőzve —a gyártók hasznosíthassák. Bede Zsóka A beutalóra szükség lesz Válasszunk kórházat?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom