Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-21 / 142. szám

(RÉKÉSMEGYEI HÍRLAP­MEGYEIKÖRKÉP 1993. június 21., hétfő o Tervük egy saját színház A mezőkovácsházi művelődé­si központ új terve, hogy a helyi színjátszó csoport és a zeneiskola bevonásával önálló színházbérleti előadássoroza­tot szervez. Ezzel a megoldás­sal szeretnék becsalogatni azokat a városlakókat és a kör­nyező településeken élőket, akik egyébként ritkán, vagy egyáltalán nem jutnak el a „nagy színházak” előadásaira. Színjátszók, kerékpárosok A békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola pedagógusai, Tóth Balázs és felesége sok éves hagyományként indul di­ákjaival kerékpártúrákra az ország-világ legkülönbözőbb pontjaira. Az idén mintegy 30 gyerek, színjátszók és a kerék­pározás szerelmesei okosod­nak, edződnek július 4-től 1-4- igTardoson. Parkgondozás A medgyesegyházi önkor­mányzat nagy gondot fordít ar­ra, hogy megfelelő példával elöljárva ráirányítsa a figyel­met a környezetvédelem egészségmegőrző és esztétikai értékeire. A napokban láthat­tuk például, hogy a község parkjában — a vihar okozta nagytakarítás után — tarka vi­rágdíszbe „öltöztették” az út­szegélyeket. Mint azt a hiva­talban elmondták, a virágpa­lánták beszerzése csekély összeg ahhoz képest, mint amennyiben a környezetszépí­tés pozitív hatása érvényesül. A parkgondozás tervei között szerepel még, hogy megoldják a növények öntözhetőségét, il­letve ősszel további évelő nö­vények kitelepítése. Furugy az elszakadást fontolgatja „Elég volt az í — Pontosan 94 személy él a faluban és állítom Önöknek, hogy itt nincs esküvő, csak te­metés — kezdi beszélgetésün­ket indulatosan Tisljár György, majd így folytatja: — Békésszentandrás közigazga­tási területéhez tartozunk. Nem akarok a múlttal takaróz­ni, de itt kérem 30 éve nem csináltak semmit, sem a ta­nács, sem a Zalka Tsz. Még az akkori téeszelnök a házak le- dózerolását is kilátásba he­lyezte, nemhogy fejlesztettek volna. Én édesapám halála után, 1981-ben kerültem Fu- rugyra. Leszázalékolt, rok­kantnyugdíjas vagyok, de erőmhöz mérten igyekszem az itt élők érdekeit képviselni. Tegnap falugyűlésen próbál­tunk valami előrelépést kicsi­karni Bencsik Imre polgár­mestertől és munkatársaitól. A polgármester megérti gondja­inkat, de munkatársai — úgy tűnik — nem. Furugyra azt mondják az itte­niek, hogy erre még a madár se jár. A postás is csak hetente háromszor. Egy bolt van, ahol meg lehet venni az alapvető élelmiszert, de friss kenyérről és péksüteményről nem is álmod­nak. A 94 itt lakó közül har­minchárom 57 év feletti lakos. Három világtalan él közöttük, egy rokkant. Nagyon kevés fia­tal, akik közül az iskolás korúak kollégiumban, a dolgozó réteg a környező településeken próbál munkát találni. — Tavaly épített az önkor­mányzat a szentesi kövesút irá­nyába 800 méter hosszú köves- utat. Ez olyan két keréknyom, amilyet mások a garázsukhoz építenek az utcai bejárótól. A két különálló betoncsík 20 cen­tis, közötte és a két oldalán elfe­lejtették a feltöltést elvégezni, így gyakorló vezető legyen a talpán, aki végig tud rajta men­ni. Aki lecsúszik róla, az meg­nézheti a kocsija alját. Hiába mondjuk már lassan egy éve, hogy fejezzék be az utat, még mindig nem történt semmi. Csak ígérgetéseket hallunk, de nekünk már elegünk van — ér­vel Tisljár György. A falugyűlésen kérték az itt élők, hogy valamilyen módon oldják meg a közétkeztetést, a magányos, idős embereknek legalább valami egytálételt hozzanak naponta. Lakik itt olyan személy is, akire hetekig rá se néznek, nyugodtan meg­halhat úgy, hogy senki sem ve­szi észre. Orvos nem jár ki a településre, az egészségügyi alapellátás sem biztosított. — Itt kérem elpusztult min­den, leépült a falu, pedig ez valamikor virágzó település volt. Szépen néztek ki a házak kívül-belül, állatokat tartottak a gazdák és komoly földterülete­ken gazdálkodtak. Ma azt sem tudjuk elérni, hogy a meglévő két utcát összekötő járda mellé világító oszlopot helyezzenek. Ha ne adj isten esik az eső, itt ember a házából kilépni nem tud, a sáros úton a falut nem hagyhatja el senki. Megesett, hogy kézben vitték ki a mentő­sök a beteget a kövesútig áldat­lan körülmények között, nyakig sárosán. A vízvezetéket behoz­ták a faluba egy darabig, de így sem jut el minden házig. Az utcai kutak több hónapja a bete- metetlen árok mellett feksze­nek. Az építés során tönkretet­ték Furugy egyetlen kispályás labdarúgópályáját, ráhordták a sódert, de a maradványt nem takarította el senki. Elvitték a falu díszét, a kerekeskutat és sorolhatnám tovább — mondja keserű szavakkal Tisljár György. A falugyűlésen az elhang­zott gondokat, problémákat látszólag megértette minden­ki. ígéretnél azonban tovább nem jutottak. Nem tudja Fu­rugy népe, lesz-e pénz a kéré­sek teljesítésére, de úgy tűnik, egybehangzó a vélemény, ha Békésszentandrás nagyközség nem tudja megoldani gondjai­kat, akkor aláírásgyűjtés útján követelni fogják, hogy Furugy szakadjon el Békésszentand- rástól. Papp János A pincér: „Michael Jackson” lskolaszék Sarkadon Tótkomlósi toronyór Taxis ismerősöm vett rá, üljek be nyugodtan Békéscsabán, a „Restibe” ebédelni nem járok rosszul. Jól főznek. Régen jár­tam az Utasellátó éttermében, gondoltam, miért ne? Fiatal fiú pattan elém. Hófe­hér arcát illően keretezte feke­te, hullámos, félhosszú haja. Valakire nagyon hasonlít. Megvan! Michael Jacksonra! A továbbiakban minden úgy történik, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. Ahogyan a kezembe adja az étlapot, ahogyan kitölti a le­vest, az italt. Nem húzza el a száját, amikor a legolcsóbb menüt kérem. Szóval, ha én vendéglős lennék ezt a srácot bármennyiért, de felvenném. Kérem, üljön le egy percre, beszélgessünk. Egy fél pilla­natra felhúzza a szemöldökét, valamit elrontottam. — Szolgálatban nem ül­hetünk le, ez alapszabály. — Mondja, hol tanulta a szakmát? — örömömre szol­gál, hogy találkoztam ilyen ügyes pincérrel. — Nekem remek mesterem volt! Békéscsabán végeztem a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskolában 1987-ben. Az Utasellátóban voltam tanuló, azóta is itt dol­gozom. Azt hiszem az is jó iskola volt, hogy a Parlament­ben dolgoztam több hónapon keresztül. Bocsánat, mondja a fiatal­ember és odaköszön a belépő új vendégnek, térül-fordul, vi­szi neki az étlapot és várja amíg választ. Én fizetek, természetesen borravalóval, amit a fiatalem­ber mereven visszautasít: — íratlan szabály, hogy nem fogadunk el attól borrava­lót, akivel akár percekre is, de többet beszélgetünk mint a szokásos... Tessék mondani ! Van még a környezetünkben hasonló vendéglátós? B. V. Június első felében ülésezett e tanévben utoljára a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középis­kolában működő szülők szö­vetsége szervezet. Ekkor fo­gadták el véglegesen a szövet­ség által kezdeményezett isko­laszék szervezeti felépítését. Eszerint a szövetség, a diákta­nács, az iskolavezetés, a városi önkormányzat és a Magyar Posta 3-3 személyt delegálhat az oktatási intézmény mellett működő iskolaszékbe, amely a szakmai kérdések kivételével véleményt alkothat az iskola munkájáról, s bizonyos tárgy­körökben döntési joggal is ren­delkezik. . A szülők szövetsége új el­nököt is választott ezen a tanév végi értekezleten, mert Cson­ka Györgynek, az eddigi el­nöknek a gyermeke az idén érettségizik, így az édesapa is leköszönt tisztségéről. Helyet­te Benkő Zoltánnét, az intéző- bizottság eddigi titkárát vá­lasztották elnöknek.----RIA K edvezőbb feltételek Változás az özvegyi nyugdíjak folyósításában A társadalombiztosítási tör­vény legutóbbi módosítása or­vosolja az özvegyi nyugdíjak­kal kapcsolatos régi panaszt. Eddig ugyanis ha az özvegyet saját jogán is megillette nyug­díj, dönthetett úgy, hogy saját járadéka helyett — amennyi­ben az számára kedvezőbb volt — özvegyi nyugdíjra tart igényt. Élhetett továbbá az úgynevezett együttes utalás lehetőségével: saját járadéka kiegészült az elhunyt nyugdí­jának egy részével. (A kettő együttes összege azonban nem haladhatott meg egy meghatá­rozott plafont, ami a múlt év végén 9210 forint volt.) A jogszabály most úgy mó­dosult, hogy — az eddigi vá­lasztási lehetőségek fenntartá­sával — az 1992. december 31-e után elhalt személy özve­gyét egy évig a sajátjogú öreg­ségi vagy baleseti nyugellátá­son kívül megilleti házastársa nyugdíjának a fele, az úgyne­vezett ideiglenes özvegyi nyugdíj. Noha e jogosultság feltéte­leként az előírások az 1992. december 31 -e utáni elhalálo­zást jelölik meg, a megválto­zott folyósítási szabályok csak 1993. március 1-jétől hatályo­sak. Akinek tehát házastársa januárban vagy februárban hunyt el, annak egy év helyett csak 10, illetve 11 hónapig, azaz jövő március 1 -jéig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj. Az egy év eltelte után egyébként az özvegyi és a saját jogú ellátás együttes összege 10 130 (szeptembertől 10 530) forintnál nem lehet magasabb. Ami az állandó özvegyi nyugdíjakat illeti, ezek össze­ge a jelenleg 6200 forintról szeptember 1-jétől 6400 fo­rintra emelkedik. Tudni kell azonban, hogy e nyugdíjforma összege a 6200 (illetve ősztől 6400) forintos összeghatár alatt maradhat, ha az elhunyt nyugdíjának alapjául szolgáló átlagkereset kevesebb az öreg­ségi, rokkantsági nyugdíj jog­szabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ilyen esetben az özvegy az elhunyt nyugdíjának 75 százalékát kapja kézhez. —szóma— Ferenczy Europress Él egy ember Budapesten a nagy-nagy kőrengetegben, va­lahol Zugló és Rákospalota ha­tárában, s a szülőfalujára gon­dol. Mint szerelmes költő a lányra, aki megigézte. Vagyis nem csupán egyszer-egyszer, hébe-hóba jut eszébe Tótkom­lós, ahonnan a betonvilágba vetette a végzete (mert az), hanem az a boldog patrióta érzés köti le szellemi és lelki erejét éjjel-nappal. Mert végül is a boldogtalan­sága mellett (hogy nem élhet odahaza, az övéi között) igen boldog ember. Megrendelte a Békés Megyei Hírlapot, s ha tótkomlósi tudósítást, cikket lát a szemének kedves hasábok között, máris rohan a fénymá­solóhoz, s öt-tíz ívet is lehúzat a híradásokból. És bizony felkeresi vagy mondjam azt: sorra járja a sors­társakat, azaz a Budapesten élő komlósiakat, mintha ez fizetett kötelessége volna. Ha otthonról levelet kap, s abban olyasmi áll, ami a régi szomszédot, az ugyancsak elszármazottat érde­kelheti, azonnal telefonál. Pedig nem dúskál javakban, vagyonokban. Nyugdíjas. De olvadó pénzéből a Széchényi könyvtárban mégis kimásol­tatta Gajdács Pál híres falutör­ténetét, s ha megtudja, hogy valakit valamilyen múltbéli vonatkozás érdekel, nem szá­mol, mérlegel; siet a szellemi segítséggel. Toronyőr. Vigyázza Buda­pesten szülőhelyét, a viharsar­ki kicsike Tótkomlóst. Most meséket ír. Régi regéket, a Szárazér partja mentén szüle­tett mondákat, mondókákat, szlovák anekdotákat vet papír­ra. Hogy mit meséltek a bánáti nagyapák az unokáknak, hogy milyen történetekkel szóra­koztatták egymást a piacon az asszonyok. Összegyűjtött, összeírt vagy ötven mesét. És most szeretné kiadni őket könyv alakban. Jaj, Istenem, hányán, de há­nyán élünk távol a szülőföld­től, s a létfenntartás megpró­báltatásai között csak vágyó­dunk a gyerekkor napfénye után. S ahogy múlnak fe­lettünk a hajhullató napok, úgy keresünk az idegen világban valami otthonos kapaszkodót, olyat, ami egyenes derékkal megtart bennünket a sajnos mind gyakoribb viharok elle­nében. Nos ezért várom a komlósi mesék megjelenését. Hogy a szülőfalu így, ezáltal is jelen legyen az életemben. S azt kí­vánom, az Isten vezesse toll­forgató kezét, s még tágabb körben azt: legyen minden fa­lunak e kicsinyke hazában olyan szerelmese, elkötele­zett, áldozatot vállaló hírvivő­je és hír-adója, mint az enyém­nek Skrabák Mihály. Benedek István Gábor Az Erkel Hotelnek kaszinója lesz Régi panasz orvoslása: 1 évig jár az elhunyt házastárs nyugdí­jának a fele Az idegenforgalom húzó ága­zat volt. Napjainkban a turiz­mus visszaesett, csökkentek a bevételek. Hogyan tudja az idegenforgalom visszaszerez­ni korábbi pozícióit? — Új szemlélettel, korszerű üzletpolitikával — vallja Lé- várdi Jenőné, a gyulai Erkel Hotel Gyógyüdülő Kft. ügyve­zető igazgatója. Az Erkel Hotel tagja a Nem­zeti Üdültetési és Vagyonke­zelő Részvénytársaságnak. Ez év január 1-jétől önálló kft.- ként tevékenykedik. Üzletpo­litikai szempontból jelentős lépés volt, hogy a szakszerve­zeti beutalók megszűnésével kidolgozták a kedvezményes üdültetési rendszert. A részvé­teli jegyekhez bárki hozzájut­hat az értékesítési irodákon keresztül. Ezzel a lépéssel ma­gyarázható, hogy a kedvezmé­nyes férőhelyek számának ki­használtsága az első negyed­évben elérte a 62 százalékot. A szállodai részleg bevétele is javult. Szerződést kötöttek a német Hofmann Utazási Iro­dával. Hasonló tárgyalások folynak a svédekkel. Vitathatatlan, hogy Gyula idegenforgalma a gyógyturiz- musra épül. Az Erkel Hotel saját erőből kialakította a ma­ga egészségügyi szolgáltatá­sait. Mintegy 5 millió forintot költöttek erre a célra. Rövid idő alatt 4 milliós költséggel 200 szobát újítottak fel. Gon­dot fordítanak a szórakoztatás­ra. Hamarosan kaszinó nyílik az Erkelben. (serédi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom