Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-16 / 138. szám

1993. június 16., szerda NAGYVILÁG hMplOsZ Se pénz, se posztó, Sepát Miközben Kijevben folyik a vita, hogy oszlassák-e fel a Legfelsőbb Tanácsot és tartsanak-e időközi válasz­tásokat, Kárpátalján saját parlamenti képviselőiktől kérik számon a választások során tett ígéreteket az em­berek. Nem kivétel Vaszil Sepa sem, akit a beregszá­szi járásban választottak meg. Választási platform­jában Vaszil Sepa elsődle­ges feladatként jelölte meg a Beregszászi Magyar Au­tonóm Körzet létrehozását. Később azonban mintha teljesen megfeledkezett volna eme ígéretéről. Ezért a KMKSZ járási szerveze­tének választmánya nyilat­kozatban szólította fel Va­szil Sepát, hogy mondjon le mandátumáról. ¥ * * Képviselők és ígéretek — hümm, mit mondjak, hogy ne kelljen bíróságon pereskedni meggondolat­lan véleményemért. Ma­radjunk annyiban, amit Rozek úr garázskocsmá­jának törzsvendégei mondanának: Ami a kép­viselői ígéreteket illeti... A mi szemünkben ponto­san annyit érnek, ameny- nyit betartottak adott szavukból. De ahogyan körbenézünk: se pénz, se posztó. Felesleges vissza­hívásokkal bíbelődi. Mi­ért pont Sepát ne lenne feledékenyebb a többi­nél? L. S. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Madridba érkezett a pápa Spanyolországi főpásztori körútja utolsó állomására, Madridba érkezett II. János Pál pápa. A katolikus egyház­fő, akit lelkes fogadtatásban részesítettek a repülőtéren, délelőtt ellátogatott a Zarzuela palotába, hogy találkozzék I. János Károly spanyol ki­rállyal. Kétnapos ott-tartózko- dása alatt felavatja a spanyol főváros új bazilikáját, szabad­téri misét tart és megbeszélé­sét folytat a spanyol püspöki kar tagjaival is. Kötelező" nemzetközi normákat! Jeszenszky Géza felszólalása az ENSZ-világtalálkozón A magyar külügyminiszter (jobbról) a bécsi világtalálkozón Magyarország üdvözli az ENSZ-közgyűlés 1992. decem­ber 18-i nyilatkozatát a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó szemé­lyek jogairól, de változatlanul szükségesnek tart egy olyan ok­mányt, amely kötelező nemzet­közi normákat tartalmaz a ki­sebbségek tevőleges és haté­kony védelmére vonatkozóan — jelentette ki kedden Je­szenszky Géza az ENSZ emberi jogi világtalálkozóján. A külügyminiszter beszé­dében hangsúlyozta az emberi jogok melletti magyar elköte­lezettséget, kiemelve, hogy Magyarország ezen belül nagy fontosságot tulajdonít a nem­zeti és etnikai kisebbségek jo­gainak, ezek védelmének, s e jogok tiszteletben tartása el­lenőrzésének. A délszláv tra­gédia kapcsán kitért a vajdasá­gi magyar kisebbséget fenye­gető veszélyekre. Magyaror­szágot a legmélységesebben aggasztja a Vajdaságban élő 400 ezres magyar közösség emberi jogi helyzetének rom­lása. — Magyarország folyama­tosan kérte e kisebbség emberi jogainak és alapvető szabad­ságjogainak nemzetközi vé­delmét. Most sem tehetünk mást. Ezért a leghatározottab­ban sürgetjük megfigyelők ha­tékony nemzetközi jelenlétét a szerb Vajdaságban a magya­rok és más kisebbségek jogai­nak-szavatolása érdekében — mondta. A magyar kormány üdvözli a szlovák elnöknek a hétfői ülésen elmondott beszédét. Ebben szólt a nemzeti kisebb­ségek képviselőivel folytatan­dó párbeszédről, egyszer­smind arról, hogy Szlovákiá­ban új törvényt terveznek a nemzeti kisebbségekről. Fel­tételezzük, olyat, amely figye­lembe veszi jogos igényeiket. A politikai felszabadulást kövesse sikeres gazdasági reform Ma egynapos látogatásra Budapestre utazik Németország 73 éves államfője, a hivatalából, a bonni Hammerschmidt villából egy év múlva távozó Richard von Weizsäcker. „Fontosnak érzem, hogy ellá­togassak a megújult, demokra­tikus Magyarországra, amely az elmúlt években rendkívüli fejlődésen ment keresztül. Az ország neve egyet jelent szá­momra az európai megosztott­ság megszüntetésével. Csodá­lattal tölt el az ország stabilitá­sa, és az a képessége, hogy a jelen nyomasztó problémái dacára sem szalasztja el a tör­ténelem kínálta lehetősége­ket” — mondotta Richard von Weizsäcker német államelnök abban az interjúban, amelyet Josef von Ferenczy müncheni médiamenedzsemek adott a FEB számára. A német államfő méltatta a szoros és problémamentes né­met—magyar kapcsolatokat, a két ország barátsági szerző­désének jelentőségét. Kiemel­te, hogy „a közép-kelet-euró- pai országok közül Magyaror­szág vonzza a legtöbb külföl­di, köztük német befektetőt. Jók a gazdasági feltételek, ma­gas a képzettség színvonala és a termelés minősége, stabil a politikai helyzet.” A beruhá­zók pedig „többnyire azonnal lépéseket tesznek az innová­ció és a foglalkoztatás érdeké­ben anélkül, hogy hosszabb tá­vú kedvezményekre tartaná­nak igényt és költségeket okoznának Magyarország­nak”. Weizsäcker a Kelet-Közép- Európában fenyegető politikai és gazdasági problémákról szólva hangsúlyozta: „Euró­pának közösen kellene mun­kálkodnia azon, hogy a politi­kai felszabadulást sikeres gaz­dasági reform kísérje. A térség biztonsága nem annyira az új biztonsági rendszerektől vagy a klasszikus értelemben vett szövetségektől függ, hanem inkább a belső stabilitásé a kulcsszerep. Közép-Kelet-Eu- rópa stabilitása szempontjából pedig Magyarország különö­sen fontos tényező. Az ország­nak máris sikerült előrelépnie azon az úton, amelynek vég­célja az Európai Közösségben elfoglalt tagság. A mi törek­vésünk is arra irányul, hogy a gyakorlati együttműködés eszközeivel és politikai támo­gatásával segítsük a további lépéseket, EK-partnereinknél is lobbizzunk ennek érdeké­ben. Szorgalmazzuk, hogy pontosítsák az EK-tagsággal kapcsolatos és a társulási szer­ződésekben körvonalazott ki­látásokat.” Az európai nemzetiségi problémák kapcsán a német elnök döntő fontosságúnak ne­vezte, hogy sikerüljön bizal­mat teremteni a kisebbségi és a többségi lakosság között. „A magyarországi német kisebb­ségnek mindert oka megvan rá, hogy optimizmussal tekintsen a jövőbe és cselekvő szerepet játsszon a kétoldalú kapcsola­tokban.” Weizsäcker végezetül a délszláv válságra kitérve kie­melte: „Magyarország jelesre vizsgázott megfontoltságból. Mindig is nagyra értékeltük konstruktív és stabilizáló ma­gatartását, politikai és gyakor­lati támogatást nyújtottunk ne­ki, s ezt tesszük a jövőben is” — mondotta a Josef von Fe- renczynek adott interjújában a Német Szövetségi Köztársa­ság elnöke. . FEB Világjelentés az antiszemitizmusról Kevés bizonyíték van komoly zsi­dóellenes incidensekre Kelet-Eu- rópában, de a politikai antiszemi­tizmus igen elterjedt a térségben — ezt állapította meg a londoni Zsidó Ügyek Intézete, a Zsidó Vi­lágkongresszus kutatóközpontja kedden nyilvánosságra hozott „1993-as világjelentés az antisze­mitizmusról’' című tanulmányá­ban. A jelentés szerint Magyaror­szágon, Romániában, Lengyelor­szágban és Oroszországban veze­tő pártok tagjai között is vannak antiszemiták, sőt, c pártok egyike- másika egészében is antiszemita. A magyar kormány semmikép­pen sem tekinthető antiszemitá­nak, a kormány tagjai és különö­sen Antall József miniszterelnök gyakran szólnak kedvezően a zsi­dókról, teljes védettségről bizto­sítják őket és elítélik a szélsősége­ket — olvasható a kedden kiadott tanulmány Magyarországról szó­ló fejezetében. Ám aggasztó, hogy a magyar kormánypártokban vannak cso­portok, vagy legalábbis egyének, akik kétértelmű vagy néha inkább egyértelmű zsidóellenes, kisebb­ségellenes és antiliberális ízű kije­lentéseket tesznek, kizáró célzat­tal. Az is baj, hogy a középutasok túl türelmesek a szélsőségesekkel — írták a tanulmány készítői. Megismételték, hogy a választóvíz Csurka István tavalyi program­irata volt. Csurka maga tagadja, hogy a magyar nemzeti és etnikai értékek hangsúlyozása potenciáli­san zsidóellenes volna, ám az effé­le ideológiát minden liberális gon­dolkodású ember antiszemita jel­legűnek tartja — olvasható a je­lentésben. Számottevő nyílt antiszemita mozgalmat nem találtak a kutatók Magyarországon, de veszélyesnek minősítették a bőrfejűek növekvő bandáját. A legsúlyosabb inci­densnek az 1992. október 23-ai, parlament előtti jelenetet tartot­ták, s abban is azt, hogy a hatóság nem lépett erőteljesen közbe. A londoni tanulmány szerint Ma­gyarországon változatlanul a Szent Korona és a Hunnia füzetek a két mcilbevágóan antiszemita kiadvány, de megjelenésük puszta tényénél is aggasztóbb, hogy a kormánypártok egyes tagjai is tá­mogatják a Hunnia füzeteket. A londoni kutatóközpont szerint egész Kelet-Európábán a magyar kárpótlási törvénykezés a legátfo­góbb, mégis, súlyos megkülönböz­tetés érvényesül benne a nácizmus áldozataival szemben, összeha­sonlítva a kommunizmus politikai áldozataival. A tanulmány magyar fejezete Göncz Árpád kijelentésének idé­zésével zárul: „Magyarországon van antiszemitizmus, de nem ért cl veszélyes méreteket”. Kérdőjelek Határeset Miért okozott még legközelebbi partnereinek is bizonyos meglepetést az a francia javaslat, amelyet a jövő héten terjesztenek a koppenhágai EK-csúcs elé? Nem azért, mert a biztonságról és stabilitásról, amit Balladur kor­mányfő terve már címében is kiemel, nem esett volna már eddig elég szó a tizenkettek körében és az egész kontinen­sen. Az új elem, hogy túl az eddigi kötelező politikai viselkedési szabályokon (lásd az 1975-ös helsinki záróok­mány tíz alapelve) mindezt egy nemzetközi jogilag érvé­nyes szerződésbe foglalnák, annak minden következmé­nyével. Ez felölelné a biztonság alapvető kérdéseit, a kisebbségi és emberi jogok védelmét, de a francia kor­mányszóvivőt — a magyar származású Nicholas Sárközyt idézve — a tizenkettek gazdasági és kereskedelmi érde­keinek megoltalmazását is. Miért kell szólni a Balladur-terv sokirányúságáról? Azért, mert nem kevesen voltak, akik első hallomásra, ilyen vagyok olyan indítékokból, csupán az elképzelés egyetlen mozzanatával foglalkoztak a határváltozások lehetőségével. Ez a kitétel valóban szerepel az előterjesz- tében, Párizs olvasata szerint, elsősorban a volt Szovjet­unió és Jugoszlávia belső határaiból lett külső határokkal kapcsolatosan. Hangsúlyozva, hogy az esetleges módosí­tásokat az e célra összehívott nemzetközi konferencián minden érdekelt félnek el kell fogadnia. Ami annyiban nem új, hogy a békés határváltoztatásokat, valamennyi érdekelt egyetértésével, sem az ENSZ alapokmánya, sem a helsinki dokumentum nem zárja ki, példa lehetett rá a német újraegyesítés. Mi lesz várhatóan a Balladur-terv menetrendje? Elő­ször a tizenkettek csúcsán kellene megegyezni benne, ám erre a szakértők kevés esélyt adnak. S addig? Marad az európai alapnorma: a határok sérthetetlenek. Ferenczy Europress Levizsgáztatott döntéshozók Kinek Isten hivatalt ád, eszet isj ad hozzá, tartja a mondás. Azok. terjeszthették egykoron, ■ akik hivatalt és hatalmat sze­reztek. S ha már erre képesek voltak, betölteni lennének kép­telenek? Fehér holló, aki beis­meri önmagától vezetésre al­kalmatlanságát, még ha a tény másoknak a szemét szúrja is ki. Romániában a napokban fe­lelős testület javasolta: orvo­silag, a testi és lelki egészség szempontjából ellenőrizzék a döntéshozó pozíciókba kerül- teketmára községi polgármes­ter szintjétől. Nyilván AZELŐTT kellene őket megvizsgálni. Mondjam-e vagy szükségte­len: nem vezető politikusok álltak elő a javaslattal. Ok rá­termettségükben, elhivatott­ságukban stb. változatlanul, tesztelés nélkül hisznek. Nagy­jából ugyanúgy, mint min­denütt a világon a hasonszőrű­ek. Tavaly ősszel, amikor Szo- vátán a munkaegészségügyi orvosok első romániai kong­resszusán egy aradi főorvos szájából elhangzott az ötlet a vezető tisztségekre pályázók ' alkalmasságának kérdésével foglalkozó országos szimpózi­um megszervezésére, hatal­mas tetszés fogadta a szóno­kot. A politikában, a pártok­ban, a parlamentben már egy esztendeje számos olyan törté­nésről, emberi megnyilvánu­lásról tudtak, amelyek láttán joggal gyanakodni lehetett: patologikus esetről van szó. Azóta a jelek sokasodtak, s lám, a sajtót követően a mun­kaegészségügyi orvosok, kuta­tók is lándzsát törtek amellett, hogy abnormálisok abnormá­lis megnyilatkozásaitól köte­lesség, nemcsak jog, megvéde­ni a társadalmat. Hogy eljut-e valaha ez az „orvosi látlelet" a Nagy Kon­zílium elé, s születik-e bölcs, a demokratizálódó társadalom bajait gyógyító, egészségét szolgáló döntés? Van, akikből még nem halt ki az optimiz­mus... Somlyai Gyula Gorazde eleste már csak idő kérdése A kelet-boszniai Gorazdénál folytatódott a közelharc a várost védő muzulmán csapatok és az ostromló szerb csapatok között. A védelmi vonalak jó részét a szerbek már felmorzsolták, Gorazde bevétele már csak idő kérdése. Gorazdét már több mint egy éve blokád alatt tartják a szerbek, s három hete nagyszabású támadást indítottak. Szerb jelentések szerint Gorazdében külföldi, zöm­mel arab zsoldosok is vannak, s ezek kegyetlenül lemészárolták a maradék szerb lakosságot, a belgrádi sajtó állítása szerint volt, akit karóba húztak. Mindennap feladhatja 441-311 hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Mezőberényben, városközpontban 25 négyzetméteres üzlethelyiség eladó vagy hosszabb időre kiadó. Érdeklődni: 352-981-es telefonon, ebédidőben és 19 óra után, személyesen Kossuth tér 13. sz. Kukorica eladó nagyobb mennyiségben is. Kétegyháza, Úttörő u. 49., telefon: 380-185.___________________ Huzalszeg (10 mm hossztól 200 mm-ig), bognárszeg (20 mm-től 80 mm-ig), lópatkószeg, csiszolókorong (125-ös, 150-es, 350-es), vörös­rézlemez (0,2-es, 1,2-es) vásárolható a Vasáruboltban, Szabadkígyós, Vörösmarty u. 1/1. Büfékocsi eladó békéscsabai telephellyel, 10 négyzetméteres üzlethe­lyiség bérleti joga az Andrássy úton átadó. Telefon: 352-443.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom